Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
l£87;_Júlíus_4;j_szomba£ o 11 gazdasági-társadalmi kibontakozásról a 168 órában Ünnepi megemlékezés a szövetkezetekről Életmentő Emlékérem Hegyesi Imrének Szombaton, a rádió 168_óra című műsorában interjút sugároznak arról a gazdasági-társadalmi kibontakozási programról, amelyet a párt Központi Bizottsága csütörtöki ülésén fogadott el. A Kossuth adón délután 4 órakor kezdődő műsorban Mohai László, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője nyilatkozik. Hírháttér Szombaton este a televízió I-es csatornáján 21.45 órakor soron kívül jelentkezik a Hírháttér. A műsor meghívott vendége Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Az élő adás témája a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja, amelyet a Központi Bizottság ezen a héten fogadott el. (Folytatás az 1. oldalról) készség megnyilvánulásának. Példaszerűen tanúsítja ezt a vállalkozásokat segítő célrészjegyállomány erőteljes növekedése, mely a mai kötvények előfutáraként fogható fel. Vagy a más szervezetben gazdaságtalan termékek gyártásának gazdaságos folytatása, vagy a legjellemzőbb: a kisárutermelés integrálása szövetkezeti rendszerű termelése mind-mind társadalmilag kiemelkedő teljesítménynek fogható fel, melyekkel a szövetkezetek hasznosan szolgálják tagjaik társadalmi-gazdasági érdekeit, ugyanakkor ezeket a folyamatokat szervesen illesztik a népgazdaság egészébe. Beszédének befejező részében szólt az MSZMP KB 1987. július 2-i ülésének a szövetkezetekre vonatkozó állásfoglalásáról, majd a további eredményes munka alapjául a tagsági kapcsolatok erősítését, a döntési rendszer demokratikus továbbfejlesztését, a társszövetkezetekkel és a vállalatokkal való együttműködés fejlesztését jelölte meg. Elismerően szólt a Békés megyei szövetkezetek munkájáról, eredményéről, a megyei szövetségek tevékenységéről és együttműködéséről. Az összevont ünnepélyes elnökségi ülésen Tanai Ferenc mondott zárszót. D. K. Magyar—holland kamarai tárgyalások Tilos a tarlóégetés! Ülést tartott a Szervezési Bizottság Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének meghívására június 28. és július 3. között hazánkban tárgyalt C. J. A. van Lede, a Holland Gyáriparosok Szövetségének elnöke. A két elnök találkozóján pozitívan értékelték a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulását, ugyanakkor megállapították, hogy számos területen a lehetőségek még kiaknázatlanok. Egyetértettek abban, hogy erősíteni, illetve bővíteni kell a magyar és a holland vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, növelni a kooperációkat, a harmadik piaci együttműködést. Megvizsgálták, hogyan lehetne a holland működő tőkét fokozottabban bekapcsolni a magyarországi beruházásokba. Van Lede elnök a Magyar Kereskedelmi Kamarában kerékasztal-tanácskozáson találkozott a holland—magyar kereskedelemben leginkább érdekelt magyar vállalatok képviselőivel, akikkel megvitatta, hogyan lehetne a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat fejleszteni. * Békéscsabán tegnap, pén- | teken Antal Józsefnek, a megyei tanács osztályvezetőjének elnökletével ülést tartott a mezőgazdasági szervezési bizottság. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa és Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese. Hankó László osztályvezető-helyettes adott tájékoztatást az idei aratási előkészületekről. Ebben az évben több mint 135 ezer hektár kalászos vár betakarításra a megyében. Néhány gazdaságban már megkezdődött az őszi árpa vágása, de a búza betakarítására várhatóan csak július 10-e után kerül majd sor. Az idén a szokásosnál 7 ezer hektárral kisebb az őszi árpa vetésterülete, míg búzából csaknem 10 ezer hektárral kisebb a betakarításra váró terület. A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, az Agroker és a termelési rendszerek felkészültek a szezonra. Ügyeletet tarjanak a hétvégeken az említett vállalatok, emellett a MÉM-ben is működik aratási ügyelet. Az alkatrész- ellátás kielégítőnek mondható, néhány, importból származó ékszíj hiánya okoz gondot. Az ÁFOR kéri a termelő üzemeket, hogy a hétvégeken is tartsanak ügyeletet és fogadják a kiszállított üzemanyagot. Várhatóan az idei betakarítási szezon 12-14 munkanapig tart, amennyiben kedvező lesz az időjárás. A művelőutas búzatermesztés előnyös volt a növényvédelmi munkák szempontjából. A megyén belül a gazdaságok egymás között kombájnok átadásával segíthetik a mielőbbi aratást. Az idén több mint ezer kombánj dolgozik a határban, egy kombájnra 131 hektár betakarításra váró terület jut. A bizottság ülésén szóltak a zöldborsó-betakarításról is. Elmondották: jó ütemben halad a munka, a minőség is megfelelő, néhány üzemben már összeértek az egyes vetések, emiatt kizárásra is sor került. Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese, felszólalásában hangsúlyozta: környezetvédelmi, levegőtisztasági szempontból tilos a tarlóégetés! Az Agrokernél korlátozott számban még vásárolható a Class Dominá- torra szerelhető szalmaszecskázó berendezés. A kedvezőtlen növény-egészségügyi helyzet miatt nagy gondot kell fordítani a jövő évi vetőmagra. Ezért kötelező az őszi kalászosok csávázása. Számítani kell a gazdaságokban arra is, hogy július közepére érkezik meg az Ag- rokerhez a nitrogén és a foszfor műtrágya jelentős része. Ezek kiszállításáról az üzemeknek kell gondoskodni. Az aratással együtt mindez jól szervezett szállítási munkát igényel a szakemberektől. V. L. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban július 6- tói kezdődően az aratás befejezéséig rendkívüli ügyeleti szolgálatot tartanak. A MÉM ügyeleté munkanapokon 1-től 19 óráig, szombaton 7Aöl 17 óráig és vasárnap 7-től 14 óráig áll a segítséget igénylő üzemek rendelkezésére. A minisztériumi ügyelet közvetlenül az 532-828-as telefonszámon hívható. Ugyeletet szervez a Gabona Tröszt is július 3-tól augusztus 20-ig munkanapokon és munkaszüneti napokon egyaránt 7-től 20 óráig. Az ügyelet telefonszáma 186-725. Az Agrotek június 29-től augusztus 9-ig tart ügyeletet munkanapokon 7—19, szombaton 7—17, vasárnap 7—13 óra között. Az ügyelet telefonszáma: 637-283, 630-066, vagy 635- 289. Találkozás Jevgenyij Hyesztyerenkóval A békés-tarhosi zenei napok egyik kiemelkedő zenei eseménye volt a világszerte ismert szovjet énekes, Jevgenyij Nyesztyerenko ópera- és dalestje július 2-án. A zenepavilon közönsége kitartóan ünnepelte a kitűnő énekest és előadóművészt, akinek művészi teljesítménye, tehetsége mindenkit magával ragadott. A fellépés után sokan keresték meg öltözőjében az ünnepelt művészt, aki kisfiús mosolyával fáradhatatlanul írta az autogramoklat. Lapunk is abban a szerencsében részesült, hogy a fárasztó fellépés és többszöri újrázás után egy villáminterjú erejéig válaszolt kérdéseinkre, amelyekben elsősorban az emberre voltunk kíváncsiak. — Nyár van, kezdjük a pihenéssel, kikapcsolódással. Mi a hobbija? — Amikor építészmérnök voltam, az éneklés hobbi volt számomra. Mióta hivatásom lett, azóta hobbim sincs. De nincs időm a ki- kapcsolódásra, mert minden időm foglalt. —A zenei lexikonokból bárki kiolvashatja, hogy a jövő év januárjában tölti be az ötvenedik életévét. Ám ön ennél sokkal fiatalabb- nak látszik. Mi a titka? — Ennek nincs receptje. Ellenkezőleg. Szüntelenül túlterhelt vagyok. Sok feladatom van, de lehet, éppen ez a fiatalság titka. — Aki látta színpadon, tanúsíthatja, hogy ön kitűnő színész és előadóművész. Ezt a mai estén is bizonyította. Nem gondolt még arra, hogy prózai szerepekben is fellépjen? — Már játszottam ilyen szerepeket is. Meghívtak A. Tolsztoj Golgota című művének Roscsin szerepére. A filmet Mardinszkij rendezte. Ez a többrészes filmalkotás több éven át szép művészi sikereket aratott a mozikban. Ezenkívül felkértek még a nagy orosz énekes, Salja- pin fiatalkori alakjának megformálására, de sajnos, ez a film nem valósult meg. Több éve opera és dalénekesként lépek fel, de folytatok pedagógiai munkát is. És olyan • feladatok, amelyekkel korábban megkerestek, most nincsenek. — Van-e szerepálma? — Most nem nagyon álmodozhatok, mert elfáradtam. Minden évben két-há- rom szerepre készülök, s közülük többet nem az anyanyelvemen énekelek. Ezenkívül jó néhány lemezfelvételem is készült, így Muszorgszkij Hovanscsinájából, Rahmanyinovtól az Aljeko, Rimszkij-Korszakovtól a Mozart és Salieri, legutóbb pedig Budapesten egy Verdi lemezem készült. A kérdésére, hogy milyen szerepekről álmodom, mit nem sikerült még eljátszanom, azért mondhatok néhány szerepálmot. Mozart: Don Juan, Massenet: Don Quijote, az Igor herceg, no és basszus buffo szerepekben szeretnék még fellépni. Néhányat régen énekeltem lemezre, de a kritikusok nem vették észre. Pedig én úgy érzem, tehetségem van a buffo szerepek iránt... — Gyakran jár Magyarországon, jól ismeri hazánkat. Milyennek tartja a magyar embereket és a zeneszerető közönséget? — Hazánkban most fontos és nagy gazdasági, társadalmi és ideológiai változások zajlanak. A magyarországi változások — amelyek az én szemléletemet is formálták — hatással voltak a hazámban történtekre, s példaként szolgáltak. Földrajzi értelemben pedig Magyarországnak csodálatos tájai, városai vannak, Budapest pedig a vilá" legszebb városainak egyike. Az emberek, akikkel kapcsolatba kerültem, dolgosak, fegyelmezettek, nyíltan ki tárulkoztak nekem, szóval nagyszerű emberekkel találkozhattam, örülök, hogy országaink között gazdag kulturális kapcsolatok alakultak ki. Szép emlék számomra, hogy itt énekelhettem a Mefisztót, a Margitszigeten Verdi Aidájában léphettem fel, s hogy lemezre énekelhettem a Kékszakállú herceg vára címszerepét. Szívesen vezetem a mesterkurzust a Zeneakadémián, ahol nagyon tehetséges, ügyes tanítványaim vannak. Szeretek itt dolgozni, ahol sok barátom is van. Ami a publikumot illeti. A közönség jól ismer engem, és én is őt. Előttük lépni fel: mindig komoly vizsgát jelent a számomra. Tudom, hogy figyelik művészi fejlődésemet, s ez ösztönöz a jobb munkára. Az itteni fellépések erőt, hitet adnak, mert a magyar közönség hálás, adakozó. Amilyen ma este is volt. B. S. E. Fotó: Gál Edit ; „Tessék jönni gyorsan- gyorsan, beleesett egy fiú a gödörbe!” A sírva kiabáló gyerekhangra megszaporázta lépteit a szikár, izmos férfi, csattog a papucs a négyemeletes szeghalmi ház udvarán. — Épp a műhelyben szöszmötöltem — meséli, immár a megyei tanács elnökének irodájában Hegyesi Imre, a Szeghalmi Állami Gazdaság 54 éves gépkocsivezetője, felidézve azt az áprilisi délelőttöt —, amikor meghallottam az ijedt gyerekhangot. A sportpályán túl van egy betonemésztő, tele fekáliával, régen tán a kórházé volt, rögtön tudtam, csak arról lehet szó. Ahogy később kiderült, a pályán játszottak a gyerekek, és valahogy az a fiú, a 13 éves Botlik Imre beleesett. — Nem volt lefedve az emésztő? — Be volt az valamikor, de a fedlapokat beledobálhatták, mert csak a két áthidaló betongerenda maradt. Azon egyensúlyozva próbáltam kihúzni a gyereket, aki már alig látszott, néha elmerült, csupa vér volt a keze. ahogy kapaszkodni próbált, de egyre erőtlenebbül. Végre sikerült a csuklójánál elkapni, tudtam, ha visszacsúszik, még egyszer nem bír felemelkedni. Magam sem tudom, hogyan, de sikerült. Rántottam magammal, kizuhantunk a szélen túlra. Mostuk szegényt a feleségemmel a pályán, aztán otthon is, reszketett, persze sokáig még én is. — Nem akadt segítség? — No, ez az, akkora mozgás van felénk mindig, állandó a jövés-menés, de akkor délidőben egy lélek se járt arra, a szomszédokban se voltak otthon. De azt képzeljék el, utána betöltötték az emésztőt, én is vittem pár kocsival, és akkor lepődtem meg igazán, amikor kiderült, 20 teherautó földet nyelt el! A fiú apja aztán átjött, megköszönte. Mondtam, ilyen helyzetben szerintem senki se gondolkodik, hanem próbál segíteni. Hát így történt... * * * Az Életmentő Emlékérmet július 3-án, tegnap délelőtt Békéscsabán Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke nyújtotta át Hegyesi Imrének. Az életmentő, Hegyesi Imre (jobbról) Fotó: Fazekas Ferenc Dőlt betűvel A látszat Határozott a Központi Bizottság. Van jóváhagyott cselekvési programunk a gazdasági nehézségek leküzdésére, a fellendülés megalapozására. S ha ehhez hozzáveszem, hogy van társadalmi megújulásra kész törekvés a pártban, s —; a múlt heti kormányfőváltásra gondolva — jó kilátás egy igazán markáns kormányzati munkára, akkor be kell ismerni: az ország, a társadalom életének minden szféráját érintő reform van kibontakozóban. Nem tudom, ki hogy van ezekkel a döntésekkel, de én határozottan örülök nekik. Nem azért, mert az életszínvonal, s ezen belül az egyéni életkörülményeim javulását várom tőlük (azt hiszem, felesleges is lenne), hanem a bizalom, az emberi optimizmus erősödését, helyenként a helyreállítását. Igazán nem nagy keresetű munkások mondták a minap: nem örülünk a nadrágszíjmeghúzásnak, de ha ez az ára a holtpontról való kimozdulásnak, hát jöjjön. Mert még mindig jobb egy fájdalmas életszínvonal-visszafogás, melynek végén — két-három év távlatában — látni a fellendülést, mint statisztálni egy apátiába süllyedt gazdasághoz, és elviselni egy keservesen nyúlós életszínvonal-politikát. Szintén a minap hallottam — az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán — magától a pénzügyminisztertől, hogy a tervezett személyt jövedelemadó a dolgozók közel felének a főállásból származó jövedelmét nem érinti, az összeadott jövedelem esetén is húsz százalékuk kívül esik az adózás kórén. A nyugdíjasoknak pedig legalább 80 százaléka nem fog adót fizetni. Mégsem találni egyetlen embert, aki üzt mondaná, rendben van, lássuk az új adórendszert, mint gazdasági szükséglépést. Mondhatnám: ez a nagy magyar mutatvány. De nem mondom, mert ehhez hasonlóban bőven volt részünk korábban is. Az elmúlt években például a kormány rendre betervezte az életszínvonal stagnálását, amiből az esztendő végére mindig növekedés lett. Ám a közvélemény ezt soha nem hitte el. Vagyis ezzel az életszínvonal-politikával — ha úgy tetszik — mindenki elégedetlen volt. A kormány azért, mert nem hozta meg a várt eredményt, a lakosság meg azért, mert.. . de hát ezt tudjuk. Mi történt hát itt, ebben a közmegegyezésre büszke országban, ahol ennél nehezebb időszakokat is átéltünk és oldottunk meg .sikerrel? Azt hiszem, semmi különös nem történt. Csak a régi, a harminc éven át megszokott formánkat adjuk. Szeretjük az egyenes, nyílt beszédet, s nem kedveljük a látszatintézkedéseket, a látszatprogramokat, a látszatdemokráciát, a látszat... Még javában folyt például a vita az új adórendeletről, benne arról, hogy bevezessék-e vagy sem, amikor már a végrehajtását szavatoló adóapparátus létrehozásáról leheteti hallani, s olyan kiadványokról, amelyek a hozzáadott értékadó kiszámítását magyarázták. Mintha már minden eldőlt volna, előre — legalábbis a látszat szerint. Ám a látszat, jól tudjuk, bármennyire is csak külsőség — talán éppen ezert — nagyon fontos: kikezdhet bizalmat és megrendíthet elemi optimizmust. Az igazi döntés — legalábbis elviekben — tegnapelőtt született. S a közlemény szerint nem látszat-, hanem nagyon is valós programot tartalmaz. Olyat, amilyet hónapok óta vártunk. í
