Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

1987. július 30., csütörtök o i:ngijKTiitf Mozgó ABC a mezőhegyesi majorokban Köztudott, hogy a kistele­pülések áruellátása nem kis gondot jelent a megye fo­gyasztási szövetkezeteinek. Különösen nem az olyan te­rületeken, mint amilyen Me­zőhegyes is. Itt a majorok­ban a lakosság létszáma 50 —200 fő között változik. Ko­rábban — 1986-ig — egy-egy vegyesboltot üzemeltettek ezekben a majorokban, de ezek az alacsony forgalom miatt, a viszonylag magas ráfordítás következtében veszteséget termeltek. A szűkös kereseti lehetőség mi­att a Mezőkovácsháza és Vi­déke Áfész már vállalkozót sem talált a boltvezetői fel­adatra. Ezért több üzletet bezártak. Az embereknek azonban továbbra is elérhetővé kel­lett tenni az alapvető napi árucikkeket. Ezért a megyé­ben elsőként itt próbálták meg a mozgóbolthálózat szervezését. Az áfész vásá­rolt egy autóbuszt, melyet ABC-kisáruháznak rendezett be. Ezzel járják a majoro­kat nap mint nap, menet­rendszerűen. A mozgó ABC működési területe már 11 majorra ter­jed ki. A havi forgalom 400 —500 ezer forint. Ezt hár­man hozzák össze, és még a buszt is vezetik, áruval fel­töltik. Ebben a gördülő áru­házban minden kapható, amit a központi 19-es ABC kisáruházban árusítanak. Ennek a boltnak a készlete tehát eljut a távoli majo­rokba is. Sőt. A majorok la­kóitól még külön rendelést is felvesznek valamilyen árucikk helyben történő ér­tékesítésére. A vásárlóközönség véle­ménye kezdetben megoszlott erről a szövetkezeti vállal­kozásról. Voltak, akik nem bíztak a járatok rendszeres­ségében, az ígért áruválasz­tékban. Az idegenkedésnek ma már nyoma sincs. Még a kenyér is friss, meleg, amikor a busz a majorokba Német nemzetiségi ifjúsági tábor A Tolna megyei Fadd- Domboriban szerdán meg­nyílt a III. országos német nemzetiségi ifjúsági tábor, amelyet a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetsége a megyei KISZ-bi- zottsággal közösen szerve- izett. A tábornyitón Ham­buch Géza, a szövetség fő­titkára mondott beszédet, a jó hagyományok ápolására buzdítva a fiatalokat. Az öt­napos programban 60 diák és ifjúmunkás vesz részt az ország német nemzetiség lakta vidékeiről, főként Ba­ranyából és Tolnából. A ta­lálkozón fórumot rendeznek az élő német népszokások­ról, majd kirándulnak Gyönkre és Szakadátra, megtekintik az ottani nem­zetiségi tájházakat. Szerepel a programban politikai'esz­mecsere, lesz irodalmi est és táncbemutató; ez utóbbit közösen rendezik meg a mó- rágyi német nemzetiségi néptánccsoporttal. Alapítókat köszöntöttek Gyomaendrődön Nem mindennapi ese­ménynek lehettünk részesei a napokban Gyomaendrőd Hídfő éttermében. Ez eset­ben azok a még élő alapítók foglaltak helyet az asztalnál, akik — Tótkomlóst követően — 1957 májusában Endrődön megalakították Békés megye második takarékszövetkeze­tét. őket köszöntötte meleg szavakkal Kulcsár Mihályné, a szövetkezet megbízott ügy­vezető-igazgatója. S ha vil­lanásszerűen is, újból ma­guk előtt látták az idős em­berek a három évtizeddel ez­előtti kezdetet, majd a fel­lendülés éveit. Továbbá azt a későbbi nagy fordulatot, mely az egyesülések, műkö­dési területbővítések, új ki­rendeltségi üzletházak nyi­tásában, építésében jutott kifejezésre e szövetkezetben. Mert az 1963-ban Endrődhöz egyesült hunyai takarékszö­vetkezet eleve fordulatot je­lentett a szövetkezet életé­ben. Az 1972-ben Gyoma­endrődön megnyitott kiren­deltség pedig a dinamikus fellendülés időszakát hozta meg. A működési terület nagy­mérvű növekedése és az új tevékenységi körök „belépé­se” tette szükségessé, hogy időközben megváltozzon a takarékszövetkezet neve, vagyis Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet legyen. Hogy a három évtized alatt meddig jutott e szö­vetkezet? Róza Vendelné, a szövetkezet elnöke — aki betegsége miatt nem tudott részt venni ezen a jubileu­mi ünnepségen — kereken tíz alkalommal vehette át az országos szervek által ado­mányozott oklevelet, mely a Kiváló cím elnyerését tanú­sította. Ezzel országosan is a legjobbak közé lépett az Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet. A -jubileumi ünnepségen Kulcsár Mihályné arról is tájékoztatta az egykori ala­pítókat, hogy 1986 végén már 19 ezret számláló tag­sággal rendelkezett a szö­vetkezet és részjegyállomá­nya 15,5 millió forint volt. Betétállományuk pedig — 2,7 millió forint híján — elérte az 500 millió forintot. A múlt évben már kilencfajta betétet kezeltek. Kölcsönál- lományuk meghaladta a 104 millió forintot, biztosítási ál­lományuk elérte a 10,6 mil­liót, miközben a múlt év végén 13 millió forintos nyereségről adhattak szá­mot. Idestova két éve már, hogy — tevékenységi körü­ket bővítve — Gyomaendrő­dön önálló utazási irodát is nyitott a takarékszövetke­zet, Takaréktourist néven. Az idős emberek elége­dettséggel hallgatták a meg­bízott ügyvezető-igazgató asszony múltat és jelent összegző számvetését. Végté­re is a harminc évvel ez­előtti kezdet, vagyis az egy­kori alapítók fáradtságot nem ismerő akarása tette lehetővé, hogy az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet idáig jusson. E jubileumi ünnepségen emlékplakettet és ajándék- tárgyat adtak át a szövet­kezet egykori alapítóinak. — Balkus — Használtautó-vásár a Merkúrnál Kora délután van a Mer­kur 4. számú használt sze­mélygépkocsi-telepén, Békés­csabán. A választék közepes, az érdeklődés nem túl élénk. — Ez nem az igazi szezon ideje — tájékoztat Wagner Antal telepvezető. — Vásá­rolni az emberek tavasszal szeretnek, eladni pedig ősz­szel, nyaralás után. Ez az évünk érdekesen alakult. Az áremelési híresztelések ha­tására hullámzott a forga­lom. Április 15-ig nagyobb volt a szokásosnál, azután mintha elvágták volna. Az emberek egyébként fiatal autókat keresnek, és a di­vatos márkákat; Ladát, Sko­dát, most már egyre inkább a Wartburgot, ezt követi a többi. Vásárolni itt szeretné­nek, eladni pedig a szabad­piacon. Az lenne a felada­tunk, hogy ott is reálisabb árakat teremtsünk, de való­jában gyakran alkalmazkod­nunk kell a szabadpiachoz. Hiánycikk a fiatal, jó autó. Egyre több különféle cég foglalkozik használtautó-ke­reskedelemmel, akiket az előírások kevésbé kötnek, mint bennünket. Például a vállalatok szeretnék leadott autóiknál a vevőt is kijelöl­ni, ez pedig nem megy. Ér­dekellentét tapasztalható ott is, hogy az eladó magas árat kér, a vevő pedig olcsón sze­retné megvenni a kocsit. — Évek óta kitűnő szak­embereink vannak, akik ala­posan átvizsgálják a kocsi­kat. Néhány eladó megpró­bálja „hálájával” megkör­nyékezni őket, a magasabb ár reményében, reméljük, eredménytelenül. Akinél az ellenkezőjét vennénk észre, attól a munkaerőtől megvá­lunk. A műszaki állapotnak megfelelő reális árajánlatot teszünk, ha az eladó elfo­gadja, készpénzben azonnal fizetünk. Persze, ha többet akar. itt maradhat az autó bizományba, próba szeren­cse alapon. Amennyiben mi vásároljuk meg a kocsit, tő­lünk pedig az új tulajdonos, és olyan hibát talál, amelyet az adatlapon nem tüntet­tünk fel, nem vettük észre, vállaljuk a következménye­ket. A jó kereskedés alapja az őszinteség és a bizalom, így ha jogos, megalapozott a reklamáció, kártalanítjuk a vevőt. Ez évben a 800 el­adott autóból 3 esetben rek­lamáltak utólag, egy eset bi­zonyult jogosnak. Egyébként évente közel 1300 autót for­galmazunk. Jelen vagyunk, tájékozódunk a szabadpiaco­kon is. Irreális dolognak tartom, amelyet a kényszer- helyzet szült, hogy egy új autót, a rendeletet kijátsz­va, a rendes ár duplájáért is eladnak. Persze, már mó­dosításra szorulna a három évnél fiatalabb autók eladá­sára vonatkozó rendelkezés is. Jelenleg így semmilyen kereskedelmi szerv nem tud beavatkozni hatásosan az árak alakulásába. — Az 1973. júniusától mű­ködő telepünk létezése még­is csökkenti a kereslet-kí­nálat közötti feszültségeket. De szeretnénk mi is bővebb, fiatalabb választékot kínál­ni. Ha egy időben nyitáskor több vevő jelentkezik egy gépkocsira, sorsolunk. Be­vált a csereakció is. Hozhat a vásárló bármilyen üzem­képes gépkocsit, és akkor választhat a cserére kiállí­tottak közül. Ezek újabb, di­vatosabb, vagy jobb állapo­tú kocsik a többinél. Ha ná­lunk nem talál megfelelőt, itthagyhatja az autóját és az ország 9 vidéki, két fővárosi telepének bármelyikén vá­laszthat a cserekészletből. Hazánkban elöregedett a gépkocsiállomány, ez bizony a telep készletén is látszik. ' Az 5-6 éves Lada, Skoda itt még a fiatalok közé tartozik. Mégis hasznos a telep tevé­kenysége, bizonyítja a for­galma, s az, hogy az itt ki­mondott műszaki vélemény garanciát jelent. A Szarvasi úton járók gyakran csak kí­váncsiságból is befordulnak a kapun. A bámészkodókból is vevők lehetnek egyszer . . . B. Zs. Előbb-utóbb gazdára találnak a Ladák, Skodák, Dáciák, Polskik, Volgák és a többiek. Rit­kán látunk itt szabadáras nyugati gépkocsit Fotó: Fazekas Ferenc Megkérdeztük: Miért nem árulhatnak külföldiek piacainkén? Annak ellenére, hogy mi­nisztertanácsi rendelet tiltja külföldieknek a piaci el­adást — tegnap nem keve­sen voltak, akik portékáju­kat kínálták a békéscsabai piacon. — Mi az oka a tiltásnak, hiszen évekig ez senkit nem zavart? — kérdeztük dr. Bá- binszki Gábor őrnagytól, a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád—Békés megyei pa­rancsnokától. — Évekkel ezelőtt sem volt engedélyezett. Sem a tanácsi piaci szabályzat, sem a devizajogszabály nem adott erre lehetőséget. Mostanra már viszont sokan és olyan nagy értékkel üzleteltek, hogy minisztertanácsi rende­let született ennek megtiltá­sára. Köztudott, hogy ha külföldi állampolgároktól vá­sárolunk, akkor forintkiaján­lást követünk el, ami szin­tén tiltott cselekedet. Akár a vámosok, akár a rendőrök rajtakapnak valakit a vá­sárláson, arra 10 ezer fo­rintig terjedő pénzbírságot szabhatnak ki. Ha valaki nagyobb értékű barkács- vagy háztartási gé­pet vesz a külfölditől, 5 ezer forint feletti értékben, már bírósági eljárást indítanak ellene devizavétségért. El kell mondani, azt is, hogy tilos a magyar állam­polgároknak is külföldön bármit árusítani. Ugyanis minden ország tiltja a jog­talan kereskedést és a devi­zával való üzérkedést a sa­ját vám- és devizajogszabá­lya alapján. B. V. Adottság és lehetőség Szabadságolás és ügyintézés a battonyai tanácsnál — Az ember mikor veszi ki a szabadságát? — Természetesen, amikor a legnagyobb szüksége van rá, és a leghasznosabban tudja eltölteni a napokat. Tapasztalatok alapján állít­hatjuk, hogy a legtöbb igény szabadságolásra a nyár kö­zepén és a nyár végén je­lentkezik. Adódik ez abból, hogy különösen falun ekkor kezdődik a háztáji betakarí­tások ideje és az emberek nagy százalékban nyáron tervezik a családi kirándu­lásokat, hisz ez az idő az üdülési főszezon is. A hivatalokban az év min­den szakában folyamatossá kell tenni az ügyintézést, függetlenül attól, hogy mi­kor és hány fő van távol. Erről a problémáról és a helyi lehetőségekről beszél­gettünk Takács Dezsővel, a Battonyai Községi Tanács el­nökével. — A tanácsot sokan kere­sik fel közérdekű és magán­jellegű gondjaikkal. Az önök apparátusa hogyan készült fel a nyári ügyintézésre? — A Battonyai Községi Tanács egységes szakigazga­tási szerv. Nem tagozódik ugyan osztályokra, de a munkamegosztás itt is meg­valósult. Munkaterületen­ként négy csoport alakult ki: igazgatási, gazdálkodási, termelés- és ellátási, vala­mint adóügyi csoport. A lét­számunk 21 fő, amely kü­lönbözőképpen oszlik meg a munkaterületek között. Át­lagban egy csoportból egy­két ember van szabadságon, vagy más elfoglaltság miatt hiányzik. A bennmaradó ügyintézők nagyrészt isme­rik azt a területet, amit a kolléga visz, így át tudják venni a munkát. Csak a na­gyobb horderejű eseteket hagyjuk meg a szakterüle­ten dolgozó munkatársak­nak. A szabadságok ütemezése előzetes egyeztetés alapján történik. Egyébként a sza­badságok mellett — mivel nálunk sok fiatal dolgozik — meg kell oldani a kis­gyermekes anyák táppénzes távolmaradását és a fiata­lok iskolai távollétét is. Ez­zel együtt is elmondhatjuk, hogy az ügyintézés területén fennakadás nincs, a munka folyamatos. — A háztáji gazdaságok miatt az emberek munka­ideje kitolódik, igy leg­többször csak késő délután érnek rá ügyeik intézésére. Mit tettek ennek megoldá­sára? — Ügyfélfogadási rend­szerünket január 5-e óta megváltoztattuk és hosszab­bított ügyfélfogadást vezet­tünk be hétfőn és szerdán. Ezeken a napokon este fél hétig várjuk az embereket, sőt szombaton is bent va­gyunk 12 óráig. A hosszab­bított időben minden cso­portból egy-egy ember ügyel és veszi fel a problémákat vagy közvetlen intézkedik. Természetesen erről a vál­tozásról és lehetőségről ér­tesítettük a lakosságot és ki­függesztettük az új ügyfél- fogadási rendet. Ennek el­lenére azt tapasztaljuk, hogy az emberek továbbra is a régi napközbeni ügyintézést választják, nem élnek a ked­vezőbb lehetőséggel. — Egyébként a lakosság legtöbbször nem is figyeli a kifüggesztett táblát és a nap szinte minden szakában jön­nek ügyeikkel — kapcsoló­dik beszélgetésünkbe Deth Imréné, az igazgatási cso­port vezetője. — A község elég kicsi ahhoz, hogy min­denki ismerjen mindenkit, így nem lehet az ismerősö­ket elküldeni. A gyakorlat az, hogy igyekszünk megva­lósítani az azonnali ügyinté­zést, bármilyen időpontban legyen is az. — Milyen ügyekkel fog­lalkoznak nyáron a legtöb­bet? — Leggyakrabban adó­ügyekkel, anyakönyvi teen­dőkkel, vízműtársulással kapcsolatosan, munkaügyek­kel, mezőgazdasági vitákkal, építésüggyel, beruházások­kal foglalkozunk. De meg­szaporodnak a szabálysértési, alkoholos ügyek, segélyek, lakcímváltozások és a ható­sági bizonyítványok kiadá­sával kapcsolatos teendők. Most a nyári munkához szá­míthatjuk még például az eboltás és a lakosság adó­egyeztetésével kapcsolatos munkákat is. Szeptembertől, az iskolaév beindulásával szaporodik a gyám- és a gyermekek ellátásával kap­csolatos ügyek intézése. — Hogyan látják önök, mint gyakorló hivatali dol­gozók, hogy a nyári forga­lom és a szabadságolások üt­köznek-e egymással? — A nyári forgalom ki­sebb, mint a téli — mondja a tanácselnök —, de sze­rencsére ez jól is illeszkedik a nyári szabadságokhoz. Ez egy általános körmozgás, hisz nyáron az ügyfelek jó része is szabadságon van, illetve akik felé nekünk is intézkedni kellene — más hivataloknál —, ott is ilyen­kor mennek pihenni az em­berek. ősszel és télen aztán megint felszaporodnak az in­tézni való teendők. Ekkor viszont kedvezőbbek a sze­mélyi feltételek. Halasi Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom