Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Magyar orvosok részvétele íírkísérleti programokban Az MSZMP KB és a SZOT titkársága képviselőinek megbeszélése A SZOT titkárságának kezdeményezésére szerdán az MSZMP KB és a SZOT képviselői a KB július 2-i állásfoglalásáról, a gazda­sági-társadalmi kibontakozá­si programjának végrehaj­tásával kapcsolatos eddigi tapasztalatokról és a továb­bi politikai feladatokról megbeszélést folytattak. A Az év eleji tetemes ki­esést követően, márciustól folyamatosan élénkül a ki­vitelező építőipar termelése. A félév végére- a kivitelező szervezetek teljesítménye a tervelőirányzat körül ala­kult, pótolták a mintegy 1,3 milliárd forintnyi termelési lemaradást. Egyebek között ezeket állapítja meg az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium most elkészült első félévi jelentése. Az év első hat hónapjá­ban összességében mintegy 3 százalékkal több építési-sze­relési munkát végeztek el a vállalatok, mint tavaly ilyenkor. Az építőipari mun­kák iránti kereslet a beru­házási területeken élénkült, a fenntartási munkáknál vi­szont mérséklődött. A szak- és szerelőiparban keresleti, a mélyépítőiparban pedig kí­nálati piac alakult ki. A lakásátadások üteme javult, mintegy 8700 lakás átadásával az éves tervelő­irányzat 40 százaléka telje­sült. A kivitelező . építőiparban jelenleg 260 ezren dolgoz­nak, a létszám hétezerrel csökkent. A vállalatok és szövetkezetek létszámcsök­kenése jóval nagyobb ütemű megbeszélésen részt vett Be- recz János, a Központi Bi­zottság titkára, Gáspár Sán­dor, a SZOT elnöke, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Pál Lénárd, a Központi Bizott­ság titkára és Baranyai Ti- fcor, a SZOT főtitkára, va­lamint a KB és a SZOT több vezető munkatársa. volt, míg a kisszervezetek­nél csaknem 10 ezerrel töb­ben dolgoznak, mint egy év-, vei korábban. Ennek követ­keztében a kis építőipari szervezetek részaránya a ki­vitelező építőiparban csak­nem megkétszereződött, s immár 12,5 százalékot tesz ki. Részesedésük különösen a szak- és szerélőiparban je­lentős, több mint 23 száza­lékos. Az egész kivitelező építőiparban a tervezett ütemben, 6,5 százalékkal ja­vult a munka termelékeny­sége. A foglalkoztatottak át­lagbére a tervezetthez kö- zelállóan 4,5—5 százalékkal növekedett, az átlagkerese­tek viszont az előirányzat­nál jobban emelkedtek. Az év első felében több mint 30 milliárd forint ér­tékű munkákra hirdettek versenytárgyalásokat. A ki­vitelezők a tavalyihoz ké­pest 25 százalékkal nagyobb volumenben kötöttek ilyen jellegű szerződéseket. Jó aránynak mondható, hogy a versenytárgyalások három­negyede szerződéssel zárult. Az építőipari ágazat 17 százalékkal növelte konver­tibilis exportját, amely a fél év során meghaladta a 28 millió dollárt. A Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Ta­nácsának orvosbiológiai szakcsoportja jelentős fel­adatokat vállalt a szocialis­ta országok 1990-ig szóló együttes űrkutatási prog­ramjában. Az orvosok és pszichológusok a műszaki szakemberekkel együttmű­ködve több új műszert fej­lesztenek ki, s a már ko­rábban elkészítetteket kor­szerűsítik. Tovább folynak a világűrben a fiziológiai kí­sérletek, amelyeknek az a célja, hogy az űrhajósok szervezete mind jobban al­kalmazkodjon a megterhe­léshez. A Központi Fizikai Kuta­tó Intézet Sugárvédelmi Fő­osztályának kutatói a szov­jet Orvosbiológiai Problé­mák Intézete, valamint az egyesült államokbeli John­son Űrközpont munkatársai­val együttműködve tovább­fejlesztették, még pontosab­bá tették a Pille elnevezésű dózismérő készüléket. A műszerrel elsőként 1980-ban Farkas Bertalan végzett mé­réseket a Szál jut—6 űrállo­máson, s azóta a Pille a szovjet űrállomások állandó műszere lett. Az Egyesült Államok kutató űrhajósai a Challenger űrrepülőgép fe­délzetén mérték a sugár­szintet a készülékkel. A KFKI szakemberei jelenleg a dózismérő teljes automati­zálásán dolgoznak: egységes rendszerbe kapcsolják a su­gárszintmérésnek és az ada­tok értékelésének a folya­matát. Még ebben az esz­tendőben elkészülnek a Pil­le automatizált változatának első hat kísérleti példányá­val. A későbbiekben a kor­szerűsített változatot a MIR űrállomás ' orvosbiológiai modulján helyezik üzembe. Az alapműszert földi kö­rülmények között, az atom­erőművekben, illetve azok környezetében is sikeresen alkalmazzák. Hazánkban Pakson, a Szovjetunióban pedig több atomerőműnél felszerelték a Pille dózis­mérőt. A műszer licencét a Tungsram Rt. vette meg, s hamarosan megkezdi a so­rozatgyártást. Ugyancsak tökéletesítik a szellemi munkavégző-képes­ség mérésére kifejlesztett, Balaton elnevezésű műszert. A készülék 56 mutató alap­ján jelzi, hogy az űrhajósok központi idegrendszere az adott időpontban mennyi in­formációt képes feldolgozni. Jelenleg ezeket az adatokat az űrhajó fedélzetén kell le­olvasni, majd a földre to­vábbítani. A kutatók most azon dolgoznak, hogy a mű­szer mágnesszalagon rögzítse az adatokat, és automatiku­san továbbítsa a földi meg­figyelőállomáson dolgozó or­voscsoportnak. Magyar kutatók olyan mű­szeres mérési módszer ki- fejlesztésén is dolgoznak, amellyel az űrhajósok bőré­nek oxigénellátottsága kísér­hető figyelemmel. Erre azért van szükség, mert az orvo­sok a kapott adatok alapján állapítják meg, milyen az emberi szervekben a vér- és nyirokkeringés. Ezeket. a vizsgálatokat jelenleg is el­végzik az űrhajósokon, de a módszer eléggé kellemetlen és hosszadalmas. A bőrbe ugyanis vékony tűket szúr­nak. s ezek érzékelik az oxi­génellátás változásait. A szakemberek most az EKG- hoz hasonló mérési módszer kifejlesztésén munkálkod­nak. Magyar és szovjet kutató- csoport együttesen dolgozik az OKING—34 elnevezésű műszer megalkotásán, amellyel az egyensúlyszerv működése tanulmányozható. Az orvosbiológiai progra­mokban már sokrétűen ki­próbálták, s ennek eredmé­nyeként az űrhajók fedélze­ti gyógyszertárában állandó­an szerepel a magyar Ca- vinton orvosság. A gyógy­szer a sejtek anyagcsere-fo­lyamatait is befolyásolja, s ennek eredményeként javul az űrhajósok általános erőn­léte. Élénkülő építőipari termelés A múlt hét végén érkezett Magyarországra a stadthageni tanácsi gimnázium fúvószeneka­ra. A Tótkomlósi Haladás Tsz Ifjúsági Fúvószenekarának meghívására töltenek egy hetet hazánkban. A hét végén Budapesten, a Vörösmarty téren már koncerteztek, aztán hétfőn Tótkomlóson, a művelődési házban tartottak közös koncertet a helyi fúvószenekarral. Kedden Gyulán, a tószínpadon lépett fel nagy sikerrel a nyugatnémet együttes, tegnap pedig Békéscsabán, a szökőkút mellett zenéltek közösen a tótkomlósiakkal, sokak örömé­re. Vendégeink ma hajókiránduláson vesznek részt a Körösön, és pénteken utaznak visz- sza az NSZK-ba. A tótkomlósi fúvószenekar hamarosan viszonozza a német fiatalok láto­gatását Augusztus 18-án indulnak az NSZK-ba, és ott koncertet tartanak — többek kö­zött — Stadthagenban, Hamburgban és Hannoverben Fotó: Gál Edit fl Mikromed első szállítmánya Megkezdte az orvosi adat­gyűjtő rendszerek szállítását a néhány % hónapja Eszter­gomban alakult magyar— szovjet közös vállalat, a Mikromed. Elsőként Moszk­vába, egy orvosi műszerek kutatásával foglalkozó inté­zetnek küldtek 1,5 millió fo­rint értékben adatgyűjtő egy­ségeket. Ezek a mikroszá­mítógépet is tartalmazó rendszerek egy-egy betegről nagyon sok adatot tárolnak és dolgoznak'fel, s így gyor­sítják, megkönnyítik az or­vosok munkáját. Megkezdték a közös válla­latnál az előkészületeket azoknak a mikroprocesszo­ros EKG-készülékeknek a gyártására is, amelyeket magyar és szovjet mérnökök közösen fejlesztettek ki, szovjet részelemekre alapoz­va. A méret nem lesz na­gyobb egy kisebb dobozénál, s így a körzeti orvosok könnyen magukkal vihetik. Az év végére elkészítenek 50 darab kétcsatornás elekt- romiográfot, az izom- és az idegrendszer komplett vizs­gálatára alkalmas műszert is. A csomagolósoron Fotó: Fazekas Ferenc Eredményes fél évet zárt a békéscsabai baromfifeldolgozó A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat az 1986. évi kimagasló eredményeiért elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Kíváncsiak voltunk: jó hírnevükhöz méltóan tel­jesítették-e első félévi ter­vüket? — A feldolgozásban" és ér­tékesítésben kívántunk je­lentősen előrébb lépni — mondja erről Bocsor László gazdasági igazgatóhelyettes. — Ügy éreztük, hogy a mű­szaki fejlesztéshez szükséges érdekeltségi alapot elő tud­juk teremteni, hat-nyolcezer tonnával több terméket állí­tunk elő, mint 1986-ban. Ez­zel egy időben növeljük a nem rubelelszámolású ex­portot, változtatunk a ko­rábbi arányokon. Növelnünk kellett a munkáslétszámot is. Azelőtt a libafeldolgozó vo­nal egy műszakban dolgo­zott, április egytől itt is átálltunk a két műszakra. Kissé aggódtunk, hogy lesz-e elegendő munkáskéz, de megoldódott ez a probléma. Véleményem szerint azért jönnek hozzánk szívesen a dolgozók, mert a jelenlegi körülményekhez képest a jól fizető vállalatok közé tartozunk, a szociális-kultu­rális ellátás is kedvező. — Technológiai rekonst­rukciót is hajtottunk végre, méghozzá úgy, hogy menet közben nem állt le a ter­melés. Csak a szokásos éves karbantartás idején álltak a gépek. Az új gépsorokat nyugati szakemberek szerel­ték fel. Sokkal moderneb­bek, mint a 10 évvel koráb­ban üzembe helyezett gépek. Több, szebb terméket állít­hatunk elő és sokkal tetsze­tősebb csomagolásban szál­lítjuk, mint korábban. Ez pedig a külföldi vevők szá­mára nagyon fontos. — Úgy tűnik, az első fél­évi eredmények igazolták törekvéseinket. A termelési tervünket időarányosan tel­jesítettük. Exportbevételün­ket dollárból például 20 millió felett terveztük 1987- re, az első fél évet ebből is teljesítettük. Nyereségben sincs lemaradás. A világpia­ci igényekhez kell alkalmaz­kodnunk. Különösebb opti­mizmusra nincs ok, de nem is panaszkodhatunk. — A külföldi vevők ér­deklődése a víziszárnyasok iránt növekedett — magya­rázza Pinke Sándorné ke­reskedelmi igazgatóhelyettes. — A kacsát-libát darabolva és egészben szállítjuk. Leg­nagyobb vevő Ausztria, Franciaország és az NSZK. Űj igény: a fagyasztott áru helyett minél több előhűtött terméket adjunk. Erre kü­lönös gonddal kell felkészül­nünk, már ami a szállítást illeti, hiszen időben oda kell érni a kamionnak, nem fagyhat le az előhűtött liba­vagy kacsahús. Megoldjuk ezt a problémát is, hogy a vevőket megtarthassuk. A víziszárnyas-feldolgozással párhuzamosan sok a tollter- melés. A tollexport lehető­ségei szintén adottak. A. R. Pénzügyi könnyítés az elemi károk miatt Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. igazgatósá­ga szerdai ülésén a mező- gazdasági üzemek pénzügyi helyzetének alakulásáról ta­nácskozott. A bank vezetése — figyelembe véve az ele­mi károk pénzügyi kihatá­sait — úgy döntött, hogy utasítja bankszerveit: a gaz­dálkodó szervezetek kérésé­re indokolt esetben ütemez­zék át az ebben az évben esedékes, elemi károk miatt vissza nem fizethető kölcsö­nök meghatározott, a követ­kező évben kigazdálkodható részét. Magyar—osztrák tárgyalások Az Ipari Minisztérium vendégeként több napot ha­zánkban töltöttek az osztrák Voest Alpine vaskohászati konszern vezetői. A még kezdeti szakaszban levő tárgyalások nagyon biz­tatóak, s több máris konk­retizálható eredménnyel jár­tak. Az egyik leglényegesebb elhatározás, hogy összehan­golják a magyar és osztrák vaskohászat fejlesztését. Olyan új megoldásokat ke­resnek, amelyeknek mind­két fél hasznát látja. A több évre szóló prog­ram részleteinek kidolgozá­sát munkacsoportok folytat­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom