Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

1987. július 27„ hétfő o Egy kérdSiv — s a tapasztalatok fl fiatal értelmiség helyzetéről tárgyaltak Mezőkovácsházán Végzettségének, képzettségének megfelelő munkát végez-e? Tudja fejleszteni szakmai ismereteit? Milye­nek a lakáskörülményei? Szabad idejét hogyan tölti? Min változtatna kedvezőbb irányba munkahelyén, la­kóhelyén? Milyennek ítéli meg a közhangulatot a fia­tal értelmiségiekkel szemben? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések olvashatók azokon a kérdőíveken, melyeket Mezőkovácsházán és a kör­nyező településeken a fiatal értelmiséghez juttattak el. A felmérés tapasztalatairól a közelmúltban tanácskoz­tak az MSZMP mezőkovácsházi városi bizottságán. A kiküldött 307 kérdőívből 211 jutott vissza a „feladók­hoz”, az agitációs és propaganda munkabizottság tag­jaihoz. Ez elég volt ahhoz, hogy reális beszámoló ké­szüljön a térségben élő fiatal értelmiség élet- és mun­kakörülményeiről, közéleti aktivitásáról. Az elgondol­koztató azonban, hogy 96-an, ki tudja miért, elzárkóz­tak még így, névtelenül is a véleménynyilvánítás e formájától... De lássuk, mire jutottak a jelentés készítői! Előbb egy rövidke statisztika. A kör­nyéken élő és dolgozó ifjú értelmiségiek 55,7 százaléka pedagógus, 26,9 százaléka pe­dig mezőgazdasági területen dolgozó szakember. Mindez — a mezőgazdasági terme­lés meghatározó e térségben — érthető, de korántsem megnyugtató a helyzet, hi­szen jelenleg csak az okta­tás területén 3 óvónőre, 10 tanítóra, 27 általános iskolai tanárra, egy zenetanárra és három középiskolai pedagó­gusra lenne szükség. Az egészségügyi intézményekbe négy fogorvost (három he­lyet augusztusban — úgy néz ki' — betöltenek), egy körzeti orvost és egy védő­nőt várnak. Az ipari üze­mekben 15, az áfészeknél 10, a termelőszövetkezetekben 29, a tanácsoknál 7 értelmi­ségi munkakör betöltetlen. A kistelepülések jutnak legne­hezebben végzett szakembe­rekhez. Dombiratoson példá­ul krónikus pedagógushiány- nyal küszködnek. Almáska­maráson is magas a tantes­tület átlagéletkora, s az utánpótlás nem látszik biz­tosítottnak. A képzett szakemberek megnyerésére jelentős erőfe­szítéseket tesznek Mezőko­vácsházán és környékén. Bár — a tapasztalat leg­alábbis ezt mutatja — a fia­talok egyre kisebb hányada köt ösztöndíjat, mondván „így nem köti le magát”, mégis ez tűnik a legjárha­tóbb útnak. Legtöbb helyen a településükről továbbtanu­ló fiatalokra számítanak, s igyekeznek már az első két évben „hazaédesgetni” őket az érintett munkahelyek, mert a későbbi évfolyamok­ban már nem sok esély van tanulmányi ösztöndíj kötésé­re. Persze, vannak más pró­bálkozások is. A Mezőko- vácsháza és Vidéke Áfész együttműködési szerződést kötött a Szolnoki Kereske­delmi és Vendéglátóipari Fő­iskolával. Az eredmény: né­hány hete öt végzős hallga­tó érdeklődött náluk a mun­kalehetőségről. Természetesen nem elég visszahívni, meg is kell tar­tani az ifjú szakembereket. Az egészségügy területén si­került ez a legkevésbé: jel­lemző erre a rétegre, hogy 2-3 éves vidéki tartózkodás - után nagyvárosokban keres munkát, ahol szakmai fejlő­dését biztosabbnak látja. De mitt is tehet egy adott mun­kahely, hogy fiatal szakem­bereit megtartsa? Segíti a pályakezdők beilleszkedését. Lehetőséget biztosít szakmai fejlődésükre. Végzettségük­nek, képességeiknek megfe­lelő munkakörben foglalkoz­tatja őket. . . Ám a kérdő­ívek tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy az első évek­ben életkörülményeik, anya­gi helyzetük alakulása a dön­tő a fiatal értelmiség letele­pedésében. A megkérdezet­tek 43 százaléka saját la­kásban, 11 százaléka szülők­nél,' tanácsi lakásban vagy albérletben, 46 százaléka szolgálati lakásban lakik. Az átlagfizetések alakulása a térségben kedvezőbb, mint a megyei átlag. A tsz-ben dol­gozó értelmiségieknek a ház­táji, a pedagógusoknak pe­dig az illetményföld plusz bevételi forrást jelent, mely növeli az önálló lakáshoz ju­tás esélyeit, csakúgy, mint a különböző kedvezmények, kamatmentes kölcsönök, le­telepedési segélyek, termé­szetbeli juttatások ... A kun­ágotai tanács ingyenes tel­ket biztosít, de sajnos még így sem élnek e lehetőség­gel a szolgálati lakásban élők. Az anyagi megbecsülésről szólva, külön beszélnünk kell a pedagógusokról, akik úgy érzik, jövedelmük nincs szinkronban munkájuk fon­tosságával. A kezdők maga­sabb alapbérrel történő al­kalmazása azonban a tantes­tületben okoz bérfeszültsé­get ... A jelentés kitért a Mező­kovácsházán és környékén élő értelmiség közéleti akti­vitására is. Az elemzés ered­ményeit számba véve, most ismét lássuk a statisztikát! A fiatal szakemberek két­harmada KISZ-tag, 10 szá­zalékuk KISZ-titkár, 25 szá­zalékuk a párttagok sorába is belépett, igénylik a felké­szültségüknek megfelelő pártmegbízatásokat is. — Igen — mondhatná az olvasó — az itt élő fiatal ér­telmiség élet- és munkakö­rülményei nem sokban tér­nek el a hasonló adottságú településeken élőkétől. A je­lentést követő élénk vita, a kérdések, s a vélemények azt bizonyítják, van ki tö­rődjön azzal, javul-e hely­zetük, nő-e létszámuk Me­zőkovácsházán és környé­kén. A konkrét feladatokat is meghatározták az ülés résztvevői, melyeket már az adott tanácsok, munkahe­lyek pártalapszervezeteiben kell valóra váltani. Lesz te­endő bőven! Nagy Ágnes Vízi portyán a rendőrökkel Csendes péntek délután Szeli a motorcsónak a Fe­kete-Körös vizét. Hullámain megtörik a nap sugara. (El­bújhatna már egy kicsit!) Szanazugból „portyára” in­dulunk Bordás György fő­törzsőrmesterrel. Ö a kör­nyék vízi körzeti megbízott­ja. Somogyi Lajos a motor­csónak vezetője, aki a Vö­röskereszt mentőszolgálatá­nak rajparancsnoka. Péntek délután. Van még „szabad hely” a Körösökben. De a kijelölt fürdési helye­ken nem túl sok. Gondtala­nul fürödnek sok százan. Két fiatal lány dupla gu­mimatracán a bójákon kí­vülre merészkedett. A fő­törzsőrmester figyelmezteti őket. Az egyik kislány sér­tődötten válaszol: — Hiszen itt kisebb a víz7 mit ott, ahol kijelölték a fürdést! De azért lekászálódnak a gumimatracról és eltolják, hogy a bóján belülre ke­rüljenek. A városerdei szabadstrand is megtelt. Térdig alig ér a víz. Még pici babákat is lát­tunk, persze felügyelettel, derekukon gumiövvel. Somogyi Lajos meséli: — Pár évvel ezelőtt há­rom kislány fürdött itt. Az egyik segítségért kiabált. Az úszómester belegázolt a víz­be, hogy mentsen. Mire a kislány felállt és nevetve mutatta: — Nem látja? Tér­dig ér a víz! Megcsinálta ezt a „játékot" kétszer. Amikor harmadszor valóban szüksé­ge lett volna a segítségre, mert pár lépéssel odébb mélyült a víz, addigra nem ment senki a közelébe. Be­lefulladt. Ehhez a területhez fűző­dik a napokkal ezelőtt tör­tént-baleset is. Egy 37 éves eleki fiatalember az áldozat. Egv brigáddal kijöttek ide szórakozni. Sajnos, ahogy ez a legtöbbször lenni szokott — ittak is. Nem ismertek mértéket. A fiatalember vízbe ugrott. A társai nem figyeltek rá. Már csak ak­kor hiányolták, amikor pár perc múlva sem látták a víz felszínén. Akkor már hiába is keresték volna. Ez az emberi felelőtlenség! Ha egy kicsit jobban odafigyel­nénk egymásra ... Nagy nyomással szivntv­tyúzzák a Fehér-Körösből a szeregyházi főcsatornába a vizet. Az áteresztő rész tele van algával, csúszós, emiatt nagyon veszélyes a kövére lépni, vizébe fürödni. Kint is a tábla: „Fürödni tilos". Két kislány és egy fiatalasz- szony fittyet hánynak a táb­lának és vígan fürdenek. A két gyerek anyukája csak később kerül a közelünkbe. Tudja ő, hogy nem szabad — mondja —, de hát mások is fürdenek . . . neki ugyan miért nem szabad? A főtörzsőrmester észér­vekkel meggyőzi őket. ígé­rik, többé nem fordul elő. » * * * A gyulai vasúti híd ma­gas tartókövén két kisfiú ül­dögél. A híd alatt felnőttek fürdenek, és eszük ágában sincs, hogy a két gyerekre rászóljanak. Miért is? Nem az ő gyerekük! Csak amikor már késő lehet, amikor egy arra robogó vonat megijeszt­heti őket és a mélybe zuhan­nak ... talán akkor valaki­nek megmozdulna a lelkiis­merete, de miért kell ehhez megvárni a tragédiát? K. D. 12 éves, Sz. J. 13 éves. Egyiknek sincsenek ott a szülei. Felmentek oda, mert olyan jól lehet lelátni a mélybe, a folyóra! ígérik a rendőr bácsinak, nem for­dul elő többé ... Mennyi ígéret, napról napra! * * * A gyulai duzzasztónál lát­szólag mindenki „szabályo­san" fürdik. Éppen készül­tünk eljönni már, amikor egy fiatal férfi egy 4 év kö­rüli kislányt kézen fogva az elzárt területre sétál. Ott szottyant kedve lábat mos­ni. Amíg ő a papucsával foglalatoskodik, a kislányt beleállítja a vízbe. Zuhog mellette a folyó. Ha meg­csúszik, ha elesik a gyerek, a gyorsan folyó vízből nem biztos, hogy a papája ki is tudja húzni ... Itt tilos fürdeni A tartópilléren két gyerek A főtörzsőrmester udva­riasan figyelmezteti. A fér­fi — H. M., a gyulai kórház segédmunkása — cinikus, pökhendi hangon válaszol- gat. Amikor közli vele a szolgálatban lévő rendőr, hogy feljelenti, a férfi meg­húzza a vállát, és annyit mond: — Egészségére! Lám. Ha valahol törté­nik valami, az emberek haj-» lamosak megjegyezni: — Ilyenkor hol van egy rend­őr? Ha viszont a helyszín­re érkezik, és vigyázza a testi, épségünket, nyugal­munkat, köszönet helyett ezt a választ adják egyesek. Sze­rencsére nincsenek sokan, akik így semmibe veszik a rendőr munkáját. Amúgy csendes, esemény­telen ez a péntek délután. Nincs különösebb dolga a vízi rendészetnek. „Soha több munkát!” — sóhajtják, és nem a restség okán, de valamennyiün­kért ... Béla Vali Főszezonban az üdültetésről Itt a nyár, az üdülés fő­szezonja. A vállalatoknál évek óta gond különösen a SZOT-beutalók mennyisége és igazságos elosztása. Az idei helyzetről készített rö­vid körképünkből kiderül: a vállalatoknál, intézmények­nél ezen a nyáron sem ja­vult lényegesen a helyzet. Bár mindenütt „másképp csi­nálják”. .. Kíváncsiak voltunk arra, hogy kulturális intézmé­nyünk, a Békés Megyei Jó­kai Színház dolgozói milyen üdülési lehetőséget kaptak. Kérdéseinkre a választ No- vák Edit belső ellenőrtől, a szakszervezeti bizottság gaz­dasági felelősétől kaptuk. — Ebben az évben hány SZOT-beutalót kaptak a dol­gozók? — Sajnos, egészen kevés­ről számolhatok be. Fel­nőttbeutalóból hármat, gyer­mekből pedig csak kettőt kaptunk. Mindkét gyermek­beutaló Balatonboglárra szól, amelynek időtartama 10 nap. Az egyszemélyes felnőttbe­utalók Lillafüredre és Krak­kóba érvényesek. A harma­dik pedig Balatonalmádiba, amely családos beutaló és két felnőtt, három gyerek üdülését biztosítja. — Önöknél mi alapján döntik cl, hogy ki kapja a beutalókat, ha több jelent­kező is akad? — Egészen egyszerű mó­don. Mindent Fortunára bí­zunk, s így nem érhet min­ket semmilyen vád. A je­lentkezés úgy történik, hogy a próbatáblára kifüggesztjük az üdülési lehetőségeket, és ez alapján mindenki kivá­lasztja a neki megfelelőt. Ha netán valamelyik turnusra több jelentkező van. mint amennyi a lehetőség, akkor sorsolás útján döntünk. * * * A' Békéscsabai Forgácso­ló- és Szerszámipari Gép­gyár egyik irodájában már várt Bodor Sándor, a szak- szervezeti bizottság titkára. Mire odaértünk, szinte min­den üdültetéssel kapcsolatos statisztikai kimutatást elő­készített. — Az elmúlt évekhez ké­pest hogyan alakult az idei üdültetés? — A dolgozók egy részét SZOT-üdülőkben. a másik részét pedig bérelt üdülők­ben tudjuk elhelyezni. Saj­nos, a SZOT-beutalókból ke­vesebb jutott, de nem akar­juk, hogy emiatt kevesebb dolgozónk üdülhessen ked­vezményesen. Ezért növeltük a bérlemények számát, ami több kiadással jár, de csak így tudjuk a dolgozók igé­nyeit kielégíteni. — Milyen támogatást nyújt a szakszervezet a vál­lalati üdültetéshez? —• A dolgozó naponta 45 forintot fizet, a gyermeke után plusz 25-öt. Ha három gyermekkel üdül, a harma­dikért nem-kell fizetnie. Ha a házaspárnak csak egyik tagja dolgozik nálunk, de a másik szakszervezeti tag, akkor 90 forintot kell na­ponta fizetni. A költségek­hez vállalatunk napi 90 fo­rintos utalvánnyal járul hozzá, és a szállás költsége­it is téríti. — Mi a tapasztalat; az előző évekhez képest többen vagy kevesebben veszik igénybe a kedvezményes üdültetést? — Sajnos, évről évre ke­vesebben jelentkeznek, hiá­ba próbálunk több pénzzel hozzájárulni. — Mi lehet ennek az oka? — Rengeteg összetevőből áll. Mint tudjuk, egyre ne­hezebben lehet az életszín­vonalat megtartani. Ha csak egy kétgyerekes családot ve­szünk alapul; aki tíz napra megy el, mondjuk Sopronba, bizony több ezer forintos ki­adásra kell számítson. S az nem nyaralás, ahol filléres- kedni kell. — Milyen üdültetési elvek szerint végzik a munkáju­kat? — A legjobban tanuló és dolgozó szakmunkástanulók közül minden évben nyolcat- tízet részesítünk vállalati üdültetésben. Ezenkívül a nem aktív dolgozóinkat a fő­idényen kívül rendszeresen üdültetjük. Az aktív dolgo­zóknál pedig a már emlí­tett szb üdültetési és segé­lyezési albizottsága, több né­zőpont szerint dönti el, hogy megérdemli-e a beutalót. Ilyen szempontok: a mun­kához való viszony, a tár­sadalmi munka, és még sok más. * * * A Békés Megyei Vendég­látóipari Vállalat titkára, Petrovszki György először néhány adatot ismertet. — Dolgozóink létszáma ezer főre tehető, s ennek mindössze 4.4 százaléka jut SZOT-beutalóhoz. Ebben az évben kevesebb beutalót kaptunk, mint korábban. Például tavaly tíz kétgyere­kes, családos beutalót kap­tunk, most pedig csak ha­tot, a tavalyi beutalóknak a fele I A osztályú volt, a mostaniak csak A osztályú­ak. — Nagycsaládos beutalót kapott a vállalat? % — Kaptunk, de azt is mondhatnám, hogy felesle­gesen! Nekem az a nézetem, hogy mielőtt kiküldenék a 3-4 gyerekes beutalókat, elő­ször mérjék fel az igényeket. Nem célszerű olyan helyre küldeni ilyen beutalókat, ahol egyszerűen nincs rá jelentkező! Vállalatunk is kapott négygyermekes, csa­ládos beutalót, én az összes ilyen családot felkerestem, de egyetlenegy sem élt a le­hetőséggel. Az az igazság, hogy meg is tudom érteni őket, hiszen ez belekerülne 10-14 ezer forintba is. — Az ország mely tájai a legnépszerűbbek ? — Talán a lillafüredi, a siófoki, a soproni, a szilvás- váradi s a galyatetői üdü­lőink. Galyatetőn minden dolgozónk 700 forintos étke­zési térítést kap a vállalat­tól, s emellett kitűnő körül­mények közt tölthetik el a nyaralásra szánt időt. De ezt nem csak én állítom, hanem a köszönő levelek is! Kukla Piroska UNICON Oktatás, üdültetés, ellátás Az 1100 dolgozót foglalkoztató Unicon Ruházati Vállalatnál a szociálpolitikai kiadás évente 10- 11 millió forint. A dolgozó nők vállalati óvodába hordhatják gyermekeiket. Az üzemorvosi rendelőben nőgyógyászt, fo­gászt, általános üzemorvost, sze­mészt és pszichológus - szakor­vost alkalmaznak. Évente szűrő­vizsgálatokat szerveznek. A jog­segélyszolgálat szintén a mun­kaidőalap kímélését segíti elő. Jelentős összeget fordítanak egészségügyi szakmai és politikai oktatásra, az étkezési hozzájárulást 470-en veszik igénybe. Szanazugban sa­ját üdülővel rendelkezik a vál­lalat, Miskolctapolcán, Siófokon, Gödön és Harkányban bérelt üdülőben pihenhetnek a dolgo­zók és családtagjaik. Üdülési célokra csaknem félmillió forin­tot költ az Unicon, a legjobban rászorulókat segélyben részesíti. Kulturális és sportkiadásuk meghaladja a 100 ezer forintot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom