Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-03 / 155. szám
1987. július 3„ péntek A fü és a víz vonzásában 1 _________________I___________ - ______ _ ,•________I Több okom volt, hogy keressem vele a kapcsolatot. Erre különben a róla, a körülötte kialakult történetek, legendák inspiráltak. Hallottam, hogy még Új-Zélandon is ismerik a nevét, meg a mezőgazdaságáról híres Hollandiában. Itt olyan szakmai programot állítottak össze számára, mely teljesen felölelte a legelő- és rétgazdálkodásáról híres ország megismerését. A búcsúvacsorán a cég elnöke, vagy igazgatója holland fűmag magyarországi szállítására akarta megnyerni. S ő megköszönte a szíves vendéglátást, és mondandóját így fejezte be: „Mindent elkövetek, hogy Magyarország holland fűmagot ne vásároljon ...” I_______________-___________________________________________1 A z asztal mellett ülők elsápadtak, majd meghűlt bennük a vér. Hideg kézszorítással búcsúztak. Néhány hónap múlva egy másik holland cég menedzsere kereste fel Szarvason. Munkája után érdeklődött. Olyan együttműködésfélét ajánlott fel, miután közelebbről megismerte munkásságát. Ö nyomban Budapestre utazott, és a felettes szervet tájékoztatta az ajánlatról. Innen, ettől a ponttól szünet következett. A felügyeled szervből hiányzott a vállalkozói kedv. Számunkra érthető, mivel az akkori éveket még 1985-öt megelőző esztendőkben jelezték. És egy még közelebbi történet: a Rémi Dózsa Tsz futóhomokos talajának megkötésére segítségét, szakmai véleményét kérték. A Szarvasi Zöldpántlika nevű füvet telepítették próbára, melyet egy igen erős szél homokkal együtt elvitt a szomszédos gazdaságba. Ott szépen kikelt, megerősödött megkötötte a homokot. A gazdaság szakvezetője ki- nyomozta: honnan szárma- zik ez a csodálatos fű, mely a sivár futóhomokot földhöz ragasztotta. Az út, illetve a nyomok Szarvasra vezettek, ahonnan 5000 kiló fűmagot rendelt. Statisztikusok kiszámolták, hogy szép fővárosunk gyepesített területeinek egyszeri nyírása a tanácsnak 5 millió forintjába kerül. Kérdés: lehetne-e olyan gyepet telepíteni, amelyiket csak egyszer-kétszer kell évente nyírni? Lehet, Szarvason állítják elő a növényt és a vetőmagot. Hát erre már külföldön is felfigyeltek. Szép számú érdekelődők jöttek eddig is ide személygépkocsival, autóbusszal. Az egyik csapatban szakember is ’ volt. A bemutatkozás során elmondta, hogy náluk már olyan gyepekkel kísérleteznek, melyekből négyzetméterenként 35—40 ezer nö- • vény is jól megfér. „Mi is foglalkozunk ilyen irányú kutatással — válaszolta —, majd látni fogják milyen az a gyep, melyből négyzetméterenként 70 ezer növény található.” Volt meglepetés. Azután kinyílt a tenyészkert kapuja, és nemcsak láthatták, rá is taposhattak, sőt meg is számlálhatták a külföldi vendégek, hogy valóst mondott-e a kutató. A világban folyó gyepkutatásokat és fűnemesítéseket Szarvasról élénk figyelemmel kísérik. Olyan adatokat szereztek be, melyeket a hazai fajtaminősítő intézet kinti megfelelői hoztak nyilvánosságra. Ezekkel összevetették a Szarvason folyó munka eredményét, s , ma ott tartanak, hogy Francia- országban magyar, pontosabban szarvasi fűfajták versenyeznek a nyugat-európai kutatók fűféléivel. Ez egv hároméves időtartamot felölelő küzdelem, s amelyik fű a legjobbnak bizonyul — kategóriájában — azelőtt megnyitják a vetőmagpiacot, de nemcsak Franciaországban, hanem Nyugat-Európá- ban másutt is. Most tehát drukkolunk. De mi van idehaza? Ami mezőgazdasági üzemeinkben mennyire ismerik Szarva? ilyen irányú munkáját? Sportegyesületeink vajon miért futnak a külföldi ne- mesitésű füvek után, amikor a Szarvasi sport keveréket exportáljuk? Ez nagy kérdés. Nem volt szándékomban megemlíteni, hogy szarvasi füveket, illetve fűmagvakat vásárolnak az USA-ban, Kanadában, és újabban Hollandiában is. Bőven teremnek, jó füvet adnak, a teniszpályákon besűrített növényállomány kiválóan tűri a taposást, tömörsége folytán rajta a labda pattog! A wimbledoni pólyák fűanyaga Szarvason is megtalálható. Hát nem csodálatos? De ezeket csak mellékesen mondom, mert a lényeg a hazai tapasztalatok közreadása lenne ennyi sok külföldi siker hallatán. A hazai valóság persze másabb, mint a külföldi. Visszatérve a gazdálkodásra, ott kora tavasztól késő őszig a tejelő állományt legelőn tartják, olcsó tejet termelnek. Villanypásztorok között a tehén önmagát kiszolgálja. Sok olyan kiadást takarítanak meg, melyre nálunk még mindig nem kellően figyelünk, s ugyanakkor panaszkodunk a termelés magas költségeire. De valami megmozdult ebbe az irányba. Az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer Karcag székhellyel és 100 körüli taggazdasággal működik. Ezen belül van még két kör. Az egyik Szarvason, a tenyészkert szomszédságában 200 hektárnyi területen törzsanyagot és szuperelitet állít elő. Ez az öntözési Kutatóintézethez tartozik. A környező üzemekben 400 hektár területen folyik tudományos igényű fűszaporítás, a karcagi rendszerben pedig már 10 ezer hektáros termelői háttér segíti a világba Szarvas kincseit. Békés megye tágabb értelembe vett üzemei eddig nem építettek ki közvetlen kapcsolatot Szarvassal. Pedig ez a kapcsolat több ezer hektárt szabadítana fel a takarmánytermesztés alól, ipari, kereskedelmi növények termesztésére. Olcsóbbá tenné a szarvasmarha- és a juh- tartást, a tej-, a hús- és a gyapjútermelést, javítana a gazdaság versenyképességén. Legutóbb Szarvas város pártbizottságának ülésén találkoztam vele. Én lepődtem meg, mert kutatóval ilyen testületi munkában csak ritkán találkozunk, ő kivétel, mint ahogyan kivételes tehetség is. Rá is kérdeztem: — Rendkívül aktív társadalmi életet él, egyáltalán mikor foglalkozik kutatással? A hajnali és a késő esti órákat töltöm a tenyész- kertben, ott töltődöm fel egész napra, és este a napi munka feszültségeit füveim társaságában felejtem. Ilyenkor négy technikus és 20 fizikai dolgozó végzi a program szerinti munkát. Eredményeim nekik köszönhetem. Felvesz Trabantjába és Bikazugba megyünk. A tenyészkert bejáratánál díszes oklevelek. Az utóbbi évek diadalmenete: 18 államilag elismert szarvasi fűfajta előállítása fűződik dr. Janovsz- ki János kandidátus, a hazai gyepkutatás vezetője nevéhez. Hatalmas tablók, kimutatások arról, hogy a fajtaminősítő hazai és külföldi szakemberek a világ legjobb füvei közé értékelik a szarvasi fajtákat. Meglehetősen prózai kérdés: — Hogyan lett gyepkutató? — Az egyetem elvégzése után Szarvasra kerültem Gruber Ferenc mellé, az ÖKI-be. Akkor heten-nyol- can dolgoztunk körülötte. Ügy látszik, a szakmával járó rigolyákat én bírtam legtovább. Fűtött az a tudat, hogy gyepkutató akarok lenni. Ezért mindenre kész voltam, mindent úgy vállaltam, hogy abból valamit tanuljak. S amikor szorgalmamról Feri bácsi megbizonyosodott, a legjobb barátokká váltunk. Sok titkot megosztott velem. Ma az ö nyomdokain járok, de egészen más módszerekkel dolgozom. Bejárjuk a tenyészkert parcelláit. Mindenütt laboratóriumi a gondosság. A sakktábblaszerűen művelt állománykísérlet elbűvöl káprázatos színpompájával. A teríthető gyepszőnyeg szarvasi újdonság. Egy 600 kilométer sugarú körben gépkocsival bárhová biztonsággal szállítható. — Mi köti Szarvashoz? , — Magyar vagyok. Őseinket a gazdag fűtermés, meg a jó víz marasztalta itt. Engem is. Majd megkínál egy pohár bikazugi ártézi vízzel. Fennséges ízű. Most már nem is csodálom, hogy a világot járva, ide mindig visz- -szatalál. Dr. Janovszki János a szarvasi pántlikafűvel A MINISZTERTANÁCS JANUÁRBAN DÖNTÖTT ARRÓL, HOGY AZ Átlagosnál lényegesen eladósodottabb mezögazdasAgi NAGYÜZEMEK TERHEINEK MÉRSÉKLÉSÉRE A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A MÉM PÁLYÁZATOT ÍR KI. A PÁLYÁZATBAN LEHETŐSÉGET # BIZTOSÍTOTTAK A NAGYÜZEMEKNEK ARRA, HOGY EGY GAZDASÁGI* PROGRAM ALAPJÄN A JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉGÜKET FOKOZÓ GAZDASAGOK TERHEINEK JELENTŐS RÉSZÉT A KÖLTSÉGVETÉS, A BANKOK ÉS A KÖLCSÖNÖS TÁMOGATÁSI ALAPOK (KTA) MAGUKRA VÄLLALJÄK. A PÁLYÁZAT HATÁRIDEJE MÁRCIUS 31-ÉN LEJÁRT ÉS ORSZÁGOSÁN 262 ÜZEM NYÚJTOTTA BE ELKÉPZELÉSEIT. JBÉKÉS MEGYÉBŐL 24 mezögazdasAgi szövetkezet és Állami1 gazdasäg pälyäzatät FOGADTA EL AZ ÉRTÉKELŐ BIZOTTSÁG. Az eladósodott mezőgazdasági nagyüzemek adósságterheinek mérsékléséről Megyénkből tíz Szem köt szerződést az idén Mi vezetett az érintett gazdaságokban a jelentős adósságterhek kialakulásához? Az elmúlt öt esztendőben több alkalommal változott a mezőgazdaság szabályozó rendszere, amely növelte a gazdaságok terheit. A kedvezőtlen, aszályos időjárás is jelentős károkat okozott jónéhány mezőgazdasági nagyüzemben, így Békés megyében is. Természetesen nemcsak objektív tényezők, hanem gyakran a vezetés hibái, az erőltetett beruházáspolitika, a rossz termékszerkezet megválasztása juttatta oda a gazdaságok egy részét, hogy úgy eladósodtak: önerőből már nem tudtak jelentős termelésbővítést megvalósítani. Ezért döntött úgy a kormányzat, hogy azoknak a gzadaságoknak, amelyek olyan programot tudnak megfogalmazni az elkövetkező évekre, amellyel növelni tudják nyereségüket, javítják a hatékonyságot, a terhek egy részét elengedik. A tárcaközi bizottság az értékelés során országosan 232 pályázatot fogadott el. Valamennyi megyében található eladósodott üzem. Hat megye, Szabolcs-Szatmár, Hajdú- Bihar, Borsod, Szolnok, Somogy és Békés az érintett gazdaságok 63 százalékát adja. Megállapítható, hogy a pályázat sikeresen indult, az üzemek élénken érdeklődtek iránta. Éves átlagban a bázishoz viszonyítva a gazdaságok mintegy 2—2,3 milliárd forint nyereségtöbbletet vállaltak. Olyan akció- programokat dolgoztak ki, melyek egyrészt megszüntetik a veszteségforrásokat, másrészt szigorúbb költséggazdálkodással igyekeznek javítani a termelés jövedelmezőségén. A hároméves program keretében az idén mintegy száz gazdasággal kötik meg augusztus 15-ig a MÉM illetékesei a megállapodást. Jövőre szintén száz nagyüzemmel kötnek megállapodást a minisztérium vezetői, míg 1989-ben a fennmaradó gazdaságokkal írják alá a szerződést. Fontos tudni a gazdaságoknak: azok az üzemek, amelyek nem tudnak megfelelni a követelményeknek és a gazdasági egyensúlyuk helyreállítása állami beavatkozást igényel, a kedvezményeket elveszítik. Ebben az évben előnyt élveztek az elmaradott térségekben gazdálkodó üzemek, valamint a gyenge adottságú gazdaságok. Békés megyében mintegy egymilliárd forint körüli adósságterhe van az érintett gazdaságoknak, ebből 500—600 millió forint vehető figyelembe a pályázat szempontjából. Mint Nagy Mihálytól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjétől megtudtuk, az idén tíz gzadaságot érint a program. Augusztus 15- ig megkötik a megállapodást az üzemek a Pénzügyminisztériummal és a MÉM-mel a várható fejlesztésekre vonatkozóan, valamint az állami hitelek felfüggesztésére. A Kölcsönös Támogatási Alapnál egyelőre csak a visszafizetés felfüggesztéséről van szó. Békés megyéből az idén a szarvasi Dózsa Tsz, a dévaványai Lenin Tsz, a körösújfalui Rákóczi Tsz, a bucsai Üj Barázda Tsz, az ecsegfalvi Egyetértés Tsz, a m&zőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz, a sarkadkeresz- túri Egyetértés Tsz, a bélmegyeri Üj Barázda Tsz, a battonyai Május 1. Tsz és a zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Tsz vezetői írják alá a megállapodást. A gazdaságok a meglévő tevékenységek bővítésével, a műszaki fejlesztés további bevezetésével kívánnak előbbre lépni. A növénytermesztésben elsősorban szárítókat és tárolókat hoznak létre, míg az állattenyésztésben az állattartó telepek rekonstrukcióját, bővítését valósítják meg. Kismértékben a gyorsan és jól jövedelmező kiegészítő tevékenység bevezetésével kívánják növelni a jövedelemtermelő-képességet. Nagy a felelőssége a vezetésnek abban, hogyan dönt, milyen irányban indul el a fejlesztéseknél. Csak gyorsan megtérülő beruházásokra lehet alapozni. Újszerű gazdasági eszközökről van szó ebben a most induló 3 éves programban. A kormányzati szervek és a gazdasági egységek partneri viszonyának erősítését szolgálja, a kölcsönös érdekek figyelembevételével ez a kibontakozási folyamat. Az érintett üzemekben az egész dolgozó kollektíva ügyévé kell tenni ezt a cselekvési programot. Csak az adósságállomány egy része alól mentesíti a kormányzat a gazdaságokat abban az esetben, ha jó munkával járulnak hozzá a termelés bővítéséhez. Békés megyében remélhetően élni tudnak a lehetőséggel azok a gazdaságok, amelyek részt vesznek ebben a hároméves adósságteher- csökkentő folyamatban. Erre nagy szüksége van a megye mezőgazdaságának és az egyes kollektíváknak is. Verasztó Lajos Téma: a gabonaágazat Ismét Vándorbot! A KISZ Élelmiszergazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsa együttműködve az AlSH-val, a TOT-tal, a MÉM Ifjúsági Bizottságával és az Állami Gazdaságok Egyesülésével Vándorbot elnevezéssel ismét ifjúsági szakmai tapasztalatcserét szervez, amelynek keretében a gabona vertikumot mutatják be. A hazai tapasztalatcserén részt vehetnek mindazok a közép- és {elsőfokú végzettségű, az élelmiszer-gazdaság vállalatainál és intézményeinél dolgozó 30 év alatti fiatal szakemberek, akik legfeljebb 5 éve fejezték be tanulmányaikat. A tapasztalatcserék egynaposak. Jelentkezni a bemutató vállalat megbízottjához címzett postai levelezőlapon, telexen, vagy telefonon a név, munkahely, szakképzettség, életkor feltüntetésével egyénileg lehet. Jelentkezési határidő: a kiválasztott helyszín fogadási időpontját megelőzően egy héttel. A nemzetközi tapasztalatcserén való részvétel alapvető feltételei: részvétel legalább három hazai tapasztalatcserén; fejlesztési javaslat elkészítése és ennek pályamunkaként történő benyújtása a KISZ KB Élelmiszergazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsához; az angol' vagy német nyelv alapfokú ismerete. A jeligével ellátott pályamunkákat 15—30 oldal terjedelemben a KISZ KB Élelmiszergazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsa Titkársága címére (Budapest, postafiók 72, 1383) Vándorbot megjelöléssel postán lehet beküldeni. Mellékelten, külön borítékban közölni kell a pályázók nevét, munkahelyét, szakképzettségét, életkorát és az ismert idegen nyelv megjelölését. Beküldési határidő: 1988. január 15. A Békés megyei tapasztalat- cserék időpontjai a következők: július 13-án a Kamuti Béke Tsz-ben, 27-én a Békés Megyei <jabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, míg október 12-én a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátban várják a fiatal szakembereket. A nemzetközi tapasztalatcserére kiutazók kóréból a pályázatok alapján a KISZ KB ÉDFT szakértők bevonásával dönt. A külföldi tapasztalatcsere költségeinek 10 százalékát a KISZ KB, 10 százalékát a MÉM fedezi. A fennmaradó részt — amennyiben a munkáltató nem vállalja magára — a pályázónak kell fizetnie. V. L. Dupsi Károly
