Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚLIUS 23., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Napirenden az MSZMP KB állásfoglalása Ülésezett a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta az MSZMP Központi Bizottsá­ga július 2-i állásfoglalásá­ból adódó feladatokat. Jó­váhagyólag vette tudomásul, hogy a közös gazdaságokban már készülnek a helyi elem­zések, értékelések, szakmai javaslatok, amelyek alapján az agrártermelés eredménye­sen hozzájárulhat a gazda­sági-társadalmi folyamatok élénkítéséhez. Az elnökség határozatot fogadott el ar­ról, hogy ki kell dolgozni és az Országos Tanács elé kell terjeszteni azokat az állás- foglalásokat, amelyek a ter­melőszövetkezeteket segítik a gazdasági-társadalmi cse­lekvési program megvalósí­tásából adódó tennivalók meghatározásában. A testület megtárgyalta a szövetkezetek közös és ház­táji szőlőültetvényeit ért té­li fapvkárokról készült tájé­koztató jelentést. Különösen Tokaj hegyalján és az Alföl­dön okozott rendkívül nagy­mértékű kárt a téli fagy. Az elnökség olyan intézkedé­sekre tett javaslatot, ame­lyek a károk helyreállítását elősegítik, s a szövetkezetek nehéz gazdasági helyzetét enyhítik. A szövetkezetek saját erőfeszítéseik mellett támogatást igényelnek; az elnökség javasolta, hogy a fagykár anyagi kihatásait az aszálykárok rendezéséhez hasonlóan gyorsítottan és kü­lön eljárással rendezzék. A testület egyetértett a MÉM. központi anyagi intézkedése­ket előirányzó javaslataival. A szőlőültetvények rekonst­rukciója, újratelepítése, fel­újítása azért is indokolt, mert egyrészt a gyenge ter­mőképességű talajokon más növényeket nem lehet gaz­daságosan termeszteni, más­részt pedig e területek 80- 100 ezer család megélhetését biztosítják. Fontos, hogy a károk rendezése minden szö­vetkezetben kapcsolódjék össze a jobb minőségű, biz­tonságosabb és gazdaságo­sabb termelés megalapozá­sával. Szerződéses brigádvállalkozások a gabonaiparban A munkaverseny új for­máit alkalmazzák a gabona­iparban. A Gabona Tröszt húsz vállalata a korábbiak­nál nagyobb önállóságot ka­pott, ehhez alkalmazkodva az egyes üzemek, kisebb munkahelyi közösségek kez­deményezőbbekké váltak, termelő tevékenységükre mindinkább a vállalkozás elemei a jellemzőek. Az iparágban dolgozó 935 szocialista brigád nagyobbik része a teljesítményhez kö­tődő, úgynevezett szerződé­ses vállalások alapján tevé­kenykedik. A gabonaátvételi helyeken, malmokban, labo­ratóriumokban, takarmány­keverőkben és más üze­mekben a vállalatok vezetői előzetesen ismertetik a ter­melési célokat a brigádok­kal, amelyek ezek birtoká­ban vállalkoznak, és egyút­tal megegyeznek az anyagi elismerés mértékében is. A vállalások, felajánlások tel­jesítését vállalatonként egy- egy bizottság minősíti, s fel­ügyel arra is, hogy a brigá­dok a teljesítményük után járó pénzhez valóban hozzá is jussanak. A Gabona Tröszt vállala­tainál az idén 663 brigád kö­tött vállalkozói szerződést, törekedve a termékek minő­ségének javítására, az anyag- és energiatakarékosságra, újítások bevezetésére, és pél­dául a kenyérgabona-átvé­tel gyors lebonyolítására. Si­keres munkájuk — az év eleji felajánlások szerint — mintegy 70 millió forint gaz­dasági eredményt hozhat, s ha sikerül a teljesítés, úgy a vállalatok 4,5 millió forintot fizetnek ki a brigádtagok­nak. Az év első felében máris jelentős eredmények születtek: a tervezett ener­giafelhasználást azzal javí­tották hogy a malmokban és a takarmánykeverő üze­mekben csökkentették a csúcsideji áramfogyasztást. A brigádok tagjai részt vesz­nek az üzemzavarok gyors elhárításában is, és egyre több helyen kezdeményezik az energiafelhasználás csök­kentését segítő kondenzáto­rok felszerelését. Együttmííködés az értékpapír-kereskedelemben Huszonkét magyar pénzin­tézet közösen elhatározta, hogy a magyarországi ér­tékpapír-kereskedelem elő­segítése céljából olyan meg­állapodásokat köt, amelyek együttműködésüket szabá­lyozzák. Ezen szándékukról nyilatkozatot adtak ki. A közös nyilatkozat rámu­tat, hogy a magyar gazda­sági szerkezet átalakításá­nak, korszerűsítésének gyor­sítása, a gazdasági-társadal­mi kibontakozás programjá­nak megvalósítása megköve­teli a fejlesztéshez rendel­kezésre álló pénzeszközök hatékony átcsoportosítását. A fejlődő értékpapírpiac erő­sítheti ezt a folyamatot. En­nek elősegítése érdekében a nyilatkozatot aláírók elhatá­rozták, hogy a jövőben rend­szeresen és szervezetten együtt kívánnak működni a magyarországi értékpapírpi­ac kiszélesítése és egysége­sítése, a forgalom fel­lendítése és az ér­tékpapír-kereskedelem ösz- szehangolása céljából. Közö­sen kialakítják az értékpa­pír-kereskedelem rendjét, magatartási normáit, össze­gyűjtik, feldolgozzák és köz­zéteszik az értékpapírokkal kapcsolatos információkat, valamint összehangolt erőfe­szítéseket tesznek a szüksé­ges technikai feltételek meg­teremtése, illetve fejlesztése érdekében. Körkérdésünk Az aszályról Már a városi ember is az eget kémleli esténként, az esőt áhítozza, s aggódva figyeli a híreket; mi lehet a határban? Az aggodalom nem alaptalan, az aszály egy­re nehezebb helyzetbe hozza a mezőgazdaságot. A napi gondokról, a pillanatnyi helyzetről kérdeztünk meg négy termelőszövetkezetet, majd a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályát. Az Orosházi Béke Tsz-ben elmondták, hogy a több mint 900 hektár kukorica, 600 hektár cukorrépa sorsa ad okot a legtöbb aggodalomra. A búzatermés is gyengébb, mint amire reményük lehe­tett. A háztáji helyzete is aggasztó, a több mint 30 hektár fűszerpaprika és az étkezési hagyma nem sok termést hoz, ha napokon belül nem jut csapadékhoz. A hibrid kukorica, a hibrid napraforgó „mentésére” rendkívüli intézkedéseket tettek a téeszben — tovább ritkítják a tőállományt. Legutóbb jó két héttel ez­előtt volt egy kis eső, de csak a városban, illetve azon túl, de a Béke Tsz földjén egy csepp sem. A búzaaratást egyébként ked­den kezdték, és amennyit javultak a terméskilátások a tavaszi körülményekhez képest, legalább annyit rom­lottak az elmúlt hetekben. Medgyesbodzás—Puszta- ottlaka, Egyetértés Tsz, Zsí­ros György elnök: — Nem nagyon biztató a helyzet, a kukoricák kötés­ben vannak, most kellene a legjobban a csapadék. Itt a legaggasztóbb a helyzet, annál is inkább, mert 1600 hektáron termelünk kukori­cát. A cukorrépa még vala­hogy elviseli a vízhiányt. — öntözni nem tudnak? — Sajnos, nem. Egyébként már a kutakban sem sok víz van. — Az aratással hol tarta­nak? — A héten valószínűleg befejezzük. Megszorult a szem, így a tervhez képest körülbelül 10 százalék lesz a kiesés. A fajták összeértek, lehet már vágni az egészet. — Eső mikor volt leg­utóbb? — Június közepe táján 11 milliméter, azóta semmi. Kétegyházi Béke Tsz, Bo- rombós Mihály főagronó- mus: — Nálunk a szántóterület felét érinti súlyosabban az aszály, a másik fele ugyan­is kapott egy kis esőt. Érez­hető az aszály a búzánál is, de különösen az 1200 hektár kukorica került veszélybe. A napraforgó még tűri a ká­nikulát. — öntözésre nincs lehe­tőség? — Nincs víz, nincs olyan magasabb rendű csatorna, természetes forrás, ahonnan vizet nyerhetnénk. Dombegyházi Petőfi Tsz, Fülöp Sándor elnök: — Június 5-e óta nem hullott nálunk csapadék. Van 100 hektár gyümölcsö­sünk is, abból 60 hektár al­ma. Sajnos hull a gyümölcs, „ritkítja” a fa a terhét, így védekezik. Nagyon szenved a kukorica, a cukorrépa még jobban védekezik. Az előbbiből kétezer, a cukor­répából 950 hektárt vetet­tünk. — Mennyi eddig a káruk? . — Az időjárás okozta ki­esés eddig mintegy tízmillió forint. Koltai Zsoltné, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának szakfelügyelője: — A megyében a legjob­ban a legrosszabb vízgazdál­kodású területeket sújtja az aszály, így a Körösök-vidé- két, Doboz, Békés, Vésztő termelőszövetkezeteiből kap­tunk erről friss híreket. Nagy csalódást okoz az ara­tás, a búza ugyanis a várt­nál 5—10 mázsával keveseb­bet termett. Sok helyen 3 ujjnyi repedések szabdalják a talajt, és a légköri aszály az esetleg még meglévő ke­vés nedvességet is szinte ki­húzza. összességében me­gyei átlagban közepes ter­mést várunk. A közös gazdaságok egy részének a gyengébb búzatermés miatt komoly pénzügyi gondokkal kell szembenéznie, ez lett volna ugyanis az idei első nagyobb bevételük, s így a pénzforgalom szempontjából igen fontos. Egyébként az aratás a félidőn túl van, ed­dig nagyobb zökkenő nélkül haladt a munka. A csapa­dékhiány, ahogyan elmond­ták a közös gazdaságok ve­zetői is, a legjobban a ku­koricát sújtja, ami pedig a nehéz tavasz után igazán biztatónak ígérkezett. T. I. ABC Gyomaendröilim A „Kunság” Füszért alig több mint fél év alatt 8 üz­letet nyitott Békés megyé­ben. Az első „Kunság” kis- ABC-t Mezőkovácsházán ad­ták át tavaly decemberben. A nyolcadik pedig tegnap délután nyitott ajtót a ve­vőknek Gyomaendrődön, az Október 6. lakótelepen. Bár az ABC átadása több mint két hónapot késett, ennek ellenére a környéken lakók örömmel vették birtokukba a 314 négyzetméteres kis- áruházat. Csikós Sándor, a „Kun­ság” Füszért igazgatója el­mondta, hogy a mintegy 8 milliós beruházáshoz a hely­béli tanács 2 millió forint­tal járult hozzá. Az új üz­let 2 millió forintos áru­készlettel várja a gyoma- endrődieket. H. E. Fotó: Gál Edit Tanácskozás a kukorica gyomirtásáról Mezőhegyesen a mezőgaz­dasági kombinátban tegnap, szerdán Békés és Csongrád megye mezőgazdasági nagy­üzemeinek szakemberei ré­szére tanácskozást tartottak a kukorica vegyszeres gyom­irtásáról. Dr. Papp Tibor, a kombinát vezérigazgató-he­lyettese köszöntötte a meg­jelenteket, közöttük Hankó Lászlót, a megyei tanács osztályvezető-helyettesét. Bevezetőjében a vezérigaz­gató-helyettes szólt a tu­domány és a kutatás jelen­tőségéről, az új módszerek, eljárások, technológiák mi­előbbi gyakorlati elterjeszté­sének fontosságáról. Mező­hegyesen több mint tíz éve foglalkoznak a gyomirtó sze­rek kipróbálásával. Az idén a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár legújabb termékét, az Adói 80 WP gyomirtó szert vizsgálták. Időszerű növényvédelmi kérdésekről adott tájékozta­tást dr. Kovács Gábor, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ főigaz­gató-helyettese. Többek kö­zött elmondotta: a nehézsé­gek, beszerzési gondok el­lenére alapjában véve sike­rült biztosítani a hazai me­zőgazdaság növényvédőszer- igényét. A gabona fusáriu- mos fertőzöttségéről elmon­dotta: ebben az évben csak­nem egymillió hektáron vé­dekeztek ellene a nagyüze­mekben, így sikerült meg­akadályozni a jelentősebb kártételt. Egyre több bosz- szúságot okoz a gazdasá­gokban a napraforgó árva­kelése a különböző kultú­rákban. A jövő évi techno­lógiába be kell építeni a napraforgó-árvakelések gyomirtását az üzemekben. A továbbiakban a kuko­rica gyomirtásáról beszélt az előadó. Az utóbbi időben megváltozott a kukorica gyomflórája, éppen ezért bo­nyolult feladat a helyes technológia megválasztása. Befejezésül a főigazgató-he­lyettes felhívta a figyelmet arra: jövőre is takarékos nö- vényvédőszer-felhasználás- ra számíthatnak a gazdasá­gok, különösen a tőkés im­portból származó szerek vá­lasztéka mérséklődhet. Ezt követően dr. Kovács Imre, a megyei növényvé­delmi és agrokémiai állomás főelőadója az Adói 80 WP- vel végzett gyomirtási kí­sérletek tapasztalatairól szá­molt be. Már három éve folytatnak vizsgálatot a me­gyében az új szerrel, s ed­digi tapasztalataik kedvező­ek. fi vegyszer előnye, hogy lényegesen olcsóbb, mint az importból származó készít­mények. Balogh Mariann, a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár kép­viselője arról a kísérleti programról számolt be, ame­lyet az ország 19 megyéjé­ben folytatnak az Adollal. Az előadásokat sok hasz­nos ismeretet felszínre hozó vita követte. Befejezésül a résztvevők megtekintették a kombinát hibridkukorica­tábláin a gyomirtószer ha­tását. V. L. Mezöhegyesi hét -ban BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Mai számunkból két írást ajánlunk olvasóink figyel­mébe. Az egyik az 5. oldalon olvasható. Azokat a kö­rülményeket tartalmazza, amikor a gazdaság pénzügyi egyensúlya labilissá vált, s folytatja a gondolatot a ki­bontakozásra hozott, hatékonyságot, jövedelmezőséget javító intézkedésekkel. Andó Ferenc vezérigazgatótól megkérdezte a cikk szerzője: — Milyen lesz a holnap Mezőhegyesen? A kérdésre adott válasszal zárjuk a Me­zöhegyesi Mezőgazdasági Kombinátról szóló írásunkat. A másik írás tulajdonképpen egy felhívás, a Múltról valló tárgyaink rovat szerkesztője tette közzé. Mezö­hegyesi emlékek, relikviák megtekintésére készülnek. Ez a 6. oldalon kapott helyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom