Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-15 / 139. szám
1987. június 15-, hétfő o Önkéntes belügyi segítek értekezlete Diplomaátadás a Szarvasi Óvónőképző Intézetben Előkészületek az új tanévre Antos Klára szeghalmi növendék átveszi a vörös diplomát dr. Daróczy Erzsébettől dig 6300 körüli óvónőt kéA Belügyminisztérium és szerveinek munkáját önkéntesen segítők megyei értekezletét az elmúlt hét szombatján Békéscsabán, a megyei rendőr-főkapitányság épületében tartották meg. Az önkéntes segítők munkáját eddig két alkalommal értékelték, legutóbb 1981- ben. Most, június 13-án, az 1981 óta eltelt időszakot Mihalik György rendőr ezredes, megyei főkapitány elemezte. „Az 1981 óta végzett munkánk értékelését, a reális mérleg elkészítését megkönnyíti, hogy az elmúlt évben emlékeztünk meg az önkéntes segítői mozgalom jubileumi évfordulóiról: a kmb és önkéntes rendőri szolgálat 30., az önkéntes határőrmozgalom 35., és az önkéntes tűzoltóság 105. évfordulójáról. Megyénkben az önkéntes segítők létszámában, a fog— Földest Istvánná? Sportnapon van. Mindjárt küldünk érte egy gyereket — siet segítségemre Raffay Györgyné, aki kolléganője Földesinének a Kamuti Általános Iskolában. Leülök a tanáriban, beszélgetünk a készséges kolléganővel, aki sok információval szolgál. Elmondja például, mennyire szeretik Földesinét, hogy milyen remek pedagógus. Ezt mind megállapíthatja róla, hiszen 30 éve már, hogy együtt dolgoznak. Aztán megszakad az információáradat, mert melegítőben, kissé fújtatva a sietségtől, megérkezik, akire vártam. Erős kézszorítása határozott egyéniségre vall. Leül, lepakolja maga elé szatyrait, csodálkozva néz rám, hogy mit is akarhatok tőle? Amikor elmondom, nehezen akar kötélnek állni. — Békésen érettségiztem — mondja —, majd 1957- ben képesítés nélkül kezdlalkoztatás minőségében, munkájuk megbecsülésében az elmúlt hat év alatt jelentős fejlődést értünk el. Ez a fokozatos javulás kedvezően befolyásolja megyénk közrendjét, közbiztonságát, tűzbiztonsági, határőrizeti helyzetének alakulását. A több mint 200 csoportba szervezett 2350 önkéntes rendőr ■ tevékenysége kiterjed az ál- ' lambiztonsági, népgazdasági, társadalmi tulajdonvédelmi, közbiztonsági, közlekedési, bűnüldözési, vasúti, vízi, légi rendészeti, igazgatásrendészeti és idegenrendészeti feladatok ellátására. Ugyancsak jelentős szerepet vállal a 67 csoportban dolgozó 695 önkéntes határőr, a 64 önkéntes tűzoltóegyesületben és 117 vállalati tűzoltóságnál foglalkoztatott több mint 4 ezer önkéntes tűzoltó, 400 ifjúgárdista, 1300 közlekedési úttörő, 770 úttörőgárda-tűzoltó, továbtem el tanítani. Gyors egymásutánban sikerült a tanítónőképzőben különbözeti és képesítő vizsgát tennem. Aztán a szegedi egyetemen a matematika-kémia szakon végeztem. Pár éve ez a két szak háztartási ismeretekkel bővült. Ha visszagondolok, én tulajdonképpen mindig pedagógus akartam lenni. Az általános iskolában is tanítottam a gyengébb képességű társaimat, a középiskolában pedig még kereseti forrásom is volt az oktatás. Visszatekintve az elmúlt 30 esztendőre, azt gondolom, hogy ez a pálya még mindig tartogat élményt számomra. Hittel vallom, hogy ha még egyszer választásra kényszerülnék, ismét pedagógus lennék. Érdekes, csak pedagógusi életem 20. éve után döbbentem rá arra, hogy milyen felelősségteljes és nehéz a mi munkánk. Férjemmel itt, Kamuton ismerkedtünk meg. Ö is pebá 550 mezőőr, halőr, vadőr, gátőr és környezetvédelmi őr. Összességében megállapítható, hogy Belügyminisztérium munkájának önkéntes segítői II. országos értekezlete (1981) óta eltelt időben tovább fejlődött megyénkben az önkéntes rendőri, határőri, és tűzoltói szervezet. Megyénkben a további eredményes munka feltételei adottak, illetve megteremthetők. önkéntes segítőink munkáját a rendőri, határőrizeti, tűzvédelmi, össz- belügyi feladatok szerves, nélkülözhetetlen részének tekintjük, s e szolgálatnak a további korszerűsítésére is gondolunk.” A beszédet követően az önkéntes segítők legkiválóbbjainak különböző kitüntetéseket, elismeréseket adtak át. dagógus. Együtt tanítunk, amióta végeztem. Fiaim viszont nem folytatták szüleik hivatását, ők mindketten mezőgazdászok. — Beszélne a 30 év elismeréseiről? — Nem szívesen! Igazán azt érzem, és nem az írás kedvéért mondom; rajtam kívül sok ezren- vannak, akik legalább ilyen jól, vagy még jobban végzik a munkájukat ... Így tehát Raffaynét faggatom tovább, beszéljen ő a kolléganő kitüntetéseiről: — Talán nem fogom tudni mind felsorolni. Ilonka kiváló csapatvezető, megkapta az Úttörő Érdemérmet, a Kiváló Társadalmi kitüntetést, a Vöröskeresztes Munkáért ezüst fokozatot, kapott harmincszoros véradóérdemérmet. Tulajdonosa a Munka Érdemrend bronz fokozatának. S most legutóbb, a pedagógusnap tiszteletére Köpeczi Béla művelődési minisztertől a Parlamentben vehette át a Kiváló Pedagógus kitüntetést. B. V. Az eddigi gyakorlattól eltérően, szombaton, június 13- án nem egy-, hanem kétme- netes diplomaátadó ünnepi tanácsülést rendezett a Szarvasi Óvónőképző Intézet. Külön a levelező tagozaton végzett növendékek részére délelőtt 9 óra 30-kor csendült fel a Himnusz. Szakács Mihályné dr., az intézet igazgatóhelyettese értékelte a 173 államvizsgát tett óvónő tanulmányi eredményét, magatartását, a pályához nélkülözhetetlen hivatástudatát. Megemlékezett arról, hogy a levelező tagozaton két évvel ezelőtt beiskolázottak közül senki sem morzsolódott le! Tanulmányi eredményükön nem érzett a munka melletti tanulás, tehát valamennyien jól felkészültek. Ezt követően dr. Daróczy Erzsébet igazgató meleg kézszorítással adta át a diplomát valamennyi hallgatónak. A Vajda Péter Művelődési Központ, ahol a diplomaátadó ünnepi tanácsülést rendezték, ezután kiürült, hogy 10 óra 30-kor a nappali tagozaton végzett 122 óvónő és hozzátartozói töltsék meg a széksorokat. Az intézeti tanácsülésen részt vett Szeljük György, az SZMT titkára, Vámos László, a Békés Megyei Tanács osztályvezetője, dr. Szűcs Alajosné, a Békés Megyei Pedagógusszakszervezet titkára és dr. Sonkoly János, az MSZMP Szarvasi Városi Bizottságának titkára. Bertalan Erika új diplomás Juhász Gyula Munkás- gyermekhimnusz című költeményét mondta el, majd dr. Búzás László igazgatóhelyettes megnyitó szavai után dr. Daróczy Erzsébet igazgató köszöntötte ^z új diplomásokat. Értékelte az intézetben folyó tanulmányi munkát, elmondta, a nappali tagozatosok is jól megfeleltek a magas követelményeknek. Intézeti átlagban jórendűnek számít a ma kiosztott diploma. Ezek között nagy értékű Antos Kláráé, Hegyi Mónikáé és Magyar Máriáé, ök hárman vörös diplomát szereztek tanulmányaik befejeztével. Ugyanekkor adták át Zsáky István tanárnak a képzésben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért az ünnepi tanácsülés által alapított intézeti emlékérmet. A Szarvasi Óvónőképző Intézetben folyó tanulmányi munka értékét a nemzetiségi tagozatok — szlovák, román — mellett növelik azok a speciális kollégiumok is, melyek feljogosítják az innen kikerülő óvónőket bábjátékok szervezésére, oktatására, egészségnevelésre, népi gyermektánc tanítására, korrekciós nevelésre, a logopédiai gyakorlat folytatására, a közlekedési ismeretek terjesztésére és a tanítói pálya elkezdésére. Szarvasról tehát évről évre jól felkészült szakembereket kap a vidék óvodahálózata. Itt edpeztek Békés, Csongrád, Szolnok, Heves és Pest megye részére. A következő tanévben már országra szóló beiskolázási jogosítványt kapott a szarvasi óvónőképzés. Eddig ötszázan jelentkeztek felvételire, akik közül 130-at a nappali és ugyancsak 130 hallgatót a levelező tagozatra vesznek fel. Békésből szép számmal jelentkeztek, a megye ki is használja ezt a képzési lehetőséget, hiszen a most végzett, diplomát kapott nappali tagozatosak közül ötvenen Békés megyeiek. Az új diplomások nevében Novák Magdolna és Lele Im- réné mondott köszönetét, majd a gyakorlóóvoda gyerekei búcsúztak. Ezután Bliznákné Dudás Julianna intézeti adjunktus vezetésével az új diplomások énekkara vidám dalokkal búcsúztatta a Szarvason eltöltött két év részeseit. Az ünnepélyes intézeti tanácsülés a Szózattal ért véget. Kép, szöveg: D. K. P. F. A kiváló pedagógusnő Vonalban voltunk Kamuton Közlekedés • Egészségügy • Környezetvédelem • Községszeretet Az immár hagyományosnak tekinthető, kéthetenként jelentkező telefonos szolgáltató tevékenységünk, a Vonalban vagyunk, többnyire vagy egy-egy kérdéscsoportot, vagy valamely település aktuális problémáit igyekszik felvillantani a nagyobb nyilvánosság előtt, megkérdezve a téma illetékeseit. Így történt ez az elmúlt hétfőn is, amikor Kamuton vártuk az érdeklődő olvasóink kérdéseit. Délután 2-től este 6 óráig volt hívható a 41-114-es telefonszám, melyen a Kamuti Községi Tanács épületében a Népújság munkatársa a helyi tanácselnökkel együtt fogadta a hívásokat. A magántelefonok még ugyan ritkák a községben, így néhányan személyesen kerestek fel bennünket kérdéseikkel, javaslataikkal. Ezek közül gyűjtöttünk most csokorba néhányat. Földesi Istvánná, a községi általános iskola tanára arra kért választ, hogy Mu- ronyban miért nem várja meg az autóbusz a Békéscsabáról Budapest felé tartó vonatot az állomáson. Ugyanis így az ezzel a vonattal érkezők nem tudnak eljutni Kamuira. Példaként említette meg, hogy egy gyulai osztálykiránduláskor kénytelen volt a békéscsabai vasútállomásról a helyi járatú busszal a Hunyadi térre utazni a gyerekekkel és onnan folytathatták útjukat a mezőmegyer—murony— kamuti járattal. Ha viszont ez a járat megvárná a vonatot — hiszen csupán néhány percről lenne szó —, akkor egyszerűbben utazhattak volna — egyszeri átszállással — Gyulától Muronyig. Az iskolai kirándulásokon kívül ez a megoldás valószínűleg kedvező lenne azoknak a kamuti lakosoknak is, akik a megye déli részébe látogatnak, s a békéscsabai állomáson atszállhatnának a Budapest felé induló vonatra — vélekedik Földesi Istvánná. Ugyancsak a közlekedéssel kapcsolatban egyik telefonálónk azt tette szóvá, hogy a 16.35-kor Békéscsabáról induló és Kamút érintésével Mezőberénybe érkező, azután az előbbi útvonalon Békéscsabára visszatérő autóbuszjárat vasárnaponként miért nem közlekedik? Munkaszüneti napokon tehát csak Békésen keresztül lehet eljutni Kamutról a megyeszékhelyre. A válaszokat dr. Horváth Ferenctől, a Körös Volán igazgatóhelyettesétől kaptuk meg. Az autóbuszjáratok útvonalain, így a kamutin is, folyamatos utasszámlálást folytat a Volán. Ennek alapján a felmerülő igényekhez képest alakítják ki a menetrendet. Körültekintő felmérések előzték meg a napokban megjelent új menetrendet is. A vizsgálódás során bebizonyosodott, hogy a megkérdőjelezett járatok esetében egyszerűen nem volt igény arra, hogy az autóbusz megvárja a Budapest felé tartó vonatot, illetve hogy vasárnaponként jelentős számú utas szeretne Békéscsabára eljutni. Egyébként abban az esetben, ha az iskola kellő időben előre jelzi, akkor a kirándulások alkalmával az ilyen irányú igényeket a Volán készséggel figyelembe veszi, és az autóbusz megvárja majd a diáksereget. * * * Kovács József Békéscsabáról telefonált, hogy a Két- egyházi út környékén a Dé- gáz és az ATI-tanpálya előtt annyira elhatalmasodott a gaz, hogy szinte alig lehet a gyalogjárdán közlekedni. Hozzátette még, hogy a magánházak előtt általában rend van a utcán, de a vállalatok, intézmények telkei előtti járdaszakaszok miért lehetnek büntetlenül gondozatlanok? Választ a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályától kaptunk. A zöldterületek fenntartásáról szóló 6/1984. (XII. 19.) számú tanácsi rendelet 2. paragrafusának 5. bekezdése a következő : „Az intézmények, vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervek kötelesek az ingatlanuk határvonalától 30 méterig, de legfeljebb az út széléig a közterület szakszerű gondozását elvégezni.” A továbbiakban a műszaki osztályon elmondták még, hogy a közterület-felügyelőknek is feladatuk ilyen esetben felszólítani az ingatlantulajdonost, vagy ha ez nem elegendő, akkor bírságot kiszabni. * * * Különös esettel keresett meg bennünket Szlaukó János helyi lakos. Mint elmondta, május 31-én éppen a háztáji kerti munkából hazafelé tartott személygépkocsijával, amikor egy kisebb, bámészkodó tömegre lett figyelmes. Hamarosan megtudta, hogy • egyik falubelijét kerékpár-baleset érte, emiatt gyors orvosi segítségre szorult az illető. Szlaukó János azonnal gépkocsijába ültette a sérültet és a békési városi rendelő- intézet ügyeletére szállította. Az ügyeletes orvos elvégezte a szükséges teendőket, de a sérültet további ellátás miatt a kórházba küldte. Szlaukó a sérült további szállítását is elvállalta, csupán az volt a kérése, hogy a rendelőből telefonon felhívhassa Békésen élő lányát, hogy hozzon neki pénzt, mivel az autóban már fogytán volt a benzin. Resteilte magát, hogy a szakadozott, piszkos kerti ruhában végigmenjen vasárnap délután Békés főutcáján. Az ügyeletes orvos a telefont azonban nem engedélyezte ... Az üggyel kapcsolatban az alábbi levelet kapta szerkesztőségünk: „Köszönetét mondok Szlaukó Jánosnak az 1987. május 31-én tanúsított humánus magatartásáért, amikor is a sérültet saját gépkocsiján a békési ügyeletre, majd pedig a békéscsabai kórházba szállította. A sérült továbbszállításával kapcsolatban felmerült problémák kivizsgálását az érdekeltek és az illetékes szakértő bevonásával megkezdtem. Ismételten megköszönöm az önzetlen segítséget, amelyre minden állampolgárunk részéről a továbbiakban is köszönettel számítunk. Dr. Szabó István, Békés város főorvosa.” * * * Szabó István a Kamuti Béke Tsz-ből telefonált. A község környezetvédelme érdekében azt tette szóvá, hogy a település több részén éktelenkednek hatalmas kuko- ricaszárkúpok és más szálas takarmányok, amiket gazdáik a tél folyamán nem etettek fel az állatokkal. A ma már felhasználhatatlanná vált takarmányok esztétikailag is csúnyán hatnak a kellemesen zöld környezetben és nagyon alkalmasak a különböző áttelelő rovaroknak. Amíg ilyen szeméttelepeknek tűnő szérűskertek vannak, addig értelmetlennek látszik a vegyszeres védekezés is a kártevők ellen, hiszen az előbb említett helyeken háborítatlanul szaporodhatnak tovább. Valamikor rendelet írta elő, hogy a fel nem használt takarmányt május 15-ig meg kell semmisíteni. Mi a helyzet ma? Benkő András, a kamuti tanács elnöke a kérdésre a következőket válaszolta: — Valóban tarthatatlan a jelenlegi helyzet. Hiszen ráadásul ezek a „takarmányok” gyakran nem is a magáningatlanok területén vannak, hanem közterületen, az utak mentén és a kiserdő szélében. Az állattartók nagy része azzal védekezik, hogy az udvarukon nem tudják elhelyezni azt a nagy meny- nyiségű takarmányt, amelyet a télre felkészülve gyűjtenek össze. A helyi termelőszövetkezettel egyetértésben ezért a téesz fóliatelepe és a kiserdő közötti részen jelöltünk kF területet az állattenyésztők szálas takarmányainak. A mostani állapot megszüntetésére felszólításokat küldtünk az érintetteknek, hogy legkésőbb augusztus 31-ig vagy szállítsák takarmányaikat az újonnan kijelölt tárolóhelyre, vagy semmisítsék azt meg. Ezt követően az illegálisan tárolt takarmányt a téesz a saját trágyatelepén bekomposztálja. * * * Hajdú István nyugdíjas mint a község hű lokálpatriótája keresett fel bennünket. Régóta nevezetes és elég nagy községnek tartja Kamutot ahhoz, hogy ne csak utcái legyenek a településnek, hanem legyen legalább egy útja is. A községen átvezető bekötőút korábban már megkapta az „út” rangot, s most ismét utca lett. Ezt tartja sérelmesnek és visszafejlődésnek Hajdú István. Mint megtudtuk, a települések útvonalainak elnevezése a helyi tanácsülés hatáskörébe tartozik. Van ugyan megfogalmazás arra vonatkozóan, hogy mit nevezhetünk sornak, utcának, útnak, térnek. A kamuti főutca megfelel akár az utca, akár az út feltételeinek. A lakosság kérése alapján tehát nincs akadálya annak, hogy az utca elnevezésből út legyen Kamuton. B. A.
