Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-12 / 137. szám

NÉPÚJSÁG 1987. június 12., péntek Társközségek A két Kígyós testvérisége | 200 éves a magyar állatorvosképzés Gyógykovácsolástól a molekuláris biológiáig A két Kígyóst a történe­lem rendelte egymás mellé. Egymásból is születtek. Most pedig, mintha egymásért él­nének. Társközségekké vál­tak abban a küzdelemben, faluépítésben, mely ma egy­aránt dobogtatja lakóinak szívét. Igen, kérem, nem té­vedés: Szabadkígyós lakói­nak sorsáért ma Újkígyóson jobban aggódnak, mint évekkel ezelőtt Szabadkígyó­son. Süli János, újkígyósi ta­nácselnök olyan története­ket mesélt, melyek miatt Szabadkígyósnak megváltás volt Újkígyós társközségévé válnia. Néhány év óta a fejlődés létráján olyan lép­tekkel halad ez a település, mint amikor a felszabadu­lást követő években önálló­vá vált. Azután volt egy idő­szak, amikor a község veze­tését más jobban érdekelte, mint Szabadkígyós jövője. Meg is feneklett minden an­nak rendjén, csak akkor eszméltek fel, amikor az új- kígyósiakkal tárgyalóasztal­hoz ültek, a társközség igen magasztos funkciójának megbeszélésére. Mindenki kételkedett Szabadkígyóson senki sem hitte, hogy Újkígyós tényleg a javukat akarja. Szinte ki­vétel nélkül ebben minden­ki kételkedett. Egyszerűen nem volt példa arra, hogy két község tanácsa, vezetése a hátrányosabb helyzetű ja­vára fogjon össze. Az erő­sebb, a tehetősebb települé­sek a társközségre lépés so­rán eddig szinte kivétel nél­kül azt nézték, mit vihetnek el a másik községből, ami­vel a saját helyzetüket to­vább erősíthetik. Ettől tar­tottak a szabadkígyósiak is. — Újkígyóshoz képest si­ralmas állapotok fogadtak bennünket — mondja Süli János tanácselnök. — Isko­la, óvoda, út, víz, hogy csak a legégetőbbek hiányát em­lítsem. A mi településünk viszont szépen fejlődött. Van elegendő iskolánk, óvodánk, a mellékutcák jó része is szilárd burkolatot kapott, s már a gáz bevezetésén fá­radozunk. Kidolgoztuk a stratégiát. Ennek az volt a lényege, hogy Szabadkígyóst minden tekintetben emeljük fel az újkígyósi ellátási szintre. De hogyan, mivel kezdjük. A legfontosabbal: legyen elegendő iskolai tan­terem, meg óvodai férőhely. Szabadkígyóson a tante­remhiány ekkor már tragi­kussá vált. Az iskola vezeté­se a három műszakos taní­tás megszervezésén fárado­zott. Sok a gyerek, de nem az a legkézenfekvőbb meg­oldás, hogy három műszak­ban, reggel 6-tól este 10-ig tanítsanak a pedagógusok. Ezt a terhelést sem a szü­lők, sem a gyerekek nem vállalhatják. Tanterem kel­lene, de«hogyan? Mindenkit megmozgattunk — A helyzet áttekintésére Szabadkígyósra hívtam ‘ Vá­mos Lászlót, a megyei ta­nács osztályvezetőjét. Meg­mutattam neki a valóságot: az olajos padozatú tanterme­ket, az én gyermekkorom­ban alkalmazott iskolai fű­tést, a közművek nélküli is­kolát, a fapados W. C.-ket, és támogatást kértem egy kor­szerű iskola, modern tan­termek, központi fűtés, és vizesblokk kialakítására. Jól emlékszem, olyan bagatel összeget mondtam, amire egyszerűen nem tudtak ne­met mondani. Adták a pénzt, mi pedig a munkát. Mindenkit megmozgattunk az ügy érdekében. Ma áll­nak az új tantermek, sőt fo­lyik bennük a tanítás, a vi­zesblokk is működik, a fűtés is jól szuperál. Szóval, egyik hónapról a másikra megol­dottuk Szabadkígyós egyik legégetőbb gondját. — A lakosság mit tett azért, hogy ez a változás be­következzen? — Amikor kértük, jött társadalmi munkába. De mi csak akkor kértük, hogy jöjjön, amikor a munka fel­tételeit megteremtettük. Aki jött, szerszámot vett a kezé­be és dolgozott. Nem csődí- tettük össze a fél falut so­hasem, csak annyi embertől kértünk segítséget, amennyi­re ténylegesen szükség volt egy adott helyszínen. Ezzel azt szeretném hangsúlyozni, hogy szervezett volt minden megmozdulásunk. — ön, mint egyben a társközség tanácselnöke, mit érzett, milyen következtetést vont le a lakosság egyértel­mű támogatásából? — Azt elsősorban, hogy az értelmes célok valóra- váltását az emberek támo­gatják. Újkígyóson is annak idején ezt tapasztaltuk, gon­doltuk, Szabadkígyós sem kivétel. Ilyen módon terem­tettük meg a község ivóvíz- ellátását is. Célul tűztük a mellékutcák kikövezését, vagy út építését. Készül az óvoda is, most pedig már ott is a gázvezeték építésén dolgozunk, természetesen la­kossági összefogással, erő­forrásokból. Az a vélemé­nyem, hogy a lakosság ve­lünk tart céljaink megvaló­sításában. Szervezési módszerük — Legendás a szervezési szisztémájuk. Mondana er­ről valamit? — Annak idején Újkígyó­son a tanárok, tanítók se­gítségét kértük: üzenjenek a szülőknek az iskolai ellenőr­ző füzetben: mikor, hol, pontosan hány órakor, tar­tunk megbeszélést egy adott közérdekű témában, ahová a szülőt hívjuk. Jöttek az em­berek. Ez a módszer Sza­badkígyóson is bevált. Az iskola nevelőtestülete part­nerünk volt minden meg­mozdulás szervezésében. De mozgósítottunk a termelő- szövetkezet segítségével is. A felvetett gondolatok a falugyűlésen feladattá érle­lődtek. Egy-egy alkalommal annyian eljöttek, hogy a művelődési ház szűknek bi­zonyult. Van itt aktív köz­élet, csak jól kell hozzá megválasztani a kitűzendő célt. Mi közösen választot­tunk célt és közösen is va­lósítottunk meg mindent. — Ez a sok szabadkígyósi munka azt jelenti, hogy az újkígyósi eszközök jó részét is ide kellett összpontosítani. Mit szóltak ehhez Újkígyó­son? Tovább folytatjuk a munkát — Ahhoz, hogy a két község egyetemlegesen fej­lődhessen, egy bizonyos szint elérése követelmény. Újkígyóson igaz visszafogod- tabb községfejlesztési politi­kát folytatunk azért, hogy Szabadkígyóst minél hama­rább felzárkóztassuk a mi színvonalunkhoz, de ez egy­általán nem azt jelenti, hogy itt mindenről lemondunk. Tovább folytatjuk a mun­kát a lakosság szélesebb kö­rű bevonásával. A község­építés feltételeit közösen az itt működő üzemek, vállala­tok', intézmények vezetőivel teremtjük meg, ahonnan nemcsak anyagiakat, hanem technikai eszközöket is ka­punk a munkálatok elvég­zésére. A lakosság társadal­mi munkája ezt egészíti ki. De maga a tanács is rendel­kezik több olyan speciális eszközzel, ami az útépítés­hez szükséges: úthenger, lánctalpas traktor tolólappal, ami lényegesen elviselhe­tőbbé teszi egy-egy vállal­kozásunk megvalósítását mind Újkígyóson, mind Sza­badkígyóson. Az őszinteség kedvéért azonban azt is el kell mondanom, hogy az ál­lam ezernyi módon anyagi­akkal is támogatja a tele­pülések fejlesztését. Igaz. egy-egy helyre nem milliár- dokat juttat, de a lehető­séghez mért támogatás ele­gendő ahhoz, hogy bennün­ket mozgásba hozzon. A fej­lődés útját nekünk, magunk­nak kell megkeresni, végig­járni, miközben erősítjük az összetartozást, az egymásért érzett felelősséget, s vállal­juk a jövőt. D. K. Uralás előtti gépszemlék Hazánk legdélibb vidékén — Csongrád megyében —^ ahol rendszerint legkorábban kezdik az aratást, megkezdődtek a nyá­ri gépszemlék. Az elsőt a Hód­mezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz-ben tartották meg. A szem­lebizottság megállapítása szerint a 8000 hektáros gazdaság jól fel­készült a betakarításra: példá­san kijavították a gépeket, a dol­gozók ismerik a munkavédelmi és tűzrendészet! előírásokat. A következő napokban, hetek­ben Csongrád megye gazdaságai­ban több mint 600 kombájn, 2500 traktor és 1500 tehergépkocsi mű­szaki állapotát ellenőrzik a hoz­zájuk tartozó rakodó- és bálázó­gépekkel együtt. A szemlebizottságok a korábbi évek tapasztalatai alapján az idén fokozott gondot fordítanak a tűzvédelmi előírások betartá­sának ellenőrzésére. A kombáj- nosok figyelmét külön felhív­ják, hogy lehet megelőzni a nagy forróságban keletkezhető jelleg­zetes üzemi balesetet. Korábban ugyanis ismétlődően előfordult, hogy a kombájnok átforrósodott kipufogó dobjára lerakodott ga­bonatörmelék lángra kapott. Munka Vörös Zászló Ér- demreddel kitüntetett intéz-: mény — ezt a címet hasz­nálhatja immár az alapítá­sának 200. évfordulóját ün­neplő Állatorvos-tudományi Egyetem. Párt- és állami vezetők, hazai — és külföl­di egyetemek rektorai, vala­mint az öregdiákok köszön­tötték a méltán világhíres alma matert. Ünnepi dísz­ben várták a vendégeket a Rottenbiller utcai patinás téglafalak és az egyetem új épületszárnyai. Régen nem látott - állatorvos kollégák ölelték meg egymást, emlé­keztek fiatalságukra, s visz- szaidézték az elődök hősi erőfeszítéseit. Városok főterein gyakorta szentháromságszobrok emlé­keztetnek nagy középkori pestis-, himlő- és kolera- járványokra. Rég volt állat- betegségek kevésbé vannak köztudatban, pedig ezek is pusztítottak cudarul. Fel­jegyzések szerint például 1716-ban egyedül a Bánát­ban 200 000 szarvasmarha és 400 000 juh hullott el keleti marhavészben. Felvilágosult uralkodó, II. József császár legmagasabb elhatározása kellett, hogy a pesti egyete­men állatgyógyászati tanszé­ket állítsanak. Nem lehet meghatottság nélkül gondol­ni az első állatorvos-profesz- szor, Tolnay Sándor 1787. nyarán elhangzott székfog­laló beszédére: „Szívemnek soha nem érzett izgatottsá­gával, szavakkal ki nem fe­jezhető és nem is ábrázol­ható érzéssel lépek ma elő­ször a nyilvános tanszékre, és kezdek meg egy pályát, amelynek célja olyan ügy, amely az én drága, szeretett hazám jólétének egyik leg­lényegesebb részét alkotja, örömmel tölt el, hogy első lehetek honfitársaim közül, aki magát teljes egészében egy olyan tudománynak szentelheti, amely a mai időkig Magyarországon is­meretlen volt." És jöttek utána iskolát teremtő, tudós professzorok; Hutyra, Aujeszky, Marek, Zimmermann, Mócsy, Man- ninger, Kotlán — hogy csak a legismertebbeket említ­sük. akiknek a neve tudo­mányos körökben ma is vi­A szakemberek körében ismert, hogy az elmúlt he­tekben a MÉM intézkedése­ket hozott a hazai fehérje­takarmány-termelés növelé­se céljából. A legfrissebb fel­mérések szerint a vetésterü­let mintegy 140 ezer hektár körül alakult. Ez 22 száza­lékkal haladja meg az el­múlt évit, és 26 százalékkal az idei népgazdasági terv­ben előirányzottat. A növekedés a szója, va­lamint a magborsó területé­ben következett be, míg a lóbab és a csillagfürt vetés- területe szinten maradt, il­letve csökkent. Szóját mint­A Kisipari Termeltető Vál­lalat évi forgalmának két­harmada — csaknem egy- milliárd forint — olyan ter­mékekből áll, melyek im­portot helyettesítenek, ille­tőleg hiánycikkeket pótol­nak. A vállalat a hazai ipar- vállalatok zömével és csak­nem 4 ezer kisiparossal áll kapcsolatban azért, hogy az igényeket kielégítse. Az ipa­ri vállalatoknak gyakran nem éri meg külföldről meg­rendelni a kisebb tételű al­katrészeket, legyártani vi­szont nem képesek, ugyan­akkor ismerik kellőképpen az ilyen tevékenységet foly­tató kisiparosokat sem. A KTV azt vállalja, hogy ösz­lágszerté ismert. Felvirágoz­tatták tudományukat, le­gyűrtek számtalan akadályt. Hiszen a kezdetektől fogva mindig akadtak fékező erők, például már II. József halá­la után, 1790-ben Bécsbe akarták telepíteni a magyar állatorvosi iskolát. 1849. ok­tóberében pedig letartóztat­ták az akkori professzort, Zlamán Vilmost, aki négy hónappal korábban Kos­suthoz intézett felterjesztést: .. jelen időszakban, ahol mindenki szabadság után só- várgóan, az idegennek zsar­nok bilincseit lerázza, teljes reménnyel vagyok, hogy Nagyságos Kormányzó Űr nem fogja tűrni, miszerint egy tudomány, melynek a közjóiét annyit köszönhet, egy 35 ezer hektáron vetet­tek a nagyüzemek, mindez 10 ezer hektárral haladja meg a tervezettet. A növe­kedés nagy része takarmány­alapanyag. A hazai szakemberek vé­leménye szerint a magyaror­szági szójatermesztés a jelen­legi világpiaci viszonyok kö­zött nem egyértelműen elő­nyös. Kétségtelenül szükség van az importból származó szója egy részének kiváltásá­ra, ugyanakkor célszerűnek látszik az is, hogy egy eset­leges világpiaci változáshoz megteremtsük az alkalmaz­kodás feltételeit. Szükség szegyűjti és továbbítja akis­iparosokhoz a megrendelé­seket, illetőleg értékesíti az előállított kisipari terméke­ket. A textiliparban korábban gondot okozott a szövő-, fo­nó-, kártoló- és kötőgépek gyorsan kopó alkatrészeinek utánpótlása. A túlnyomó- részt tőkés importból szár­mazó berendezésekhez a kis­iparosok az idén 40 millió forint értékben gyártanak alkatrészeket. Az ország valamennyi szénbányájában az NSZK- ból származó tömlőcsatlako­zót használtak a magasnyo­mású vezetékek összekap­csolásánál. A magasnyomá­sú tömlőcsatlakozókat most még tovább is hozzá nem értők gyámsága alatt nyög­jön. . Történelmek viharait túl­élve virágzott az állatorvos­képzés, a végzett hallgatók pedig a mindennapi élettel a legrosszabb kapcsolatot tart­va végezték munkájukat. Legyűrtek nagy állatjárvá­nyokat, s igazodva a kor változó követeléseihez, az állatorvosi karnak is kö­szönhető, hogy hazánk ál­lategészségügyét, élelmiszer- termelését világszerte meg­bízhatónak tartják. Nagy út vezetett a hajda­ni gyógykovácsolástól a mostani molekuláris biológi­áig. Nagyok az eljövendő feladatok is, hiszen a gaz­dasági és társadalmi fel- emelkedés a tudományok eredményeinek fokozott fel- használása nélkül elképzel­hetetlen. Eddigi munkája is­meretében elmondhatjuk, hogy a tudomány és az ok­tatás műhelyei közt joggal számíthatunk az Állatorvos­tudományi Egyetemre. van a szójatermesztésben nagyüzemi tapasztalatokra is. A nyers szója nagy meny- nyiségben alkalmatlan takar­mányozásra, ahhoz, hogy a benne levő jelentős olajat kinyerjük belőle (s ezzel megakadályozzuk a mérgező anyagok képzését) igen nagy beruházásokra lenne szük­ség. Gyakran figyelmen kí­vül hagyják azt a fontos összefüggést is, hogy Ma­gyarországon a többlet szó- jatermő-területet csak a ku­korica, vagy a búza rovásá­ra lehetne biztosítani. Ugyanakkor jelenleg — a termésátlagokat is figyelem­be véve — az árviszonyok nem indokolják a változta­tást. y. l. már hazai kisiparosok készí­tik, és évi 10 millió forint értékben adnak át ilyen csatlakozókat a bányaipari vállalatoknak. Nemcsak ipari üzemek, hanem nagy- és kiskereske­delmi vállalatok is megren­delik a kisiparosok által gyártható termékeket. Az Agrotek kombájnokhoz vá­sárol az idén fékbowdent, tö­mörítőkereket, feszítő gör­gőket, több mint hárommil­lió forint értékben. A Cent­rum Áruházak Vállalat és a Skála-Coop külföldről vásá­rolta a kirakati próbababá­kat. Most hazai kisiparosok­nak adtak fel több mint egy­millió forintos rendelést. r Átépítés után ...ismét KÖZEL 2000 CIKKELEMES VÁLASZTÉK — zsűrizett népművészeti alkotásokból, háziipari szövetkezetek termékeiből. KEDVEZŐ. NAGYKERESKEDELMI ÁRON viszonteladóknak! Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat. Budapest. József krt. 78. Telefon: 343-137. NYITVA: hétfőtől péntekig: 10—18 óráig, szombaton: 10—13 óráig. Andódy Tibor Műtét a századforduló táján... .. .és egy mai mellkasműtét Nőtt a fehérjenövények vetésterülete Kisiparosok az import helyettesítéséért

Next

/
Oldalképek
Tartalom