Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

198*7. június 9., kedd o Javitják az autópályát Szarvason a Tessedik Szakszövetkezet alkatrész-felújító üze­mében évek óta igen eredményes munkát végeznek. IFA- pótkocsik fékszelepeit újítják fel, melyet cseredarabokért az eredeti ár egyharmadáért, három hónapos garanciával érté­kesítenek. Styecz Mihály, műhelyvezető arról beszélt, hogy tavaly egymillió forint értékű felújított alkatrészt forgal­maztak. A Kecskeméti Volán és Békés megye több üzeme veszi igénybe a szakszövetkezet szolgáltatását. A kész mun­kadarabokat — képünkön — a műhelyvezető festi Fotó: D. K. Mérőrendszerek a jobb energiatakarékosságért Kamuti Béke Tsz A hírnévhez méltóan gazdálkodni Korszerű gazdaságról szól­va kulcsszó a műszer- és méréstechnika. Ezen belül a versenyképesség vezérszavai pedig az elektronika, a mik­roprocesszorok és a számító- gépes technikg. Gyakran hangzottak el ezek a bűvös szavak azon a június 4-én kezdődött háromnapos sze­gedi konferencián, amelyen fi. alkalommal találkoztak a műszer- és méréstechnika szakemberei. A háromévenként megren­dezésre kerülő konferencia a műszer- és méréstechnika eredményeiről kíván számol adni, bemutatva azok jelen­tőségét a hazai ipar szerke­zetének átalakításában. A Méréstechnikai és Automa­tizálási Tudományos Egye­sület szervezésében lebonyo­lított rendezvényen több mint K 10 érdeklődő vett részt. Már a konferencia meg­nyitójában elhangzott az a megállapítás, hogy az utób­bi években kifejlesztett új készülékek és eljárások a gyakorlatban nehezen ter­jednek el. Pecsők László, a MIKI Méréstechnikai Fej­lesztő Vállalat igazgatója bevezető előadásában a ha­zai méréskultúra fejlődésé­ről adott rövid áttekintést. A legfontosabb problémának a hazai elektronikai ipar le­maradását nevezte, a '70-es évek elektrontechnikai „rob­banásához" viszonyítva. Hiába jelentek már meg az ..intelligens" mérőrendsze­rek, ha a gyakorlatban nem terjednek el kellő gyorsa­sággal. A vegyipar, valamint a kőolaj- és gázipar műszere­zettsége viszonylag korszerű­nek mondható, viszont az élelmiszeriparban és a gép­iparban komoly a lemaradá­sunk, ezért is érzékelhető számottevően ezekben a ter­melési ágazatokban a nyers­anyagpazarlás, a növekvő költségek és a minőség romlása, amelyek egyenesen vezetnek a piacképesség to­vábbi gyengüléséhez. A rendezvénysorozathoz a szegedi Technika Házában kiállítás is kapcsolódott, amely az utóbbi évek fej­lesztéseit mutatta be öt vál­lalat mérőműszereinek min­táin. A kiállítás igyekszik kiegyelni a tanácskozás leg­fontosabb témakörét, az energiatakarékosságot szol­gáló mérőrendszerek egvre tökéletesebb kialakításának célját. Erre a legjobb példa a Ganz Műszerművek új szabadalma, a hőérzékelős vezérlésű központi fűtést szabályozó rendszer. p. a. Nem egészen két hétig kell még türelemmel elviselniük az autósoknak a főváros és a Balaton közötti forgalom- elterelést: június 19-re be­fejeződik az M7-es autópá­lya bal oldali részén, a 45- ös és az 55-ös kilométer- szelvény között az útpálya felújítása. Legrégebbi autópályánk aszfaltozása, a burkolat hi­báinak kijavítása, kisebb- nagyobb szünetekkel ' évek óta tart. A legkorábban épí­tett — s a fővároshoz legkö­zelebb eső — szakaszon még 1976-ban kezdődött meg a felújítás, hagyományos mód­szerrel. Ez a fajta aszfalto­zás azonban igen drága, egy kilométeren 14-15 millió fo­rintba kerül, s ráadásul fo­kozottan anyagigényes: a minőségi követelmények mi­att 14-16 centiméteres asz­faltréteget kell az útra terí­teni. Évről évre csökken az utak karbantartására, fenn­tartására fordítható pénz. így egyre nagyobb figyelmet fordítanak az utak gazdái az olcsóbb, takarékosabb meg­oldások kidolgozására. Az elmúlt két évben az M7-es autópályán a 45-ös kilomé­terszelvény közelében négy. egyenként 500 méteres sza­kaszon kísérleteket folytat­tak a magyar útépítő válla­latok különböző külföldi cé­gek bevonásával. A legjobb eredményeket a Székesfe­hérvári Közúti építő Válla­lat, a Kemikál és az NSZK- beli VDW GftK cég együtt­működése hozta. A kísérlet során meglehe­tősen hosszú volt a bitumen útja: Budapestről tartályko­csikban szállították az NSZK-ba, ott különleges adalékanyagot adtak hozzá, elvégezték a szükséges tech­nológiái eljárásokat, majd az úgynevezett modifikált bitumen visszaérkezett Ma­gyarországra. Ez a folyamat természetesen megdrágította az útépítést. A három érin­tett cég most megállapodott abban, hogy az NSZK-beli vállalat bérbe adja a Kemi- kálnak a speciális keverőgé­pet és rendelkezésre bocsát­ja a szükséges adalékanya­got s a technológiai módsze­reket. Az új gépet a Kemi­kál Soroksári úti telepén he­lyezték üzembe. Az itt ké­szülő bitumennel az elmúlt napokban kezdték meg az M7-es autópálya felújításra kijelölt szakaszán az aszfal­tozást. Bár a speciális adalék­anyaggal rugalmasabbá, tar-' tósabbá tett bitumen csak­nem kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos, mégis olcsóbb lesz így az útépítés, hiszen egyötödére csökken a felhasználandó aszfalt mennyisége. A korábban számított 150 millió forint helyett mindössze 50 millió­ra van szükség a 10 kilomé­teres útszakasz aszfaltozásá­hoz. A Kamuti Béke Termelő- szövetkezet öt esztendővel ezelőtt, 198'2-ben számolt be tevékenységéről a békési vá­rosi párt-végrehajtóbizott­ságnak. Akkor több terüle­ten az eredményesebb gaz­dálkodás végett változásokat javasolt a városi végrehajtó bizottság. Az elmúlt öt esz­tendő tevékenységéről a kö­zelmúltban adott számot a Kamúti Béke Tsz, különös tekintettel az MSZMP KB 1986. november 19—20-i ha­tározatából adódó felada­tokra. A Kamuti Béke Tsz 3500 hektár területen gaz­dálkodik. A szövetkezetben mintegy 500-an dolgoznak, a szakmunkások száma meg­haladja a 150-et, 17 felsőfo­kú végzettségű szakemberük van. VÁLTOZOTT A TERMELÉSI SZERKEZET Püski János tsz-elnök töb­bek között elmondotta, el­sősorban a munkaerőlétszám alakulása, valamint a köz- gazdasági feltételek változá­sa miatt csökkent a kézi­munka-igényes zöldségfélék vetésterülete. A tagok a jö­vőben a kertészeti kultúrák­kal a -háztájiban foglalkoz­nak. A növénytermesztés eredményeit kedvezőtlenül befolyásolta ,az 1983. és az 1984. évi aszály. Emiatt je­lentősen csökkent a nyeresé­gük. A növénytermesztés hozamai közül kiemelkedik öt év átlagában a kukorica, amelynek termése megha­ladta a 8 tonnát hektáron­ként. Az elmúlt évben át­lagosan több mint 10 tonna kukoricát takarítottak be egy hektár területről, őszi búzából és zöldborsóból is figyelemreméltó hozamokat értek el. Az állattenyésztés szerepe jelentősen megnőtt az utób­bi időben. A sertéstelep ki­alakítása, továbbá a növek­vő mennyiségű pecsenye- és húsliba felnevelése nyomán az állattenyésztés árbevétele tavaly meghaladta az 50 millió forintot. Nem elége­dettek azonban az elért eredményekkel. Ezért több intézkedést hoztak a költsé­gek csökkentésére. Bevezet­ték a sajáttáp-keverést. A téli és a tavaszi pecsenyeli­ba-előállításnál gjízdaságos- sági problémák jelentkez­nek, elsősorban a magas fűtési költségek miatt. A toll világpiaci árának csökkené­se is kedvezőtlenül érintette a Béke Tsz-t. Az elmúlt években a ki­egészítő tevékenység bőví­tésére több próbálkozást tettek. A Szegedi Ruhagyár­ral kooperációs szerződést kötöttek 1985 végén egy 35 dolgozót foglalkoztató varro­da létesítésére. Tavaly az új varroda már 1,7 millió fo­rint nyereséget hozott. A gyűjtőjén május 20—25. között összesen 45—55 mm csapadék hullott. Ennek hatására kisebb árhullámok indultak el folyó­inkon. I. fokú árvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el a Fe­hér-, Fekete- és Kettős-Körös menti vonalakon 25—28. között. Az árhullámok a védművekben károsodást nem okoztak, a ké­szültség ideje alatt az érintett védvonalakon felügyelőszolgála­tot tartottunk. A DUZZASZTÓMŰ VEK KÖZÜL: — Békésszentandrás május 1. és május 24. között, majd 31- től — Körösladány május 8. és május 23. között — Békés május 14. és május 20. között — a gyulai duzzasztó pedig május 1. és május 3., valamint május 14. és 19. között üzemelt. BELVÍZVÉDELEM Az elmúlt hónap esőzései II. fokú belvízvédelmi készültség elrendelését tették szükségessé (május 22—28. között), a Vízig teljes működési területére. A maximális elöntés 24-én alakult ki, 9850 ha nagyságban háztájiban az utolsó két év­ben mintegy 30-40 százalék­kal visszaesett a hízott ser­tés felvásárlása. Ennek két oka van: egyrészt csökkent a hizlalási kedv, másrészt a téesz a hízó alapanyagot, a malacokat a háztájiból vá­sárolja fel. Feszültség jelentkezik a téesz melegkonyhás éttermé­ben is. Magas a foglalkozta­tott létszám, emiatt a közel­jövőben intézkedések vár­hatók, a jövedelemtermelő képesség fokozására. 1982 óta a számvitel korszerűsí­tésére is nagy gondot for­dítanak. Idén áprilistól 3 Commodore típusú számító­gép segíti a munkát. BERUHÁZÁSOK, gépesítés A Kamuti . Béke Tsz az utóbbi években jelentős be­ruházásokat valósított meg. Az energiatakarékosság ér­dekében 1983-ban áttértek a gázenergiára, mindez ol­csóbbá tette a szárítást. Egy évvel később megvalósult a sertéstelep. Jelenleg, mivel a háztájiból vásárolják fel a malacokat, a nem egységes állomány okoz problémát. A telepen a minőség javítását, a dolgozók anyagi érdekelt­ségének megteremtését tart­ják elsődleges feladatnak. 1985-ben kialakították a var­rodát, amelyben a Szegedi Ruhagyárnak készítenek a kamuti lánvok-asszonyok kabátokat. A szövetkezet erő- és munkagépeinek mintegy 50 százaléka elhasználódott, nullára leírt. Tavaly fordu­lat állt be a traktorpark összetételében, 6-7 darab középkategóriájú traktort szereztek be. 1985 óta éven­te egv-egy nagy teljesítmé­nyű Rába-traktort állítottak munkába. Ebben az évben az intenzív gabonaprogram keretében 3 Claas-kombájnt vásároltak. Az elmúlt esz­tendőben több, mint 24 mil­lió nyereséget állítottak elő, csaknem 10 millióval többet, mint egv esztendővel koráb­ban. Az eredményes gazdál­kodást a MÉM vezetése mi­niszteri elismerő oklevéllel jutalmazta. A növénytermesztésben kukoricából és hibrid ku­koricából az országos ver­senyben is jó helyezést ér­tek el. A szövetkezet testü­leti fórumai megfelelő rend­szerességgel üléseznek. Az utóbbi időben több fiatal szakember került vezető be­osztásba. Jó a szakember­ellátottságuk, évente 3-4 fia­tal áll munkába, különböző vezetői posztokon. A JÖVÖ TERVEI A szövetkezet vezetése át­tekintette az időszerű fel­adatokat. A két aszályos esz­— elsősorban Okány, Vésztő, Gyoma, Körösladány, Eesegfal- va, Csorvás, Nagyszénás térsé­gében — a mélyebb fekvésű és rossz vízgazdálkodású talajokon. Ezen a napon a szivattyútele­peink és 32 szivattyú 53 köbmé­ter sec. kapacitással üzemelt. A védekezésben 205 fő vett részt, belterületen a tanácsok — Ecsegfalva, Körösladány, Déva- ványa. Füzesgyarmat, Gyoma- endrőd. Vésztő, Mezőberény — rendeltek el készültséget. Ké­szültség nélküli szivattyúzást Kondoroson, Békésen és Kö- röstarcsán végeztek. A készült­ség megszüntetése után szükség szerint — így jelenleg is — folytatódnak a belvízszivattyú­zások. vízhasznosítás A csapadékos időjárás hatásá­ra májusban az öntözési igény minimális volt — mintegy 80 ha került megöntözésre. A rizstelepek első árasztása mindenütt megtörtént. A halas­tavakhoz a vízpótlás folyamatos, pár napos üzemszünet csak a biharugrai halgazdaságnál volt a Sebes-Körösön észlelt toxikus halpusztulás időszakában. tendő ráirányította figyelmü­ket az öntözés fontosságára. Az idén 230 hektár kukori­caterületen vezetik be a Kite szúperintenzív öntözé­si eljárását. A program kö­vetkező részében az NK— XIV-es csatorna hasznosítá­sát valósítják meg egy to­vábbi 300 hektáros terület bekapcsolásával. Több mint 10 éve folytatnak eredmé­nyes vetőmagtermesztést. A vetőmag értékének növelése érdekében korszerű vetőmag­szárító és -tisztító üzemet létesítenek a közeljövőben. A varroda zsúfoltságának megszüntetése és bővítése is napirenden van. A takarmá­nyozási költségek mérséklé­se miatt bővítik saját ta­karmánykeverő üzemüket. Megvizsgálják annak a le­hetőségét, hogy a saját ter­melésű termékeket hogyan tudnák piacképesebbé tenni a termék feldolgozása során. Erre elsősorban a sertéshús feldolgozásánál, valamint a meggyfeldolgozásnál van le­hetőség. A vitában többen szót kér­tek. Kovács József, a Hidas­háti Állami Gazdaság igaz­gatója a mellék- és kiegé­szítő tevékenység fejleszté­sére hívta fel a figyelmet. A vetőmag-feldolgozás és a húsfeldolgozás nagyobb jöve­delmet biztosíthat a jövőben a szövetkezetnek. Mint mon­dotta: jó úton indultak el a kamutiak, csak ezt végig is kell járniuk. Kardos Ernőné, a megyei pártvégrehajtó-bizottság tag­ja, a Békéscsabai Konzerv­gyár igazgatója hangsúlyoz­ta: kiegyensúlyozottabbá vált az elmúlt években a téesz gazdálkodása. A Béke Tsz korrekt partnere a Bé­késcsabai Konzervgyárnak. A jövőben olyan gyorsan megtérülő beruházásokra van szükség, amelyek biz­tonságosabbá tehetik a ter­melést, javíthatják a jövede­lemtermelő képességet, a ha­tékonyságot. összefoglalójában Inokai János, a Békési Városi Párt- bizottság első titkára arról beszélt, hogy az aszályos időjárás bebizonyította, ma már nem lehet megélni csu­pán az alaptevékenységből. Ezért támogatni kell azokat az elképzeléseket, amelyek a mezőgazdasági termékek fel­dolgozását célozzák a szövet­kezetben. A tervek megvaló­sításához felelősséggel és összhangban kell dolgozni a téesz párt- és gazdasági ve­zetésének. Az ellenőrzés ja­vításában, a feladatok jobb megismertetésével, a szor­galmas tagság hozzájárulhat ahhoz, hogy az utóbbi évek­ben bekövetkezett megtorpa­nás után ismét régi hírnevé­hez méltóan gazdálkodjon a kamuti szövetkezet. Verasztó Lajos VIZMINÖSÉG-VÉDELEM A Sebes-Körösön május 2—11. között észleltünk szennyeződést. A toxikus anyag fajtájának megállapítására jelenleg a sze­gedi József Attila Tudomány- egyetem vizsgálatokat folytat. A peresi holtágon május 6-án észlelt halpusztulás oka való­színűleg a mezőgazdasági ke­mikáliákkal terhelt csapadék bevezetése, valamint a csator­nák nyári öntözővízszintre valő feltöltésével járó vízminőségi átrendeződés volt. Május 30-án a Sebes-Körösön határon túlról érkező sötétszür­ke, uszadékos szennyeződést észleltünk. A kivizsgálás sze­rint szerves iszapot tartalmazó tározó kiürítése okozta a szeny- nyeződést, amely két nap alatt levonult. A felszíni törzshálózati min­tahelyek vízminőségi osztályo­zása szerint a Fehér-Körös, a Sebes-Körös Körösladánynál, a Kettős-Körös Mezőberénynél és Békésnél, a Hármas-Körös Bé- késszentandrásnál és Gyománál I. osztályú, a Sebes-Körös Kö- rösszakállnál, az Élővíz-csatorna a Veszely-hídnál és a Horto­bágy—Berettyó II. osztályú, az Élővíz-csatorna a békési torko­lati zsilipnél III. osztályú. Pálinkás Lajos, igazgatóhelyettes-főmérnök V AZ INTKRAG RT Orosházán a 47. sz. főközlekedési út 163-H>00 km-szelvényében (az autószerviz mellett) épülő Shell-üzemanyagtöltő állomása 124 négyzetméter alapterületű Snack bárját belső berendezés nélkül üzemeltetésre kiadja Nyitás várhatóan 1987. augusztus hóban. Az ajánlatokat kérjük az 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. sz. címünkre megküldeni. Limitár: 50 (>00 Ft hó. INTERAG RT. Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Hidrometeorolégiai helyzetelemzés 1987 májusáról <Á HŐMÉRSÉKLET Májusban változékony, esős, az évszakhoz képest hűvös volt az időjárás. A hőmérséklet területi átlagértéke 13,6 Celsius- fok volt, amely lényegesen (3,6 Celsiussal) alacsonyabb, mini a sokéves átlag. CSAPADÉK Területünkön 1987. májusában 95,8 milliméter csapadék hul­lott. Ez a mennyiség 39,1 mm- rel magasabb az 5ü év május havi átlagcsapadékánál. Csa­padékmérő-állomásaink közül a legnagyobb csapadékmennyisé­get, 127,9 mm-t Gyomán mér­ték, a legkevesebbet Kötőn, amely 67,5 mm volt. 1987. január 1-e és május 31. közötti időszakban az igazgató­ság területén 291,2 mm csapa­dék hullott, amely 97,4 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál. TALAJVÍZSZINT Az igazgatóság területén a ta­lajvízszint a sokéves átlagnál 30—100 cm-rei magasabban he­lyezkedik el, a terepszint alatt 120—280 cm között ingadozik. ÁRVÍZVÉDELEM A Körösök hegyvidéki yíz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom