Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

NÉPÚJSÁG 1987. június 9., kedd Tanácsülés Medgyesegyházán Több mint 30 millió forint a kamuti takarékszövetkezetben A kamuti takarékszövetkezet 1980-ban költözött ebbe az épületbe Fotó: Béla Ottó Nagy kérdés Medgyesegy- házán, hogy mi lesz a szü­lőotthonnal? Megszüntetését az arra illetékesek elhatá­rozták és tervezik, hogy az épületben idősek szociális otthonát rendezik be. A köz­ség lakosságát — mint az a tegnap délutáni tanácsülé­sen kiderült —-"élénken fog­lalkoztatja a kérdés: mi mó­don hasznosítják az épületet, megfelelő lesz-e az Med- gyesegyházának ? A tanács­ülés megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy a lakosság érdekeit szem előtt tartva folytassa tovább tárgyalásait-. Fontos adat volt ezután az ülés első napirendjén, hogy a község az 1986. évi bevé­teli tervet (a módosított elő­irányzathoz viszonyítva) 101,3 százalékra teljesítette. Az elmúlt évi pénzügyi terv végrehajtásáról szóló jelentés a továbbiakban részletesen beszámol az állami támoga­tások mértékéről, az érde­keltségi bevételek alakulásá­ról, a fejlesztési kiadásokról. Arról például, hogy a gáz­programhoz 1 millió 504 ezer forintot, temetői útépítésre 90 ezer, a bölcsőde fűtésének korszerűsítésére 100 ezer fo­rintot fordítottak. Űj beru­házás az önkéntes tűzoltó­egyesület számára vásárolt 63 ezer forint értékű kis­motorfecskendő, és a bánkú­ti rész vízellátását javító 37 ezer forintos anyagköltség. A A színpadon egy kevés vi­lágítás — munkafénynek ne­vezik a gyakorló néptánco- sok — és a látvány: Szabó Tibor zongorakísérő ütemei­re bemelegítő gyakorlatok. A hétköznapok hangulatának felidézésével az elmúlt hét végén Gyulán, a művelődési központban megkezdődött a néptáncosok évadzáró műso­ra. A nézők — fenntartók, pedagógusok, szülők, bará­tok — minden bizonnyal már jó néhányszor láthatták a különböző csoportok mű­sorszámait, ám így együtt bemutatkozni csak évente egyszer nyílik alkalom. A gyermekcsoportokban több mint 200 általános is­kolás gyerek lépett fel. Ho­gyan sikerült elsajátítani a néptánc alapjait? Milyen úton lehet eljutni a koreog­ráfiák eltáncolásáig? Erről kaptunk képet a bemutató kapcsán. A legkisebbekkel, a kezdőkkel még nem talál­legnagyobb fejlesztési kiadás az az 1 millió 800 ezer fo­rint, melynek felhasználásá­val mélyfúrású kutat he­lyeznek üzembe, megoldva ezzel a község vízellátását. A lakosság tettrekészségét bizonyítja, hogy 1986-ban a 8 millió 596 ezer forint érté­kű társadalmi munkából több mint 5 millió a fejlesz­tési kiadásokat, 3 millió pe­dig a költségvetés kiadásait csökkentette. A legtöbb tár­sadalmi munkát a gázháló­zat építésénél és az útfenn­tartásnál jegyeztek fel: 6 millió forintot. A kulturális ágazat kiadá­sait vizsgálva kitűnt, hogy az általános iskola, a napkö­zi otthon és a művelődési ház nem használta fel az előirányzott összegeket, az iskola 85,9 százalékát, a mű­velődési ház 84 százalékát költötte el az elkölthetőnek. Részbeni magyarázat: az in­tézmények támogatására biz­tosított (tervezett) anyagi eszközök rendszertelenül ér­keztek rendeltetési helyükre. A tanácsülés második na­pirendjén az általános mű­velődési központ tevékenysé­gét tartalmazó beszámolót vitatta meg. Az 5 éve létre­hozott intézmény (iskola, művelődési ház, könyvtár) tevékenysége először került tanácsülés elé. Megállapítható — a beszá­moló szerint —, hogy az is­kozhattunk a színpadon. Ne­kik erre az alkalomra Duna menti ugróstáncokat állítot­tak össze. A haladó csoport pedig már a gyermektánc reprezentánsának a Cimbo­ra táncegyüttes műsorszámát idézte. A Cimbora az idén két nagv feladat előtt áll: júniusban a lengyelországi Szczecinbe utaznak, július­ban pedig a kalocsai nem­zetközi Duna menti folklór­fesztiválon vesznek részt, így számukra még nem fe­jeződött be az évad. Munkás nyár elé néz a Körös táncegyüttes is. Az idén a hollandiai Odoornba utaznak, és részt vesznek a pécsi szövetkezeti néptánc­fesztiválon. Most meglévő repertoárjukból a legsikere­sebb műsorszámokat adták elő. Kísérőzenekaruk zene­tanárokból alakult, akik a táncok zenéje mellett önál­lóan is bemutatkoztak Brahms V. és VI. magyar kola nevelői ellátottsága nem mondható jónak és a tárgyi feltételek sem javul­tak. Az épületek külső és belső állaga nagyon rossz, a műanyag padozat több te­remben tönkrement, a mű­helyépület fala megrepedt!!). A hiányosságok megszünte­tésére nincs elegendő pénz. Jó hír viszont, hogy az is­kola minden nyolcadikos ta­nulója jelentkezett továbbta­nulásra. A felújított művelő­dési ház hiányzó öltözői ré­szét ez évben kialakítják. Itt az a jó hír, hogy a megyei tanács 300 ezer forintot adott a klubhelyiségek be­rendezésének pótlására. Az viszont nem, hogy a könyv­tárban „a működési feltéte­lek biztosítása érdekében' csökkentették a nyitva tar­tási időt, és takarékossági okok miatt nem töltöttek be eddig egy megüresedett ál­lást. A tanácsülés végezetül fel­adatként szabta meg, hogy a tanács vb kössön tanulmá­nyi szerződést olyan medgye- si fiatalokkal, akik pedagó­gusképző intézetben tanul­nak és szándékukban áll ha­zatérni. Az ülés azt is szor­galmazta, hogy az iskola épületeinek felújítását mi­előbb kezdjék el. A tanácsülés munkáját Mákrqs János tanácselnök köszönte meg. táncának előadásával. Mel­lettük időnként az alakuló gyermekzenekar is felbuk­kant. A Körösnél egyébként az évad a felkészülés és az új koreográfiák betanulásá­nak jegyében zajlott. Nem maradtak el a fellépések sem: szeptembertől május végéig mintegy 50 alkalom­mal szerepeltek Békés, Haj- dú-Bihar és Csongrád me­gyében. A középiskolások kamaraegyüttese a debrece­ni diáknapokon arany minő­sítést kapott, és az együttes számára igen emlékezetes pillanat volt a budapesti táncháztalálkozó, ahol a méhkerékiekkel közösen több mint százan adták elő a méhkeréki táncokat. Az évadzáró bemutató kö­zönsége ismét láthatta, hogy Gyulán tovább élnek a nép­tánchagyományok. Nincs hi­ány az utánpótlásban, a tán­cosok töretlen kedvvel vég­zik munkájukat. És milyen színvonalon? Erről majd a szakma dönt 1988-ban — ekkor az arany II. fokoza­tot elért Körös táncegyüttest ismét minősítik. Kép. szöveg: Szőke Margit A kondorosi takarékszö­vetkezet kamuti kirendelt­sége az egyik legforgalma­sabb helynek számít a köz­ségben. Laurinyecz Pálné vezető, valamint két mun­katársa igen sokirányú mun­kát végez a falu lakosságá­nak nagy megelégedésére. Az eredményes tevékenysé­güket egyebek között bizo­nyítja az is, hogy a tavalyi díjbeszedési verseny „C” ka­tegóriájában az első helye­zést szerezték meg. Nemcsak a biztosítási, hanem a vil­lanyáramdíjat is a kiren­deltségen fizetik be az em­berek. Ezenkívül a Béke Tsz megbízásából szintén itt fo­lyósítják az állatok értéke­sítéséből származó összege­ket. A kamuti takarékszövet­kezetnek mintegy 600 tagja van jelenleg. A jobbára tar­tósan lekötött betétállomány együttes értéke: 32 millió fo­rint, míg a hitelállományé 5 millió volt május végén. A legnagyobb tétel a mezőgaz­dasági kölcsönökből áll, de jelentős a személyi, az áru- vásárlási és az építési célra kifizetett hitelösszeg is. Pél­dául gázbekötésre 30-an vet­tek fel kölcsönt. Takarékos­ságra való törekvés jellem­Tegnap délután a gyulai SZOT-üdülő kamaratermé­ben rendezték meg a Víz­ügyi Filmstúdió által 1985— 87-ben forgatott Az Élővíz­csatorna című szakmai-is­meretterjesztő film ősbemu­tatóját. Mint arról akkor hírt adtunk, a jelenetek zö­mét az elmúlt év nyarán1 vették filmszalagra Zöldi István rendező irányításá­val. A színes, 22 perces kis- film a 32 km hosszú, Gyu­lától Békéscsabán át Béké­sig húzódó vízfolyás törté­netét is elmeséli. S termé­szetesen szól arról a min­dennapjainkat nem egyszer felkavaró vitákról is, ame­lyet az egyre inkább el­szennyeződő csatorna vált ki a környékén lakókból. Hi­szen az éppen 130 évvel ez­előtt átadott, jelentős részé­Póstelek Szabadidő Sport­klub — így hívják Póstelek új házigazdáit, akik arra vállalkoztak, hogy ezt a szép kiránduló- és pihenőhelyet a nemes cél szolgálatába állít­ják, megteremtve itt a ki- kapcsolódás, sportolás felté­teleit. A kemping üzemelte­tésére a Békéscsabai Városi Tanács tervosztályával, a parkerdő kézbentartására pedig a műszaki osztállyal kötött szerződést a sport­klub, melynek elnökét, Lo­vas Józsefet kérdeztük gond­jaikról, terveikről. Egyik nagy fejtörést éppen a kemping jelenti számunk­ra, ahol csak sátorozni le­het, ahhoz viszont igen jók a feltételek. Nagy szükség lenne faházakra, akkor télen is tudnánk üzemeltetni a kempinget, másrészt valószí­nűleg vonzóbb is lenne, hi­szen a kempingezők közül nem mindenki kedveli, vagy bírja a sátorozást. — A szabadidő sportklub egyben gazdálkodó szervezet is? — Igen, és a gazdálkodás­ból eredő hasznot, ami egyébként igen szerény, a parkerdő továbbfejlesztésére kívánjuk fordítani. — Miből lehet hasznuk? — A kemping fenntartásá­ból és segédüzemági tevé­kenységből. A segédüzem­zi a községet, ha csak azt vesszük alapul, hogy 275 gépkocsi-nyereménvbetét- könyvet és több mint 300 if­júsági betétet váltottak már a kirendeltségen, amely to­ben mesterségesen mélyített nyomvonal akkor az alig negyvenezer embert szám­láló területen folyt végig: ma a vízfolyás mentén már másfélszázezren élnek, lak­nak — s sajnos ipari és kommunális hulladékokkal szennyezik is az Élővíz(?)- csatornát. A bemutatót követően a film megrendelői, a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság vezető munkatársai vála­szoltak a meghívottak kér­déseire is. Itt tudtuk meg, hogy az idén 10 millió fo­rint értékben végeznek olyan beruházásokat, amelyek eredményeként némiképpen javulhat a vízminőség. Ará­nyosításnak egy adat: a leg­elemibb igény 120-130 millió forintos beruházás lenne ... Tervezik, hogy mihamarább águnk például túraútvonala­kat épít majd ki, ehhez pá­lyázat útján nyertünk 300 ezer forintot. Több kerékpá­ros- és gyalogtúra-útvonalat tervezünk a megyében, ame­lyek Póstelekre futnak be, illetve érintik azt. — Volt-e már rendezvé­nyük? — A május 1-i programot már a sportklub szervezte. Ez messze nem volt nyeresé­ges, nem is számítottunk ha­szonra — ez nem is minde­nekelőtt való célunk. De szeretnénk minél több nagy­szabású rendezvényt Póste- leken, előtérbe helyezve a sportot, s legalább havonta egy alkalommal. Ennek előfeltétele a rendszeres au­tóbuszjárat, legalább ünnep­napokon, hétvégéken. Ezt már kezdeményeztük, re­méljük, támogatást kapunk. — S a további elképzelé­sek? — A rendszeresen ismét­lődő nagy programok mel­lett a Gyulai Munkácsy Tsz­szel együttműködve szervez­zük a lovagoltatás megszer­vezését, s ez tovább bővül­het sétakocsikázással, télen szánkózással. Egyébként nem kívánjuk mi kisajátíta­ni Pósteleket, ellenkezőleg, szeretnénk helyet adni a legkülönfélébb programok­nak, lehetőségeknek, várjuk ló- és lottószelvények mel­lett borítékos sorsjegyet is árusít, s mindezekből 31 ezer 200-at adtak el az elmúlt év­ben. megépítenek egy úgyneve­zett iszapcsapdát a gyulai betorkolás után. Ezzel elejét vennék a szakasz további feltöltődésének, amely töb­bek között az iszapban fel­halmozódó szerves anyag rothadása következtében Bé­késen is a most tapasztalha­tó áldatlan állapotokat okoz­za. A film a Kövizig tulajdo­na. Hogy minél többen lát­hassák, ahhoz a Békés Me­gyei Moziüzemi Vállalatnak kell forgalmazásra megvásá­rolnia. A vízügyi igazgatóság ettől függetlenül tervezi, hogy videomásolatokat is készít a filmről, s addig is természetesen minden intéz­ménynek, szervezetnek vetí­tésre rendelkezésre bocsátja. a leendő partnerek jelentke­zését. Példa is van már er­re, a moziüzemi vállalat au­tós mozit tervez Pósteleken. Már az idén nyáron kezdő­dik egy sajátos nyári tábo­rozási forma gyerekek szá­mára. Abból indultunk ki, hogy nem minden kisdiák jut el nagyobb kirándulá­sokra, távolabbi táborozá­sokra, ezért mi a kemping­ben egyhetes turnusokban sátortáborokat szervezünk, ahol megtanítjuk a gyereke­ket olyan apró, de nagyon fontos tudnivalókra, mint a sátorverés, tűzrakás, szalon­nasütés, bográcsos főzés. Szinte minden nap lesz ter­mészetjárás, megismertetjük őket a növényekkel, a ma­dárvilággal, mindazzal, ami a városi gyerekek életéből alapvetően hiányzik. Ily mó­don törekszünk megszeret­tetni velük a természetet, s rávezetni őket arra, hogy óvják azt. S nemcsak gye­rekeket, hanem segítő, jó ötletekkel bíró, a természe­tet ismerő felnőtteket is vá­runk. — Az érdeklődők hol ta­lálhatják meg a Póstelek Szabadidő Sportklubot? — A levélcímünk: Póste­lek, Kemping, Postafiók 221, a telefonszámunk pedig: 27-197. — Mi lesz a legközelebbi rendezvényük ? — Június 27—28-án tart­juk meg a Békés megyei szabadidő sportklubok talál­kozóját. T. I. A (Cimbora táncegyüttes lányainak üveges tánca (s. e.) A próbáktól a színpadig Néptáncosok évadzárója —y —n „Az Élővíz-csatorna” — filmpremier Gyulán (N. L.) Póstelek jövője Gazda: a szabadidő sportklub

Next

/
Oldalképek
Tartalom