Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-05 / 131. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JÚNIUS 5., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLn. ÉVFOLYAM, 131. SZÄM Hámori Csaba megyénkbe érkezett Kádár János fogadta a szocialista országok tudományos akadémiáinak elnökeit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fo­gadta a szocialista országok tudományos akadémiáinak elnökeit, akik hazánkban tartják munkaértekezletüket. A találkozón részt vett Pál Lénárd, a Központi Bizott­ság titkára és Radics Kata­lin, a KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osztá­lyának vezetője. A szívélyes légkörű talál­kozón Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke tájé­koztatást adott a munkaér­tekezleten szereplő kérdések­ről. Kádár János, megköszön­ve a tájékoztatást, méltatta a nemzetközi tudományos együttműködés jelentőségét és további eredményes mun­kát kívánt a munkaértekez­letnek. Június 4-én, tegnap az es­ti órákban megyénkben ér­kezett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB el­ső titkára. A vendéget Sza­bó Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára, Gyula­vári Pál, megyei tanácsel­nök és Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára fogadta és tájékoz­A lakossági szolgáltatások helyzetét vitatták meg a Fo­gyasztók Országos Tanácsá­nak szolgáltatási fórumán, csütörtökön a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában. A fórumra meghívottak­hoz előzetesen eljuttatott központi statisztikai hivata­li felmérés adatai szerint a szolgáltatások összértéke 1985-ben meghaladta a 32 milliárd forintot, s a lakos­sági szolgáltatások díja 1981—1986 között évente át­lagosan 6-7 százalékkal nö­vekedett. Vitaindító előadásában Si­mán Miklós, a FŐT szolgál­tatási szakértői bizottságá­nak elnöke képet adott ar-i ról, hogyan vélekednek az egyes megyék lakosai a he­lyi szolgáltatások színvona­láról. Általános tapasztalat — hangsúlyozta —, hogy a fogyasztói szolgáltatások mi­nősége többségében nem ja­vult, de nem is romlott. A lakossági jövedelmi viszo­nyok azonban megváltoztak, széles rétegek életszínvonala stagnált vagy csökkent az elmúlt esztendőkben. Éppen tatta megyénk politikai, gaz­dasági, társadalmi életéről, az ifjúság helyzetéről. A fo­gadáson részt vett dr. Lo­vász Matild, Csatári Béla és Nagy Jenő, a megyei pártbi­zottság titkárai. Hámori Csaba ma me­gyénkkel ismerkedik. Prog­ramjáról lapunk holnapi számában részletesen beszá­molunk. ezért az emberek napjaink­ban alaposan meggondolják, hogy mire költik a pénzü­ket, s azokat a szolgáltatá­sokat — például a mosást, a haj vágást —, amelyek ott­hon is elvégezhetők, egyre kisebb mértékben veszik igénybe. Gyakoribb a házi barkácsolás, otthoni javítás, szerelés is, a tartós fogyasz­tási cikkeket — például az autókat — a kívánatosnál ritkábban viszik el a szer­vizbe a tulajdonosok. Azo­kon a területeken — köztük a híradástechnikában —, amelyeken a gyors műszaki fejlődés gátat szab az ott­honi javításnak, magasnak tartják az árakat a lakosok, s ezért inkább az illegális szolgáltatókhoz, kontárok­hoz fordulnak. Az 1982-ben megkezdett szervezeti decentralizációtól a lakosság azt várta, hogy a sorra alakuló kisszerveze­tek jobban igazodnak majd a fogyasztói igényekhez. A kezdeti javulás után azon­ban visszaállt a korábbi helyzet, s ma is hiányoznak a kezdeményezések, az öt­letek a szolgáltatói piacon. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini üléséről szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és szakmai, társadalmi vitára bocsátotta az egészségmegőrzés átfogó társadalmi program­jának tervezetét. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette az elekt­ronika társadalmi-gazdasági alkalmazásának, az elektroni­kai alkatrészek és részegységek gyártásának a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, valamint az energia- gazdálkodás központi gazdaságfejlesztési programjának 1986. évi végrehajtását. A kormány áttekintette az idei feladatok teljesítésének helyzetét. (A szóvivői tájékoztatás a 3. oldalon.) Tanácskozás a fogyasztói érdekvédelemről A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban a naposcsibéket gépkocsikban szállítják Budapestre, ahol repülőgépek várják az állatokat a Ferihegyen. Hetente többször, egy-egy alka­lommal 75 ezer exportcsibe „száll el” Ferihegyről (MTI-fotó: Baric Imre — KS) Összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján összehívta az Ország- gyűlést június 25-én, csütörtökön 9 órára. A kormány java­solja, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a Magyar Nép- köztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, a Büntető Törvénykönyv, valamint a bün­tető eljárásról szóló törvény módosítását, továbbá az Or­szágos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját a környezet- és természetvédelem VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeiről, a VII. ötéves tervi fel­adatairól, a hivatal munkájáról. Péter János alelnök vezetésével a Parlamentben a nyári ülésszak előkészítéséről tanácskoztak az Országgyűlés tiszt­ségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képvi­selőcsoportok vezetői. Az értekezleten Madarasi Attila pénz­ügyminisztériumi államtitkár, dr. Markója Imre igazságügy­miniszter, valamint Abrahám Kálmán államtitkár, az Orszá­gos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke tartott tájékoztatót a plénum tárgysorozatára tervezett törvényja­vaslatokról, beszámolóról, majd válaszolt a résztvevők kér­déseire. Magyar—NDK vízügyi tárgyalások Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke csütörtökön hazaér­kezett Berlinből, ahol júni­us 1. és 4. között tárgyalá­sokat folytatott pans Rei­chelt miniszterelnök-helyet­tessel, az NDK környezetvé­delmi és vízgazdálkodási miniszterével a kétoldalú vízügyi kapcsolatok fejlesz­téséről. Megállapították, hogy a műszaki-tudományos együttműködéssel jól meg­alapozták, szorosabbra fűz­ték a vállalatok közötti gaz­dasági kapcsolatokat is.-------------------------------------------------------------------­Cs ak egy Földünk van „Olyan jó volt a Tátrában! Képzeljétek el, ott olyan levegő van, hogy nem is le­het látni!” A napokban olvastam valahol ezt a szolid kis viccet. De vicc ez egyál­talán? Ha alaposabban meggondoljuk, nincs ebben semmi túlzás. Bizony, megér­tük, hogy a tiszta levegő — miként a jó ivóvíz, az érintetlen táj — ritka kinccsé vált. Hogyan történt, hogyan jutottunk idá­ig? Engels írja A természet dialektikájá­ban, hogy „... az ember a változtatásai­val céljai szolgálatába állítja azt, uralko­dik rajta... de azért ne kérkedjünk túl­ságosan a természeten aratott emberi győzelmekkel. A természet minden ilyen győzelemért bosszút áll rajtunk. Noha mindegyiknek elősorban azok a következ­ményei, amelyekre számítottunk, de má­sod- és harmadsorban egészen más, előre nem látott hatásai vannak, amelyek az első hatásokat fölöttébb gyakran meg­szüntetik.” Az intelem nem volt alapta­lan. Szinte észre sem vettük, hogy miköz­ben a tudományos-technikai haladásért lelkesedünk, miközben a civilizáció min­den vívmányát szeretnénk megszerezni és élvezni, épp az áhított luxusjavak elérése, a kényelmes nagyvárosi körülmények megteremtése közben az emberiség alap­vető létszükségletétől, jövendő létbizton­ságától kezdjük megfosztani önmagunkat. Mert a természetet olyan tőkének tekint­jük, amely „ab ovo” létezik, amelyet kor­látlanul ki lehet aknázni, amely „ingyen van”, melyből csak elveszünk, de hozzá­adni, helyrehozni, az egyensúlyt helyre­billenteni, a kölcsönt törleszteni már nem akaródzik. Pedig a figyelmeztető jelek egyre sűrűsödnek; pusztul az állat- és nö­vényvilág, különösen aggasztó a levegő oxigéntartalmát biztosító őserdők pusztu­lása, de hasonló veszélyt jelent az embe­riségre a vizek szennyeződése, az elsiva- tagosodás. Napjainkban egyetlen óra alatt körülbelül 2300 hektár erdőt veszítünk el, az élővilágból öt faj tűnik el. Túlzás, fölösleges vészharangkongatás! — legyinthetne az ember. Mert hiszen itt és most mit látok, mit látunk magunk kö­rül? Nyílik a világ, végre zöldell a határ, asztalunkon étel-ital, derűre ború, a ter­mészet teszi a dolgát. De ha jobban kö­rülnézünk, azért észre kell vennünk már itt is, hogy eltűnőben az erdősávok, a fa­sorok, hogy szeméttelepek éktelenkednek a települések kapujában, hogy nincs hová tenni a veszélyes hulladékot, hogy épített környezetünk sivárabb, mint amilyen — ugyanennyi pénzből! — lehetne, és még folytathatnánk a sort. A Föld élővilága egy ökológiai (környezeti) rendszert al­kot. De az örök körforgásban egyre több a zökkenő. Higyjük el a tudósoknak, hogy veszélyben az ökológiai egyensúly, tehát veszélyben a Földön a jövő, s hibáinkért, mulasztásainkért unokáink és azok unokái fizetnek majd. „Csak egy Földünk van!” Ez volt a jel­mondata az ENSZ első környezetvédelmi konferenciájának, amely 1972. június 5-én nyílt meg Stockholmban 112 ország rész­vételével. A világtanácskozás, amelyen a környezetvédelmet a nemzetközi politika rangjára emelték ■— határozatában június 5-ét nemzetközi környezetvédelmi nappá nyilvánította. Nos, a mai napon jusson eszünkbe a figyelmeztető mondat, „Csak egy Földünk van!”, s ne feledjük ezt az év 364 napján sem! T6th Ibolya Igazítsuk a mai követelményekhez a döntéseket Tudományos vita az ÖKl-ben Dr. Marjai Gyula, a Szarvasi Öntözési Kutató In­tézet igazgatója vezetésével, dr. Kereszturszki János öko­nómiai osztályvezető, dr. Zsuffa Ervinné, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vezető munkatársa, dr. Sző­ke Molnár Lajos, az ÖKI fő­munkatársa, dr. Koczka Ju­dit, az ÖKI munkatársa és dr. Hanyecz Vince, az ÖKI tudományos titkára közre­működésével új tematikai módszert dolgoztak ki az ön­tözésfejlesztés döntéselőké­szítésének korszerűsítésére. Erről rendeztek tegnap, júni­us 4-én tudományosan meg­alapozott vitát azon szakem­berek részére, akik az öntö­zéses gazdálkodás fejleszté­sére, a rekonstrukciós fel­adatok elbírálásában döntési jogkörben dolgoznak az álla­mi élet különböző területe­in. Vályi István, a MÉM nö­vényvédelmi és agrokémiai főosztályának helyettes veze­tője, aki a magas szintű ta­nácskozáson elnökölt, el­mondta, hogy az öntözésfej­lesztésben és az öntözéses gazdálkodás szervezésében, a rekonstrukciók előkészítésé­ben a MÉM minden ediginél körültekintőbb, korrektebb, megalapozottabb döntéselő­készítéssel számol. A koráb­bi években több kísérlet tör­tént ez irányban. Ezek nem állták ki a gyakorlat próbá­ját, mivel több ökonómiai körülményt, főleg az öntözé­ses gazdálkodás előkészítésé­ben nem vették kellően szá­mításba a beruházás élettar­tam-teljesítményét, a gazda­sági megalapozottságot. A szarvasi modell már ki­állta a gyakorlat próbáját, mivel néhány öntözésfejlesz­tési döntés előkészítésénél már sikeresen alkalmazták. Az üzemi vezetők azért is tekintik követésre alkalmas­nak a szarvasiak javaslatát, mert az az ösztönzésfejlesz­tést nemcsak az erre a célra kijelölt területen vizsgálja, hatását elemzi, hanem ennek költségeit, megtérülését, fenntartását a gazdaság egé­szére vetítve javasolja ele­mezni a döntést megelőző időszakban. Vagyis a kapcso­lódó beruházásokat, amitől eddig eltekintettek, korrek­tül figyelembe veszi, és a többlethozamok elérésében számol a többletköltségekkel, így a döntéselőkészítés idő­szakában már tisztázható: mit ér, vagy mennyit nem ér egy adott fejlesztés. Más szavakkal: kifizetődik-e a népgazdaságnak, az üzemnek egy olyan vállalkozás, mely­re anyagi eszközeit fordítja. Ha igen, akkor minél rövi- debb idő alatt célszerű meg­valósítani, ha nem, akkor nem szabad az eszközöket erre koncentrálni. Szarvason tehát egy régi, beidegzett gyakorlat további alkalmazása ellen emeltek szót, s új módszernek, a mai kor követelményszintjén fo­galmazták meg az öntözés- fejlesztés és -fenntartás megújulásának szükségessé­gét, melyhez tematikát ad­tak azok kezébe, akik beru­házási ügyekben döntési jogkörben dolgoznak. D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom