Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-05 / 131. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JÚNIUS 5., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLn. ÉVFOLYAM, 131. SZÄM Hámori Csaba megyénkbe érkezett Kádár János fogadta a szocialista országok tudományos akadémiáinak elnökeit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta a szocialista országok tudományos akadémiáinak elnökeit, akik hazánkban tartják munkaértekezletüket. A találkozón részt vett Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára és Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A szívélyes légkörű találkozón Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke tájékoztatást adott a munkaértekezleten szereplő kérdésekről. Kádár János, megköszönve a tájékoztatást, méltatta a nemzetközi tudományos együttműködés jelentőségét és további eredményes munkát kívánt a munkaértekezletnek. Június 4-én, tegnap az esti órákban megyénkben érkezett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. A vendéget Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, megyei tanácselnök és Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára fogadta és tájékozA lakossági szolgáltatások helyzetét vitatták meg a Fogyasztók Országos Tanácsának szolgáltatási fórumán, csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. A fórumra meghívottakhoz előzetesen eljuttatott központi statisztikai hivatali felmérés adatai szerint a szolgáltatások összértéke 1985-ben meghaladta a 32 milliárd forintot, s a lakossági szolgáltatások díja 1981—1986 között évente átlagosan 6-7 százalékkal növekedett. Vitaindító előadásában Simán Miklós, a FŐT szolgáltatási szakértői bizottságának elnöke képet adott ar-i ról, hogyan vélekednek az egyes megyék lakosai a helyi szolgáltatások színvonaláról. Általános tapasztalat — hangsúlyozta —, hogy a fogyasztói szolgáltatások minősége többségében nem javult, de nem is romlott. A lakossági jövedelmi viszonyok azonban megváltoztak, széles rétegek életszínvonala stagnált vagy csökkent az elmúlt esztendőkben. Éppen tatta megyénk politikai, gazdasági, társadalmi életéről, az ifjúság helyzetéről. A fogadáson részt vett dr. Lovász Matild, Csatári Béla és Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkárai. Hámori Csaba ma megyénkkel ismerkedik. Programjáról lapunk holnapi számában részletesen beszámolunk. ezért az emberek napjainkban alaposan meggondolják, hogy mire költik a pénzüket, s azokat a szolgáltatásokat — például a mosást, a haj vágást —, amelyek otthon is elvégezhetők, egyre kisebb mértékben veszik igénybe. Gyakoribb a házi barkácsolás, otthoni javítás, szerelés is, a tartós fogyasztási cikkeket — például az autókat — a kívánatosnál ritkábban viszik el a szervizbe a tulajdonosok. Azokon a területeken — köztük a híradástechnikában —, amelyeken a gyors műszaki fejlődés gátat szab az otthoni javításnak, magasnak tartják az árakat a lakosok, s ezért inkább az illegális szolgáltatókhoz, kontárokhoz fordulnak. Az 1982-ben megkezdett szervezeti decentralizációtól a lakosság azt várta, hogy a sorra alakuló kisszervezetek jobban igazodnak majd a fogyasztói igényekhez. A kezdeti javulás után azonban visszaállt a korábbi helyzet, s ma is hiányoznak a kezdeményezések, az ötletek a szolgáltatói piacon. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini üléséről szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és szakmai, társadalmi vitára bocsátotta az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjának tervezetét. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazásának, az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, valamint az energia- gazdálkodás központi gazdaságfejlesztési programjának 1986. évi végrehajtását. A kormány áttekintette az idei feladatok teljesítésének helyzetét. (A szóvivői tájékoztatás a 3. oldalon.) Tanácskozás a fogyasztói érdekvédelemről A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban a naposcsibéket gépkocsikban szállítják Budapestre, ahol repülőgépek várják az állatokat a Ferihegyen. Hetente többször, egy-egy alkalommal 75 ezer exportcsibe „száll el” Ferihegyről (MTI-fotó: Baric Imre — KS) Összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján összehívta az Ország- gyűlést június 25-én, csütörtökön 9 órára. A kormány javasolja, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a Magyar Nép- köztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, a Büntető Törvénykönyv, valamint a büntető eljárásról szóló törvény módosítását, továbbá az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját a környezet- és természetvédelem VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeiről, a VII. ötéves tervi feladatairól, a hivatal munkájáról. Péter János alelnök vezetésével a Parlamentben a nyári ülésszak előkészítéséről tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az értekezleten Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, dr. Markója Imre igazságügyminiszter, valamint Abrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke tartott tájékoztatót a plénum tárgysorozatára tervezett törvényjavaslatokról, beszámolóról, majd válaszolt a résztvevők kérdéseire. Magyar—NDK vízügyi tárgyalások Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke csütörtökön hazaérkezett Berlinből, ahol június 1. és 4. között tárgyalásokat folytatott pans Reichelt miniszterelnök-helyettessel, az NDK környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterével a kétoldalú vízügyi kapcsolatok fejlesztéséről. Megállapították, hogy a műszaki-tudományos együttműködéssel jól megalapozták, szorosabbra fűzték a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokat is.-------------------------------------------------------------------Cs ak egy Földünk van „Olyan jó volt a Tátrában! Képzeljétek el, ott olyan levegő van, hogy nem is lehet látni!” A napokban olvastam valahol ezt a szolid kis viccet. De vicc ez egyáltalán? Ha alaposabban meggondoljuk, nincs ebben semmi túlzás. Bizony, megértük, hogy a tiszta levegő — miként a jó ivóvíz, az érintetlen táj — ritka kinccsé vált. Hogyan történt, hogyan jutottunk idáig? Engels írja A természet dialektikájában, hogy „... az ember a változtatásaival céljai szolgálatába állítja azt, uralkodik rajta... de azért ne kérkedjünk túlságosan a természeten aratott emberi győzelmekkel. A természet minden ilyen győzelemért bosszút áll rajtunk. Noha mindegyiknek elősorban azok a következményei, amelyekre számítottunk, de másod- és harmadsorban egészen más, előre nem látott hatásai vannak, amelyek az első hatásokat fölöttébb gyakran megszüntetik.” Az intelem nem volt alaptalan. Szinte észre sem vettük, hogy miközben a tudományos-technikai haladásért lelkesedünk, miközben a civilizáció minden vívmányát szeretnénk megszerezni és élvezni, épp az áhított luxusjavak elérése, a kényelmes nagyvárosi körülmények megteremtése közben az emberiség alapvető létszükségletétől, jövendő létbiztonságától kezdjük megfosztani önmagunkat. Mert a természetet olyan tőkének tekintjük, amely „ab ovo” létezik, amelyet korlátlanul ki lehet aknázni, amely „ingyen van”, melyből csak elveszünk, de hozzáadni, helyrehozni, az egyensúlyt helyrebillenteni, a kölcsönt törleszteni már nem akaródzik. Pedig a figyelmeztető jelek egyre sűrűsödnek; pusztul az állat- és növényvilág, különösen aggasztó a levegő oxigéntartalmát biztosító őserdők pusztulása, de hasonló veszélyt jelent az emberiségre a vizek szennyeződése, az elsiva- tagosodás. Napjainkban egyetlen óra alatt körülbelül 2300 hektár erdőt veszítünk el, az élővilágból öt faj tűnik el. Túlzás, fölösleges vészharangkongatás! — legyinthetne az ember. Mert hiszen itt és most mit látok, mit látunk magunk körül? Nyílik a világ, végre zöldell a határ, asztalunkon étel-ital, derűre ború, a természet teszi a dolgát. De ha jobban körülnézünk, azért észre kell vennünk már itt is, hogy eltűnőben az erdősávok, a fasorok, hogy szeméttelepek éktelenkednek a települések kapujában, hogy nincs hová tenni a veszélyes hulladékot, hogy épített környezetünk sivárabb, mint amilyen — ugyanennyi pénzből! — lehetne, és még folytathatnánk a sort. A Föld élővilága egy ökológiai (környezeti) rendszert alkot. De az örök körforgásban egyre több a zökkenő. Higyjük el a tudósoknak, hogy veszélyben az ökológiai egyensúly, tehát veszélyben a Földön a jövő, s hibáinkért, mulasztásainkért unokáink és azok unokái fizetnek majd. „Csak egy Földünk van!” Ez volt a jelmondata az ENSZ első környezetvédelmi konferenciájának, amely 1972. június 5-én nyílt meg Stockholmban 112 ország részvételével. A világtanácskozás, amelyen a környezetvédelmet a nemzetközi politika rangjára emelték ■— határozatában június 5-ét nemzetközi környezetvédelmi nappá nyilvánította. Nos, a mai napon jusson eszünkbe a figyelmeztető mondat, „Csak egy Földünk van!”, s ne feledjük ezt az év 364 napján sem! T6th Ibolya Igazítsuk a mai követelményekhez a döntéseket Tudományos vita az ÖKl-ben Dr. Marjai Gyula, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet igazgatója vezetésével, dr. Kereszturszki János ökonómiai osztályvezető, dr. Zsuffa Ervinné, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vezető munkatársa, dr. Szőke Molnár Lajos, az ÖKI főmunkatársa, dr. Koczka Judit, az ÖKI munkatársa és dr. Hanyecz Vince, az ÖKI tudományos titkára közreműködésével új tematikai módszert dolgoztak ki az öntözésfejlesztés döntéselőkészítésének korszerűsítésére. Erről rendeztek tegnap, június 4-én tudományosan megalapozott vitát azon szakemberek részére, akik az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, a rekonstrukciós feladatok elbírálásában döntési jogkörben dolgoznak az állami élet különböző területein. Vályi István, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának helyettes vezetője, aki a magas szintű tanácskozáson elnökölt, elmondta, hogy az öntözésfejlesztésben és az öntözéses gazdálkodás szervezésében, a rekonstrukciók előkészítésében a MÉM minden ediginél körültekintőbb, korrektebb, megalapozottabb döntéselőkészítéssel számol. A korábbi években több kísérlet történt ez irányban. Ezek nem állták ki a gyakorlat próbáját, mivel több ökonómiai körülményt, főleg az öntözéses gazdálkodás előkészítésében nem vették kellően számításba a beruházás élettartam-teljesítményét, a gazdasági megalapozottságot. A szarvasi modell már kiállta a gyakorlat próbáját, mivel néhány öntözésfejlesztési döntés előkészítésénél már sikeresen alkalmazták. Az üzemi vezetők azért is tekintik követésre alkalmasnak a szarvasiak javaslatát, mert az az ösztönzésfejlesztést nemcsak az erre a célra kijelölt területen vizsgálja, hatását elemzi, hanem ennek költségeit, megtérülését, fenntartását a gazdaság egészére vetítve javasolja elemezni a döntést megelőző időszakban. Vagyis a kapcsolódó beruházásokat, amitől eddig eltekintettek, korrektül figyelembe veszi, és a többlethozamok elérésében számol a többletköltségekkel, így a döntéselőkészítés időszakában már tisztázható: mit ér, vagy mennyit nem ér egy adott fejlesztés. Más szavakkal: kifizetődik-e a népgazdaságnak, az üzemnek egy olyan vállalkozás, melyre anyagi eszközeit fordítja. Ha igen, akkor minél rövi- debb idő alatt célszerű megvalósítani, ha nem, akkor nem szabad az eszközöket erre koncentrálni. Szarvason tehát egy régi, beidegzett gyakorlat további alkalmazása ellen emeltek szót, s új módszernek, a mai kor követelményszintjén fogalmazták meg az öntözés- fejlesztés és -fenntartás megújulásának szükségességét, melyhez tematikát adtak azok kezébe, akik beruházási ügyekben döntési jogkörben dolgoznak. D. K.
