Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

^ ^ * BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES fl MEGYEI TflNflCS LAPJA 1987. JÜNIUS 29., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLH. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Rekord Záhonyban Textilesszakmunkások országos avatóünnepsége Végzős textilipari szakmunkástanulókat avattak szombaton a Budapest Sportcsar­nokban; az -immár hatodik alkalommal megrendezett ünnepségen 65 iskola 2050 hallgatója vett részt. Ezek a fiatalok csak­nem 20 atyán szakmában szereztek jártas­ságot, amelyek a textilipari üzemekben nélkülözhetetlenek; legtöbben fonóként, szövőként, kötőként, illetve konfekcionáló­ként kezdenek dolgozni. Az avatáson jelen voltak az ipar és a szakszervezeti mozga­lom vezetői, országos hatáskörű szervek, va­lamint textilipari vállalatok képviselői, az oktatók-nevelők. Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára avatóbeszédé­ben a textilipar jövőjéről s a fiatalokra váró feladatokról szólt; az Ipari Miniszté­rium nevében Cseh József miniszterhelyet­tes köszöntötte a pályakezdő szakmunkáso­kat. Az önálló exportjoggal rendelkező Békéscsabai Kö­töttárugyárban nagy gondot fordítanak a szakmunkás- képzésre. Az 1986 87-es tan­év végén — konfekció, kö­tő és varrógépműszerész sza­kon — 73-an tettek sikeres vizsgát. Négy-öt végzős diák kivételével valamennyien a Béköt békéscsabai központ­jában és vidéki telephelyein vállaltak munkát. Az országos avatóünnep­ségre két autóbusszal szállí­tották a pályakezdő szak­munkásokat, a tanárokat és a vállalat párt-, gazdasági és ^társadalmi vezetőit. Kovács Zoltán és Faragó Richard kötősök, a szakma ifjú mes­terei a szakszervezeti mun­káért kaptak elismerő okle­velet, Antovszki Jánosné ok­tatási előadó pedig Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetést vehetett át. Az avatóünnepség után városnéző sétára vitték a buszok a fiatalokat, kelle­mes órákat töltöttek a Ha­lászbástyán és a budavári palotában. Hazafelé jövet az elmúlt évi diákélet örömei­ről, gondjairól, a munkahe­lyi beilleszkedés problémái­ról beszélgettünk. — Kiskoromtól érdekelt a varrás — magyarázza Schöf- fer Márta mezőberényi la­kos. — Édesanyám is textil­ipari szakmunkás. A szak­mai vizsgám kitűnőre sike­rült. A Béköt központjában, az előkészítőben dolgozom hímzőgépen. Itt lehet vari­álni, nem unalmas a munka. Csupa fiatal dolgozik ott, ahova megyek. Eddig is se­gítettek, szeretettel várnak. Sokat köszönhetek a szakok­tatóknak, a tanároknak és a vállalatnak. Nagyon odafi­gyeltek munkánkra és meg­értéssel, szeretettel segítet­tek. — Tanárainknak köszön­hető, hogy megszerettük a szakmát — vallja Csatlós Mária. — Különösen Hajt- man Zoltánné és Virág Lászlóné tanárok segítettek. Beszélgettünk az osztálytár­sakkal és kiderült: a Béköt tanulói szerencsések, igen jó tanári kart „fogtak” ki. — Én a mintavarrodában kaptam állást — avatkozik a beszélgetésbe Dóri Katalin. — Egyik kedvenc tanárom volt Lipták Andrásné, de szerettem a többieket is. És ez, a figyelmesség, hogy fel­hoztak minket az országos avatóünnepségre, reggel en­nivalót, üdítőt, este vacsorát kaptunk a gyártól, ez na­gyon jólesett. Ilyen „szuper­avatásra”, azt hiszem, or­szágosan kevesen utazhatnak a fővárosba. — A varrónő mindig di­vatosan'öltözhet, erre menet közben jöttem rá — mondja nevetve Virágh Margit.. — Kereskedelmi szakközépbe jelentkeztem elsőnek, de nem vettek fel a túljelent­kezés miatt. Tanáraim java­solták, hogy próbáljam meg a konfekció szakot. Most örü­lök, hogy nem sikerült az el­ső nekirugaszkodás. A var­rónő nem csak a borítékban viszi a keresetét. Kiszámol­tam, hogy csupán ezen a nyáron legalább három szu­per farmert vehettem volna azon a pénzen, amit a var­rással megspóroltam. Vettem egy sárga-fekete mintás ing­anyagot 140 forintért. Meg­varrtam magamnak. Ez a boltban 390-420 Ft. Varrtam hozzá olcsó anyagból egy fe­kete és egy sárga nadrágot.1 Változtatgatva mindig diva­tosan öltözöm. Ha megunom, újat varrók. Hát nem igaz? Ary Róza Ha a korábbi esztendők­höz mérik, a záhonyi vas­utasoknak szokatlan nyu­galmat hozott a félév utolsó hétvégéje: szinte hétközna­pi volt az exportforgalom. Míg tavaly ilyenkor több ezer vagon magyar áru mi­előbbi kiszállításával kellett megbirkózniuk, most szom­baton zökkenőmentesen in­dulhatott a Szovjetunióba a nyolcszáz vagon hazai ter­mék. A kimenő forgalom vi­szonylagos mérséklődése le­hetővé tette azt is, hogy a dolgozókat az ellenkező irányból érkezett, rekord- mennyiségű — csaknem 45 ezer tonna — áru átrakásá­nál foglalkoztassák. A ma­gyar és szovjet sínpárok el­térő szélessége miatt ugyan­is a záhonyiaknak az álta­lános vasúti feladatok mel­lett sajátos munkájuk is van, vagy az árut kell átrakni­uk, vagy a vagonok tenge­lyét átszerelni. A félév végéhez közeled­vén a MÁV záhonyi üzem- igazgatóságán áttekintették a forgalom eddigi alakulását. Az importszállításokban nem sikerült behozni a kemény tél, illetve a magánjogi szer­ződések késői megkötése mi­atti kieséseket. Az export terén azonban túlszárnyalták a tavalyi rekordot is. A szinte utolérhetetlennek tű­nő tavalyi félévi csúcsot húsz százalékkal haladták meg, 400 ezer tonnával több árut szállítottak ki, mint a múlt év első hat hónapjá­ban. Az üzemmérnöki diploma átadásának pillanatai Fotó: Gál Edit Építőipari szakemberek diplomaátadó ünnepsége Vasárnap délelőtt a Békés­csabai Városi Tanács dísz­termében adták át az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Debreceni Területi Egysége által elsőként bein­dított Békés megyei konzul­tációs központ végzős hall­gatóinak az építész-üzem­mérnöki diplomát. 1983-ban a képzés a megyei párt- és tanácsi szervek kezdeménye­zésére az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium tá­mogatásával indult. A tegnapi ünnepséget Rok- szin Mihály, a Békés Megyei Építőipari Koordinációs Iro­da vezetőhelyettese nyitotta meg, köszöntötte a diplomá­sokat és a családtagokat, akiknek áldozatvállalása ugyancsak hozzájárult a fel­nőtt hallgatók eredményes tanulásához. Ezután Kiss Sándor, a Békés megyei pártbizottság osztályvezető­je mondott ünnepi beszédet. Méltatta mindazok segítsé­gét, akik a négy éve kezdő­dött képzéshez hozzájárul­tak, s elismeréssel szólt a tanulók helytállásáról. Sok szakmai sikert kívánt a dip­lomásoknak, bízva abban, hogy munkájuk hozzájárul Békés megye építészeti kul­túrájának további fejlődésé­hez. Ezután a főiskola debre­ceni intézetének főigazgató­helyettese, dr. Papp Péter üdvözölte a végzősöket. El­mondta, a képzésnek folyta­tása lesz, a tervek szerint beindítják az épületgépészeti szakot is, mert a felmérés szerint Békés megyében er­re is égetően szükség van. Ezt követően dr. Papp Pé­ter átadta a diplomákat. El­hangzott az is, hogy a 23 Békés megyei hallgató által elért 3,7-es államvizsgaátlag az elmúlt időszak egyik leg­jobb eredménye a főiskolán. A diplomaosztás után Pol- ják György, a Békés Megyei ÁÉV igazgatóhelyettese gra­tulált az új kollégáknak, s kívánta, hogy a nehéz mun­kát bírják erővel, egészség­gel, majd jutalmakat adott át. Az ünnepség végén a ta­nács folyosóján kiállítás nyílt a végzősök diploma- munkájából, amelyeket az érdeklődők július 3-ig te­kinthetnek meg. U. T. Hangverseny Vésztő-Mágoron Díjkiosztás a kórusversenyen Félmillió vendég a Balatonnál Nagy közönség előtt kez­dődött szombaton este 20 órakor Vésztő-Mágoron, a történelmi emlékhely köz­pontjában a békés-tarhosi zenei napok kihelyezett hangversenye a budapesti MÁV szimfonikus zenekar és a KISZ Központi Mű­vészegyüttes egyetemi ének­karának közreműködésével. A szabadtéri koncert első száma Bernstein Diverti­mento című szerzeménye volt, majd Orff Carmina buranáját adta elő a zene­kar és az énekkar Hollerung Gábor vezényletével. A hangulatos koncert programján Gershwin Kék rapszódiája is szerepelt vol­na, ennek bemutatását azon­ban a viharos szél megaka­dályozta. * * * Gulyás György karnagy­nak, a zenei napok művésze­ti vezetőjének elnök­letével hallgatta, értékelte a zsűri szombaton a tarhosi kórusversenyben nevezettek énekét a zenepavilonban. Ebben az évben három kül­földi művészeti csoport is részt vett a versenyen és bemutatón. A finnországi raahe-i férfikar énekét, akik versenyen kívül szere­peltek, zengő tapssal jutal­mazta a közönség. A bulgá- riából érkezett plovdivi Paj- szij Hilendorszki kórus és a Csehszlovákiából idelátogató pelsőci női kamarakórus ugyancsak nagy sikerrel lé­pett fel a versenyen. Ebben az évben három gyermekkó­rus vállalkozott a vetélke­désre, s a zsűri tagjai is biz­tatónak találták, hogy ilyen színvonalas gyermekkórus­énekléssel találkoztak. Az lenne a cél, hogy ezek a gyerekek a későbbiek során se vesszenek el a kórusmoz­galom számára. Az eredményhirdetésre a vasárnap esti kórusversenyt záró koncerten kerül sor. A Gulyás György alapította tarhosi díjat a Rázga József karnagy által irányított bé­késcsabai Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola leánykara kapta. Békés vá­ros Nagydíját, Borsos Mik­lós emlékplakettjét a kom­lói pedagógus-énekkar ve­hette át, karnagya dr. Sza­bó Szabolcs. A Societé Phil- harmoniqe De Montreal ez alkalomra felajánlott díját a filharmonikusok művészeti igazgatója, Takács Miklós nyújtotta át, amelyet a ceg­lédi Kossuth Lajos Gimná­zium leánykara nyert el, karnagy: Soltész Nagy Lász­lóné. Az ünnepi díjkiosztó hangversenyt követően a ze­nepavilon előtti téren Gu­lyás György vezényletével a kórusok elénekelték Kodály Budavári Te Deum című művét. Ma este a békési refor­mátus műemléktemplomban 19 órakor kezdődik Baróti István orgonaestje, amely ugyancsak a zenei napok rendezvénye. Vasárnap már a főszezon­ra emlékeztetett a balatoni idegenforgalom: becslés sze­rint a kirándulókkal, víken- dezőkkel együtt mintegy fél­millió vendég tartózkodott a vízparton. Az üdülővidéket megkö­zelítő utakon, az idegenfor­galmi központokban és a kompátkelőknél gépkocsi­áradat jelezte a szezonkez­det forgalmának hirtelen megélénkülését. A szállo­dákban, a motelekben és nyaralókban telt ház volt, a víkendezők így jobbára csak a kempingekben és a fizető­vendég-látó szolgálat magán­nyaralóiban jutottak szál­láshoz. Zsúfolásig megteltek a strandok, és a nap nagy részében gyakori volt, hogy egyidejűleg több mint öt­ezer utast szállítottak fedél­zetükön a kompok. Egész nap úton volt a SZOT vitor­lás flottája, amely a kirán­duló^ népes csoportjait szál­lította Badacsonyba és Ti­hanyba. Ez volt az idei első na­gyobb erőpróbája a tóparti kereskedelemnek és a ven­déglátóiparnak. Az alapellá­tásban nem voltak gondok, bár kenyérből és péksüte­ményből néhány üdülőtele­pen nem tudtak megfelelő készletről gondoskodni. A tejellátás gondjain már szemlátomást segített, hogy két balatoni megyében meg­kezdődött a féltartós tej gyártása. Zöldségből és gyü­mölcsből a magánkereske­dők javították a hétvégi kí­nálatot. A Balaton partján vasár­nap nem volt hiány látvá­nyosságokban sem. A hétvé­gi események közüli a szán- tódpusztai lovasvérsenyek vonzották a legtöbb érdek­lődőt. Szántódpusztán meg­tartották a minden évben nagy érdeklődéssel várt ki­rakodóvásárt is, amelyen hatvan népművész és népi iparművész kínálta portéká­it. A ritka, régi mesterségek termékei közül a díszes ló­szerszámok, nyergek, osto­rok keltettek figyelmet fő­leg a külföldi turisták köré­ben. Vasárnap nyitották meg Boglárlellén a hagyományos kápolnatárlatokat is. A Vö­rös kápolnában az Esztergo­mi Keresztény Múzeum XVI —XVIII. századi holland fa­janszgyűjteményének leg­szebb darabjait mutatják be. A Kék kápolnában a Budapesti Zsidó Múzeum művészi értékű kegytár­gyaiból rendeztek kiállítást. Az északi parton Gémes Éva festőművésznek a hét végén Révfülöpön megnyílt kiállítása gazdagítja a látni­valókat. Vasárnap sok ez­ren keresték fel a Tihany­ban nemrégen megnyílt kis- grafikai biennálé 360 alko­tást bemutató tárlatát. A tó két partján és környékén vasárnap már összesen 17 képzőművészeti kiállítás kí­nált látványosságot a mú­zeumokon és a táj házakon kívül. A békéscsabai Bartók Béla leánykar Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom