Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-03 / 129. szám

NÉPÚJSÁG 1987. június 3., szerda Korszerű táplálkozásunkért KISZ KB elismerést kapott a szarvasi úttörőcsapat Gyulán K levéltár munkájáról tárgyaltak A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Bács- Kiskun megyei szervezete tegnap Kecskeméten sajtó- tájékoztatót tartott; „Kor­szerű táplálkozás, modern konyha” címmel. A sajtótá­jékoztatót június 19-én ter­mékbemutatóval és kóstoló­val egybekötött tudományos tanácskozás követi majd, amelynek védnöke dr. Cse- hák Judit miniszterelnök­helyettes lesz. A tanácskozás célja, hogy országosan is megismertes­sék a már forgalomban lé­vő, vagy kifejlesztés alatt álló korszerű élelmiszer- ipari termékeket, amelyek segítségével módosíthatjuk a táplálkozási (rossz) szoká­sainkat. Ha csak az utolsó negyed századot tekintve vizsgáljuk hazai táplálkozási rendün­ket, egyértelműen kitűnik, hogy étkezési szokásaink az iparilag fejlett országok táplálkozási módjainak fe­lelnek meg. A hús-, tej-, tojás-, cu­kor- és zsírfogyasztásunk emelkedése mellett kevesebb burgonyát, zöldségfélét ik­Keddtől három napon át tart Frankfurtban — az im­már második alkalommal megnyílt — műszaki textíli­ák nemzetközi szakkiállítá­sa. Huszonegy ország 310 cé­ge között sorakoztatja fel termékeit az effajta porté­kák magyar gyártóinak leg­nagyobbika, a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat. E cég termelésének mint­egy egynegyedét alkotják a műszaki textíliák, az ipari folyadék- és légszűrők, tűz­oltó- és öntözőtömlők, ponyvaszövetek és takaró­ponyvák, védőruházati anyagok. Világszerte növekszik a műszaki textíliák fontossá­ga, jelenleg csaknem 2 mii­tatunk étrendünkbe. A vál­tozás a fehérjeellátás szem­pontjából örvendetes, ener­giában azonban túlzott. Dié­tásrost-, kálium- és magné­ziumtartalom tekintetében pedig a fogyasztás alacsony szintjére hívja fel a figyel­met. A Kecskeméten június 19- én megrendezésre kerülő élelmiszeripari tanácskozá­son dr. Rigó János, az Or­szágos Dietetikai Intézet fő­igazgatója tart majd vitain­dító előadást. A tanácskozás résztvevői megtekinthetik azt a kiállítást, amelyen 28 vállalat mutatja be korsze­rű élelmiszeripari terméke­it. Mindenképp követésre méltó a kecskemétiek kez­deményezése. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy ter­mészetesen nemcsak a ta­nácskozásokat kell megszer­vezni, hanem biztosítaniuk a különböző iparágaknak azokat a termékeket, ame­lyek révén mihamarabb hozzákezdhetünk a korsze­rű táplálkozáshoz. B. V. lió tonna szálasanyagból ké­szítenek ilyen rendeltetésű anyagokat. Magyarországon a Budaflax Műszaki Textí­lia Alkalmazástechnikai Szolgálata 150 felhasználó­val tart rendszeres kapcso­latot, s díjmentesen elemzi a termékek használat közbe­ni tapasztalatait. Frankfurtban nem most debütál a magyar cég: ta­valy is jelen volt a termék­seregszemlén, méghozzá si­kerrel. Most szintetikus szű­rőszövetek, orvosi és orvos­egészségügyi textíliák, vegy­szerálló és tartósan lángálló védőruházati anyagok, ben­zin- és olajálló tömlők, ipa­ri len varrócérnák és kötő­zsinegek, fürdőhely-kijelölő vízi bóják, komplett napel­lenző szerkezetek sorakoz­nak a magyar standon. A nemzetközi gyermeknap alkalmából a szlovák tanítá­si nyelvű általános iskolá­ban nem mindennapi ese­ményre került sor a közel­múltban Szarvason. Felavatták a József Attila nevét viselő úttörőcsapat kisdobosait és úttörőit, majd a kitüntetések átadása előtt .— Sznyida Andrásné, a vá­rosi úttörőelnökség elnöke méltatta az úttörőcsapat többéves színes, tartalmas tevékenységét. Egyebek kö­zött kiemelte az úttörőkö­zösség nemzetiségi munká­ját, hagyományőrző szerepét, a nemzetközi kapcsolatok ápolásában elért eredménye­it, a honvédelmi nevelés ma­gas színvonalát, a környe­zetszépítést, valamint a ki­váló sportteljesítményeket. Mindezek hosszú évek óta jól szolgálták, még hatéko­nyabbá tették a nemzetiségi iskolában folyó oktató-nevelő munkát. A beszéd elhangzása után Fitos Katalin, a Magyar Út­törők Országos Elnökségének tagja átadta az úttörőcsapat vezetőjének a KISZ KB Vö­rös Selyemzászlaját és a vele járó 10 000 forint pénzjutal­mat. Az ünnepség további ré­szében kiváló ifjúsági veze­tők és úttörők munkájának elismerése következett. A rajvezetők közül Pontelli Ló- rántné, a Magyar Úttörők Gyulán a SZOT-gyógyüdülő­ben tartotta ülését tegnap a Szarkszervezetek Gyulai Városi Bizottsága dr. Garai Emil el­nökletével. Elsőként dr. Szigeti Zoltán, a városi tanács elnök- helyettese adott tájékoztatást a város 2000-ig szóló idegenfor­galmi tervéről. A téma nagy vi­tát váltott ki a résztvevők kö­rében. Többen túl általánosnak találták, és azt is kifogásolták, nem volt megfelelő rangsorolás. Hangsúlyozták, még mindig nem megfelelő a tájékoztatás a vá­rosban, különösen a külföldiek nehezen igazodnak el, és na­gyobb gondot kellene fordítani az idegen nyelvű kiadványok szerkesztésére, számának gya­rapítására. Egyre nagyobb ter­het ró a városra a nyári ide­Szövetsége Békés Megyei El­nökségének „Gyermekekért” emlékplakettjét vehette át, Berták Pálné a MUSZ Or­szágos Tanácsának dicsérő oklevelét kapta. A tanulók közül „Kiváló Üttörőmunkáért” kitüntetés­ben Csatai Gyöngyi, Molnár Anna, Szabó Mária, Bagyin Michal és Gyulai László, „Kiváló Kisdobosmunkáért” kitüntetésben pedig Hraskó Márta, Czinkoczki Tünde és Liska Bálint részesült; s ti­zenhét úttörő, illetve kisdo­bos pedig jelvényt kapott. A nagy esemény alkalmá­ból az iskola épületében ju­bileumi kiállítás nyílt, ame­lyen az albumok, tablók, raj­zok, fényképek és különbö­ző tárgyak dokumentálták az intézményben folyó oktató­nevelő munkát, a diákok mozgalmi tevékenységét. A főfalon ott olvashattuk az úttörőcsapat és a kiállítás jelmondatát: „Vsetko co tu clovek má, len praca dava statocna.” A rendezvény zárásakép­pen a gyermekek tartalmas kétnyelvű műsorral köszön­tötték a vendégeket és a szülőket, majd az SZMK szervezésében hagyományos ünnepi ebédre került sor. A résztvevők maradandó él­ménnyel távoztak. Bizton ál­líthatjuk, az úttörőszövetség kitüntetése jó helyre került. Rafajné Kita Anikó genforgalom, különösen azért, mert a feltételek megteremtése túlnyomórészt a városra nehe­zedik. Elhangzott az is Dömény Ferenc hozzászólásában, hogy a gyógyüdülő tavaly 34 országos rendezvénynek adott otthont. 25 ezer vendéget fogadott, s ezen­kívül több ezer önköltséges ven­dégnek biztosítottak szállást. Ez­reiért egy szálloda kapacitásá­val. Szó volt még a Csigakert­nek a Várfürdőhöz való csato­lásáról. A vita lezárása után Hild György tanácselnök-helyettes is­mertette a lakásépítés középtá­vú tervének időarányos végre­hajtását, valamint a köztiszta­ságról szóló tanácsrendelet-ter­vezetet. Béla Ottó Tegnap, június 2-án tar­totta végrehajtó bizottsági ülését a Gyulai Városi Ta­nács. Többek között a me­gyei levéltár munkáját is megtárgyalták. „A megyei levéltár fel­adata a megye területén működő (működött) fonto­sabb szervek, intézmények, vállalatok iratanyagából a történeti értékűnek minősí­tett rész átvétele, rendezé­se, a történeti kutatás szol­gálatába állítása.” E szavak­kal kezdődött dr. Erdmann Gyula igazgató tájékoztató­ja a Békés Megyei Levéltár munkájáról, majd a szemé­lyi feltételekről szólva az­zal folytatódott, hogy 18 fő­foglalkozású és öt részfog­lalkozású munkatárs látja el e feladatokat. Az elmúlt esztendőkben javultak a kutatómunka technikai fel­tételei, hiszen két mikro­filmfelvevő géppel, vala­mint egy kitűnő minőségű xerox géppel rendelkeznek, és még ebben az évben egy könyvkötőműhely berende­zésére is lehetőségük nyílik. Kevésbé kedvező a levéltár Janus címmel új művé­szettörténeti sorozat indul június 5-én, pénteken a te­levízióban. A kéthavonta je­lentkező műsor adásai a mű­vészet- és művelődéstörténe­lem, a műemlék- és mű­tárgyvédelem érdekes téma­köreit dolgozzák fel múzeu­mi szakemberek, történé­szek, irodalmárok, levéltári kutatók és néprajztudósok segítségével. Egy-egy ismert, vagy kevéssé ismert műalko­táson, műtárgyegyüttesen „láttatva" mutatják be a múltból örökölt tárgyak, emlékek hiteles állapotának megőrzésére, konzerválására irányuló törekvéseket, s fel­elevenítik azokat az ismere­teket - életformákat, szoká­sokat, uralkodó eszméket —, amelyek közepette az alko­tások megszülettek. Az előre és hátra egyaránt tekintő, kétarcú Janus-fejre utaló cím tükrözi a műsor elhelyezése, hiszen öt he­lyen dolgozni komoly szer­vezési gondot jelent. Ha eh­hez hozzátesszük, hogy rak­táraik egyharmada alkal­matlan a nagy értékű törté­nelmi források tárolására, bizony már nem mondhat­juk, hogy irigylésre méltó az ott dolgozók helyzete. Dr. Erdmann Gyula tájé­koztatója kitért arra is, hogy évente átlagban 300 iratfolyóméterrel gazdagítot­ták forrásbázisukat, s a forrásbázist növelte a mik­rofilmtár gyarapodása is. A levéltár közművelődési feladatokat is ellát. 1986- ban nyitottak állandó kiál­lítást, s évente 10-12 alka­lommal gimnazistáknak tar­tanak órát. Mindezeken túl dokumentumaikkal évente 8-10 kiállítás anyagát gazda­gítják. 12 ezer kötetes szak­könyvállományuk a megye legértékesebb történeti könyvtára. A tájékoztató kitért a tu­dományos kutatómunkára is. A jövőben évente 2 kö­tetet és 8-10 nagyobb közle­ményt kívánnak publikálni. alapgondolatát: a műemlé­kek, múzeumi tárgyak nem egyszerűen régiségek, hanem a mai és jövőbeni műveltség részei, megőrzésük, áttörökí- tésük napjaink fontos fel­adata. A sorozat pénteki el­ső része Ipolyi Arnold halá­lának századik évfordulójára emlékezve tekinti át a ma­gyar művészettörténeti kuta­tás úttörőjének munkásságát, s elemzi tevékenységének legfontosabb, máig is érvé­nyes tanulságait. A második adás Győr város kialakulá­sát, történetének fő csomó­pontjait felidézve mutatja be a város műemlékeit, a har­madik rész a magyar ba­rokk korszakáról, a XVII. század politikájának és mű­vészetének összefüggéseiről szól. A további adások egye­bek között az építész Steindl Imre munkásságával, vala­mint Zsigmond király korá­nak művészetével foglalkoz­nak. » Vízi bóják és napellenzők Frankfurtban a Budaflax Napirenden az idegenforgalom Ú| művészettörténeti sorozat Vallomás a közjegyzői műnkéről Az adós gyakran kereket old Közjegyzők — ha nem is ilyen elneve­zéssel — már Árpád-házi királyaink ud­varában is szorgoskodtak, nagyjából a XII. századtól. Nótáriusoknak, azaz jegyzőknek nevezték a király közvetlen környezetében dolgozó papokat, akik följegyezték az ural­kodó országra szóló kijelentéseit, majd pe­cséttel látták el és kiadták azokat. Amikor teendőik szaporodtak, III. Béla megalapí­totta a magyar kancelláriát, az ország ve­zető igazgatási szervét, ahol az írásbeli munkát a nótáriusok végezték. Később, a feudalizmus utolsó századaiban egyre in­kább megrendült a hiteles helyek iránti bi­zalom. A közjegyzői szervezet, mint álla­mi intézmény, Ferenc József idején bonta­kozott ki. A rádió Napközben című műsora a kö­zelmúltban részletesen foglalkozott a köz­jegyzők munkájával, köztük a hivatás ere­detének, fejlődésének kutatásával is. Az adás vendége, dr. Szolcsánszky Vilmos, a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájának vezetője, illetve a házigazda-szerkesztő, Ómolnár Miklós, aki jogi végzettségű, te­hát ugyancsak szakavatott, állampolgárok­nak és szakembereknek egyaránt hasznos tudnivalókkal, érdekességekkel szolgált. A témára érdemes újból visszatérnünk, hiszen kevesen tudják: mikor, milyen ese­tekben kell a közjegyzői irodát felkeresni. Miközben a fogadóórákon mindig sok a várakozó... — Elég csak arra gondolnunk, hogy ma már szinte valamennyi család rendelkezik vagyonnal, így majdnem minden halálese­tet hagyatéki eljárás követ — erősíti meg az előbbi gondolatot dr. Hevesi Imre, a Békéscsabai Városi Bíróság közjegyzője, akivel a rádióműsorhoz kapcsolódva többek között helyi sajátosságokról is beszélgetünk. — Természetesen nem kevésbé fontos fel­adatunk az okiratkészítés, vagy éppen az okiratok, értékpapírok megsemmisítése, ta­núsítványok kiállítása, más néven hitelesí­tés, előzetes bizonyítási eljárás, illetve a végrehajtási ügyek intézése. Visszatérve a hagyatéki ügyekhez, dr. Hevesi Imre elmondta még, hogy az ese­tek túlnyomó részében az eljárás nem a közjegyzőnél, hanem a hagyatéki leltárelő­adónál indul. És tegyük hozzá: néhány ki­vételtől eltekintve lelkiismeretes, pontos munkát végeznek. Persze, az ő dolguk sem mindig egyszerű: ha nincs egyenesági örö­kös, az oldalági rokonok — akiknek szá- bát, lakóhelyét sokszor rendkívül nehéz felkutatni — részesülnek a hagyatékból. Ugyanígy hosszadalmas és bonyolult az el­járás külföldi örökösök esetében, nem be­szélve arról, ha az érintett országgal álla­munknak nincs jogsegélyegyezménye. A gyakorlatban ilyenkor az a legcélszerűbb megoldás, ha a külföldi örökösnek azoktól a honi rokonaitól kérnek felvilágosítást, akik kapcsolattartásuk révén ismerik a szükséges adatokat. Néhány országba, pél­dául Romániába, a Német Szövetségi Köz­társaságba és Franciaországba címzett meg­keresések előtt a közjegyzők minden eset­ben igénybe veszik az Országos Fordító és Hitelesítő Iroda segítségét, ami az eljárás egyébként is hosszadalmas időtartamát to­vábbi 1-2 hónappal megtoldja. A közjegyzők külön iktatókönyvben rög­zítik az általuk szerkesztett okiratok ada­tait, nemcsak a munka sajátos jellege, ha­nem gyakorisága miatt is. Az évi közel 4 ezer ügy egynegyede okiratszerkesztés. S hogy ne essünk messze az előbbi témától, a hagyatéki ügyektől, elsőként essék szó az okiratok egyik legáltalánosabb formájáról, a végrendeletekről. Egyik fajtájukról, a közvégrendeletről elegendő annyit tudni: a korlátozottan cselekvőképesek, illetve va­kok, írástudatlanok, vagy írásra, olvasásra, nevük aláírására képtelenek (általában be­tegség miatt kerülnek ilyen helyzetbe) csak közokirat formájában rendelkezhetnek ha­gyatékuk sorsáról. Ezek elkészítése köz­jegyzői hatáskörbe tartozik. Sokkal válto­zatosabb a kép, ha magánvégrendeletekről beszélünk. — Meg kell jegyeznem: manapság az emberek, feltehetően a tömegkommuniká­ció hatására, szívesebben írják meg maguk a végrendeletüket, ,és ^zután letétbe helye­zik nálunk. Előfordulhat, hogy a boríték­ban lezárt, majd letétbe helyezett magán­végrendelet érvénytelen. Miután ez csak á végrendelkező halála után derülhet ki, el kell bírálnunk a testamentum sorsát. Min­den esetben az örökhagyó végakaratát kell értelmeznünk és tiszteletben tartanunk. Ha ez megállapítható, és az örökösök elfogad­ják, a végrendelet érvényessé válik, ha nem fogadják el, beállnak az érvénytelenség jogkövetkezményei, s a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni — tájékoztat dr. Hevesi Imre. Az okiratok két, viszonylag új fajtája külön említést érdemel. Egyikük a gazdasá­gi munkaközösségek alakulásakor kiállított címpéldány-hitelesítés, amely valamennyi alakuló, illetve átalakuló gmk részére köte­lező. A másik újdonság előzménye hét esz­tendős múltra tekint vissza. A szerződéses üzletek bérbeadását megelőző versenytár­gyalásokról van szó, amelyeken a közjegy­zők részvételükkel mindenekelőtt a törvé­nyességet óvják. Egy-egy versenytárgyalás után úgynevezett tanúsítványt készítenek, amelyben rögzítik: hányán jelentkeztek az adott egység bérbevételére, közülük ki nyerte meg a versenytárgyalást, és milyen összegű átalány fizetésére köteles. Hosszasan sorolhatnánk még a különféle okiratokat, amelyek kiállítása a közjegyzők hatáskörébe tartozik, most csupán a leglé­nyegesebbeket említjük: házastársak egy­más közötti ajándékozási szerződése, kül­földön élő magyarok hazatelepítéséhez szük­séges befogadó nyilatkozat, különböző meg­hatalmazások, engedményezések. Amikor a végrehajtási eljárásról esik szó, dr. Hevesi Imre máris tipikus problémákat sorol: számtalan esetben hiába teszik meg a szükséges intézkedéseket, a végrehajtás mégsem foganatosítható. Például azért, mert mire megérkezik a letiltás az adós munka­helyére, ő már régen kereket oldott onnan. Sajnos nem ritkaság: amidőn valaki meg­tudja, hogy végrehajtási eljárás indul elle­ne, azonnal kilép a munkahelyéről. Eseten­ként olyan gyorsan, hogy a munkáltató munkaviszonyt megszüntető bejegyzése sem kerül bele a személyi igazolványba. Gon­doljunk csak arra, milyen visszaélések szár­mazhatnak ebből! Kevesen választják élethivatásul a köz­jegyzők «s^kmáját. Dr. Hevesi Imre mégis a pálya .szüreteiéről vall: — Mielőtt közjegyző lettem, 23 évet gyámhatóságon dolgoztam. Rengeteg csalá­dot ismertem, gyerekekét, akiket nagyon szeretek. Sokszor este 9-10 óráig dolgoztam. Jó iskola volt. Aztán belefáradtam, érez­tem, nem bírja az egészségem. Tíz éve va­gyok közjegyző, s bár itt is rengeteg a munka, az árnyoldalai mellett megtaláltam a szépségét is. Megtanultam bánni az em­berekkel. Ez is segít abban, hogy egy ügy minél előbb eredményesen befejeződjék. Hiszen ez a közös célja állampolgárnak, közjegyzőnek és a társadalomnak egyaránt. László Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom