Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
1987. június 13., szombat o Kamut Horgászok és vadászok a természetvédelemért Mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy 32 taggal megalakult a Béke .Horgászegyesület Kamuton. Időközben a létszám tízzel nőtt, a pártoló tagok pedig húszán vannak. Ugyanakkor a gyermekek is lehetőséget kaptak a horgászásra. .. Az előzményekről a Béke Termelőszövetkezet vezetői tájékoztattak bennünket. Elmondták: a tsz évtizedekkel ezelőtt homokbányát nyitott, hogy anyagot biztosítson saját és a tagság részére. A kitermelés következtében létrejött a körülbelül egy hektárnyi vízfelület. A tóba a dolgozók kedvtelésből halat telepítettek, kialakították a rézsűt és rekultiváció is elkezdődött. Ehhez fásítási és parkosítási program kapcsolódott. A víztől kissé távolabb lévő épületet társadalmi munkában újítják fel, ezzel is javítva a pihenés, a hasznos időtöltés feltételeit. Ugyanis nemcsak horgászat szerepel a tervekben, hanem a fiatalok nevelése is a természet- és környezetvédelemre. Ilyen témájú filmeket vetítenek majd, a Hidasháti Állami Gazdaság pedig szaktanácsadással segíti a rendezvényeket. A horgászegvesületnek együttműködési megállapodása van a termelőszövetkezettel, amely hatvanezer forint támogatást ajánlott fel. A helyi népfrontbizottság mellett a vadásztársaság is szorgalmazza a természet- védelemre vonatkozó elképzeléseket. Helyesen járt el, hogy a használaton kívüli tanyasi iskola felújítását javasolta az épület lebontása helyett. Különben a két- sopronyiakból és kamutiak- ból álló, mintegy 40 tagot számláló vadásztársaság tavaly 1300 nvulat fogott be azért, hogy az élövad-ex- portot segítse. A 8300 hektáros területen 2300-2500 előnevelt fácánt is kihelyezett. Az egyik nyugatnémet vadász, aki immár 25. éve jár Magyarországra, az idén 13 őzet lőtt ki. s ezek közül három aranyérmes volt, egy pedig ezüstérmes. A terület őzállománya jónak mondható, és a nyulak, valamint a fácánok esetében is hasonló a helyzet. —y —n ♦ /• h Horgászásra, illetve pihenésre alkalmas területté fejlesztik a 44-es úttól 800 méterre lévő tavat és környékét •V/. egykori tanyasi iskolából vadászház lett «««<<««««««««< Dz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat Orosháza AZONNAIJ BELÉPÉSSEL FELVESZ ff ■ női segédmunkásokat Munkát vállaló dolgozóknak magas színvonalú szociális ellátást biztosítunk: — üzemi étkeztetés — igény szerint gyermekük részére óvodai elhelyezés — vidéki dolgozók részére saját gépjárműveinkkel munkásszállítás. Munkaidöbeosztás: egy műszak. Munkaidőkezdések: főtelepen: 5.30 és konzervüzemben: 7 órakor. 7.30 órakor. Fideklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október ti. u. ti. Telefon: 46/125-ös mellék. * N S s s N * s s s s s * s s s * s s s * s * s s \ s ! s »»»»»»»»»»»>» Exportkövetelmények Mezöberényben A külföldi, főként a tőkés piacokon olyan kritikai megjegyzések érték régebben a Mezőberényi Műszaki Vasipari Szövetkezetei, hogy kiváló minőségű termékei a szegényes csomagolás következtében nem felelnek meg a kereskedelem által támasztott igényeknek. Ezeken a piacokon az áru minősége mellett, a csomagolásnak, az áru kínálatának igen jelentős szerepet tulajdonítanak. Néhány helyen, már a csomagolás módjától tették függővé a mezőberényi gyártmányok átvételét. Ilyen indokok alapján a szövetkezet arra vállalkozott, hogy 1987. évi fejlesztési tervében előtérbe állítja a tőkés piacokra kerülő áru komissiózását, úgy, ahogyan azt a vevő megkívánja. Ehhez nélkülözhetetlen egy doboz összeállító automata gép üzembe helyezése, és egy zsugorfóliával csomagoló gép beszerzése. Természetesen a ■ termelés műszaki fejlesztésére is gondoltak. Kézi irányítású lemezhajlító gépeket és egy gépi lemezollót is beszereznek, korszerűsítik az üzemen belüli anyagmozgatást, és a késztermékek belföldi forgalmazására Barkas típusú tehergépkocsikat vásárolnak. D. K. Nagyon nehéz és körülményes volt elérni Jámbor Ferencet, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóját. Ámikor kerestem, mindig valamelyik építkezésen járt. Azután arra gondoltam, megkérem a titkárságot, hogy a Rusznák Pál vezette szocialista brigád munkahelyét kutassa fel és holnap ugyanebben az időpontban jelentkezem a válaszért. Másnap pontosan minden így történt. Hívom az ÁÉV-et, a titkárnő Jámbor elvtársat kapcsolja. Szerencsém van, végre találkozunk. — Csak annyi időt töltök az irodában, amíg a postát átnézem, és a helyettesekkel a feladatokat egyeztetem. Szigorúan tartom magam ahhoz az elképzeléshez, hogy a munkahelyeken gyakran megjelenjek, találkozzam az emberekkel, menet közben beszéljek velük a vállalati munkáról, véleményüket kérjem a hatáskörömbe tartozó kérdések eldöntéséhez. Nem is időzünk hosszasan az irodában. Irány Békés, a buszpályaudvar melletti építkezés. Menet közben elmondja, hogy 1600-an dolgoznak a cégnél. Békéscsaba, Gyula, Békés, Orosháza várossá építése a feladatuk. Évente 800 millió forintnál is nagyobb, vagy több termelési értéket állítanak elő. Saját házgyárukban készítik az elemeket, hagyományosan már semmit sem építenek. A korszerű technika és technológia zászlóvivői. A lakásépítés mellett, mely a kapacitást 50 százalékban köti le, nagy erőkkel dolgoznak az iskolaépítési programon. Ök építik Békéscsabán a belvárosi iskolát. Itt 24 tanterem készül, a tanügyi szárnyakat szeptemberben adják át. A békéscsabai tanítóképzőt is az ÁÉV készítette, méghozzá olyan minőségben, melyért elismerést is kaptak. Ebben az elismerésben a legnagyobb érdem a Rusznák-brigádé. Közben a kacskaringós békési utcákon áthaladva megérkezünk a buszpályaudvar melletti építkezésre. Szöllösi Sándor művezető sisakkal a kezében — az építkezésen a sisak munkavédelmi eszköz, viselése előírt — valamit nagyon magyaráz az egyik dolgozónak, azután az irodába invitál. — Onnan jövünk — mondja az igazgató. — Szeretnénk beleszagolni az építkezés levegőjébe, tehát maradunk a szabadban. Az aktuális információkat nyomban kicserélik. A művezető az építkezési programot, a feladatokról készített hálótervet betéve tudja. — Nem megy ez másképpen. csak rálátással. Nekem már a véremmé vált, hogy melyik nap, melyik órában, sőt félórában, mire van szükség az építkezésen. Az anyagot így kérem. S időre jön, minden itt van, ami következik beépítésre. A hatalmasra nőtt daru egy éppen odaérkezett nyergesvontatót szabadít meg terhétől. Az autó mögé egy másik áll és ez így megy reggeltől a munka befejezéséig. — Rusznákék merre dolgoznak? — kérdezem a művezetőt. — Pali ma iskolában van. A marxistára jár Csabán, de itt van a helyettese, Rácz János. Ide hívom. Már ment is az üzenet, pedig magam szerettem volna a munkahelyére menni, hogy lássam, érezzem, mitől olyan jó hírű a Rusznák- brigád. Néhány perc múlva jött is valamelyik emeleti részből. — Milyen brigád ez a maguké, mert itt az építkezésen — mutatok körbe — nem kőművesek dolgoznak, hanem épületszerelők? — Mi kőművesek vagyunk. Amit a szerelők összeraknak, annak mi adunk lakásformát. Mi pucoljuk be a falat, mi csináljuk meg a padozat alapját, a misungolást. A külső bepucolás is ránk vár. A művezető sorolja a brigád érdemeit. A blokkos építési technológiát Rusznákék vezették be, illetve alkalmazták először. A kőporos citlingelt falbepucolást továbbfejlesztették. Újításukkal a szakma fogaskefével gazdagodott, ezzel a módszerrel citlingeltek. — Az ő nevükhöz fűződik a Békés megyében felépült 10 ezredik OTP-s lakás átadása is, melyért az OTP vezérigazgatója elismerését fejezte ki — kapcsolódik a beszélgetésbe Jámbor Ferenc igazgató. — De ha már itt tartunk, említsük meg azt is, hogy ez a brigád honosította meg a vállalatnál a fal gépi úton történő vakolását. — Ma, amikor egyre többet beszélünk a munka minőségéről, feltétlen el kell mondanom, hogy Rusznákék kézjegyéről a kifogástalan minőség ismerhető fel — folytatja az iménti gondolatot Szöllösi Sándor. — Ezek az emberek felelősséget vállalnak az általuk végzett munkáért. Nagyon sajnáltam, hogy Rusznák Pállal nem találkoztam. Megmondom őszintén, megkérdeztem volna tőle: miért tanul a marxista egyetemen? A kőművesnek miért ajánlatos ezen az iskolán diplomát szerezni? Másnap újra elmentem az építkezésre, hogy találkozzam vele. A sors kegyetlen volt, mert a találkozás nem jöhetett létre. Valahová sürgősen elhívták, és ő elment. De amikor benéztem az egyik emeleti lakásba, ahol brigádtársai éppen mi- sungoltak, értettem meg: a kőműves marxista műveltségétől nem a cement köt jobban, hanem a munkavégzés válik tudatosabbá. A kiművelt emberfő érzékenyebb a környezet jelzéseinek felfogására, a vállalattal és a vele szemben támasztott igények teljesítésére, mint azok, akik a követelmények teljesítésére zsörtölődéssel válaszolnak. A Rusznák-brigádban vidám, csupa jókedvű férfiakkal találkoztam, akik egv- egy lakás padozatának mi- sungolását szűk 30 perc alatt végzik el. A kartecs- nit — méteres simítókat — felváltva húzogatják a képlékeny anyagon. A hatalmas tömlőt a tűzoltókra jellemző gyorsasággal viszik, röpítik egyik lakásból a másikba. Valósággal ég a kezükben a munka. Nem is csoda, hogy elégedettek teljesítményükkel. Igyekezniük is kell, hiszen Békésen ezekért a lakásokért már sorban állnak. Néhány hónap múlva költözhetnek a lakók. Rusznákék után a burkolok és az asztalosok következnek, azután pedig a kulcsátadás, költözködés. Béke, nyugalom, megértés lesz-e ezekben a lakásokban? Azt szokták mondani, mi hogyan készül. Ezen az építkezésen egy hangos szóváltást nem hallottam. A falakat, az elemeket hozzáértő, szorgalmas kezek emelték olyan szeretettel és emberséggel, mint amilyenben ők maguk élnek: mások boldogságara. Ez a brigád talán éppen ebben különbözik a többitől, meg abban/ hogy a kilencszeres aranykoszorús jelvény mellé öt ízben szerezték meg a Vállalat Kiváló Brigádja címet, 1975- ben pedig a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést. Azóta 12 év telt el. A brigádot nem érte újabb elismerés fentről. De a négy városból, ahol az ÁÉV lakásokat épített, kezet fogtak velük. Békéscsaba Városi Tanácsa a városépítésben kifejtett munkásságukért Békéscsaba Városért elismerésben részesítette őket. Kép, szöveg: Dupsi Károly A békési építkezés 1987. június 12-én Korszerű körülményeket teremtenek Szarvason A korábbi beruházások, műszaki fejlesztések révén a pvc alapanyagú labdák hazai, egyedüli gyártójává fejlődött a Szarvasi Plasztolus Szövetkezet. Ebben az évben már egymillió labdát gyártanak, melyekből 300 ezret a nemrégen üzembe helyezett svájci Teca-Print tamponnyomó, négy színnel festő géppel színeznek a legdivatosabbra. Az az épület, ahol a labdagyártó gépsort üzemeltetik, a szövetkezeti telephely legöregebbjének számít. Remeg, reszket, nem bírja a nagy teljesítményű gépek keltette rezonanciát. Ezért sürgősen át kell építeni, de úgy, hogy közben a termelés egy pillanatra se álljon le. Ezt kívánja tőlük az exportlehetőség jó kihasználása és a belföldi ellátás folyamatos biztosítása. A régi épület gazdaságosan már nem újítható fel, ezért szükségessé vált egy új labdagyártó üzemcsarnok építése.. összesen 11,7 millió forintot fordítanak fejlesztésre, melyből az építészeti rész 9,8 millió forintba kerül. Egyéb célra 345 ezer forintot irányoztak elő, a fejlesztést terhelő felhalmozási adóelőírásuk pedig meghaladja a másfél millió forintot. Az igen jelentős beruházást részben saját fejlesztési forrásból, részben pedig 7 millió KFA-ból, kölcsönös fejlesztési alapból, a Kiszöv támogatásával valósítják meg. D. K.
