Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

1987. május 6., szerda o IZHaUKfllH Az idegenforgalom fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) adottak-e a személyi és tár­gyi feltételek, jól sáfárko­dunk-e értékeinkkel. Egyön­tetű volt a megállapítás, hogy a kétségtelen fejlődés ellenére távolról sem hasz­náljuk ki a lehetőségeket. Helytelen lenne rivalizálni az ország idegenforgalmi szempontból kedvezőbb te­rületeivel, adottságainkból kell kiindulni és élni azok­kal. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a megyei idegenforgalomnak — az er­re a célra létrehozott hiva­tal — jó gazdája legyen, ko­ordinálja, szervezze a mun­kát. A fejlesztésben vegyen részt mind több külső szerv, ideértve a magántőkét is, ez utóbbinál ügyelve az éssze­rű adóztatásra. Nemcsak ha­zai, hanem külföldi partne­rek bevonására is szükség van, továbbá jobb propa­gandára. Elhangzott a tes­tületi ülésen, hogy a nem­rég elfogadott országos ide­genforgalmi koncepció után készül a megyei is, amit szakmai és társadalmi vitára Gépfejlesztési program az IKR-nél Négy évre szóló gépfej­lesztési programot dolgozott ki a Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Válla­lat. Az IKR 1990-ig 1,6 mil­liárd forint értékű gépet vá­sárol taggazdaságai számá­ra, hogy segítse a rendszer­növények hozamának növe­lését. A korszerű gépeket több mint félszáz hazai és külföl­di gyártó, illetve szállító ajánlatából választotta ki. A bocsátanak. Eredményesnek ígérkező lépések történtek a gyulai volt Almássy-kastély külföldi tőkével történő gyógyszállóvá alakításához. Az idegenforgalom tehát nem kizárólag tanácsi fel­adatnak tekintendő (így is több tízmillió forintot fordí­tottak már erre), hanem jó irányítással valamennyi ér­dekelt jól összehangolt mun­kájára van szükség. A vég­rehajtó bizottság az előter­jesztést elfogadta, határoza­tában a tervezett fejleszté­sek megvalósítására, fontos­ságára hívta fel a figyelmet. A Békés Megyei Tanácsi Tervező Vállalat tevékeny­sége — mint a beszámolóból kitűnt — sokrétű. Feladatai közé tartozik magas- és mélyépítési létesítmények, települések tervezése, beru­házások bonyolítása, külön­féle szolgáltatások nyújtása. Tevékenysége gerincét a me­gye települései részére ké­szített lakások, oktatási, egészségügyi létesítmények, közművek tervezési munkái képezik. Tavaly 131 megbí­vásárlásnál a kedvező ár­ajánlat mellett főként a gé­pek minél nagyobb kapaci­tására és megbízhatóságára voltak tekintettel. A tag­gazdaságok gépparkja töb­bek között nagy teljesítmé­nyű, magyar gyártmányú cukorrópa-betakarító adap­terrel, permetező és folyé- konyműtrágya-szóró géppel, olasz univerzális traktorral, francia kukoricacső-törő és -fosztóval, holland bálázó­géppel és amerikai zöldbab- betakarítóval bővül. A meg­növelt hibridkukorica-terü­lethez 16 NSZK gyártmányú vetőgépet vásárolt a közös vállalat. E típusra azért esett az IKR szakemberei­nek a választása, mert a zatása volt a vállalatnak, csaknem 900 millió forint értékben. Jelentőségét te­kintve az elmúlt évek mun­kái közül külön is említést érdemel 998 lakás kiviteli terve és a békéscsabai kór­ház II. ütemének beruházási programja. A jó szakembe­rekkel rendelkező vállalat partneri kapcsolata és piaci helyzete kiterjedt. A helyi tanácsokon kívül intézmé­nyek, ipari és mezőgazdasági üzemek látják el tervezési megbízással. Mint a beszá­moló címe is utal rá, mun­kájuk színvonala az építé­szeti kultúra alakításában jelentős. Több jól sikerült alkotás, pályázatokon elért díj, elismerés bizonyítja a tervezői gárda felkészültsé­gét. A bejelentések sorában az új tanácsi gazdálkodási rendszer tapasztalatairól szó­ló anyagot fogadta el a tes­tület. E témára — egy-egy település tanácsa gazdálko­dásának konkrét bemutatá­sával — visszatérünk. S. F. gép minden olyan növény­hez jól használható, amely szemenkénti vetést igényel. Az IKR gépek bérbe adá­sával is segíti a taggazdasá­gait. Bebizonyosodott ugyan­is, hogy többfajta gépet fe­lesleges megvenniük a tsz- eknek, állami gazdaságok­nak, mert — mint például az árokásót vagy a borsó- betakarítót — nem tudják gazdaságosan kihasználni. Bérbe adnak emellett az igé­nyeknek megfelelően trak­torokat, kombájnokat, rako­dógépeket, szecskázókat és öntözőgépeket is. Ez jelen­tős kiadásoktól mentesíti a taggazdaságokat, s lehetővé teszi, hogy anyagi eszközei­ket más irányú fejlesztésre fordítsák. A kuusankoski népfőiskola rektora Orosházán Milyenek a finn népfőis­kolák? Milyenek Kuusan- koskiban, ebben az alapvető­en ipari városban, ahol már több alkalommal is jártak orosháziak, festők, táncosok és mások. Mit csinálnak sza­badidejükben a kuusankos­ki munkások és a környező kisebb települések lakói? A kérdésekre Martti Kál­mán, a kuusankoski népfő­iskola, vagy ahogyan ő mondja: „munkásfőiskola” rektora válaszolt lapunk munkatársának Orosházán, a művelődési központban, ahol Gonda Géza igazgató éppen a díszítőművészeti szakkör tagjainak mutatta be a finn vendéget és fele­ségét. — Ez a mi főiskolánk — mondotta a professzor —>•, 1921-ben alakult, és az a feladata, hogy az igények­nek megfelelően biztosítsa a szabadidő hasznos eltöltését, a jelentkezők érdeklődési köreinek megfelelően. A leg­különbözőbb témakörökből szervezünk esti tanfolyamo­kat, a főiskola hallgatója ta­nulhat idegen nyelveket (an­gol, német és svéd), tagja lehet a kézimunkázó körnek, és bővítheti ismereteit a mű­vészetek számtalan ágazatá­ban. Rajtam kívül még egy főállású tanár (a nyelvtan- folyamok vezetője) és 140 óraadó tanár tanít mun­kásfőiskolánkon. Bizonyára érdekli, hogy a gyári dolgo­zók 30 százaléka jár esti előadásainkra Kuusankoski­Martti Kalmari professzor és felesége Orosházán ban, a közeli Jaala község­be pedig tanáraink járnak ki a hetenkénti egyszeri fog­lalkozások megtartására. — A népfőiskola, vagy ahogyan a professzor úr meghatározta: munkásfőis­kola, nyilván megfelelő anyagi támogatás nélkül nem működhetne. — így van, hiszen tanfo­lyamaink hallgatói majd­nem csak jelképes tandíjat fizetnek, költségeink egyhar- madát a város, kétharmadát az állam bocsátja rendelke­zésünkre. Itt jegyzem meg, hogy 140 csoportban 2100- an vesznek részt főiskolánk előadásain. Szeptemberben kezdünk és áprilisban feje­ződik be az évi kurzus. Hall­gatóink általában 16 éven felüliek, olyanok, akik alap­fokú iskolai tanulmányaikat befejezték. — Orosházi látogatásának célja? — Tovább építeni a kap­csolatot, mely mindkét rész­ről hasznos és eseménydús volt eddig is. Közöltem Gonda Géza igazgató úrral, hogy szeretnénk meghívni az orosházi művelődési központ díszítőművészeti szakkörét szeptemberben kuusankoski látogatásra és kiállításra. Ab­ban maradtunk, hogy jövőre pedig a munkásfőiskola hímzőasszonyai, -lányai jön­nek Orosházára, hogy bemu­tassák a finn nép díszítőmű­vészeti hagyományait, a kör tevékenységét. — Ezen kívül? — Előadásokat tartok mun­kásfőiskolánkról Oroshá­zán, Békéscsabán és Deb­recenben. Ugyanakkor én is szeretném megismerni a népművelők itteni tapaszta­latait, az itt folyó kulturális munkát. * * * Martti Kalmari professzor hétfőn este tartotta meg első előadását Orosházán, nagy érdeklődés közepette. (s. e.) Ötszázezer forint jutalom — hulladékgyűjtésért Újabb erőfeszítések az időskorúak megsegítésére Az MSZMP Központi Bizottságának 1987. április 28-i ülé­sén többek között megvitatta a nyugdíjrendszert, majd megállapította: „Az időskorúak szociális biztonságát a nyugdíjak értékmegőrzésének intézményes kiterjesztésével, a régi nyugdíjak emelésével kell erősíteni.” Tegnap ülést tartott a HNF Városi bizottsága Me- zőkovácsházán. A helyi párt-, tanácsi szervek és a MÉH Vállalat vezetői mel­lett részt vett és felszólalt Inzsel Ottó, a HNF OT osz­tályvezetője is. Elsőként Beke János beszámolt a vá- rosépítő-szépítő és környe- 'zetvédelmi munkabizottság egyéves tevékenységéről. Az 1986. márciusában megala­kult testület kezdetben há­rom, jelenleg két albizott­ságból áll. Elsődleges fel­adatának tekintette a kap­csolatok létesítését a helyi és a megyén kívüli szervekkel. Ezenkívül az építészeti szempontból megóvásra, il­letve felújításra érdemes há­zak kiválasztásához, a város­kép átalakításához, valamint a fásítási program kidolgo­zásához nyújtottak segítsé­get az aktivisták. Ez utóbbi­val kapcsolatos az a 400 ezer forint központi támo­gatás, amelyet megnyert a város. Több mint 16 ezer fát ültetett el két év alatt a la­kosság. Különösen az álta­lános iskolások vették ki ré­szüket a parkosításból. A teendőkről szólva a bizott­ság tisztségviselője egyebek között javasolta a „Virágos Mezőkovácsháza” akció foly­tatását, a természetvédelmi hét megszervezését, a sza­badidőközpont erdővé fej­lesztését és a testvérvárosi kapcsolatok létesítését. A beszámoló megvitatása után Szegfű István, a HNF Békés megyei titkárhelyette­se ismertette a hulladék- gyűjtés 1986. évi tapasztala­tait. Majd Inzsel Ottó, a HNF OT osztályvezetője az országos versenyben kiemel­kedő eredményt elért Mező­kovácsháza képviselőjének átadta a kormányprogram végrehajtásában való sike­res közreműködésért járó elismerő oklevelet. A város ezenkívül ötszázezer forint pénzjutalomban részesült. A KB-üléssel szinte azo­nos időben vizsgálta meg a Békés Megyei Társadalom- biztosítási Tanács (MTT) az alacsony jövedelmű idősko­rúak szociális segítését szol­gáló intézkedések időará­nyos végrehajtását dr. Var­ga Erzsébet csoportvezető előterjesztésében. (Legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottsága ez év elején ugyancsak napirendre tűzte e társadalmi réteg helyzeté­nek megtárgyalását; és úgy rendelkezett, hogy a párhu­zamosságok elkerülése vé­gett középtávú szociálpoliti­kai terv részeként kell ke­zelni ezt a kérdést. Huszonkétmillió forint Az MTT a következő fel­adatokra hívta fel a figyel­met: szükséges az érdekelt szervekkel való együttmű­ködés a helyes és megalapo­zott segélyezési gyakorlat kialakításában. Ezentúl is fontos az éves statisztikai adatszolgáltatás alapján vég­zett rendszeres ellenőrzés. (Bár ez nem terjed ki arra, hogy a tanácsok milyen egyéb formát alkalmaznak a különböző juttatások eseté­ben. Ilyen gyakorlat áll fenn a felnőttvédelem, valamint a gyámügyi segélyek együttes kezelésében.) Ezért is fizet­tek ki az előirányzottnál el­térő összeget az elmúlt év­ben. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága az idős­korúak megsegítése céljából huszonkétmillió forinttal nö­velte meg a tavalyi költ­ségvetési keretet. A helyi tanácsok nagy gondot for­dítanak a jogos igények ki­elégítésére. Az összesítésből kiderült, hogy nőtt a teljes és részösszegű segélyezettek száma, s csökkent a járadé­kosok részaránya. Ez azzal magyarázható, hogy mind többen szerzik meg az öreg­ségi nyugdíjhoz szükséges időt. Például Békéscsabán, Békésen, Orosházán, Szarva­son, Gyomaendrődön, Bé- késszentandráson, Biharug- rán és Hunyán a tanács — kivételes méltányosságból — a maximálisnál magasabb összegű rendszeres szociális segélyt folyósított a rászorul­taknak. A rendkívüli szociá­lis segély (három- és ötezer forint között) ma már álta­lánosnak mondható. Sőt, na­gyon indokolt esetben — ilyen volt például a mező- berényi gázrobbanás — tíz­ezer forintot is kifizettek a kérelmezőknek. Romlás és javulás A kistelepüléseken a szo­ciális étkeztetési lehetőségek bővítését a ífzőhelyek hiá­nya akadályozza. Az idősek klubjának száma viszont ta­valy 49-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy 190-nel több ember ellátásáról tud­nak már gondoskodni me­gyénkben. A hivatásos házi és a tiszteletdíjas társadalmi- gondozó-szolgálat mellett fontos feladatot lát el az a százhuszonnyolc személy, aki több száz idős, illetve beteg ellátását ingyen vál­lalta el. A szociális otthoni és intézeti helyek száma nem lett több az elmúlt év­ben, a várakozók száma 226-ról (1985) 337-re (1986) emelkedett. Hatékonyabb informálás Az előterjesztett anyag — néhány gondozási forma 1983. és ’85. évi mutatóit alapul véve — olyan, me­gyék közötti összehasonlí­tást is tartalmaz, amelyből megállapítható, hogy rend­szeres szociális segélyezés­ben nálunk nincs visszaesés, de^ a rendkívüli esetében igen; s a házi gondozásban, valamint az ÖNO-ellátásban sajnos hasonló a helyzet. A szociális otthonok és a költ­ségelőirányzat tekintetében javulás tapasztalható. Ah­hoz, hogy ki tudják elégíteni az időskorúak ellátásával kapcsolatos igényeket, vala­mennyi formában szükséges a társadalmi és gazdálkodó szervek további segítség- nyújtása. A többszörösen hátrányos helyzetűek támogatását szol­gáló megyei intézkedések végrehajtását dr. Varga Im­re, az MTT titkára értékel­te. Utalt arra, hogy a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa a tanácsi szervek együttmű­ködésének fejlesztését sür­gette. Ugyanis, önállóságuk növekedésével a helyi ta­nácsok sokkal többet tehet­nek az ügy érdekében. Bebi­zonyosodott, hogy a korábbi intézkedési terv nem adott olyan módszert, amelynek alapján — tanácsonként és megyei szinten — ki lehetett volna mutatni; milyen anya­gi segítséget kaptak a rá­szoruló idősek az MTT, a tanácsok, vállalatok, vala­mint az érdekképviseleti szervek részéről; vagy pél­dául mekkora arányban ré­szesültek a nyugdíjasok a ta­nácsi segélyezésből. Az ed­digi tapasztalatok is alátá­masztják az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság azon megállapítását, hogy a tanácsi szervek és a megyei társadalombiztosítási tanácsok között „nem volt megfelelő összhang” a 3114/ 1985. MT. sz. határozat vég­rehajtásában és a kötelezett­ségvállalás módozatában. Az MTT azt javasolja a Békés Megyei Tanács egész­ségügyi osztályának, illetve a tanácsoknak, hogy dolgoz­zanak ki egy olyan informá­ciós rendszert, amelyik a ta­nácsi, valamint a társada­lombiztosítási segélyezés mellett átfogja a vállalatok, szövetkezetek és az intéz­mények által biztosított anyagi lehetőségeket. To­vábbá: ki lehessen mutatni, milyen arányban részesültek a nyugdíjasok a tanácsi se­gélyekből ; s ugyanakkor meg lehetne állapítani, mi­lyen segítséget kaptak a rá­szoruló időskorúak éves szinten megyénkben. Bukovinszky István —y —n Gajdos Istvánné, a HNF elnöke Mezőkovácsháza képvisele­tében átveszi az országos elismerést tanúsító oklevelet Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom