Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

Százharmincmilliós nyereség Eredmények, tervek az Univerzálnál Az Univerzál Kereskedel­mi Vállalatnál már hagyo­mány, hogy minden évben május elseje előtt értékelik a dolgozók és a szocialista kollektívák munkáját, a leg­jobbak kitüntetést, elisme­rést kapnak. Az idén is min­den városban megtartották az ünnepségeket, ahol a ve­zetők ismertették az elmúlt évi eredményeket és meg­határozták az 1987-es fel­adatokat. A vállalatnak nincs szégyenkeznivalója, hiszen az alapvető célokat teljesítették. Az árbevétel el­érte a 3 milliárd 390 millió forintot, amely több mint 8 százalékos emelkedésnek fe­lel meg. Az árukínálat szín­vonalának a megőrzését alapvető feladatuknak te­kintették. Figyelemmel kí­sérték az alacsonyabb jöve­delmű fogyasztói igényeket, és ennek megfelelően szer­vezték az árubeszerzést. Bő­vítették kapcsolataikat a megyei termelő vállalatok­kal, szövetkezetekkel, és új partnereket is kerestek. Közben új üzleteket, szak­boltokat is nyitottak. Békés­csabán Taurus márkabolt, Szarvason vas-edény áruház kezdte meg működését, a megyeszékhelyen javult a járműalkatresz-ellátás. A vásárlói kedv élénkítését szolgálta, hogy több kedvez­ményes akciót, kiállítást, árubemutatót rendeztek. A fogyasztói érdekvédelemmel is kiemelten foglalkoztak. Megszaporodtak az átfogó ellenőrzések, a vizsgálatok. A gazdálkodás eredményes­ségét mutatja: tavaly 137 millió forint nyereséget ér­tek el, ez az előző évhez ké­pest 9,8 százalékos növeke­désnek felel meg. Az idei elképzelések kö­zött szerepel, hogy az árbe­vétel 3 milliárd 600 millió forint lesz. Ezt többek kö­zött árualap-bővítő kötvé­nyek kibocsátásával is elő­segítik. A vállalat 6 éves le­járatra 11 százalékos kama­tozású, 25 millió forint ér­tékű ilyen értékpapírt adott ki .Ugyanakkor gondolnak a vásárlási körülmények javí­tására is. Békéscsabán bőví­tik a bútorboltot, Orosházán műszaki áruházat adnak át, Szarvason pedig külön he­lyiséget kap a jármű-, illet­ve a műszaki szaküzlet. Ez­zel párhuzamosan javítják a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit. Azt tervezik, hogy ebben az esztendőben munkavédelemre 4 millió 560 ezer, kulturális és szo­ciális célokra 4 millió 690 ezer forintot fordítanak. A nyereség 1987-ben csaknem 150 millió forint lesz, amely a tervek szerint mintegy 9 százalékos “növekedésnek fe­lel meg. A szocialista versenymoz­galom szintén hozzájárult a szép eredményekhez. A szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozásán 3 kollektíva el­nyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet és 68 üzlet, illetve brigád kapott vala­milyen elismerést. Négyen miniszteri kitüntetésben ré­szesültek, 37-en pedig Ki­váló Dolgozó jelvényt kap­tak. A munka ünnepéhez kapcsolódó eseményeken összesen 670 ezer forint ju­talmat osztottak ki. S. S. A Citibank Budapest Rt. vállalkozásai Sikeres évet zárt a vegyes vállalati formában működő magyar—amerikai pénzinté­zet, a Citibank Budapest Rt. — állapították meg a rész­vényesek a bank napokban megtartott éves rendes köz­gyűlésén. A pénzintézet ki­helyezései a múlt esztendő­ben elérték a hatmilliárd forintqlt, s nyeresége meg­haladta a 34 millió forintot. Ennek — a kötelező kocká­zati alap képzése után — fennmaradó részét, a köz­gyűlés döntése alapján át­utalják a részvényeseknek, az amerikai Citibanknak és a magyar Központi Váltó- és Hitelbank Rt.-nak. Robin M. Winchester, a Ci­tibank Budapest Rt. vezér­igazgatója az MTI munka­társának elmondotta: a múlt esztendőben arra töreked­tek, hogy az 1985 decembe­rében alakult pénzintézet üzletkörét minél gyorsabban megteremtsék, és olyan jö­vedelmező vállalkozásokba kapcsolódjanak be, amelyek már az első évben biztosít­ják a nyereséges tevékeny­séget. A magyar hitelezési előírások lehetővé tették a Citibankok nemzetközi há­lózata által több mint 90 or­szágban kipróbált gyakorlat helyi alkalmazását. A bank helyzetét megkönnyítette az is, hogy a magyar hatósá­gok, irányító szervezetek kellőképpen támogatták be-1 illeszkedését. A megújulást követően az új pénzintézet üzletköre számottevően bővült, jelen­leg már több mint hetven magyar termelő, értékesítő és külkereskedelmi vállalat tartozik a bank üzleti part­nerei közé. Számukra egy­aránt- nyújt rövid, középle­járatú hiteleket. A bank te­vékenységében elsősorban a magyar vállalatok működé­sét finanszírozó forgóesz­köz-hitelezés vált jellemző­vé. A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetben már harmincöt éve készítenek fűzfavessző­ből kosarat, ülőbútorokat. Termékeik nemcsak itthon, hanem külföldön is keresettek, el­jutnak az NSZK-beli, a holland, az olasz, a francia és az USA-piacokra is. A szövetke­zetben nemrég profilbővítést hajtottak végre. Ma már a hagyományos fűzfavesszőből font cikkek mellett textilipari termékeket is gyártanak, külföldi megrendelésre hálózsákokat és blúzokat varrnak (MTI-fotó: B. Fazekas László — KS) Tudományos osztályzások a Magyar Tudományos Akadémián A nyelv- és irodalomtudo­mányok, a filozófiai és tör­ténettudományok, valamint a gazdaság- és jogtudományok osztályának együttes ülésé­vel hétfőn megkezdődött az Akadémia 1987. évi közgyű­lését megelőző tudományos osztályülések sorozata az MTA székházéban. A Modernizáció és társa­dalom című egész napos ta­nácskozáson — amelyet Üj- falussy József, az MTA al- elnöke nyitott meg — Kul­csár Kálmán,, az MTA fő­titkárhelyettese A moderni­záció és a reform címmel tartott előadást. A témáról általánosságban szólva ki­fejtette: a modernizálódási folyamat értékmérője a tár­sadalom alkalmazkodási, megújulási képessége és készsége, amelyhez hozzájá­rul, hogy milyen mértékben sikerül összeegyeztetni a megújulás érdekében szük­séges változásokat és a ko­rábban kialakult értékeket. A ma modernizálódó társa­dalmak számára a fejlett or­szágok fejlődésében kiala­kult egyes jelenségek — pél­dául a modern gazdálkodás, a szervezés, az igazgatás — bizonyos mértékben mintá­ul szolgálnak. így, ha a mo­dernizálódás nem is azonos az úgynevezett nyugatiaso- dással, ezek a minták sajá­tos viszonyítási lehetőséget jelentenek — mondotta. A modernizáció folyama­tának hazai, éspedig első­sorban napjainkban mutat­kozó problémájára áttérve, az MTA főtitkárhelyettese hangsúlyozta: Magyarország története bízvást jellemezhe­tő az elmaradottság elleni küzdelemmel, a felzárkózás folyamatából adódó vissza­visszatérő reformkénysze­rekkel. Ha a modernizációs folya­mat helyzetét és jelenségeit a magyar társadalom utóbbi két évtizedében vizsgáljuk — mutatott rá —, aligha te­kinthetünk el e húsz eszten­dő legjelentősebb jellemző­jétől, a reform megindulásá­tól és fejlődésétől. Az 1968- ban bevezetett reform ‘ere­dendően gazdasági termé­szetű volt: egy egyre kevés­sé hatékonynak mutatkozó gazdaságirányítás átalakítá­sára törekedett, amely el­engedhetetlen lépésnek tűnt az extenzív gazdaságfejlesz­tés intenzívvel való felvál­tásához. A reform két alap­vető célt tűzött ki: egyrészt azt, hogy a megreformált gazdaság képes legyen a világgazdasághoz jobban al­kalmazkodni, ezáltal saját hatékonyságát növelni, más­részt ennek következménye­ként a társadalom életszín­vonalát emelni. A magyar gazdaságirányítás reformjá­nak egyik alapgondolata a műszaki fejlődés felgyorsí­tása azoknál a Vállalatoknál, amelyek hatékonynak mu­tatkoznak. Ez összefüggés­ben van az elméleti ismere­tek, a tudomány gyakorlati alkalmazásával. A tudás „fo­gadását” azonban nem moz­dítja elő a gazdaság szabá­lyozórendszere, és tulajdon­képpen nem jöttek még lét­re azok a feltételek, ame­lyek között a tudás valódi eséllyel érvényesülhetne a különböző szinteken a dön­tési folyamatokban — mon­dotta Kulcsár Káinján. A műszaki , tudományok osztálya az MTA nagyter­mében — Lévai András és Prohászka János akadémi­kusok elnökletével — ugyan- ' csak hétfőn rendezte meg tudományos ülését Az anyag- és energiagazdálko­dás jelentősége a műszaki haladásban címmel. Az elő­adók beszámoltak arról, hogy hazánkban az ezred­fordulóig mennyi villamos és hőenergiára lesz szükség, s ennek biztosítására .milyen erőműveket szükséges tele­píteni. A szakemberek is­mertették az új típusú erő­művek kifejlesztésére irá- > nyúló nemzetközi és hazai kutatási eredményeket is. Büki Gergely, a műszaki tudományok doktora A kom­binált gáz-gőz erőművek szerepe az energia- és beru­házástakarékos energiaellá­tásban címmel tartott tudo­mányos előadást. Elmondot­ta, hogy ezek üzemeltetése gazdaságos, mert csaknem 20 százalékkal nagyobb ha­tásfokkal működtethetők, mint a más típusú erőmű­vek. A világon jelenleg már 300 kombinált erőmű üze­mel. Nagy előnyük az is, hogy a környezetet kevés­bé szennyezik, kéndioxidot és pernyét egyáltalán nem bocsátanak ki. Bakay Árpád, az Energia­gazdálkodási Intézet főta­nácsadója és Jászay Tamás, a műszaki tudományok kandidátusa, a biomassza energetikai felhasználásának távlatairól tartott előadást. A szakemberek megfonto­lásra ajánlották azt is, hogy a növénytermelésre alkal­matlan területekre akácfát telepítsenek, s erre erőmű­veket építsenek, Ugyancsak meg kellene 'oldani a hazai bioalkohol-termelést is, ame­lyet motorhajtóanyagként le­hetne hasznosítani. Nemzetközi távközlési tanácskozás A magyar telefonhálózat folyamatban levő fejlesztése során nemcsak mennyiségi, hanem nemzetközi egyez­ményekben meghatározott minőségi követelményeket is ki kell elégíteni. Ez a fel­tétele annak, hogy. távbe­szélőrendszerünk a jelenle­ginél magasabb műszaki­technikai színvonalon, jól illeszkedjék a világméretű hálózathoz. Magyar szem­pontból ez ad különös jelen­tőséget annak, hogy hazánk­ban tartja soros tanácskozá­sát — a Távíró- és Távbe­szélőtechnikai Nemzetközi Tanácsadó Testület — a CCITT két munkacsoportja. A Nemzetközi Távközlési Unió kebelében működő szervezet konferenciáját hét­főn Oláh László, a Magyar Posta elnökhelyettese nyitot­ta meg a boglárlellei postás­üdülőben. A május 11-ig tartó ta­nácskozáson tizennyolc or­szág képviseletében hetven szakember yesz részt. Fel­adatuk az, hogy új ajánlá­sokat dolgozzanak ki a táv­közlési hálózatok átviteli minőségének javítására, a különböző technikai színvo­nalon álló s külpnböző mű­szaki elvek szerint működő rendszerek költségtakarékos összekapcsolására. Az erre vonatkozó ajánlásokat a CCITT 1988. évi közgyűlése hagyja jóvá. A boglárlellei tanácskozás napirendjén szerepel még a nyilvános telefonhálózato­kon létrehozható konferen­ciakapcsolatok kérdésköre;a mozgó rádió-telefon állomá­sok és a kiépített hálózatok illesztési és minőségi problé­mái, valamint a magánhá­lózatok és a világhálózat összekapcsolásának kérdései. Marjai József Finnországba utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a Finn Köztársaság kormá­nyának meghívására hétfőn Helsinkibe utazott. Látoga­tása során megbeszéléseket folytat a finn kormány ve­zetőivel, valamint a politi­kai és üzleti élet képviselői­vel a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről; mint a rendezvény fővédnö­ke részt vesz a május 5-én kezdődő magyar gazdasági napok eseményein. A Ganz-Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyár zalaegerszegi gyárában 4 és 6, személyes felvonókhoz korszerű hajtómű­veket gyártanak. Ebben az évben elkészítendő négyszáz fel­vonó-hajtóműből százat külföldön értékesítenek (MTI-fotó: Czika László — KS) Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG ______ H MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 19 87. MÁJUS 5., KEDD Ára: 1,80 forint XLH. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM BÉKÉS MEGYEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom