Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
NÉPÚJSÁG 1987, május 30., szombat SZÜLŐFÖLDÜNK Helységneveink nynmában A -komlós névelem a komló növényből származik. A megkülönböztető jellegű Tót- előtag azzal van összefüggésben, hogy a török hódoltság idején elnéptelenedett területre 1746-ban szlovákok (tótok) települtek. Tótkomlós néveredetére lényegében azonos — de kissé bővebb — magyarázatot találhatunk Karácsonyi János Békés vármegye története című könyvében. „Mint a többi ilynevű helyeket, azért hívják így, mert komló termo helyen Szent-György táján szállották meg a Szentandrásról ide költöző ág. ev. tótok, s róluk nevezték el az új falut Tót-Komlósnak. Mintegy 80 család telepedett itt meg először, s első papjuk volt Zarkóczy János, első tanítójuk Mrávik Péter, első jegyzőjük Lénárt Mihály." A Komlós névelem eredetéről valamivel többet tudhatunk meg Pesty Frigyes Helységnévtárából: „A név eredetéről annyit lehel tudni, hogy Bt. Rud- nyánszky József tulajdonához tartozott, s általa 1746- ik évben telepített Komlós nevű pusztán keresztül Száraz ér nevezet alatt Marosnak egy ága folyt, mellynek partjain virágzott füzes erdőkben nagy mennyiségben komló termett, s innen a község nevezete.’’ ‘A szájhagyomány és az ásatások tanúsága szerint a mai Tótkomlós helyén már a 15. században jelentős település lehetett, ami később a századok során többször elpusztult. Legutóbb a már említett szentandrási szlovákok érkezésével, 1746-ban települt újjá. A múlt század közepén Tótkomlós — melynek lakói 1844-ben báró Eötvös József apósától. Rosty Albert földesúrtól váltották meg magukat — már fontos hely volt. Fényes Eleknek az 1851 - ben megjelent Magyarország geographiai szótára című munkájában az akkor 6840 lélekszámú faluról a következőket olvashatjuk: „Van itt evang. szentegyház 2 prédikátorral, evang. népiskola 4 tanítóval; posta- hivatal, több csinos lakház. Határa igen termékeny, de a lakosok számához képest szűk." A századvégi lexikonok (1891-ben) már 9636 tótkom- lósiról tudósítottak, és arról is említést tettek, hogy a falunak ez idő tájt vasútállomása, posta- és távíróhivatala, valamint posta-takarékpénztára is volt. Tótkomlóst 1986. január 1- én 7790-en lakták. Itt született többek között Doma- novszky Endre (1817. november 17-én) akadémikus, filozófiai író, Horváth Dezső (1884. szeptember 5-én) zongoraművész, zeneszerző, több Petőfi- és Ady-vers megzenésítője, és Jankó János (1883. november 3-án) festő és rajzoló, akinek „A nóta születése’’ című képe díszíti a papír 10 forintos hátoldalát. Fotó: Gál Edit Az ómagyar kultúra feltárásáért... Telepedjünk le a jurtában, helyezzük kényelembe magunkat — természetesen földön vagy alacsony zsámolyon ülve —, fogyasszuk el jó étvággyal az ezer esztendős „receptek" szerint készült ételt, akár egy kis kumiszt is ihatunk rá, s ha jó hangulatra akarunk derülni, hallgassuk meg a zenészeket, akik tekerőlanttal és egyéb ősi hangszerekkel szólaltatják meg a legrégibb magyar dalokat. Talán éppen azt, amelynek hangulatát Gellért püspök is megemlítette pártfogójának, István királynak. Mindez — nem utópia, s nem is valami múltba sóvárgás. Kézzel fogható közelségbe hozza egy új egyesület: az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság. Mindössze néhány hónapja áll fenn, december közepén tartotta alakuló közgyűlését, s ott Benda Kálmán professzort választotta elnökévé. Több mint félezer esztendőt fog át majd a Társaság tevékenysége. Igaz, egyelőre alig százan léptek be tagjai közé, de az új tagokat továbbra is várják — és hívják a megalakulást bejelentő, ízléses levelekben. A belépők öt szekció között választhatnak, érdeklődési körük szerint. Az első a honfoglalás előtti időszak, a második a letelepedés és az államalapítás, a harmadik István király és a román építészet kora. Talán a negyedik és ötödik szekciónak lesz legköny- nyebb dolga: ők a magyar gótika, illetve Mátyás király és a reneszánsz korával foglalkoznak. s köztudott, hogy hazánkban ezekből az időkből inkább maradtak írott és építészeti emlékek. Minden szekció vezetője az adott kor jó ismerője, tudósa, a tagság viszont a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből tevődik össze: értelmiségiek, munkások, önálló iparosok egyaránt találhatók soraikban. — Korántsem valamilyen múzeumi jellegű gyűjtésekről Van itt szó — mondja dr. Csizmadia László, a Társaság egyik alelnöke (a másik Vincze Árpád gépész- mérnök) —, hanem elsősorban olyan népi kulturális hagyományokat akarunk felkutatni, amelyek hasznosíthatók, beépíthetők mai életünkbe. Ezért volt szó bevezetőben arról a bizonyos jurtáról. S ha már a vendéglátásnál tartunk, a Társaság segítségével rendezhetnek majd — nem is olyan sokára — reneszánsz vacsorákat a budai várban, vagy Viseg- rádon, megemlékezve Mátyás király akkor Európa- hírű konyhájáról. Akit az ipar fejlődése érdekel jobban, olyan munkaszerszámokat, műveleteket kutat fel, amelyek régen feledésbe mentek ugyan. de felújításukkal nyerhet a mai kézművesség. Szinte beláthatatlan távlatai vannak a régiségek kutatásának és a modern élet szolgálatába állításának. Nyelvészek régen használt — és sokszor egyes mai, agyonkoptatott szavak helyett újra szokásba hozható — kifejezéseket keresnek. Talán náluk is előbbre tartanak a zenészek, akik az utóbbi években több helyen szólaltattak meg feledésből visszahozott hangszereket. Lehet, hogy az itthoni érdeklődést mostanában az is felkeltette, hogy közeleg a honfoglalás 1100. évfordulója — 1995-ben —, de talán az is, hogy sokan a mai gondok elől a múlt vigasztalásához fordulnak. Toborozza, vagy inkább toborozná új tagjait az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság. Onnan a feltételes mód, hogy még kevesen tudnak a Társaságról és céljairól, az 1500 előtti magyar nép és föld értékeinek újrafelfedezési szándékairól. Egyelőre csak azok, akikhez — valamilyen névsorok alapján — eljutottak a címerpajzsos-rovásírásos levelek. Május utolsó szombatján, 30-án a Budavári Palota B- épületében, a Magyar Nemzeti Galéria földszinti előadótermében tartja második közgyűlését az Országos Ó- magyar Kultúra Baráti Társaság. Előadások és hozzászólások, majd szekcióülések lesznek, s végül Kecskés András zenekara középkori magyar hangszereken játszik. Külön érdekességként pedig bemutatják, hogyan lehet számítógéppel rovásírást papírra vetni. Múltja tehát még alig néhány hónapos a Társaságnak, jövője annál inkább van. Hiszen — mint jelszavunk mondja — az ómagyar kultúra minden magyar ember ügye! Várkonyi Endre A Sámson születése Békésiek Németh Lászlóról Budapest, 1945. február. A bombatámadások következtében lakhatatlanná válik Németh Lászlóék Törökvész úti otthona. Négy lány és két felnőtt marad fedél nélkül. Sürgősen lakás után kell nézni, ámbár a főváros nem sok biztonságot ígér e válságos napokban. Ekkor jön a baráti segítség. A népi írókat kiadóként összefogó Püs- ki Sándor — Békésről származott el, s ma New Yorkban él a Püski—Corvin Kiadóvállalat tulajdonosaként — szülőhelyét ajánlja ideiglenes menedékként. 0 maga is ide költözik és hamarosan könyvkereskedést nyit. majd újságot ad ki. Így került Békésre 1945. március 10-én Németh László és családja. Itt húzódik meg Féja Géza is. Németh László a Homályból homályba című önéletrajzi írásokból álló kötetében részletesen beszámol erről az eseményről. Az Óraadók királyságában többek között így ír: „A Ny este - porta egyike volt azoknak az emberi lakóhelyeknek, ame» lyek szép nyugodt tagolásukkal az élet egészére emlékeztetnek; a szilasi ház városi kiadásban. Fönn a ház elejében, a kert: benne egy lugasféle; mögötte nagy udvar — ahol reggelenként az inasok gyülekeztek; a szélein nyári konyha, kamra, szín, baromfiudvar, ólak, pince, leghátul a Holt-Körös felé lejtő gyümölcsös, a konyhákért. Az egészet mindenfelől épületek és tűzfalak környékezik; csak a szomszédban futballozó tűzoltók labdája röpült föl néha a hársfák közt, s a konyhakertek alatt elúszó kacsákat lehetett a gyér kerítéslécek, s a nád résein át egész a templomig követni." Nyeste vaskereskedő a község igen jómódú polgára: háza a főtéren, a mai pártház helyén állt, melynek telke a valamikori Fekete-Kö- rös-mederre nyúlt le. Itt lel tehát új otthonra a Németh család. A viszonylagos nyugalom, a jobb táplálkozás hamar megteszi hatását, egy hét alatt jelentős súlygyarapodást tapasztalnak az új lakók. Az író a gazda lányát. Pirit kezdi el franciára, majd oroszra tanítani —Mi- santhrope-ot, Tolsztojt olvasnak —, s visszatér az író alkotókedve is. Erről ezt írja: „Alig voltam lenn egy hetet: Püski Sándorral már meg is állapodtunk, hogy első könyvem, amit az új világban kiad, a Lányaim folytatása lesz. A »Gyermekeink diáktársaként«, melynek két fejezete később a Válaszban jelent meg, ennek a könyvnek volt első tanulmánya, egyszersmind első szájnyitásom az új világban.” A Püski-boltból az irodalomszerető Kurucz Gizella jár Németh írásait gépelni. Űjabb könyv írásába fog. Miután Durant filozófiatörténetét olvasgatja a Körösre hajló kertben, szimpóziumra szeretné megidézni a filozófusokat „Bölcselők a Holt- Körös partján" címmel. Közben állás után érdeklődik, s ígéretet kap a helybeli gimnáziumban tanári státusra. A nyugodtnak induló új életet azonban kellemetlen esemény zavarja meg. Gimnazista fiúk az új viszonyokat bíráló röplapokat ragasztanak ki az utcán, s mivel az egyik diák épp abban a házban lakik, ahol Féját elszállásolták, az esetleges fel- bujtás ürügyén rendőrségi vizsgálatot indítanak a két Jró ellen. Féját pár napra le is tartóztatják. Németh rövid úton tisztázza magát, de a megrettent igazgató eltekintett alkalmazásától. Később még robotmunkára is kiküldik a rizsföldekre. Z. Berecki, a kisgazdapárt egyik vezető tagja — a család pártfogója — menti ki. Az író ekkor már szívesen elhagyná a községet, hogy kikerüljön ebből a megalázó helyzetből, de egyelőre nincs hova mennie. A vizsgálat után Veres Péter, majd később Illyés Gyula is megfordulnak nála, de biztató szavaik reménységén kívül ők sem tudnak mást adni. Mindezek ellenére dolgozik. Épp ez az, ami életben tartja, hisz zsebében mindig ott lapul végső esélyként a méreg. A tavasz folyamán írja meg a Gyermekeink diáktársaként. az Ostrom után és A mondat születése című tanulmányait. így jön el a május, a természet megújulásának hónapja. A romantikus hangulatú Körös-parton fog első igazi verses drámája, a Sámson megírásához. „Sámson, teneked titkod van előttem" — mondja Delila a darabban. „S mi végleg elapadt, dagály emeli — ... Nézz Sámson fejére — csakugyan kinőtt a másodfű; hatalmas, mint Isten sarja — s mi testemben elapadt, imhol visszatért —” — fejti meg az író titkát is Sámson. Az író felesége telve van energiával. Z. Bereczkinével járja a piacot, gyakran utazik föl a fővárosba egy kis adásvételre, gazdálkodni is akar. Ezért először lakást cserélnek. Nyár van még. amikor elköltöznek a Széchenyi térről a Teleki utca 31. számú házba. amely egy Makra nevű parasztgazdáé. Itt megkapják a kisebbik szobát, egy földes konyhát, s néhány ólat. Később pedig krumpliföldet is bérelnek a Krisztina-zugban. A beállított jószágok nagy része azonban elhull, szakértelem híján a gazdálkodás csődbe jut. Elérkezik a szeptember, s az író közelebbi lehetőség hiányában a hódmezővásárhelyi Bethlen Gimnáziumba megy tanítani. Három évet tölt itt a régi tradíciójú református gimnázium falai között. Ma emlékkiállítás jelzi itt-tartózkodásának időA Teleki utca 31. számú ház. A bejárat melletti szobában lakott a Németh család szakát. A gyerekek és Németh Ella Békésen maradnak, s ő csak a téli szünidőre utazik hozzájuk. Itt írja meg 1946. januárjában az Óraadók királyságát. A nyári szünidőt is együtt tölti a család a Teleki utcai házban, majd augusztusban Németh Ella Pestre megy a gyerekekkel (a Törökvész utcai házat úgyahogy rendbe hozatták), az író pedig visz- szatér Vásárhelyre. <i> Nézem a kortarsaktól kapott régi fotókat, képeslapokat. Hogy megváltozott minden. Egy-két hírmondót leszámítva eltűntek a régi házak a városközpontból (velük a Nyeste-ház is), modern, több emeletes lakóházak, középületek állnak ma a helyükön. E változás az embereket sem kímélte. A családok, akik Németh Lász- lóékkal kapcsolatban álltak, szétszóródtak. Ki Amerikába, ki Budapestre, ki Debrecenbe került. Néhány embert találtam csak, akik személyesen is ismerték az írót. Lipcsei Gábor református lelkész így emlékszik visz- sza: „A békési gimnázium magyartanára, Haraszti Sándor oltotta belém az irodalom szeretetét. Bélmegyeren szolgáltam később, és irodalmi napokat is tartottunk néhány népi író — Veres Péter. Sinka István. Illyés Gyula, Szabó Pál — részvételével. Németh Lászlóval Nyeste Piroska esküvőjén találkoztam, ahol én vezettem az esketési szertartást. Végtelenül szerény, visszahúzódó, befeléforduló, de közvetlen, széles tájékozottsággal rendelkező embernek ismertem meg." A Makra-ház szomszédságában élt a Tímár család. Lányuk, Tímár Izabella (ma Hévízi Lászlóné, nyugdíjas tanítónő) kedves meghatottsággal idézi fel a Németh családot: „Az írót ritkán láttuk, ha csak tehette, mindig elhúzódott valami csendes kis zugba dolgozni. Lányai viszont annál harsányabban éltek. A nagyobbak a szomszéd utcai gimnáziumba jártak, s az udvarlók és diáktársak csaknem egymásnak adták a kilincset. Így aztán gyakran került sor egy kis házimulatságra is — »zsíros- kenyérzsúrra«* —, ahogy Ella asszony nevezte." Püski Gábor nyugdíjas könyvkereskedővel, Püski Sándor öccsével Veress Endre utcai otthonában beszélgettünk. „Én tulajdonképpen Balatonszárszón ismertem meg Németh Lászlót. Itt tartottuk 1943 augusztusában a II. szárszói konferenciát a bátyám szervezésében. Ez egy író-olvasó találkozó.volt a népi írók részvételével, akik egy héten át különböző kulturális témakörökről tartottak előadásokat a hallgatóságnak. Legalább hatszá- zan gyűltünk ott össze. Legnagyobb vihart épp Németh László beszéde keltette. A magyarság sorsával foglalkozott előadásában, melyből borúlátó pesszimizmus csendült ki. A bátyám védte meg végül is Németh Lászlót, mert úgy fogalmazott, hogy ez csak figyelmeztetés.” ViV Fél év tehát, amit az író és másfél, amit a családja Békésen töltött. Németh László részéről jelentős tanulmányok és egy még jelentősebb mű, a Sámson őrzi ennek a rövid időszaknak az emlékét. S a város részéről őrzi-e egy emlékszoba, egy emléktábla vagy egy utcanév Németh László emlékét? Szabó Gábor
