Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

1987. május 30., szombat Szituációs játék az órán Fotó: Fazekas Ferenc Egy fakultáció, ami hiányt pótol „Megtanultunk Textilminiatúrák viselkedni.. Gyakorta hallani manap­ság olyan kijelentéseket, hogy a fiatalok nem tudnak viselkedni, az udvariasság szabályait megtartva telefo­nálni; képtelenek illően be­mutatkozni, megjelenésük egyhangú, semmitmondó. Ez így, általánosítva természe­tesen nem .igaz. az viszont sajnos nyilvánvaló, hogy a tizenévesek többsége küsz­ködik a kommunikációval, nehezen létesít új kapcsola­tokat és a leghétköznapibb helyzetekben sem találja fel magát. Ennek a korosztály­nak van egy mentsége, pon­tosabban enyhítő körülmé­nye, az, hogy a serdülő kor­ban fellépő személyiségzava­rok, gátlások megnehezítik az ismerkedést, a helyes vi­selkedést. A nagy baj az, hogy sajnos nemcsak a fia­talok kommunikációs képes­sége hiányos, hanem a fel­nőtteké is. Bizonyára min­denki fel tud idézni emlé­kezetében olyan kellemetlen helyzeteket, amikor a boltos­kisasszony „learanyoskázta”, vagy a bemutatkozáskor va­laki szemlesütve, érthetetle­nül motyogva közölte nevét. Viselkedni is meg kell ta­nulnunk, épp úgy, mint ír­ni, olvasni vagy számolni. Csakhogy a ma iskolájának tanmenetében nem szerepel a magatartáskultúra tantár­gya, pedig legalább akkora — ha nem nagyobb — szük­ség lenne rá. mint a mate­Felvételi előkészítő A TIT Békés Megyei Szer­vezete a DATE Mezőgazda- sági Főiskolai Kara közre­működésével 1987-ben a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Nyári Egye­tem keretében ismét meg­hirdeti az agráregyetemek és főiskolák felvételi vizs­gájára előkészítő tagozatot. Ez a szekció az ország bármely agrár felsőoktatási intézményének nappali és le­velező tagozatára pályázó­kat készíti elő a felvételi vizsgára. Három tárgyat ta­nítanak, a biológiát, a ké­miát és a matematikát. Az előkészítő tagozat 1987 au­gusztus 9. és 19. között lesz. Jelentkezhetnek mind­azok, akik felvételire — nap­pali vagy levelező tagozatra — készülnek. A tagozaton harmadikos középiskolások is részt vehetnek. ff matikára vagy a történe­lemre. A békéscsabai 4-8. számú általános iskola hetedik osz­tályosai az év elején vá­laszthattak maguknak fakul­tációt. A számítástechnika és a háztartási ismeretek tantárgya mellett ott szere­pelt a kommunikációs fa­kultáció kicsit riasztó címe is. összeállt egy kis csapat, és szeptemberben megkezd­ték a munkát. Az elmúlt tanév eredményeiről a me­gyei tanács művelődési osz­tálya így írt: „A program pozitívuma, hogy hiányt pó­tol, mert ilyen szisztemati­kusan nem tanítjuk a kom­munikációt, különösen nem a metakommunikációt, holott a társadalmi elvárások szük­ségessé teszik. A metakom­munikáció tudatos alkalma­zására, önismeretre nevel, embertársaink megismerésé­re tesz képessé. Magatartási formák, szabályok, szokások, az illem megismerésére van itt mód.” A hivatalos vélemény után a csoport egyik tagja, a he­tedikes Baldis Katalin be­szélt az órákról: — Szeretem a fakultatív órákat, mert mások, mint a többi. Nincs az a sok kö­töttség, nincs felelés és ren­geteget játszunk. A legjob­ban azt élveztem, amikor a megjelenéssel, az öltözkö­déssel foglalkoztunk. Az is Az Országos Filharmónia az idén nyáron is gazdag programokat kínál a ko­moly zene kedvelőinek. Első­ként a Magyar Állami Hangversenyzenekar lép fel Békéscsabán, az evangélikus nagytemplomban. A június 2-án, este 8 órakor megren­dezésre kerülő koncert kar­mestere Kobayashi Ken- Ichiro lesz, közreműködik Szabadi Vilmos hegedűn, va­lamint Onczay Csaba gor­donkán. A műsoron Brahms- és Dvorák-művek szerepel­nek. Ugyancsak az evangé­likus nagytemplomban kerül sor június 25-én este 8 órá­tól Alföldy-Boruss Csilla or­gonaművésznő és a békés­csabai Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola le­ánykarának közös hangver­senyére. Vezényel Rázga Jó­zsef; énekel Csavlek Etelka, Sajdy Júlia, Pál Olga és Szonda Éva. Hárfán Felletár Melinda, kürtön pedig Kiss Tamás és Jármi József kí­sér. A repertoárt egyebek között Bach, Bartók. Kodály. érdekes volt, amikor egy-egy lelkiállapotot, például a fé­lelmet, testhelyzettel, moz­gással, arckifejezéssel és hanggal kellett kifejezni. — Miért jelentkeztél év elején erre a fakultációra és vajon megérte? —* A tanárnő elmondta, hogy ez a tárgy tulajdon­képpen a magyar órákhoz hasonlít majd a legjobban. Én szeretem a magyart, ezért jelentkeztem ide. Nem bántam meg. Ügy érzem, megtanultunk viselkedni. Mióta kommunikációt tanu­lunk, sokkal biztosabb va­gyok, könnyebben találom fel magam a legkülönfélébb helyzetekben. Bajban vol­tam például a telefonálás­sal, a bemutatkozást kísérő kézfogással és a köszöné­sekkel. Mostanában már ezekkel sincs problémám. Itt javasolta a tanárnő, hogy induljak egy iskolai szava­lóversenyen. örülök, hogy rábeszéltek, mert második lettem. Szeretnék pszicholó­gus lenni, talán ezt is a fa­kultatív óráknak köszönhe­tem. Legvégül a tanárnőt. Tég­lást Beátát kérdeztük arról, miért válallkozott ennek a programnak a kidolgozására, végrehajtására? — Magyart és oroszt taní­tok ebben az iskolában és osztályfőnök is vagyok, így tapasztalhattam, hogy a gye­rekek mennyire nincsenek tisztában a legalapvetőbb il­lemszabályokkal, hogy nehe­zen fejezik ki magukat és küszködve kommunikálnak. Aki a családban nem tanul meg viselkedni, azt legtöbb­ször az iskolában sem sike­rül „megnevelni”. Egy tan­tervben sem szerepel olyan tárgy, mely ezt segítené, pe­dig nagy szükség lenne rá. Talán a magyar órákon kel­lene többet foglalkozni a té­mával, de olyan feszített a tanterv és olyan kevés időnk van, hogy ez szinte lehetetlen. Most a fakultáció kereté­ben hetente három órát szánhatok arra, hogy maga­tartáskultúrát tanítsak a gyerekeknek. Igyekeztem felbontani a tanóra rendjét, szabadon beszélgetünk, so­kat játszatom, szerepeltetem őket. Az óráinkon foglalkoz­tunk a helyes testtartással, mimikával, gesztikulációval. légzéssel, hangképzéssel és kiejtéssel. Monthág Imre könyveinek segítségével. Az év végére jutottunk el a szövegalkotásig. Ügy érzem, megérte elkezdeni ezt a programot, mert látom a ta­nulókon a fejlődést. Öröm számukra, hogy könnyeden fejezik ki gondolataikat, és minden helyzet, amelyben ügyesen feltalálják magu­kat, sikerélményt jelent. Azt hiszem, a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás körüli probléma oka az, hogy az emberek nem figyelnek oda egymásra. Többet kellene foglalkozni önmagunk és egymás megismerésével! Mozart és Mendelssohn mű­vei alkotják. A színhely még mindig a megyeszék­hely nagytemploma. Itt ren­dezik meg augusztus 24-én azt a koncertet, melyen Ba­ráti István orgonaművész és Elek Tihamér fuvolista lép fel.. Június 9-én Gyomaendrő- dön ,a katolikus templom­ban a Békéscsabai szimfo­nikus zenekar Sugár Miklós vezényletével Mozart mű­veit adja elő. Hegedűn köz­reműködik Kiss András, énekel: Sajdy Júlia, Farkas Éva, Laczó András és Tóth János. Ugyancsak Gyoma­endrődön tartják augusztus 3-án Ella István orgonaest­jét. Békéscsabán, a megyei könyvtár hangulatos belső udvarán július 17-én este 8 órakor az Operaház rézfú­vós kvintettje szórakoztatja a közönséget. A felsorolt hangversenyekre a Filhar­mónia megyei kirendeltsé­gén már megkezdték a je­gyek árusítását. Különösen odaillő, s ezért megkapó kiállítást láthat a közönség a gyulai vár kama­ratermeiben ezekben a he­tekben: Würtzné Szentirmai Klára 23 textilképét mutat­ja be. A textilképek első benyo­másra a középkori műalko­tások hangulatát sugallják, ezért teremtenek különös, mintegy korabeli miliőt idé­ző hangulatot a boltíves, vastag falú vártermekben. Nagyrészt hozzájárul ehhez a képek témája: bibliai jele­netek és alakok az ó- és új­testamentumból. A műveknek csak egy — igaz, a nagyobbik — részét ihlették meg a középkori kézműves-művészek áhíta­tot és odaadást sugárzó mun­kái, a másik inspiráló forrás a népművészet türelemmel és romlatlan díszítő kedvvel varrott, faragott, festett tár­gyaiból származik. Ö maga ezt írta egyik ki­állításának katalógusába: „Régi népi hímzések, faliké­pek, egyházi ruhák dombor­műnek ható varrott díszíté­sei ragadták meg képzele­tem. E régi technikák fel- használásával — gyapjúból. „A műsort írta és össze­állította: Várhelyi Tamás” — olvashatjuk a Delta cí­mű tudományos híradó, a lelevízió egyik legnépsze­rűbb műsorának főcímében. Hogyan született és mióta él a Delta, hogyan készül hét­ről hétre, mi rejlik emögött a rövid információ mögött, hogy „írta és összeállította”? Ezekkel a kérdésekkel ke­restük fel Várhelyi Tamást. — Kezdjük a kezdetekkel. Mióta létezik a teleinzióban a Delta? — Jövőre lesz 25 éves — kapjuk a választ. — Az idei tehát a 25. évfolyam. Én a műsor harmadik szerkesztő­je vagyok, és a Delta létre­jötte előtt három tudomá­nyos ismeretterjesztő műso­ra volt a televíziónak. Ez lett a negyedik. Amikor azon törtük a fejünket, mi le­gyen az új műsor címe, ez a „negyedik” adta az ötle­tet. A delta a görög ABC negyedik betűje. — Tekintsük át röviden ezt a közel negyed évszázadot. — Az adások kezdetben 15 percesek voltak és hat- hetente jelentkeztek. Aztán 3-4 hetente és valamivel hosszabb időtartamban. Volt, amikor vasárnaponként, és volt, amikor pénteken je­lentkezett a műsor. Most már jó ideje vasárnap dél­utánonként hangzik fel a Delta szignálja, jelennek meg alatta a jól ismert képsorok. A műsor 25 perces. — Hogyan jellemezné a Deltát? — Klasszikus híradó, amely tudományos újdonsá­gokat prezentál. Természete­sen hetente az egész rendel­kezésünkre álló időt kitöltő újdonság nincs, ezért a mű­sort érdekességek, látvá­nyosságok egészítik ki. Ezek a rövid, tömör információk felkeltik az érdeklődést, hogy a nézők igyekezzenek utána nézni a témáknak. Persze, a lapok átfutási ide­je az elektronikus techniká­hoz képest lassú, de néhány hónap múlva már a külön­böző külföldi és hazai fo­lyóiratokban olvasni lehet a Deltában felvillantott új­donságokról. — Mi a tapasztalatuk, ho­gyan fogadja a közönség a Deltát? gyönggyel, aranyszállal, ken­der- és lenanyagokkal — varrtam munkáimat.” A művek közül jó néhány élénk, tiszta színű fonalak­kal készült — mint pl. a „Sárkányölő Szent György” és az „Illés szekere" — s ez­zel az erős színhangzással született a népművészetből sarjadó „Lovas huszár". „Tulipános láda”, „Huszáros szék” is. Ez a három kép motívumával is kapcsolódik a magyar népművészethez, mégsem ez a konkrét rokon­ság jellemzi W. Szentirmai Klára képeit, s nem is ez adja munkáinak karakterét, hanem az alkotásnak az az áhítata, alázata és szeretete. amelyhez hasonló a közép­kori fafaragók, és régi száza­dok hímzőasszonyainak a kezét mozgatta. Logikusnak tetszhet ezek után megkérdezni, korsze­rű-e W. Szentirmai Klára művészete? Igen, annyira, amennyire érvényesek nap­jainkban a biblia példázatai, illetve amennyire értékes az emberi kultúrától nem elsza­kadó művészi-emberi meg­— Nagy érdeklődéssel. Ezt bizonyítja a magas tetszési index, általában 82—86 pont körül van. Egyenletesen át­lagosan 4—4,5 millióan né­zik a Delta egy-egy adását. Nyáron is, amikor pedig nem túl ideális a vasárnap délutáni 6 órai időpont. Mégis, akit érdekelnek a tu­dományos újdonságok, úgy osztják be az idejüket, hogy nézni tudják. Vannak kiug­ró adataink is. Például ami­kor a traumatológiáról szóló filmet vetítettük — bár a műsorvezető felhívta a fi­gyelmet, hogy nem gyenge idegzetűeknek való lesz a látvány — 93 pont volt a tetszési index. És bizonyíték a rengeteg levél, amit kapunk. Főleg az orvosi újdonságok iránt nagyon nagy az érdeklődés. A levelekből kitűnik, a né­zők szeretik a rövid, tömör, sok információt adó tájé­koztatásokat. — Honnan veszik az anya­gokat? — Főleg a tévébe érkező anyagokból dolgozunk, és ka­talógusok alapján rende­lünk. Feldolgozásuk nagyon sok munkát ad. — Kik a munkatársai? — Ifj. Kollányi Ágoston a rendező, ő is a harmadik, ahogyan én a harmadik szer­kesztő vagyok. Az ”ős” mű­sorvezető pedig több mint két évtizede Kudlik Júlia. A Delta sikerében neki nagy része van, de meggyőződé­sem, hogy az ő személyes si­keréhez hozzájárult a Delta műsorvezetése is. — Mik a terveik? — Minden Deltában van egy magyar filmtudósítás. Szeretnénk többet adni a magyar tudomány és tech­nika eredményeiből. De a saját forgatás nem könnyű. Struktúrán, stíluson nem kí­vánunk változtatni. Igyek­szünk tartani a jó átlagos színvonalat, hisz kiemelke­dőt csak ritkán lehet nyúj­tani. Érdekes, közérthető anyagok adására törekszünk. Finomítani lehet és kell. Ér­dekesebbé is szeretnénk ten­ni a Deltát, de ez csak rész­ben függ tőlünk. Mindent lehet még jobban csinálni, nekünk is ez a célunk. MOZI Távol Afrikától Két szmokingos úr beszél­get: — Mennyi? — öt. Rövid, lényegre törő a dis­kurzus, melynek során egyi­kőjük sem látszik túlságosan lelkesnek. Mert ez a be­szélgetés az Oscar-díjak ki­osztása után történik, s las­sacskán megérjük, hogy ha csak öt kicsi szobrocskával jutalmaznak egy filmet, bi­zony leégésnek számít. Tucatszámra adják ugyan­is a díjakat, ami erősen megkérdőjelezi az egész ce­remónia értékét. Persze, ha nem a művészi színvonalat, hanem csak az eladhatósá­got mérik, akkor nincs min vitatkozni. Tulajdonképpen meg is kell becsülni, ha úgy osztályozzák a filmeket, mint a szállodát vagy a ko­nyakot: hány csilagos, azaz mennyi Oscart kapott. Ilyen megítélés alapján a Távol Afrikától című produkció, Sydney Pollack öt Oscar-díj- jal kitüntetett filmje, a biz­tos sikerek közé tartozik. Ér­demes tehát megfigyelni ez alkalommal a siker termé­szetrajzát. Jó történet nélkül aligha számíthat film közönség­visszhangra. A Távol'Afriká­tól lényegében egy szerelmi história, leöntve sok min­dennel, például egzotikus tá­jak ragyogó felvételeivel, ál­latmesével, pici kis humor­ral. Hiába, kérem, az érzel­mek közül a szerelem öjrök, megunhatatlan téma, így a vetítés végére előkerülnek a zsebkendők, mert ez egy édes-bús történet. Ügy tű­nik, olyan nagy a kereslet az ilyen megható önmarcango- lásokra, hogy a néző azt is megbocsátja, ha időnként ki­fejezetten sekélyes, kiszámít­ható a sztori. Lehet, hogy ta­lán hat Oscart is kapott vol­na a film, csak levontak egy büntetőpontot, amiért az ön­magát túlélt szerelem civódó korszakában a párbeszédek bántóan gyengécskék voltak. Bármely főiskolai vizsga­munkából az ilyen részeket könyörtelenül kivágnák. A biztos siker záloga, hogy ismert mozicsillagok jó sze­repeket játszhatnak. Robert Redford, Meryl Streep és Klaus Maria Brandauer kedvéért szívesen váltunk je­gyet, s ezúttal nem is csa­lódunk bennük. Örömmel jelenthetem, hogy végre egy igazán „mozisze­rű” filmet láthatunk. Nem akar semmi hókuszpókuszos művészkedő többletet, csak a nézőt elszórakoztatni, ki­csit elandalítani. Mert bi­zony hiányzik az efféle kí­nálat, pedig dől a közönség, vevők vagyunk rá. Át kell adni magunkat a profi mó­don megkomponált képso­roknak, együtt kell élni a szereplőkkel, s ha úgy érez­zük, hogy ott vagyunk ve­lük Afrikában, akkor jó há­rom órát szerezhetünk ma­gunknak. Csak semmi ta­máskodás, kételkedés! Higy- gyük el, hogy olyan operet- tesen kisuvikszoltak a feke­te bőrű emberek, hogy kor­báccsal is el lehet zavarni az áldozatait marcangoló oroszlánokat, s hogy az élet­ben minden úgy alakul, ahogy a filmesek sugallják. Még egy sajátos filozófiát is tanácsol a hősnő: ha már minden tűrhetetlennek lát­szik, „rátesz egy lapáttal”, s kiderül, nem is olyan bor­zasztó az egész. Ki lehet próbálni. (Andódy) Erdős Márta A Nagymágocsi Egyesült Mgtsz — „B" kategóriás — pályázatot hirdet ÉPÍTÉSVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Feltétel: legalább szakirányú technikusi végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés: a 25/1983. MÉM sz. rendelet alapján. Jelentkezés írásban vagy személyesen a termelőszövetkezet elnökénél. Cím: Nagymágocs, Lenin u. 50. Gajdács Emese A Filharmónia nyári rendezvényei nyilatkozás. Ibos Éva fl Delta és vidéke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom