Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁJUS 27., SZERDA Ára: 1,80 forint XLn. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Június 11-én megyei tanácsülés Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Araczki Jánosnak, a megyei tanács általános elnökhe­lyettesének vezetésével — május 26-án, tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — vb-határozat végrehajtásáról szóló jelentés kereté­ben a hatósági munka tapasztalatainak értékelése, külö­nös tekintettel a vb-titkárok törvényességi munkájára; — a júniusi megyei tanácsülés előkészítése; — az állategészségügy megyei helyzete, feladatai és az élelmiszerek minőségellenőrzésének tapasztalatai; — bejelentések. A végrehajtó bizottság Békés Megye Tanácsát 1987. június 11-re összehív­ta. A napirend a következő lesz: az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztala­tai, az ifjúságpolitikai intéz­kedési terv végrehajtása, a tanácsok jogalkotó tevé­kenysége, a tanácsrendeletek megvalósulása; a munkások élet- és munkakörülményei, szakképzettségük, művelő­désük alakulása, a munka­képes korú lakosság foglal­koztatásának helyzete me­gyénkben; Békés Megye Ta­nácsának a Hazafias Nép­front Békés Megyei Bizott­ságával és a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsával kö­tött együttműködési megál­lapodásának megújítása; be­jelentések, interpellációk. A tanácsülés ezúttal is nyilvá­nos, helye a megyei tanács székháza. Az állategészségügy me­gyei helyzetéről, feladatai­ról és az élelmiszerek mi­nősége ellenőrzésének ta­pasztalatairól szóló jelentés vitájában részt vett többek között dr. Kemény András, a MÉM osztályvezető-helyet­tese. A Békés Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszerel­lenőrző Állomás — a jelen­tés készítője — 1983. janu­árja óta tevékenykedik e szervezeti formában. Fel­adata a megye állategész­ségügyi, élelmiszerhigiéniai és élelmiszerminőség-ellen- őrzési szakigazgatás ellátása. Ami az állategészségügy helyzetét illeti, megyénk­ben 1972—73. óta nagy gaz­dasági kárt okozó fertőző betegség járványosán nem fordult elő. A szarvasmarha­állomány 1980. óta gümő- kórtól és brucellózistól men­tes, javult a sertés-, a juh- és a baromfiegészségügy helyzete. Az élelmiszerhigiéniai szakigazgatási feladatok el­látását 5 kirendeltség (Bé­késcsaba, Gyula, Orosháza. Szarvas, Gyomaendrőd) ke­retében működő állatorvo­sok, a kirendeltség hatáskö­rébe nem tartozó területe­ken pedig a körzeti üzemi (Folytatás a 3. oldalon) Munkásénekkari szemle Békéscsabán „A dal, az éneklés közös­ségteremtő és közösségmeg­tartó ereje óriási és mindig is nagy szerepet játszott az emberiség életében, hiszen általa érzelmekre lehet hat­ni, benne őszintén fel lehet oldódni, lelkesíteni és moz­gósítani mind nagyobb fel­adatok elvégzésére, tettek véghezvitelére.” E szavakkal kezdte meg­nyitóbeszédét május 25-én este, a Vándor Sándor mun­kásénekkari szemlén Szél- jak György, a Szakszerveze­tek Békés Megyei Tanácsá­nak titkára. Ezt követően szólt arról, hogy a forradal­mi munkásmozgalom kiala­kulásában milyen fontos szerepet töltöttek be a mun­káskórusok, majd így foly­tatta; „Mindig voltak olyan munkások, akik vállalták az üldöztetést, és olyan ének­kari vezetők, akiknek szor­galmas munkája során egy­re erőteljesebben zengett a dal, hirdetve a munkásosz­tály erejét, forradalmi el­szántságát. Ilyen ember volt Vándor Sándor is.” Szelj ak György végül a Békés megyei öntevékeny dalárdák történetéről, s ar­ról beszélt, hogy ma mi­lyen szerepük, feladatuk van a munkásénekkaroknak. A dobogót elsőként a Bé­késcsabai Általános Mun­kásdalkör foglalta el. Bemu­tatkozásukat követően — melyet Sutyinszki János ve­zényelt —, Mosolygó Miklós vezényletével az Orosházi Madrigálkórus lépett fel. Végül a Békéscsabai Bartók Béla vegyes kar színvonalas előadásában gyönyörködhe­tett a közönség, karnagyuk: Rázga József. A nézők között a szakmai értékelő bizottság is helyet foglalt. A zsűri elnöke Nagy Olivér zeneszerző, főiskolai tanár volt, tagjai Dobra Já­nos karnagy és Pálinkás Péter, a Kórusok Országos Tanácsa főmunkatársa. A húszperces programok után Nagy Olivér elismerő szavak kíséretében adta át a kórusok vezetőinek az em­léklapokat, majd közös énekléssel zárult a Megyei Művelődési Központ és a KOTA Békés Megyei Szer­vezetének rendezvénye. Dobogón a Békéscsabai Általános Munkásdalkör Fotó: Fazekas Ferenc Hámori Csaba Szófiába utazott Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tegnap Szó­fiába utazott, ahol részt vesz a Dimitrovi Komszo- mol XV. kongresszusán. Bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Venelin Kocev, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. Táborszky Jánosné vanyarci lakásán a helybeli népviselet­be öltöztetett babákat készít. Az idős asszony nagy kéz­ügyességgel hímezi és varrja össze a falu ünnepi öltözkö­déskultúrájának megfelelően a mini ruhadarabokat, ame­lyek hűen tükrözik a szlovák nemzetiségi község népvise­letét (Fotó: Rigó Tibor — KS) Békéscsabai kulturális napok Zrenjaninban Térzene, kiállítások, hangverseny az első napon (Munkatársunk telefonje­lentése.) Zrenjaninban tegnap, el­kezdődött a békéscsabai kul­turális napok rendezvényso­rozata. Az ötnapos program első eseménye délután há­romnegyed ötkor a békés­csabai ifjúsági fúvószene­kar térzenéje volt. A városi ifjúsági otthon előtt zenével toborozták az érdeklődőket, majd folytatták a muzsiká­lást a múzeum előtt," ahol 5 órakor kettős kiállítás nyílt. Az egyik teremben a Bé­kés Megyei Művelődési Köz­pont népművészeti köreinek alkotásait ismerhette meg a szép számú érdeklődő. Fafa­ragások, kovácsmunkák, szőttesek, nemezek, ko­sarak, fonások valla­nak megyénk kézműves kincséről, s a régi mesterek utódainak hagyományőrző tevékenységéről. A múzeum nagyobb termében kapott he­lyet hatorczai János és ifj. Abrahám Béla mintegy száz színes fotója Békéscsabáról. A megyeszékhely legjelleg­zetesebb részeit bemutató fotók kiváltották vendéglá­tóink kíváncsiságát. A kiál­lítást, egyben a kulturális na­pokat Fekete Jánosné, Bé­késcsaba Város Tanácsá­nak általános elnökhelyette­se nyitotta meg. Fekete Já­nosné röviden bemutatta Békéscsabát, a két város testvérkapcsolatát érintve a következőket mondta: „A nemzetközi kapcsolatok fon­tosságát úgy gondolom, alig­ha kell bizonygatni a mai kor emberének, a tisztelt je­lenlevőknek. A történelmi múlt és je­len, de a jövő szempontjá­ból is egyértelműen érthe­tő az, hogy Magyarország és Jugoszlávia népei nagyon ér­zékenyek, nyitottak a világ dolgaira. Érthető ez azért is, mert emberek, eszmék, informá­ciók áramlásának keresztút- ján élünk. Európában élünk, vagyis egy olyan földrészen, amelynek nyugalma vagy nyugtalansága átragad a vi­lágra. Szocialista társadal­mat építünk, ezáltal világ­méretű társadalmi küzde­lemnek vagyunk részesei. A békés egymás mellett élés politikájának elveire épít­ve nemcsak országaink kö­zött, hanem a települések — a tanácsok szintjén is kiala­kultak azok a kapcsolatok, amelyeknek alapvető célja: elősegíteni a kölcsönös meg­értést és bizalmat, a baráti és jószomszédi kapcsolato­kat, a nemzetközi békét, biz­tonságot és igazságot. Ezen a nemes politikai alapon született és teljese­dett ki Zrenjanin és Békés­csaba immár két évtizedes testvérvárosi kapcsolata is.” A kiállítás után vendég­látóink fogadást adtak a mú- zeurnban. Mikor telefontudósításo­mat küldöm, az ifjúsági fú­vószenekarra még izgalmas percek várnak. Este nyolc­kor az ifjúsági otthonban lépnek fel a csabai muzsi­kusok. A Máté Mátyás által vezetett 37 tagú zenekar ez­úttal másodszor jár külföl­dön, idegességre azonban semmi ok, hiszen az első rö­vid fellépés, a térzene már sikeresen megtörtént, s az itteniek kedvezően fogadták. Az esti koncertről majd csü­törtöki számunkban írunk. (ungár) Hz Állatorvos-tudományi Egyetem jubileumi ünnepsége Az Építők Rózsa Ferenc székházában tegnap rendez­ték meg a 200 éves Állat­orvos-tudományi Egyetem ju­bileumi ünnepségét. Az el­nökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Köpeczi Béla akadémikus, művelődési mi­niszter, Medve László egész­ségügyi miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Ott volt Juan Figueroa, az Ál­latorvos-világszövetség el­nöke. Az ünnepségre 24 ország­ból mintegy 160 vendég ér­kezett. A jubileumi ünnepséget dr. Kovács Ferenc akadémikus, az egyetem rektora nyitotta meg. A megnyitó után Loson- czi Pál mondott ünnepi kö­szöntőt. Szólt arról, hogy az intézmény fejlődésének az egykori állatgyógyászati tan­széktől a mai önálló egyete­mig vezetett pályája jól ér­zékelteti annak a tudomány­nak és az ügynek a fontos­ságát, amelyet művel és szolgál. Azért tudott és tud maradandót és értékállót al­kotni, mert a hazai állator­vosképzést és állategészség­ügyet mindig az időszerű kérdések megoldására irá­nyuló törekvés jellemezte. Különösen fontos ez napja­inkban, a szocialista mező- gazdasági nagyüzemi gazdái- ■ kodás feltételei, körülményei között; a nagyüzemi terme­lés folyamatosan újabb és újabb feladatot ad az állat­egészségügyi intézmények­nek, szakembereiknek, az állatorvosoknak. Losonczi Pál bejelentette, hogy a 200. évforduló al­kalmából az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló ér­demrendjét adományozta az Állatorvos-tudományi Egye­temnek, értékes munkássága, az állatorvos-tudomány és ál­lategészségügy fejlesztése, valamint az állatorvosképzés terén elért kimagasló ered­ményeinek elismeréséül. Az Elnöki Tanács elnöke a ki­tüntetést a Minisztertanács által adományozott jubileu­mi oklevéllel együtt adta át dr. Kovács Ferencnek. Ezután Pál Lénárd mon­dott üdvözlő beszédet. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében kö­szöntötte az egyetem tanára­it és diákjait s az állat­egészségügyi szolgálat dolgo­zóit. A magyar állatorvosok munkásságát méltatva utalt arra: az elért sikerekben meghatározó szerepet ját­szott, hogy a régi, kiváló professzorok nagy figyelmet fordítottak az oktatási, a ku­tatási és a gyakorlati munka szoros egységére; az egyetem mai vezetői — nagy elődeik munkásságának méltó foly­tatóiként — ápolják és erő­sítik ezt az egységet. A tör­ténelmi múlt méltatása után szólt arról, hogy a korszerű állattenyésztés szükségessé tette az egyetem jelentős fejlesztését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom