Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

\ o 1987. május 21., csütörtök II szarvasi Haki külföldön és itthon I • ! 1 ______________,_______________________________________l________:_______:______________________________________________J K övizig Következetesebb, igényesebb munkával... A Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) párt- bizottsága a közelmúltban számolt be gazdaságpoli­tikai irányító, szervező és ellenőrző tevékenységéről az MSZMP Gyulai Városi Végrehajtó Bizottsága előtt. Az igazgatóság alapvető feladata az állami tulaj­donban lévő és a vízügyi kezelésbe tartozó létesít­mények fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, szükség szerint az ár- és belvízvédekezés irányítása, a vizek minőségének védelme, a területi vízgazdálkodási fel­adatok koordinálása, az ágazat területi képviselete, valamint a vízügyi hatósági és felügyeleti munkák — ellátása. Pecsenyekacsatörzs be­szerzésére Nyugat-Európába utazott egy hazai küldöttség. Sokfelé jártak, míg végül rátaláltak egy farmer birto­kán arra ^a kacsára, melyet heteken át kerestek. A far­mer elmondta, milyen nagy­szerű' termelési paraméterek jellemzik az általa tenyész­tett kacsákat. Elmondta, hogy mennyire jövedelmező a tartásuk, s azt, hogy utó­daik a baromfifeldolgozóban milyen elsőrangú minősítést kapnak. A piacon a fogyasz­tók szívesen vásárolják, mert kifogástalan a minőségük. A küldöttség egyik tagja a ka­csatörzs importjára szerző­dést ajánlott a farmernek, mire az csodálkozó szemmel nézett. A kacsákat Ugyanis ő Magyarországról szerezte be, közelebbről a Szarvasi Haltenyésztő és Kutatóinté­zettől vásárolta. Derűs arc­cal meg is adta a szarvasi címet, mire az érdeklődők erejéből csak annyira tellett, hogy kaján mosolyra elhúz­ták az ajkukat. — Igaz lehet ez a kedves anekdotának beillő történet? — kérdeztem dr. Müller Fe- renctől, a Haki igazgatójá­tól. — Minden megtörténhet mai világunkban. Magam is visszahallottam ilyen vagy ehhez hasonló, velünk, mun­kánkkal kapcsolatos történe­tet. Kétségtelen, van benne valami, hiszen a világ or­szágaiban jobban ismernek bennünket, mint idehaza, közelebbről Békés megyé­ben. Kacsáink, hogy az elő­ző példánál maradjak, Euró­pában, Ázsiában, a pekingi kacsa országában jobban ott­honosabbak, mint itthon. Hírünk ment Kínába, s ami­kor hazánkban járt a kínai földművelésügyi • miniszter, eljött hozzánk és nagy ' ér­deklődéssel szemlélte a szarvasi kacsákat. De Nyu- gat-Európából is több ma­gas rangú delegáció járt ná­lunk a kettős hústermelés ta­nulmányozására. — A szarvasi kutatóinté­zet munkájában a nagyobb hányadot mégiscsak a hallal kapcsolatos kutatások, tudo­mányos eredmények gyakor- latba történő átültetése ad- ja, hiszen ez az intézet fő profilja. Fonalpiac Minden rosszban van va­lami jó — tartja a mondás. Például az idei hosszú tél igencsak terhűnkre volt, de arra feltétlenül jó volt, hogy a lányok, asszonyok kösse­nek, horgoljanak néhány modéllt tavaszra, vagy a hű­vösebb nyári estékre. Így két legyet üthettek egycsa- pásra. Könnyen követhetik a divat gyors változását, a butikáraknál jóval olcsób­ban. Arról nem Is szólva, hogy valamennyi kézimunka egyedi darab, mgevalósul- hat tehát a nő álma: puló­verének, kardigánjának nem lesz párja. A kézimunkázási kedvet fokozza, hogy egy­más után jelennek meg a jobbnál jobb. ötleteket adó mintakönyvek, melyek álta­lában gazdagok férfi-, női és gyermekmodellekben. Sőt, a szerkesztők a laká­sok otthonosabbá tételére is gondolnak; számtalan kö­tött és horgolt párna-, terí­tő-, függönymintát is felso­rakoztatnak. Most viszonylag kielégítő­nek mondható a kínálat. Hosszú esztendők tapasztala­tai szerint május és szep­tember között kialakult egy holtidény, feltételezhetően a nyaralás és az őszi iskola- kezdés miatt. Mégis, tavaly kisebb-nagyobb zökkenők voltak az ellátásban. A két — Valójában ez a kutató­munka áll hozzánk legköze­lebb. Igen jelentős hazai és nemzetközi ráfordítással in­tézetünk nemzetközi kutatá­si központtá vált az utóbbi évtizedben. Pontykísérlete­inkre és nemesítőmunkánkra az ENSZ Élelmezési Szer­vezetében, a FAO-ban is fel­figyeltek. Kutatóbázissá nőtt Szarvas, nemzetközi rangot szereztünk. Pontyból gén­bankunk van, mely egyedül­álló a világon. A Szarvason folyó munkát az ENSZ szakemberei is ta­nulmányozták. A FAO 1984- ben Szarvasra hozta a világ halkutatással foglalkozó in­tézeteinek vezetőit. Több na­pon át tanácskoztak és mind­végig tudtak újat mondani erről az idehaza kissé aláér­tékelt munkáról. Kapcsola­tuk a világgal azóta felerő­södött. Nemcsak a tudomá­nyos folyóiratok cseréjét ol­dották meg, hanem kétoldalú tudományos kapcsolatokat is teremtettek távoli földrészek országaival. Évente már rendszerésen 4-500 külföldi kutató fordul meg náluk és már 30—35 országgal építet­tek ki tudományos és üzleti kapcsolatokat. — Nagyon jelentősnek tar­tom, hogy intézetünket a FAO gyakorta felkéri a vi­lág országaiban folyó halá­szati, haltenyésztői és kuta­tómunka helyszíni szakértői véleményezésére. Csávás Im­re Thaiföldön, dr. Krasznai Zoltán ' Bangladesben, dr. Oláh János Indiában, Vára- di László Pápua Üj-Gineá- ban járt az utóbbi időben. Én magam Lesotób'an töltöt­tem néhány hetet a FAO megbízásából. Természetesen minden, utunkat felhasznál­juk a magyar kutatási- és műszaki eredmények pro­pagálására. így részt ve­szünk a hazai gyártmányú halászati és halnevelő be­rendezések exportjának nö­velésében is. — Mennyi lehet az a va­luta, ami közreműködésük­kel gazdagítja népgazdasá­gunkat? — Az intézet idei közvet­len exportja 300 ezer dol­lárra tehető. A közvetett ex­port, ami a halnevelés esz­közeit, különböző berendezé­seket tartalmazza, ezeket az ipar gyártja és a Vízépítő nagy hazai forgalmazó, a Temaforg és a FOKI nem tudta kielégíteni az igénye­ket. A különböző árucserék és külföldi beszerzések javí­tottak a fonalhelyzeten, így a fonalpiacon kialakult va­lamelyest a verseny. Azt nyilván mondani sem kell, különböző minőségű a kíná­lat. A Temaforg Vállalat mint­egy huszonnyolcféle fonalat forgalmaz évente. Budavári Tibor kereskedelmi igazgató elmondta: különleges, úgy­nevezett fantáziafonalak ké­szítésére nem vállalkozhat­nak, mert gyártásukhoz hiá­nyoznak a megfelelő gépek. De igyekeznek évről évre új termékekkel megjelenni a piacon. Tavaly három új fonal gyártását vezették be. Ezzel szemben megszüntet­ték a Panni, az Ilona és a Panka fonal gyártását, s hogy e három termékből még meglévő készlet mi­előbb elkeljen — 45 tonna fonalról van szó —, árukat csökkentette a vállalat. Az idei esztendőre is tervez hasonló akciót a Temaforg. Egy, esetleg két terméket érintene a gyártmányváltás. Az ezekből felhalmozódott mennyiséget várhatóan 20- 30 százalékkal kínálják majd olcsóbban. A másik hazai forgalmazó a Fonalkikészítő Vállalat, a FOKI, húszféle terméket gyárt folyamatosan, külön­böző vastagságban, és leg­Tröszt, valamint a Hidroex- port útján kerül külföldre, 4-5 millió dollárra becsülhe­tő. Ezek a kutatómunka kéz­zelfogható eredményei, hi­szen ezeket a berendezéseket mi kísérleteztük ki, a mi műszaki gárdánk alkotta meg a prototípusokat. Sze­rencsének mondható, hogy ezeket a hozzánk látogató szakemberek, akik FAO-ösz- töndíjjal több hónapot töl­tenek nálunk, látják, műkö­dését megfigyelhetik, majd hazautaznak és néhány hó­nap múlva különböző beren­dezésekért jelentkeznek, megvásárolják azokat. — Mennyire szervezettek ezek a tanfolyamok és to­vábbképzések? — A FAO részére oktatási programmal rendelkezünk. Ezt a FAO beajánlja a kü­lönböző országoknak, ahon­nan hozzánk jönnek. Rövi­desen Brazíliából várunk egy csapatot. Jelenleg Iránból nyolcán tartózkodnak itt, Szarvason, ők anyahalakat is kérnek. Jordánia hal-kacsa program készítését kérte tő­lünk. Görögország szakembe­reinek továbbképzését bízta ránk. Ugyancsak a görög kapcsolatok fejlődését je­lenti, hogy egyik víztározó­juk benépesítésére tőlünk kértek segítséget. Most egy újszerű feladaton dolgozunk. A francia földművelésügyi tárca a Szarvason folyó ku­tatási és műszaki fejlesztési munkáról filmet kért. Azt vizsgáljuk, hogy a franciák segítségével, hogyan tud­nánk a magyar halászati ku­tatás eredményeit harmadik országban értékesíteni. — KGST-n belül kapott-e valamilyen feladatot az ön — ■— .....— ■ - "» á ltal vezetett intézmény? — Az utóbbi időben a szo­cialista országok is felfigyel­tek munkánkra. Kétoldalú tudományos kapcsolatokat alakítottunk ki szovjet, NDK, lengyel, csehszlovák, bolgár, román testvérintéze- tekkel. Ennek eredménye­ként KGST-én belül meg­kaptuk az édesvízi halászat­fejlesztés és a genetikai munka koordinálásával ösz- szefüggő feladatokat. — Hogyan győzik ezt a sok munkát idővel és ener- giával? alább huszonötféle színben. Az idei esztendőben új ösz- szetételű, két-, három-, négyágú bukléfonallal je­lennek meg. Mint dr. Szabó Imréné igazgató elmondta: csomózási megoldással te­szik a korábbinál mutató- sabbá az új fonalat. Alapanyag-áremelkedésre hivatkozva március 1-jétől tizenegy termékének árát emelte fel a Temaforg Vál­lalat. A növekedés 7,7—9,8 százalék között mozog. A vállalat keresletcsökkenéssel számol az áremelés követ­kezményeként. Valamivel később, ponto­san április 1-jétől emelte árait a FOKI is. Dr. Szabó Imréné igazgató elmondta, az alapanyagár-emelkedés — Az idő számunkra min­dig kevés. Kevés, mert ösz- szesen 24 kutató dolgozik a szarvasi Hakiban, így a mű­szaki gárdánk, amely ugyan nem kutatóstátusban van, szintén jelentős feladatot old meg. Itt mindenki kutat, ke­resi a jövő lehetséges leg­jobb haltenyésztési megoldá­sait, eszközeit, s mind e mel­lett még egy olyan üzemet is felügyel, szérvezi a munkát, ahol évente 120 millió forint értékű árutermelés folyik. Nemcsak halat termelünk, bizonyítjuk a világnak, hogy a szarvasi pontyok kiváló áruhalak, hanem különböző haltápokat, gyógytápokat is előállítunk hazai és nem­zetközi forgalmazásra, de a kisebb szériás berendezése­ket is itt gyártjuk. így az­után mindenki megértheti, hogy milyen összetett, sok energiát igénylő munka a miénk. — A hazai haltenyésztés­ben hogyan ítéli meg az in-' tézet szerepét? — Talán a kacsáról el­mondott anekdota a jellem­ző. Az itthoni halászat még nem romlott le annyira, hogy a mi szakvéleményünket kér­jék. Ahol kérték, segítettünk, növelték is eredményeiket. Több gazdaság fejlesztési forrás hiányára hivatkozva követi a hagyományt. Ered­ményük évről évre csökken, a veszteséges gazdálkodás felé rohannak. Újítani, meg­újulni kellene ezekben az üzemekben is. A tudomány kész a szükséges segítség megadására. Intézetünk ki­nyitotta kapuit. Megrendez­tük és minden évben meg­rendezzük a Haki tudomá­nyos napokat. Több száz szakembert meghívunk, néz­zék, lássák, mit ajánlunk, miben tudunk segíteni. Meg­hallgatják előadásainkat, az­után elmennek haza és min­den marad a régiben. Ügy érzem, a megújulási kész­séggel bajok vannak, de a fogadókészséggel sincs min­den rendben, amit legbeszé­desebben a hazai haltermelés alakulása bizonyít. A ponty­genetika adta lehetőségek kihasználásának körülbelül a felénél tartunk. Ez azt je­lenti, hogy bőven lenne mit tenni a hazai halhústermelés • 10 millió forintos többletki­adást jelentene számukra, amit nem tudnak felvállalni. Ezért hét gyapjútartalmú termékük árát felemelték. A növekedés 2,5 százalékos. Lehetséges, hogy a fonal­áremelések visszavetik a ke­resletet. De valószínűleg csak átmenetileg. Hiszen tudvalévő, kézimunkával több-kevesebb pénzt megta­karíthatnak a családok, és nyilván ezzel magyarázható, hogy egyre többen vesznek kötő- és horgolótűt a kezük­be. A nehezedő gazdasági helyzet arra kényszerít, hogy minden forintot okosan költ- sünk el, és takarékos élet­vitelre törekedjünk. ^ ké- zimunkázás is egy lehetőség a takarékosságra. H. T. Debreczeni Mihály, a Kö­vizig pártbizottságának tit­kára beszámolójában el­mondta, hogy ha a fent em­lített alapvető feladatok nem töltik ki a meglévő ter­melőkapacitást, akkor a gazdaságos működés érde­kében más, profilba vágó munkákat kell vállalni. A városi pártbizottság végrehajtó bizottsága leg­utóbb 1982-ben értékelte a Kövizig pártbizottságának tevékenységét. Debreczeni Mihály hangsúlyozta, hogy az azóta eltelt években a korábbiaktól eltérő feltéte­lek határozzák meg a Kö­vizig munkáját. A létesítmé­nyeik fenntartására biztosí­tott állami pénz reálértéke csökken, s emiatt a kapaci­tás-kihasználásra növekszik a megrendelőknek végzett kivitelezési munka. Ám pro- Tilba vágó feladatot egyre nehezebb találni és vállalni. A szabályozók változása az igazgatóság gazdálkodásával szemben egyre inkább vál­lalatszerű követelményeket támaszt. Az elmúlt öt esz­tendőben szerencsére rend­kívüli ár- és belvízvédeke­zés nem volt, ugyanakkor megnövekedtek a vízminő­ség-védelemmel kapcsolatos feladatok. A gazdaságpolitikai irá­nyító, szervező, ellenőrző te­vékenységgel kapcsolatban elhangzott, hogy a Kövizig pártbizottsága a gazdaságve­zetés beszámoltatásával fo­lyamatosan figyelemmel kí­séri a gazdasági feladatok végrehajtását, s a szükséges tanulságok megállapítása után ajánlásokat fogalmaz meg. A gazdaságpolitikai irányító munka a pártbizott­ságnál testületi munka. Eh­hez nagy segítséget nyújt a rendszeresen működő gazda­ságpolitikai munkabizottság, főként a különböző testületi előterjesztések véleményezé­sével. Sok gazdaságpolitikai témát feldolgozó ülés anya­gának elkészítésekor tá­maszkodnak az alapszerve­zetektől kért, valamint más módon összegyűlt informá­ciókra, illetve az ideiglenes munkabizottságok által gyűjtött véleményekre. — így tudjuk biztosítani, hogy a testületek elé kerülő előterjesztésekben és az ott hozott határozatokban a párttagság, sőt a párton- kívüliek minél szélesebb körből szerzett véleménye tükröződjék. Ez a határoza­tok végrehajtására is kedve­ző hatással van — mondta Debreczeni Mihály —, majd így folytatta: — Ügy ítéljük meg, hogy gazdaságirányító, -szervező és -ellenőrző mun­kánk eredményességét fo­kozni kell. Ez azért is indo­kolt, mert nem tudtuk elér­ni valamennyi határozatunk eredményes végrehajtását és a termelési, valamint gaz­dálkodási tevékenységünk­ben tapasztalható kedvezőt­len tendenciát nem tudtuk megállítani. Már az idén meg kell akadályozni az évek óta tartó, túlnyomó- részt gazdálkodási fogyaté­kosságokból fakadó nyere- ségszint-csökkenést, s köze­lítenünk kell az igazgatósá­gok országos átlagához. Az ez ellen ható tényezőket fel kell számolni, az ezt elő ném segítő, hátráltató és nem ez irányban tevékeny­kedő vezetőket lé kell vál­tani. Az előrelépés kulcsa a vezetői munka magasabb szintű ellátása. Csakis az eddigieknél szigorúbb, na­gyobb követelményt támasz­tó, következetesebb, igénye­sebb munkával lehet ered­ményesebben, hatékonyab­ban dolgozni... Cserei Pál, a megyei párt- bizottság gzadaságpolitikai osztályának munkatársa hozzászólásában hangsúlyoz­ta, hogy az egyébként kri­tikus hangvételű beszámoló­ban elhangzott feladatoknak konkrétabbaknak kell lenni­ük. A termelés eredményes­sége természetesen nagyban függ a külső, objektív kö­rülményektől, ám meg kell teremteni az igazgatóságon belül a vezetői, dolgozói ér­dekeltséget is. Goda Péter, a Kövizig igazgatója elmondta, hogy az utóbbi években korszerű­sítették a termelés- szerke­zetét, fokozták a termelő- egységeik önállóságát, s ez­zel felelősségüket is. Újsze­rű vállalkozáspolitikára van szükség, mert ebben az iparágban nagyon kiélezett a verseny, s a versenytárgya­lásokon meg kell küzdeni minden egyes munkáért. A hozzászólások után a végrehajtó bizottság ülése dr. Marsi Gyulának, a gyu­lai városi pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget. növelésére. Dupsi Károly Kazánvásár H. E. AZ OROSHÁZA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 35. SZ. VAS-MÜSZAKI BOLTJÁBAN, Orosházán! Régi ár Űj ár Körmend III. típusú gázkazán, 25 000 kcal óra 20 500 Ft helyett 11 900 Ft Móra fali gázkazán. padlófűtésre is alkalmas 16 500 Ft helyett 9 990 Ft flmfg a készlet tart! VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Telefon, Orosháza: 837.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom