Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
1987. május 20., szerda o IgldsUMW Munkásarcok n parktervező és a járdaépítő Gyomaendrfid és Vidéke Alész A szakosítás előnyei... Tíz személy kapott nemrégiben kitüntetést a megyében a városszépítő munkáért. A társadalmi munkában a városi győztes szeghalmiak közül Kurpé István, a nagyközségek rangsorában legjobb füzesgyarmatiak közül Korsós Alexandru nyerte el a személyes elismerést. Őket kerestük meg, hogy beszéljenek eddigi munkáikról és a további feladatokról: Szabadkozik. Azt mondja, már eddig is túl sokat foglalkoztak a személyével. A településfejlesztő társadalmi munkáért kapott kitüntetést is soknak tartja az érdemeihez képest. Mint mondta, a társadalmi munka közös ügy. Kurpé István a Hazafias Népfront Szeghalom Városi Bizottságának környezetvédelmi munkabizottságát vezeti tavaly óta és ilyen minőségben irányította a társadalmi munkaakciókat a város szebbé és otthonosabbá tételéért. — Tavaly kerültem kapcsolatba a városszépítő munkákkal. Azt lehet mondani, hogy ez egy kényszer szülte dolog; a városnak nincs állandó kertésze. Én hobbiként is kertészkedem otthon, így nem volt probléma nekem a közös terek megtervezése. Környezetvédelmi munka- bizottságunk célja, hogy a város szépítésében, otthonossá tételében előrelépjünk, mert a fásításban, az utcák virágosításában- kissé elmaradtunk. A telepítéseket eléggé szervezetlenül válogatták ki. Meglátszott a szakemberek hiánya. A fásítás koncepcióját nem határozták meg utcákra lebontva. Nekünk elsősorban az átmenő utakon kellett a nyárfasorokat visszatelepíteni. A jegenyenyár ültetése erre a tájra jellemző hagyomány. A széles utcák egyhangúságát feloldja a függőleges elem. — Lehet, hogy tudatosan, de lehet, hogy ösztönösen csinálták régen, mindenesetre okos megoldás volt. — Mit valósítottak meg ezenkívül? — A Kinizsi utcában tavaly telepített platánsort újítottuk fel. A József Attila lakótelep kis parkját megterveztem, és a kivitelezéshez is hozzákezdtünk. — Mikor lesz kész? — Egy kert sosincs kész... — Milyen feladatokat vállalt még a környezetvédelmi munkabizottság? — Patronáljuk az úttörők faültetési kezdeményezését, és tisztasági hónapot szervezünk. Az üzemek dolgozóin és a tsz-tagságon keresztül felhívjuk a lakosságot a hulladékgyűjtésre. Május 1-re szándékozunk megszépíteni a várost, és meghirdettük a „Virágos erkély, virágos ablak” elnevezésű mozgalmat. A művelődési házban vásárlással egybekötött kiállítást rendezünk erkélyládákból, dísz- és futónövényekből. A tavalyi ilyen akciónk sem volt rossz kezdet, de az idén a kört szeretnénk bővíteni a bemutatott növényeknél. — A további tervek? — Az ősszel folytatnánk az utcák fásítását, előtérben a főbb átmenő utakkal. Szeretnénk „látványos” eredményt elérni, mert ha nem, az azt jelenti, hogy nem csináltunk semmit. % A Kurpé Istvánról írottakhoz — akivel munkahelyén, a Gyulai Húskombinát szeghalmi kirendeltségén beszélgettünk — hadd jegyezzük ide azt a tömör jellemzést, amelyet Kozák Sándor, a város tanácselnöke adott róla: „Kurpé István a zöld területek szerelmese, a fák és a virágok védelmének a szenvedélyes harcosa.” Faluszéli lakásán kerestük meg Füzesgyarmaton Korsós Alexandrut, a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet főágazatvezetőjét. Éppen táppénzen volt egy szemsérülése miatt, így lehetett alkalmunk felidézni a társadalmi hasznú munkákat, amelyeknek kezdeményezője és szervezője volt, kitüntetésre való érdemeket szerezve. Egyébként ő sem az a fajta, aki könnyen rááll a közszereplésre. Csendes szóval mesél az utcabeli járdaépítés napjairól. — Igen sok — vagy száz — gyerek megy errefele a Klapka utcai iskolába. Az óvodában több mint ötven gyermek van a három csoportban. így nem kevesen járnak ebben az utcában, ahol azelőtt eléggé elhanyaCCCCCCCC<CC<<<<C<C<<<<CCC > N V * s > s s N N s * N S > s s s s s s * * s Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ ww m női segédmunkásokat Munkát vállaló dolgozóknak magas színvonalú szociális ellátást biztosítunk: — üzemi étkeztetés — igény szerint gyermekük részére óvodai elhelyezés — vidéki dolgozók részére saját gépjárműveinkkel munkásszállítás. Munkaidőbeosztás: egy műszak. Munkaidőkezdések: főtelepen: 5.30 és 7.30 órakor, konzervüzemben: 7 órakor. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Orosháza, Október 0. u. 8. Telefon: 46/125-ös mellék. s s V s s s s s s s s s s % * N N S s s s s > s * s »>»»»»»»»»»»» goltak voltak a járdák. Én 1982-ben építettem itt a házamat. Előtte is volt járda, de az már nem volt megfelelő. 1985-ben, amikor az általános választások során sikerült megnyernem ennek az utcának a képviseletét, a lakótársakkal beszélgetve felmerült, hogy társadalmi munkában felépíthetnénk ezt a körülbelül egy kilométeres járdaszakaszt. A tanáccsal történt egyeztetés után, tavaly tavasszal közösen elhatároztuk az akciót. A tanács biztosította az anyagot, mi pedig a munkaerőt és az apróságokat, amik a munkához szükségesek voltak. Lehetett vagy hat hétvége és néhány esténk, amit rá kellett áldozni a munkára. Volt, amikor az eső elvert bennünket. Nekem hihetetlennek tűnt, hogy milyen odaadás van az utcabeliekben, és mennyire fontos nekik a közös érdek, és hogy rend legyen a házak táján. — Mi lesz a soron következő közös feladat? — Ez a terület elég mélyen fekszik. A következő problémánk tehát a belvíz elvezetése. A velünk párhuzamos utcában van egy levezető árok, ennek kitakarítására is szervezünk társadalmi munkát. Ha meghatároznák a község magassági pontjait, egy alaposabb tanulmánytervet lehetne készíteni a belvízrendezésre. Az biztos, hogy az utcabeliek elvégeznék a rájuk eső részt. — A házuk táján, vagy az üzemben tartanak össze jobban az emberek? — Másképpen fest a társadalmi munka az emberek háza körül, mint üzemszerűen. A közös munka óta, úgy tűnik, jobban összetartanak az utcában az emberek . . . Négy óra felé járván, gyermekeit várta már haza Korsós Alexandru. A kislány 6 éves, a fia, ,Róbert 10 éves, ő már részt vett a járdaépítésben. Akármerre indulnak is majd, bizonyos, hogy kapnak hazulról közösségi érzést és gondolkodásmódot. P. A. Mmasürítmény exportra A szakemberek minden szó súlyát érzik. A kívülálló érdeklődéssel fogadja a logikus mondatokat — elvégre a műszaki dolgok, a szigorú technikai és technológiai követelmények bonyolultak és mégis lényegükben egyszerűek. A cél pedig nem más, mint a gazdaságban születő termékek mind magasabb színvonalon való előállítása, piacra juttatása. Igazán mérhetővé akkor válnak a dolgok, ha érintik a hallgatóságot valamiképp. Dr. Bon- tovics Lajos a Kecskeméti Zöldségkutató Intézet képviseletében az almasürítmény-gyártásról beszélt a műszaki fejlesztési hónap keretében a Békéscsabai Konzervgyár szakembereinek. A nemzetközi összehasonlítás próbáját az itt készült almalésűrít- mény kiállja, hiszen az 1983-ban először a gyártásban megjelent termék ma egyik fő exportcikkük. Az eltelt esztendők alatt közel 130 millió forintot fordítottak arra, hogy a termékkibocsátást korszerűsítsék. Nem csupán a termelési feltételek változtak meg alapjában, hanem a préselt, szűrt, derített almasűrítmény jól eladható termékké is vált. A vállalat tőkés exportjának 32 százaléka ez az áru. A 2500 tonna kivitele igen gazdaságos termelést is teremtett, de már az elmúlt esztendőben is 2000 tonna jutott a világkereskedelembe. A félkész termék Nyugat-Európában válik késztermékké, s kerül be a nemzetközi kereskedelem vérkeringésébe. A kutató szakember csak megerősítette a Békéscsabai Konzervgyár szakembereit abban a munkában, amellyel a kereskedelmi kapcsolatokban megjelenő igényeknek igyekeznek megfelelni. Saját érdekük és a népgazdaság követelményei alapján. _ó _a Az Endrőd és Vidéke Áfész és a Gyomai Áfész még - a két nagyközség egyesülése előtt, 1975-ben egybeolvadt, s Gyomaendrőd és Vidéke Áfész néven folytatta tevékenységét. Ellátási körzetébe a két település és Hunya tartozik. A mintegy 500 embert foglalkoztató szövetkezet munkájának múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a lakossági ellátásról beszélgettünk Török Sándorral, az áfész elnökével. — A két áfész egyesülésekor a két településnek egy- egy korszerű alapellátást szolgáló üzlete volt — tájékoztat Török Sándor. — Az egyik a gyomai lakótelepi ABC, a másik az endrődi ABC. A többi üzlet régi szatócsjellegű boltként szolgálta ki a vevőket. Az áfész hosszú távú stratégiája az volt, hogy megfelelő színvonalú üzlethálózatot alakítson ki, sőt a későbbiekben egy korszerű áruház létesítése is szerepelt a tervekben. Ennek megfelelően Gyomán a Bajcsy-Zsilinszky úton két kis ABC készült el, s időközben hozzáláttunk egy 3 ezer négyzetméteres áruház megtervezéséhez. A tanulmánytervet — pontos hely meghatározása nélkül — a Szövterv budapesti központja készítette el. Ügy döntöttünk, hogy ha anyagi lehetőségünk lesz rá, akkor megkezdjük a munkálatokat a két község között. — Végül is az üzletből nem lett semmi. . . — így van, ugyanis időközben a népgazdaságban bekövetkezett változások miatt a mi beruházási pénzeszközeink is szűkösebbek lettek. Ezért az áruház építéséről — 1979-ben — egyelőre le kellett mondani. Sőt, hosszabb távon nem láttuk annak lehetőségét, hogy ezt a tervünket megvalósíthassuk. — Időközben — 1982-ben — a két község, Gyoma és Endrőd egyesült. — Az egyesülés előtt merült fel annak gondolata, hogy a két településen — áruház hiányában — szaküzlethálózatot hozzunk létre, tehát szakosítsunk. Ez azt jelenti, hogy egy lakókörzeten belül egy cikket csak egy bolt árusít, magyarán, egy-egy üzlet egy-egy áruházi osztálynak felel meg. Ezért a Mező Imre-lakóte- lepen 1985-ben átadtunk egy ABC-áruházat, melyet átmeneti megoldásként — míg a már említett áruház fel nem épül — i*uházati szaküzletként üzemeltetünk. — Miért kellett még egy ABC a — már úgyszintén említett — korábban épült Mező Imre-lakótelepi ABC mellé? — Ügy gondoljuk, hogyha az áruház idővel elkészül, akkor a régi ABC és a mellette levő bisztró helyiségeinek átépítésével egy éttermet alakítanánk majd ki. A jelenlegi ruházati boltból pedig az eredeti elképzeléAZ ELEKTRONIKUS ALKOHOLSZONDÁK egyetlen gyártója Magyarországon a Prügyi Tiszamente Termelő- szövetkezet elektronikai ágazata. A kis Borsod megyei község téeszüzeme az idén már 1300 elektronikus szondára kapott megrendelést a hazai felhasználóktól, és a több országban tartott bemutatók alapján külföldi érdeklődésre is számítanak. A prügyiek gyártmánya ugyanis jóval kisebb és olcsóbb a külföldön gyártott hasonló berendezéseknél. A készülék dobozához egy mikrofon csatlakozik, a megszondázandónak ebbe seknek megfelelően nagy ABC lesz . . . — összefoglalva tehát, a gyomai részen épült többek közt két kis ABC, egy új ruházati szaküzlet. Mi történt ez idő alatt az endrődi területen? — Endrődön 1978-ban a Selyem utca sarkán átadtunk egy bisztróval kombinált ABC-t. Létesült egy modern cukrászüzem, s ily módon a Melódia presszóból tortát rendelhet a lakosság. Bővítettük, . korszerűsítettük a vágóhidat, a közeljövőben egy húsüzemet is építenénk, melyre egyelőre még nincs pénz. — A néhány hónappal ezelőtti forró hangulatú falugyűlésen több vád is érte az áfész vezetését a lakossági ellátás hiányosságai miatt. Van-e a vádaknak jogos alapja? — Úgy érzem, hogy a falugyűlésen vélt sérelmek kerültek felszínre, melyek alapja, véleményem szerint, kétséges. Az történt ugyanis hogy az endrődi ABC-től kétszáz méterre levő zöldségboltunkat — melynek forgalma az utóbbi években jelentősen csökkent — megszüntettük. Az évi 60 ezer forintos veszteséget okozó bolt üzlethelyiségére a szakosítás folytatásához egyébként is szükség van. Nem igaz — az a falugyűlésen elhangzott vád —, hogy az endrődieknek Gyomára kellene átjárni zöldségért, hiszen szinte minden élelmiszerbolt árusít zöldséget. Egyébként a gyomai zöldségüzletünket már 10 éve megszüntettük. Hozzáteszem, hogy a szakosítás folyamata nem az egyik településrész hátrányára, hanem Gyomaendrőd lakosságának érdekében történik. — Szó volt a falugyűlésen a vas-műszaki boltról is. — Ennek az üzletünknek 1975-ben még 38 millió forint volt az éves forgalma, tavaly pedig már csak 18 millió forint. Az üzlet fellendítésére a Vasért Vállalattal közösen egy szerszámosztályt készülünk kialakítani, ahol barkács- és ipari kéziszerszámokat árusítanánk. — S mi nem lesz kapható itt ezután? — Nem árusítunk például 70-80 ezer forintos képmagnókat, melyek 2-3 évig sem találnak vevőre. Azok a műanyag áruk, amelyek eddig a vasboltban voltak kapkell belebeszélnie. Ha az illető alkoholt fogyasztott, a műszer éles, csipogó hangot hallat, a világító diódasor jelzi, hogy milyen mértékű volt a szeszfogyasztás. A VÖRÖSHAGYMA-TERMESZTÉS fellendítésére fogott össze öt Vas megyei termelőszövetkezet és a Tsz- ker Szombathelyi Területi Központja. Az idén már több mint száz vagon vöröshagymát értékesítenek az NSZK-ban, s ugyanonnan még ebben az esztendőben kölcsönbérleti szerződéssel beszereznek egy 10 millió forint értékű hagymatisztító, hatóak, ezentúl a háromszáz méterre levő háztartási üzletben vásárolhatók meg. — A két település között, ahová annak idején az illetékesek a Városközpontot tervezték, áruházzal, iskolával s más létesítményekkel most egy új ABC épül. .. — Terveink voltak egy ABC és egy bisztró építésére, a leendő városközpont területén, de a már említett anyagiak híján ez egyelőre megvalósíthatatlan. Ennek ellenére a Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru-kereske- delmi Vállalat egy körülbelül 300 négyzetméteres ABC-t épít a városi jogú nagyközségi tanács és a megyei tanács pénzügyi segítségével. Az üzlet elkészülte után az árualapot is a kereskedelmi vállalat biztosítja majd. Ez tehát nem a mi üzletünk. — A szövetkezet pedig nem panaszkodhat, hisz évről évre eredményes gazdálkodást folytat. Tavaly például 20,5 millió forintos nyereséget könyvelhettek el... — Itt van a mi legnagyobb gondunk, hiszen a korábbi esztendőkben a szövetkezetnél visszamaradó fejlesztési alap a kisebb nyereség mellett is számottevőbb volt. Jelenleg azonban a jóval nagyobb nyereségből — a különböző adók és elvonások miatt — csak a szinten tartásra jut pénz. Magyarán, saját erőből új üzletet építeni nem tudunk. Példa erre, hogy a tavalyi 20,5 milliós nyereségből ösz- szesen 900 ezer forint maradt a kasszánkban, s a korábban felvett hitelek törlesztése után elkölthető pénz nem is maradt a szövetkezetnél. Ezzel szemben 1982- ben a 17,5 milliós nyereségből 6,5 millió forintot tudtunk a fejlesztésekre fordítani. — Folytatódik-e ennek ellenére a szakosítás? — Természetesen a munkát nem hagyjuk abba. A szakosítás folytatását indokolja, hogy kevés pénzünk van az árukészletek fedezésére. Ezért a párhuzamos készletezést nem engedhetjük meg magunknak. A szakosítással viszonylag jobb választékot tudunk biztosítani a lakosságnak. Sőt, a szak-nagykereskedelmi vállalatok — a Piért, az Autó- technika, az Ofotért — csak szakosított üzletekkel létesít közös boltot. Ennek előnye, hogy ezen üzletek árukész*- leteit nem a szövetkezetünk pénzéből kell megvenni, hanem az árut a vállalat adja. Tavaly júniusban így nyitottuk meg az autósboltot, idén májusban a mostani papírbolt helyén a Piérttel közös üzletet tervezünk átadni, s további tárgyalásokat folytatunk más szak-nagykereskedelmi vállalatokkal is — mondta végül Török Sándor. Hornok Ernő-osztályozó és -csomagoló berendezést, amelynek az árát hat év alatt vöröshagymával egyenlítik ki. A nagyüzemi technológia és a háztáji termeltetés előnyeit ötvöző programban egy hektár hagymás terület művelése százezer forint nyereséget hoz a vállalkozóknak. ÜJ AUTÓBUSZCSALÁD gyártását kezdték meg az Ikarus székesfehérvári gyárában. A 12, 11, valamint 8,5 méter hosszúságú buszokból álló úgynevezett 300-as járműcsaládból elsőként a távolsági közlekedésre szánt, 47 utas befogadására alkalmas, 11 méteres típus nullszériáját készítik el. A tíz buszból ötöt még az idén forgalomba állítanak, ötöt pedig itthon és külföldön „vizsgáztatnak”.
