Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
NÉPÚJSÁG! 1987. május 16., szombat 200 éves a magyar állatorvosképzés Zokszó nélkül veszik a köpenyt, gumicsizmát, fecskendőt és segítenek Beszélgetés dr. Jóé Jené igazgató főállatorvossal Nagyüzemeink állattartó telepeitől a dédelgetett kanári madárig, a húskombináttól a parizert árusító tanyai boltocskáig életünk mindennapjait segíti az állategészség-ügyi szolgálat. Állatjárványok megelőzésétől az eredményes tenyésztői munkáig a mezőgazdaság nélkülözhetetlen tisztjei és tábornokai az állatorvosok. Számos szervezeti változás után, négy évvel ezelőtt alakult meg a Békés Megyei Állategészség-ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás. — Szerencsére jó partnerekre találtam munkatársaimban — mondja dr. Joó Jenő igazgató főállatorvos. — Hatalmi harcok nélkül mindenki végzi a maga feladatát, nem is lehetne másként. Úgy tűnik, hogy a jövőben egyre inkább az élelmiszer-vizsgálatra koncentrálódik az állomás munkája. Exportérdek, de saját lakosságunk egészségét is szolgálja, hogy a klasszikus minőségi jegyek ellenőrzése mellett elmélyültebb analitikai munkát végezzünk. A maradék anyagok, különböző vegyszerek mentességének igazolása nélkül igényesebb vevők szóba sem állnak exportőreinkkel. Műszaki fejlesztés, a technológiai fegyelem szigorú betartása és nagyon sok olyan „emberi tényező” szükséges, amelyekhez pénz se kell, csak szaktudás és lelkiismeretes munka. — Fehér köpenyben, gumicsizmában, kezében orvosi táskával érkezik a doktor úr. Hozza a segítséget azoknak a pácienseknek, akik el se tudják mondani, hogy mi a bajuk. Kérem, beszéljen a gyakorló állatorvosok munkájáról. — Megyénkben 160 kollégám dolgozik a gyakorlatban. Minden nagyüzemet üzemi állatorvos lát el, akikre rábízunk meghatározott állami feladatokat, például az üzemi konyhák húsvizsgálatát. Vannak természetesen olyan hatósági tenndők, mint például az exportszállítás ellenőrzése, amelyeket csak állami állatorvos végezhet. A háztáji és kisegítő gazdaságok állatorvosi ellátása is zökkenőmentes, sem a lakosság, sem a helyi tanácsok részéről nincs különösebb panasz a gyakorló kollégákra. És mivel mindennapi munkájuk során szoros kapcsolatban vannak az állattartó emberekkel, nagyon sokan közülük tanácstagok, vagy más 'közéleti funkciójuk van. — Melyek ma az állat- egészségügy legfontosabb feladatai? — Természetesen a megye járványmentességének megőrzése a legfőbb kötelességünk. Különleges helyzetben vagyunk, hiszen 120 kilométeres államhatár tartozik hozzánk és a határ túlsó feléről semmiféle információnk nincs. A fertőző betegségek behurcolásának féke- zői az állat-egészségügyi határállomások, ám az ellenőrzött forgalmon kívül számos veszélyforrás van. 28 különböző nagyságú vízbefolyás jön hozzánk, amely sok esetben állati tetemeket sodor. Levegővel, vadakkal, madarakkal is terjednek a betegségek. Jelentős a szomszéd országból jövő személyforgalom, amelynek résztvevői a használati tárgyaikkal és értékesítésre hozott áruikkal közvetítői lehetnek fertőző állatbetegségek továbbterjedésének. Ilyen körülmények között csöppet sem könnyű a járványoktól megőrizni telepeinket. — Néhány évvel ezelőtt a közvélemény elismerését érdemelték ki az állatorvosok a szarvasmarha-gümőkór felszámolásával. — Országos program eredményeként lett hazánk állatállománya gümőkórmen- tes. Egyébként is világszerte jó híre van a magyar állatorvosi karnak, de ez az eredmény — a „morbus hungaricus” emlékei után — mindenütt elismerést vívott ki. De említhetném a brucellózistól a nagy kárt okozó parazitás fertőzésekig számos betegséget, amelyek visszaszorításáért mindennapos harcainkat naponta megharcoljuk. Szeretnénk, ha az állattartó telepeink „végtermékének” előállítása közben kevesebb olyan veszteség lenne, amelyet az állategészségügy számlájára írnak, hiszen ezen a téren megyénk nem büszkélkedhet. Igaz, nálunk a legnagyobb az állatsűrűség: egy lakos évente átlag 3 mázsa húst termel. — Bizonyára észlelik, amikor a vásárlók érzékenyen reagálnak az élelmiszerek minőségének romlására? — Hajaj, de még mennyire! Ellenőrző hálózatunk tagjai igyekeznek megelőzni a bajt, sajnos nem mindig eredménnyel. Az exportra dolgozó üzemeink a legszigorúbb szemléken is megfelelnek. Jól kialakult a regionális vágóhidak rendszere, amely a helyi ellátást szolgálja. A megyénkben levő vágóhidak műszaki színvonala nagyon különböző. A higiénia ma már nem csak mosás, fertőtlenítés és meszelés kérdése, de fontos, hogy van-e rozsdamentes berendezés, lemosható, hézagmentes fal és padló, s hogy milyen a személyi higiénia. Nagy eredménynek tartom, hogy minden kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszert ellenőrzünk, s azok aggálymentesen fogyaszthatók. Természetesen bosszantó, ha például a hűtőlánc megszakadása miatt megsavanyo- dott tej érkezik a boltokba, ha az elárusítók nem ügyelnek a szavatossági idők betartására vagy a gondatlan csomagolás miatt megy tönkre az élelmiszer. — Kezdő állatorvos korában gondolt arra, hogy egyszer kiszakadt tejeszacskókkal kell bíbelődnie? — Aligha. Mint legtöbben ebben a szakmában, én is gyakorló állatorvosnak készültem. Orosházán, a Bar- neválnál kezdtem a pályát, onnan kerültem a megyéhez, szakállatorvosnak. — Békés megyei? — Csongrádi vagyok, Nagyéren születtem. Pontosabban: egy ma már nem létező megye nem létező községében, a Csanád megyei Nagymajláton. Mivel bizonyos Majláth gróf telepítette a falut, az ötvenes évek elején megváltoztatták a helység nevét, lett belőle Nagyér. — Mint megyei főállatorvos milyen kapcsolatot tart az egyetemi oktatással? — Rendszeresen részt veszek az államvizsga-bizottságokban. Megelégedéssel tapasztalom, hogy a járványtan kérdései közt is szerepelnek az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos tudnivalók, amelyek — mint említettem — az állomások munkájának mind nagyobb részét adják. — Van valami tudomása a Békésből származó állator- vostan-hallgatókról? — 'Jártamban-keltemben hallom, amikor valakit felvesznek az egyetemre, de a fiatalok csak közvetlenül a végzés előtt jelentkeznek nálam. Pedig jó lenne tudni, kire számíthatunk, ki akar hozzánk jönni. Nyugdíj előtt álló kollégáinknak is megnyugtató lenne, ha időben megismernék leendő Utódaikat. Az állatorvosi kar tagjait egyébként is eléggé ösz- szeköti a közös alma mater és a közös feladat. Kirendelések idején, amikor valaki sorra kerül, zokszó nélkül veszi a köpenyt, gumicsizmát, fecskendőt és megy, ha kell, Zalába. Máskor pedig hozzánk jönnek segíteni. Így van ez rendjén. Ándódy Tibor Magyar—NSZK közös vállalat Közös vállalatot alapított a Magyar Ásványolaj-- és Földgázkísérleti Intézet az NSZK-beli, bielefeldi céggel. A. közös vállalat tőkéjét a partnerek 50—50 százalékban adják össze, és megkezdik a veszprémi tudományos intézetnél kidolgozott környezetvédelmi eljárások, licencek, gépek és berendezések értékesítését. A víz- és gáztisztító berendezések elemeinek egy részét Magyarországon gyártják, majd a bielefeldi műPIÉRT TANSZERVÁSÁR - GONDTALAN NYARALÁS! Az 1987/88-as tanévre kötelező és ajánlott egységcsomagok, iskolatáskák, tolltartók és egyéb tanszerek teljes választéka már most megvásárolható. vAki május 18. és 30. között a PlEKT-szaküzletek „Tanszer-sarkaiban” vásárol, 200,— Ft-onként sorsjegyet kap. Nyeremény: Nyári táborozás zánkán: VII. 3—10-ig, Csillebércen: VI. 14—24-ig, VH. 17—30-ig. június 12-én. BOLTOK CÍME: késcsaba, :V—PIÉRT 51. bolt.-nt István tér ÍRT reskedelmi Bmegység, nin út 34. sz. izöberény, ész—PIÉRT sz. bolt.-omaendrőd, ész—PIÉRT sz. bolt \A sorsjegyeket elhelyezett gyűjtő ládákba bedobni. kérjük NYARALTA PIÉRT-TEL! helyben szerelik fel a különböző műszerekkel és a forgószékekkel. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetben 15 évvel ezelőtt kezdték meg a környezetvédelmi kutatásokat. Eljárásaik alapján már 80 tisztítóüzemet létesítettek Magyarországon, Finnországban és az NDK- ban. A tapasztalatok szerint ezek az eljárások és a hozzájuk tervezett berendezések alkalmasak például a szervizek és kocsimosók olajtartalmú vizeinek, valamint a bitumenüzemek és gyógyszergyárak keletkező gázainak tisztítására. Bevált a különböző kellemetlen gázok szagtalanítására kidolgozott eljárásuk is. Dicsérő oklevél az Orosházi 1 G.-nak Orosházán tegnap, pénteken délután tartotta küldöttgyűlését az állami gazdaság. Horváth Károlyné dr. levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Villányi Miklós MÉM-állam- titkárt. Dr. Násztor Sándor igazgató számolt be az elmúlt évi gazdálkodásról és az idei évkezdésről. Többek között elmondotta, tavaly 17 százalékkal növelte a termelést a gazdaság, és fennállása óta a legmagasabb nyereséget érte el, a vállalati jövedelem meghaladta a 40 millió forintot. A hatékonysági mutatókban is előreléptek, az egy főre jutó bruttó jövedelem 146 ezer forint. Az igazgató a továbbiakban arról beszélt, hogy az új ipari szolgáltató ágazat egyre jobban fejlődik. Az elmúlt évben a termelés csaknem egyharmadát adta az ipari feldolgozás és a szolgáltatás. Korszerűsítették az irányítási rendszert is. a még eredményesebb gazdálkodás érdekében. Emelkedett a dolgozók személyes jövedelme, s tavaly elérte a 90 ezer forintot. Dr. Villányi Miklós MÉM- államtitkár elismerően szólt az orosháziak teljesítményéről. Elmondotta, az elmúlt évben az ország 120 állami gazdasága közül a 30. helyet foglalta el az orosházi, ezért érdemelte ki a minisztérium dicsérő oklevelét. A továbbiakban az államtitkár időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt. vl. II megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1987. I. negyedév (Az előző év azonos időszakának %-ában) SZOCIALISTA IPAR A termelés volumene: Nehézipar 110,0 Ezen belül: gépipar 110,3 építőanyag-ipar 94,4 Könnyűipar 98,9 Egyéb ipar 116,6 Élelmiszeripar 106,6 IPAR ÖSSZESEN 106,6 Ezen belül: állami ipar 107.0 szövetkezeti ipar 104,7 A foglalkoztatottak száma 99,8 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 106,8 A foglalkoztatottak havi átlagbére 106,2 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építőipari termelés volumene 91,4 A foglalkoztatottak száma 90,9 Az egy foglalkoztatottra jutó építőipari termelés 100,6 A foglalkoztatottak havi átlagbére 104,1 FELVÁSÁRLÁS A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek értékesített mennyisége: Vágómarha 111,4 Vágósertés 101,6 Vágóbaromfi 124,6 Tehéntej 103,4 Tyúktojás 129,3 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom folyóáron 110,6 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 106,9 vendéglátás 104,7 ruházati cikkek 109,6 vegyes iparcikkek 114,1 A foglalkoztatottak száma 97,3 A foglalkoztatottak havi átlagbére 105,9 1987 első negyedévében az állami iparvállalatok és ipari szövetkezetek termelése 6,6%-kal több volt, mint egy évvel azelőtt. Az egyes ágazatok, illetve gazdálkodó egységek termelése igen differenciáltan alakult. A nehéziparon belül minden al- ágazat termelése emelkedett, legjobban a bányászaté és a kohászaté. A köny- nyűipar termelése kismértékben elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ágazaton belül csak a nyomdaipar, valamint a kézmű- és háziipar termelése növekedett, a textiliparé szinten maradt. Az élelmiszeripar termelése — az előző év megfelelő időszakában tapasztalt visz- szaesés után — ismét nőtt. A húsipar és a baromfiipar termelése 14,3, illetve 25,5%- kal haladta meg az egy évvel korábbit, de emelkedett a malom-, a sütő- és az üdítőital-ipar termelése is. A megyei székhelyű szocialista ipar saját termelésű értékesítése mindenkori eladási árakon 9,9%-kal, összehasonlítható árakon 6.0%-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Ez utóbbin belül a belföldi értékesítés volumene 6,7, az exporté 3,9%-kal bővült. A szocialista ipar 1987 első negyedévében átlagosan 52 860 főt foglalkoztatott, 0,2u0-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 6,8%-kal, a fizikaiak egy munkaórájára jutó termelés 2,7%-kal emelkedett. A kivitelező épitőipar termelése márciusban élénkült, ami az első negyedévi lemaradást 8,6%-ra mérsékelte. A termeléscsökkenés az állami kivitelezőket jellemezte, a szövetkezetieké számottevően bővült. A mezőgazdasági termék- értékesítés csaknem kétharmadát kitevő fontosabb vágóállatok és állati termékek felvásárlása 9,1%-kal növekedett. Vágóbaromfiból egynegyedével, vágómarhából 11,4, tehéntejből 3,4 és vágósertésből 1,6%-kal többet adtak el, mint tavaly az első negyedévben. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10,6, összehasonlítható áron 5,9%-kal emelkedett. A kiskereskedelmi árak országosan 4,7%-kal emelkedtek. Az idényáras cikkek (zöldség, gyümölcs, baromfi stb.) bolti árszínvonala és a piaci felhozatal árszintje együttesen márciusban 9,8%-kal volt magasabb a tavaly márciusinál. Békéscsaba, 1987. május 7. Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága Kedvezményes vásár nyugdíjasoknak! 1987. május 18-tól június 18-ig. Egyes műszaki cikkek 20 százalékos árengedménnyel: hajszárítók, kávéfőzők, villany vasalók, grillsütők. Vásárlás esetén utolsó nyugdíjasszelvényét kérjük, hozza magával. VÉGLEGES ÁRLESZÁLLÍTÁS! Elektromos fagylaltgép 600,— Ft 390,— Ft Import 26 női kerékpár 1890,— Ft 1390,— Ft VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT.
