Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-14 / 112. szám
i\ei Fejlesztések az álésznél Javuló áruellátás Vésztőn JM7^2ná»isI4;;_MÜtörtök A szakszervezet és a A vésztői Körösmenti Afész hat községben, Bihar- ugrán, Körösújfaluban, Kö- rösnagyharsányban, Okány- ban, Vésztőn és Zsadányban vesz részt a lakosság ellátásában. Mintegy 16-17 ezer ember él ezekben a községekben, a Körösmenti Áfész- nek közülük 4700-an tagjai. — Hátrányos helyzetű ez a térség, a kistelepüléseken jórészt idős emberek élnek — kezdi a beszélgetést Szili Zoltán, a Körösmenti Áfész fiatal elnöke. Az alapellátást biztosítanunk kell, s ezen bizony nem sok hasznunk van. Vizsgáljuk meg, milyen eredményeket produkált tavaly az áfész, s mit terveznek erre az évre Az árbevétel 407 millió forint volt 1986-ban, az idén 423 milliót terveztek. A forgalom összetétele a következőképpen alakult: mintegy 300 millió forintot tett ki a kiskereskedelmi árbevétel, 70 millióval részesedett a vendéglátó ágazat, 14 millió forint értékű árut vásároltak fel a lakosságtól és 18 millió forintot tett ki az ipari és szállítási tevékenység. A Körösmenti Áfész nyeresége 1986-ban 12 millió 236 ezer forint volt. Az idén egymillióval kívánják növelni a jövedelmet, a cél 13,5 milliós nyereség elérése. A korábbi esztendőkben nem sok gondot fordítottak a régi épületek felújítására, a kereskedelmi egységek bővítésére Vésztőn és a környező településeken. Ezzel az örökséggel kell most megbirkóznia az új elnöknek, aki 1985 őszén vette át a szövetkezet vezetését. — Rendkívül magas létszámmal dolgozott az áfész, mintegy ötszázan voltunk akkoriban. Jelenleg 350-en vagyunk. Sajnos a megye áfészei közül nálunk a legalacsonyabb a bérszínvonal. Tavaly átlagosan alig több mint 50 ezer forintot keresett egy dolgozó. Az idén, amennyiben sikerül teljesítenünk a tervet, mintegy 10 százalékos béremelésre számíthatunk. Sajnos, nagy hátrányt jelent, hogy magas a saját vagyon aránya, 70 millió forint körüli, s mindez a hatékonysági mutatókat alaposan lerontja. — A kormány kiemelt feladatnak tartja az elmaradott térségek fejlesztését, a lakosság helybeli foglalkoztatását. Az áfész milyen elképzelésekkel kíván hozzájárulni a program sikeréhez? — Úgy érzem, lesz haszna az elmaradott térségek lakóinak ebből a fejlesztési programból. A mi működési területünk is ebbe a kategóriába tartozik, ezért a szűkös anyagi lehetőségek mellett megpróbálunk előrelépni. Biharugrán egy melegkonyhás egységet szeretnénk kialakítani. Az Okányban működő faüzemünk szerepet vállal a helyi foglalkoztatásból. Mintegy negyvenötén dolgoznak itt. Nyereségesen termel ez az üzem. Többek között szerszámnyelet gyártunk. Az igények az eddiginél több termék előállítására is meglennének, ám nagyon drágák a faipari gépek. — Vésztőn jelenleg hány kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység működik. Tervezik-e a hálózat bővítését? — A településen 19 kiskereskedelmi egységünk és nyolc vendéglátóüzletünk működik. Az alapellátás fejlesztése a feladatunk. A közelmúltban nyitott a Kunság Füszért egy ABC-áruházat, de mi is szeretnénk fejleszteni. Bővítjük az önkiszolgáló boltunkat mintegy 240 négyzetméterrel. Ez a felújítás 5 millióba kerül, s várhatóan május végén, június elején adjuk át az új egységet. A kivitelező a nagyközségi tanács költségvetési üzeme. Jövőre szeretnénk elkezdeni Vésztő északi részén az új 300 négyzetméteres ABC-áruház építését. Ezt a megyei tanács, a helyi tanács és a Mészöv hathatós támogatásával kívánjuk létrehozni. A VII. ötéves terv vége felé a Mészöv programjának megfelelően a tü- zép-telep rekonstrukcióját kívánjuk megkezdeni. Jelenleg a település köz- étkeztetésében is nagy szerepet vállalunk. A korszerű Monostor étteremben és más egységeknél naponta 800 főnek biztosítjuk a közétkeztetést. őszintén meg kell mondani, ez a tevékenység veszteséges. A vendéglátásnál is tervezünk fejlesztést, szeretnénk a Monostor étterem mellett egy 50-60 négyzetméteres presszót létesíteni. Várhatóan jövőre szanálni kell az elhanyagolt Pipacs presszót, ezt pótolná az új, korszerű vendéglátóipari egység. — A kistermelés támogatásában milyen szerepet vállal magára az áfész? Hány szakcsoport működik a Körösmenti Áfésznél? — Vésztőn méhészszakcsoport és nyúltenyésztő szakcsoportunk működik, Biharugrán tojástermelő és -keltető-szakcsoport van. Sajnos elég gyenge a felvásárlási tevékenységünk. A zöldség-, gyümölcsellátásban is gondok mutatkoznak, nincs zöldségboltunk. A most átadásra kerülő új, bővített üzletünkben bevezetjük a zöldségforgalmazást. Nagy hagyománya van az uborkatermesztésnek, a Békéscsabai Konzervgyárral állunk kapcsolatban. Szeretnénk előrelépni a sertésfelvásárlásban is. A vésztői Körösmenti Áfész igyekszik megfelelni a követelményeknek. Legfontosabb feladatunk a lakosság alapellátásának biztosítása. A régi épületekben található üzletek, kereskedelmi egységek felújítása azonban nem megy máról holnapra. A VII. ötéves tervben fokozatosan, saját erőből javítják az ellátás színvonalát. Sokak számára — akik talán maguk is sürgetve követelték egy racionálisabb foglalkoztatáspolitika alkalmazását — talán csak most válik érthetővé, hogy miért is olyan nehéz társadalmi feladvány nemcsak szavakban, de tettekben is összeegyeztetni a teljes körű, ám egyben hatékony foglalkoztatást. Azzal elvben természetesen mindenki egyetért, hogy csak olyan termelést folytassunk, amely eladható, jól értékesíthető termékeket, árukat eredményez. Azzal is, hogy termékeink előállításához minél kevesebb alapanyagot, energiát és munkát, költséget és bért használjunk fel. De amikor ez az elv a legvalóságosabb valósággá kezd válni, akkor döbbenünk rá, hogy milyen nehéz ezt keresztülvinni a mindennapok gyakorlatában. Most ezeknek a mindennapoknak konfliktusoktól korántsem mentes gazdasági és emberi történetét írjuk. Szinte az egész ország közvéleményét osztotta meg például a Rába kontra Rába televíziós riport-dokumentumműsor, amikor a győriek megszüntették egy budapesti részleg munkáját, mert az a vállalat nagy, egész mérlegén veszteségesnek mutatkozott. Érvek és indulatok csaptak össze, valós és vélt sérelmek fogalmazódtak a nyilvánosságnak szánva, az elé tárva a helyzet minden bonyolultságát. Mert a helyzet valóban bonyolult. Nem arról van szó, hogy egy vegytisztán laboratóriumi körülmények közt lefolytatható kísérletben, egyik helyről a másikra kell áramoltatni olyan erőket, amelyek majd új helyükön jobban fejthetik ki várt és kívánatos hatásukat. Munkahelyekről, gyárakról, vállalatokról, dolgozók ezreiről, tíz- és százezreiről van szó. Családok sorsáról, és természetesen az ország sorsáról, gazdasági jelenéről és még inkább jövőjéről van szó. Hogyan vagyunk képesek megoldani az előttünk álló feladatot, amely gazdasági talponmaradásunk egyik kulcskérdése? Hogyan tudjuk kiszabadítani a munkaerőt és a tőkét — de fogalmazzunk szebben, az alkotó munkást, fizikait és szellemit egyaránt — egy, a hagyományok szerkezetébe rögzült termelési struktúrából Korszerűsítették a konzervdobozgyártást Korszerűsíti termékeinek csomagolását a Budapesti Konzervgyár. Az üzemben már korábban berendezkedtek a dobozok fémpalástjainak sorozatgyártására, ám a fedélrészeket változatlanul félautomata gépeken állították elő. A korszerűsítési program keretében most megkezdték az üzemszerű termelést két új, nagy teljesítményű fedélgyártó géppel, amelyekkel kisebb munkaerőigénnyel kétszer annyit gyártanak belőlük. Az üzem mintegy 200 millió forintot költött a korszerűsítésre, az összeg felét hitelből teremtették elő. A műszakonként 250 ezer fedelet gyártó gépek üzembe állítása azt is jelenti, hogy a fém konzervdobozok for- rasztásos zárása helyett áttérhettek a korszerűbb he- gesztéses eljárásra. A gyárban új 700 négyzet- méteres göngyölegraktárat is kialakítottak, amelyben az előre gyártott dobozokat tárolhatják, folyamatosabbá téve a csomagolóanyag-ellátást. és áttelepíteni a jól, gazdaságosan, jövedelmezően működő régiókba? A kérdésnek gazdaság- és társadalompolitikai vetületei egyaránt vannak. Gazdaságilag nem csupán a veszteséges ágazatok visszaszorítása, leépítése vagy éppen átstrukturálása jelent komoly erőfeszítéseket. Legalább ennyire vagy ennél még sokkal fontosabb feladat az, hogy legyen hová is átmenteni erőinket, azaz meg kell erősíteni, helyenként teremteni azokat a lehetőségeket, vállalatokat, munkahelyeket, amelyek munkájukkal, termelésükkel és termékeikkel előrehaladásunk garanciáit jelentik. Társadalompolitikailag legnagyobb veszélyt a létszám- leépítések hordozzák magukban. A veszteséges vállalatok összébbhúzódása, nem egy esetben felszámolása, de maga a termelés jobb szervezése, a hatékonyság javulása is azzal jár, hogy szükségszerűen kevesebb munkaerőre van szükség egy-egy területen. Nem véletlen, hogy ezekkel a kérdésekkel a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége is foglalkozott. Hiszen a mai folyamatok közepette az emberek minden eddiginél jobban igénylik, hogy olyan szociálpolitikai védőháló biztosítsa őket, amely a nagy gazdasági átalakulás közepette képes megvédeni a családokat a súlyos egyéni megrázkódtatásoktól. Amint az ország nagy erőpróba előtt áll gazdaságának modernizálásában, a szak- szervezetek is épp ily nehéz feladatok előtt állnak. Az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kap az érdekképviselet, az érdekvédelem. Ahol eddig netán formálisnak tartották a testületi munkát, a demokratikus fórumok működését, ott hamar rá kell döbbenni, a mai helyzetben ez nem engedhető meg. A Rába kontra Rába műsorban szereplő dolgozók egyik rendszeresen visszatérő mondandója az volt, hogy ők addig, amíg meg nem született az elbocsátásról szóló döntés, mindig azt hallották, hogy a rájuk bízott terveket tökéletesen teljesítették. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk például a SZOT elnökségének a szakszervezeti feladatokkal kapcsolatos leépítések határozatát, amely a felszámolásokkal és a létszám- leépítésekkel kapcsolatos mozgalmi tevékenységre vonatkozik, nagyon fontos mozzanat, hogy a szakszervezeti alapszervezetek figyelmét nyomatékosan felhívja, „hogy a gazdasági vezetéstől következetesen és rendszeresen kérjenek tájékoztatást a vállalat gazdasági, pénzügyi helyzetéről, a gondokról és azok okairól”. A szakszervezetnek ugyanis pontosan kell tájékozódnia és pontosan tájékoztatni tagjait arról, hogy mi van, és arról is, hogy mi várható. Szintén a SZOT elnöksége fogalmazta meg azt is, hogy a mozgalom helyi tisztségviselői „követeljék meg, hogy a gazdasági vezetés a munkahelyi demokrácia fórumai segítségével időben és pontosan tájékoztassa a dolgozókat a gazdálkodás helyzetéről-, a szükséges intézkedésekről, a döntésekről”.' k Ezek a megfogalmazási módok is jól érzékeltetik, a megváltozott körülmények között változnia kell a szak-« szervezeti magatartásnak, munkamódszernek is. A szakszervezeti mozgalom úgy reagált a változásokra, hogy maga is érzi, a nehéz helyzetben a tagság többet vár tőle. A SZOT vezetői többször és nyomatékosan hangsúlyozták, átfogó, komplex programmal lehet csak a gazdaság szerkezetében történő változásokat kezelni. Ennek a programnak tartalmaznia kell azokat a törekvéseket, hogy felszabaduló dolgozók, alkalmazottak lehetőleg az adott régióban találják meg számításukat. Tartalmaznia kell gazdaságosan működtethető munkahelyek létrehozását is, s a jelenlegi helyzetben szorosan kapcsolódnia kell a munkaerő-közvetítés rendszere mellett egy hatásosan tevékenykedő átképzési szisztémához is. A lényeg világos és egyértelmű. A lehető legemberségesebben kell végrehajtani a gazdaságilag elkerülhetetlen létszámleépítéseket, -átirányításokat. Megszépíti a valóságot, aki azt állítja, hogy könnyű teendő ez. Nehéz — gyakran igen nehéz — feladat marad a jövőben is, de vállalni kell. Nincs más választásunk. V. L. Pápai András minősített hegesztő az orosházi Kazépnél az energiatakarékosság céljait szolgáló tápvíz-előmelegítőt készíti • Fotó: Sz6ke Margit Szigethy András ÉRTESÍTÉS T. FOGYASZTÓK! A II/D. vízműtelep bekapcsolása előtti hálózatmosatás és fertőtlenítési munkák miatt GYOMAENDRÖD területén 1987. május 11—31-ig esetenként víznyomáscsökkenések várhatók. Erre az időtartamra a nagyközségi tanács I. fokú vízkorlátozást rendelt el. Ennek alapján tilos a hálózati víz felhasználása: — kertek öntözésére — gépjárművek mosására — utak tisztítására. Kérjük fogyasztóink megértését. Békés Megyei Víz- és Csatornamű-vállalat Gyomaendrődi Üzemmérnöksége A GANZ-MÄVAG BÉKÉSI GYÁRA, Békés, Vésztői u. 1/1. Békéscsabai Műszaki Fejlesztési Iroda felvételre keres gépész-üzemmérnöki, vagy gépészmérnöki végzettséggel önálló munkakörbe munkatársat. Részletes felvilágosítás: a 26-611-es, vagy a 41-833-as telefonszámon. Személyesen: Békéscsaba, Tanácsköztársaság út 44.
