Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
i:i jam-file} 1987. április 7., kedd augusztus 19-21 Megyei kertészeti kiállítás és vásár Legutóbb hat esztendővel ezelőtt a Mohácsy Mátyáscentenárium keretében 1981- ben rendezték meg Békéscsabán a megyei kertészeti kiállítást és vásárt. Azóta nagy utat tett meg megyénk kertészeti termelése, különösen a zöldségtermesztésben, a primőrök előállításában jelentős Békés megye szerepe. Területileg is emelkedett a zöldségágazat a megyében, célirányosabb lett a termelés, erősödtek a szerződéses kapcsolatok a feldolgozó üzemekkel. Szabó András megyei főkertészt arról kérdeztük, milyen előjelekkel készülnek az idei megyei kiállításra és vásárra, amelyet augusztus 19. és 21. között rendeznek meg a megyeszékhelyen a vásárcsarnokban. — Az alkotmánynapi ünnepségek programjába jól illeszkedik ez a szakmai bemutató. A rendezők a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Békéscsabai Városi Tanács kéri a mezőgazdasági nagyüzemeket, az áfészek szakcsoportjait, a felvásárló és feldolgozó vállalatokat, valamint a kertbarátköröket és az egyéni kistermelőket, hogy minél szebb termékeikkel jelentkezzenek a kiállításon. Lehetőséget biztosítunk a megyén kívüli vállalatoknak, üzemeknek is a bemutatkozásra. Olyan kutatóintézetek, s termelőüzemek jelentkezését várjuk, akik kapcsolatban állnak a békési kertészekkel. A jelentkezéseket április 15-ig írásban küldjék be a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályára. Ezt követően részletesen kidolgozzuk a programot és erről tájékoztatjuk az érdekelteket — mondotta befejezésül Szabó András. V. L. Szántó Tibor kitüntetése Az Elnöki Tanács Szántó Tibornak, a Helikon Kiadó művészeti vezetőjének eredményes munkássága elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Csillagrendjét adományozta. A kitüntetést Vajda György művelődési miniszterhelyettes hétfőn adta át. Szakszervezeti küldöttség utazott Széliába Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának vezetésével hétfőn szakszervezeti küldöttség utazott Szófiába. A küldöttség a bolgár testvérszervezet meghívása alapján részt vesz a bolgár szakszervezetek X. kongresz- szusán. Pályázat politikai emlékművek tervezésére A Békés és Csongrád Megyei Tanács, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus pályázatot hirdet a Békés és Csongrád megyében élő vagy dolgozó képzőművészek, iparművészek, illetve építészek számára politikai emlékművek tervezésére. A pályázaton — egyénileg vagy kollektiven — hivatásos alkotók vehetnek részt. A pályázat célja, hogy olyan emlékművek szülessenek településeinken, melyek esztétikusak, új jelképet alkalmaznak, nemzeti múltunk haladó eseményeire utalnak, megfelelnek a nemzeti és politikai ünnepeinket kísérő reprezentációs igényeknek, s hogy az adott települések központi terein vagy az állami, politikai intézmények építészeti együttesében korszerűen tervezett környezetben jelenjenek meg. Az emlékműterveknek alkalmazkodniuk kell a két megye építészeti hagyományaihoz, a tájegység sajátosságaihoz. A szerzők vagy alkotó- csoportok 1987. április 15-ig maximum három tervet adhatnak be, mely tartalmazza az építészeti ötletvázlat műleírását, költségbecslését, a választott képzőművészeti műfajnak megfelelő makett- modell vagy vázlat kicsinyített változatát, tetszés szerinti anyagból kivitelezve, s az emlékművön alkalmazott szövegek pontos megfogalmazását. Az elkészült pályamunkák leadási határideje 1987. augusztus 25. Helye a Békés, illetve Csongrád Megyei Tanács művelődésügyi osztálya. A pályadíjak együttes ösz- szege 200 ezer forint, melynek felosztásáról zsűri dönt 1987. szeptember 20. és 25-e között. S hogy a nagyközönség is megismerje a pályázatok legjobbjait, október 11-én Szegeden, ezt követően pedig Békéscsabán tartanak nyilvános bemutatót. Telefonbeszélgetés a Los Dngelesben élő lankay Tiborral „Ki másé lenne, mint Békéscsabáé?” Jankay Tibor Békéscsabán született 1899- ben. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után bejárta Európa művészcentrumait, de mindig visszatalált Csabára. 1948-ban aztán Amerikában telepedett le, 30 évig tanított Los Angelesben, a Pepperdine Egyetemen. A sikeres pályát maga mögött tudó és ma is töretlen munkakedvvel alkotó művész a hetvenes években hozta szóba először, hogy alkotásait szülővárosának adományozza, s halála után a Los Angeles-i lakásának árából Békéscsabán vegyenek egy házat, s az adjon otthont műveinek és a Békés megyei képzőművészek alkotásainak. Tavaly a megyei múzeumi szervezet meghívta Jankay Tibort, látogasson el újra Békéscsabára. December 6-án érkezett meg a válasz, a művész örül a meghívásnak és jönni akar. Közeleg a nyár, az idő egyre alkalmasabbnak tűnik a hazalátogatásra, ezért tegnap délután felhívtuk az idős mestert. Mi tagadás, egy órával elszámoltam a kaliforniai időt, így a Los Angeles-i lakás telefonja hajnali hatkor szólalt meg. Kértem is elnézést sűrűn utána, de a kifogástalan magyarsággal bejelentkező Jankay Tibor megnyugtatott, hogy ő már régóta talpon van: — Hat órakor már mindig a műteremben dolgozom, egészen délután háromig, akkor kimegyek a tengerpartra. A Csendesóceán partján úgy érzem magam, mintha az Alföldön volnék. A tenger végtelensége és az ég az otthonra emlékeztet. — Zavarba hoz. Kérdésekkel készültem, hogy mit jelent önnek az Alföld, meg Békés megye, s ön „lelövi” a kérdéseimet... — Hogy mit jelent nekem Békés megye? Mindent. A szívem az mindig Magyarországon van. Magyar vagyok, a szívemmel vagyok az, s naponta lelkembe mar a honvágy. Egyetlen otthonom van, Békéscsaba. — Akkor bízhatunk abban, hogy a csabai hívásnak eleget tesz, s még az idén itthon üdvözölhetjük? — Feltétlenül. ’48 óta hétszer voltam otthon. Most is csak egyetlen akadálya van, hogy utazzak: nincs kire hagyjam a házamat. Itt a bűnözők egy pillanat alatt megtudják, ha valaki tartósan magára hagyja lakását, és akkor biztosan kifosztják. Ezért nem mehetek egyelőre. De majd biztosan találok valakit. Különben nem egyedül megyek, velem tart egy másik volt csabai is, jó barátom, Kolozsvári Pál. (A Kolozsvári család a világhírű Tevan-kiadványokat magas szinten illusztráló képzőművészcsalád volt a megyénkben. — a szerk. megjegyzése.) — Ezek szerint az ottani magyarokkal tartja a kapcsolatot... — Sok magyar barátom van, gyakorta összejövünk. Néha felkeresnek az otthonról jövők is, főleg a csabaiak. — A Békés megyeiek közül kikre emlékszik legszívesebben? — Mindenkire. Szeretném mindannyiukat magamhoz ölelni. A barátaim közül sajnos már sokan meghaltak. Bennem élnek tovább. Miklós István, Mokos József ... — Amióta Amerikában él, viszonylag keveset tudunk pályájáról. Kik voltak azok a művészek, akik leginkább hatottak önre, milyen stílusokat követett? — Hozzám a realizmus áll legközelebb, de sok stílust végigpróbáltam. Vaszary János osztályába jártam a képzőművészetin. Ez meghatározó volt. Nyolc évig tanultam anatómiát Budapesten, majd Zürichben. 24 évesen Párizsba mentem. Ott találkoztam Picassóval és Matisse-szal. Attól kezdve az ő hatásuk alá kerültem. —S továbbra sem áll el szándékától, hogy Békéscsabára hagyja műveit és Los Ange- lés-i házát? — Kié lenne másé, mint Békéscsabáé? Én mindent Békéscsabától kaptam, s nekem ma is Békéscsaba jelenti a mindent... Az elmúlt négy évben gyűjtöttem az afrikai benszülöttek szobrait. Csodaszép szobrok. Ezeket is Csabának adom. — Várjuk Csabán. Viszontlátásra, és nagyon jó egészséget, jó munkát kívánok. — Köszönöm. És nagyon köszönöm, hogy hívtak. Ungár Tamás Hidegvérrel támadt az orvosra Butószerzés: késsel, buzogánnyal... MINDÖSSZE OT HÉT ALATT FORDULT MEG A VILÁG EGY VÉSZTŐI FIATALEMBER, A 15 ÉVES B. P. ÉLETÉBEN. TAVALY MÁRCIUS 1-ÉN MÉG DIÁK VOLT EGY BECSÜLETES SZAKMÁT ADÓ GYULAI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN, ÁPRILIS 7‘ÉN PEDIG HÁROM BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL VÁDOLTA A BŰNEIT ÖSSZEFOGLALÓ VÁDIRAT. Már az általános iskolában felfigyeltek agresszív modorára, igazán azonban a középiskolában vált ve" szélyessé a környezetére. Nem tett jót az otthontól való tartós távoliét sem: kollégiumi diákként kikerült a szülői felügyelet alól, s egyre féktelenebb természetével félelmet keltett még a nála idősebb és erősebb társaiban is. Senki nem mert szembeszállni vele, amikor télvíz idején a hideg éjszakában nem engedte becsukni a hálószoba ablakát. Máskor öngyújtóval égette sebesre tanulótársai bőrét. Éjszakákat csavargóit át, s közben a hozzá hasonló, erőszakos fiatalok társaságát kereste. A körülmények tehát rosszat sejtetően alakultak. A diákotthon nevelői azonban csak akkor szereztek tudomást B. P. viselt dolgairól, amikor már megtörtént a baj (?!). Azon a bizonyos március 1-én B. P. ezer forintot lopott el egyik hálótársától. Még aznap éjjel sorra látogatta Gyula játéktermeit, és hamar végére járt a könnyen szerzett pénznek. Három nappal később fegyelmi eljárás keretében derült fény a bűn- cselekmény részleteire. B. P.-nek végleg búcsút kellett vennie az iskolától és a kollégiumtól. Családja természetesen visszafogadta, bár édesanyját meglehetősen megviselték az előző napok eseményei. Idegösszeomlással kórházi kezelésre szorult. Egyébként a családi környezetre nem panaszkodhatott B. P. Nevelőapja munkáját és családját szerető, józan életű szakmunkás, édesanyja nem különben; 1981 óta közösen nevelték B. P.-t és 11 éves húgát. Az anya időnkénti túlzott engedékenységével többször is visszaélt a fiatalemberré serdült fiú, amit nevelőapja ugyancsak rossz szemmel nézett. Nem sokáig ült nyugodtan vésztői otthonában B. P. Hiányoztak a gyulai barátok, és szórakozni vágyott. Elhatározta, hogy mihamarabb autót szerez, így juthat el legkönnyebben Gyulára. Március 8-án éjfél tájban — amikor nevelőapja már aludt — kilopód- zott a lakásból, és egyenesen keresztapja háza felé indult, ahogyan azt már jó előre átgondolta. A garázsban levő Ladát könnyűszerrel kitolta az udvarra. Kéznél volt az indítókulcs is. Nem tudott vezetni, mégis úgy hitte, a másoktól ellesett mozdulatok bőven elegendőek. A kocsi nem engedelmeskedett. A ház lakói — a zaj hallatán rosszat sejtve — hamarosan kimentek az udvarra, s a következő pillanatokban csak a sötét és a köd nyújtott menedéket B. P.-nek. Nem sokáig. A keresztapa éppen a nevelőapához kopogott be segítségért, így nyomban kiderült, ki a tettes. Azon mód legalább öt ember verte el rajta a port — ezúttal életében először a nevelőapja is. A kudarc nem tántorította el szándékától, sőt, 1986. április 7-én úgy döntött:, autót szerez bármi áron is! Méghozzá nem is akármilyet, szépet, elegánsát. Választása az egyik körzeti orvos Ladájára esett. Délutánig rendkívüli gondossággal megtervezte bűn- cselekményét. Gondolatban többször eljátszott minden egyes mozzanatot, lépésről lépésre. Ezúttal nem akart hibázni. Kerékpárral érkezett az orvoshoz, és percekig kérlelte: azonnal siessen hozzájuk, mert édesanyja gyors ellátást igényel. Az orvos két okból is megtagadhatta volna a segítségadást: nyugdíjas korára, illetve arra hivatkozva, hogy a beteg egy másik orvos körzetébe tartozik. Hivatástudata azonban tettekre parancsolta. B. P. szentül hitte, hogy az orvos a gépkocsiját használja, mint hosszú évek óta mindig. Így történt. B. P. a kapuban várta, s udvariasan tessékelte az előszobába, onnan pedig a szoba felé irányította. Az előszóba asztalán egy gondosan megélezett, és jó előre odakészített kenyérvágó kés feküdt. Amikor az orvos a szoba felé indult, B. P. hirtelen felkapta a kést, és nagy erővel a hátába vágta. Arra számított, hogy a szúrástól az orvos összeesik, ő magához veszi az autó indítókulcsát, a lakás ajtaját bezárja, és már indulhat is Gyulára. Ha áldozata nem hal meg rögtön a késszúrástól, úgyis elvérzik, mire késő délután a szülei hazatérnek. Legnagyobb csodálkozására az orvos nem esett össze. Kihúzta a hátából a kést, és a fiú felé közelített. B. P. ijedtében kiszaladt a iházból, egyenesen a hátsó udvarba. Felkapta a saját maga készítette, 21 vágott fejű csavarral kivert, dróttal átfont buzogányát, és a háta mögé rejtve visszafelé igyekezett. Mindenképpen végezni akart az orvossal! A kapuban találkoztak ismét. Menekülés közben az orvos B. P. felé hajította a kést, aki egy pillanatra megtorpant, aztán újra támadott. Áthajolt a kapun, és a buzogánnyal kétszer fejbe verte az orvost. A harmadik ütésre a buzogány kettétört. A sértettnek még volt annyi lélekjelenléte, hogy gépkocsijával sebész kollégájához hajtson, aki szakszerű orvosi ellátásban részesítette, majd mentő szállította kórházba az akkor már életveszélyes állapotban levő, 65 éves körzeti orvost. A lakásból elmenekült B. P.-t még aznap elfogta a rendőrség. A fiatalkorú B. P. ügyében a Legfelsőbb Bíróság hozott jogerős ítéletet: lopás vétségében, jármű önkényes elvétele és előre ki- tervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek. Ezért — a fiatalkorúak börtönében letöltendő — 7 évi szabadságvesztésre ítélte, és 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. L. E. A Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat még ezen a tavaszon 150 mocsári tölgyfát kíván kiültetni a fásítási programja keretében. Szombathelyről a napokban érkezett meg 70 darab facsemete, melyet a Szarvasi út mentén ültetnek el. Hamarosan a Lencsési úti öreg tölgyek mellett is megjelennek az „utódok” Fotó: Kovács Erzsébet
