Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

1987. április 13., hétfő SZERKESSZEN VELÜNK! Mi ígv ünnepeltünk Iskolánk, a Gyulai 3-as Számú Általános Iskola 1986. május 9-én vehette át az MSZBT-tagságot igazoló ok­iratot ünnepélyes csapat­gyűlésen, mivel az azt meg­előző évben volt már ná­lunk a magyar—szovjet ba­rátságot erősítő programso­rozat. Évente a győzelem napjához kapcsolódva ren­dezzük meg az orosz nyelv hetét, melynek keretében a levelezési és szakköri kiál­lításon, bábvetélkedőn mu­tatjuk be egész évi mun­kánkat, annak eredményeit, és hangulatos orosz teával fejezzük be a programot. Április 2-én a tantestületi KISZ-alapszervezet pa.troná- lásával hangulatos vetélke­dőt tartottunk „Béke és ba­rátság” címmel. Az idei vetélkedővel a fel- szabadulást köszöntöttük, ki­emelve a barátság érzését. Háromtagú' csapataink már előre készültek magyar és orosz népi tárgyak és nép­dalok gyűjtésével, tájéko­zódtunk a szovjet irodalom­ban, képzőművészetben, tör­ténelemben, földrajzban. Él­ményt nyújtó volt az össze­gyűjtött tárgyakból rende­zett kiállítás, valamint a magyar és orosz nyelven énekelt népdalok. A vetél­kedő végén szamovárban főzött teát ittak a verseny­zők és a vendégek. A nö­vekvő levelezési kedv éb­ren tartására a Moszkva Rádióval való jó kapcsolat is biztosíték, s egyben fel­tétele a további munkának. Az ünnepségsorozathoz kapcsolódva az iskolai DSK április 4-én Battonyára szervezett kerékpártúrát, ahol megkoszorúzták a fel- szabadulási emlékművet és ellátogattak az SOS-gyer- mekfaluba. A csapat híradós őrse Jogi tanácsok Házastársi tartás Gyakran érkezik szerkesz­tőségek levelezési rovatához olyan idős vagy korosodó asszonyok panasza, akik egész munkáséletüket család­juknak áldozták, és erejük fogytán mégis ellátatlanok maradtak. Amióta elterjedt a válás, sok nyugdíjkorha­tárt elért nő marad magára, mert házastársa új életet kezd. Arra persze ezek kö­zül a férfiak közül kevesen gondolnak, hogy az életkö­zösség megszakításával, vagy annak válóperrel való befe­jezésével automatikusan nem szűnik meg kötelezettségük házastársukkal szemben. A házastársi tartás nem új in­tézmény. Azt a feleséget, aki nem érdemtelen a tar­tásra, csak megfelelő anya­giakkal lehet elhagyni. A szocialista családjog nem nő­tartásként, hanem házastársi tartásként említi ezt a jogot, mert bizonyos körülmények között a férjek is igényt tart­hatnak rá. A házastársi tartás fizeté­sére csak akkor kötelezhet­nek valakit, ha különélő vagy elvált házastársa önhi­báján kívül szorul rá a tar­tásra. Aki egészséges, az munkaköteles is. eltartásá­ról önrúaga köteles gondos­kodni. Munkaviszonyával rokkant vagy idős korára így önmaga teremti nieg megélhetési feltételeit. A házastársak viszont a hosszú évek során különbö­zőképpen állapodhatnak meg a munkavállalást illetően. Tegyük fel. hogy egyikük jól jövedelmező, de nyugdíjjogo­sultságot nem keletkeztető munkát végez. Jövedelmével rendszeresen hozzájárul a család anyagi gyarapodásá­hoz. Méltányos lenne-e, ha a jog magára hagyná bete­gen, öregen, amikor házas­társa segítségét is elveszíti? Aztán azok az asszonyok, akik gyerekeket nevelnek, háztartást vezetnek, marad- hatnának-e fillér nélkül, amikor már nem tudnak munkába állni, keresetre szert tenni, méginkább nyug­díjszerző szolgálati időt sze­rezni? Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a volt házas­társnak kell helytállnia. Méghozzá nemcsak a közö­sen szerzett vagyon erejéig, hanem különvagyonából is kell állnia a tartásdíjat. Fel­téve. -hogy ezzel nem veszé­lyezteti saját tartását, vagy annak a megélhetését, aki­nek eltartására házastársával egy sorban köteles. A bíróság tehát vizsgálja a tartásdíj megítélésénél a kötelezett anyagi helyzetét, de a jogosult anyagi hely­zete is mérlegelés tárgya. Van-e a tartásra szorulónak értékesíthető vagyona. (Nem tartozik ebbe a fogalomkör­be a személyes szükséglet kielégítésére szolgáló ingó és ingatlan vagyon.) Elvár­ható. hogy nagy értékű ék­szerek. nem lakás céljára szolgáló ingatlanok értékesí­tésével valaki saját maga gondoskodjék a saját eltar­tásáról, és azt ne különélő vagy elvált házastársától várja! A bíróság mentesítheti a tartásdíjfizetési kötelezettsé­ge alól a házastársat olyan alapon, hogy a volt házas­társ. aki tartásra szorulna, gyerekei, unokái háztartásá­ban hasznosítja munkaerejét. Általában a volt házastárs tartási kötelessége megelőzi a gyerek kötelességét, de ilyen esetben, amikor a fel­nőtt gyerek-unoka élvezi a tartásra szoruló munkaerejét, köteles gondoskodni is an­nak tartásáról. Ilyenkor esetleg résztartásdíjat kap a (különélő) elvált házastárs­tól. Néhány érdekesség az ítél­kezési gyakorlatból. Ha nem is nagy számmal, előfordul, hogy a felek névházasságot kötnek. Ez bizony nem tölti -be a .házasság intézményé­nek társadalmi rendeltetését. Nem igazi érzelmi, gazdasá­gi kapcsolat, nem beszélve az utódok nemzésének fon­tos szempontjáról. Mivel tu­lajdonképpen a házastársak nem igazi együttélésre szö­vetkeznek az esküvői cere­móniával, nem vállalnak kö­telezettséget egymás iránt, tehát semmire nem is köte­lezettek. Más megítélés alá esik a házasságkötés után kezdett sorkatonai szolgálat, tartós külföldi kiküldetés stb. mi­atti életközösség megszaka­dása. vagy el nem kezdése. Sokakat érint, hogy a gyes alatt jár-e „asszonytartás” a különélő vagy elvált fele­ségnek. Nem automatikusan. A rászorultságot itt is vizs­gálja a bíróság. Mi történik akkor, ha a tartásdíj fizetésére köteles személytől a tartásdíj nem vonható le? Ugyanaz, mint a gyermektartás esetében. Ha valaki azért nem képes ele­get tenni kötelességének, mert neki felróható módon nincs keresete, akkor olyan keresetet vesz figyelembe a bíróság, amelyet a kötelezet­tel azonos korú, egészségi ál­lapotú és szakképzettségű személy megszerez. A meg­állapított tartásdíj tartásdij- hátralékként göngyölődik, aminek kifizetésére előbb- utóbb sor kerül. Kertész Éva Válaszolt az illetékes „Ügyintézés” Lapunk 1987. március 30-i számában a „Szerkesszen velünk” rovatban tettük közzé „Ügyintézés” címmel Szurovecz Béla szabadkí- gyósi olvasónk levelét. A panasz szerint december­ben duplán fizették be az áramszámla összegét. Mi­után észrevették, abban bíz­tak, hogy februárban el­könyvelik az esedékessé vá­ló újabb számla fejében. De nem így történt, február közepe táján kapták a fel­szólítást, ha nem fizetnek, kikapcsolják az áramot. A vállalat központjában fel­mutatták a befizetési csek­ket. Egyik irodából ki, a másikba be, végül úgy tűnt, minden rendben. Ám egy napon megjelent a Démász kocsija azzal, hogy kikap­csolják az áramot. Szeren­csére kéznél voltak a befi­zetési nyugták, így erre nem került sor. Az ügyben a Démász Bé­késcsabai Üzemigazgatósá­gától a következő válasz ér­kezett: „Megállapítottuk, hogy a cikkben közöltek — sajnálatos módon — több ügyviteli hiba folytán kö­vetkeztek be. Vétkes ügyin­tézőink felelősségrevonása megtörtént. A kellemetlen­ség okozásáért ezúton is kérjük tisztelt fogyasztónk szíves elnézését.” „Szigorú a parancsnok, de igazságos” Ez volt az egyik fiatal ka­tona tömör véleménye a ki­képzés és az eskütétel után. Felemelő és megható volt fiaink fegyelmezett maga­tartása az eskü alatt. A pattogó vezényszavakra már minden mozdulatuk igazi katonás, egyembcrként vég­rehajtott gyakorlat volt. Mi, szülők, előbb mosolyogva fi­gyeltük és kerestük a sorok­ban saját gyermekünket, s mire a Szózat mellett fel­hangzott az eskü, szinte mindannyiunknak könnyes lett a szeme. Talán most vált igazán felnőtt férfivá a gyerek. Bizonyára lesznek még nehezebb napok is, de úgy érezzük, jó kezekbe ke­rültek fiaink. Köszönjük a kiképzők segítségét, a pa­rancsnokok figyelmét és tö­rődését. k. L., Békéscsaba Szerkesztői üzenet Sztankó András, Medgyesegy- háza. Panaszát kivizsgálásra to­vábbítottuk. s amint a nagy­községi tanács elnökétől kapott válaszlevélből kitűnik, a hatá­rozatot olvasónk már kézhez kapta. Reméljük, az úgy meg­nyugtatóan rendeződik. Visszhang Kevesebb érkezett „Megvizsgáltam a Békés Megyei Népújság március 9-i számában megjelent Vo­nalban voltunk — sportté­mákban című cikkben fog­laltakat. Megállapítottam, hogy a békéscsabai 1. pos­tahivatalhoz a jelzett napon Népsportból 400 példánnyal kevesebb érkezett. *gy az árushelyek részére nem az eredeti igény szerinti pél­Részközgyűlések Búcsún A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet bucsai kirendeltsége a közelmúlt­ban tartotta részközgyűlé­seit. Az 1986. év beszámoló­ját Túsz Gergelyné, a helyi intézőbizottság vezetője tar­totta meg. A takarékszövet­kezet 1981. szeptemberében nyílt meg, így azóta nem kell 30 kilométert utazni Szeghalomra. A múlt év vé­gén 1113 tagot számlált a szövetkezet, tavaly 60-nal gyarapodott a létszám. Az dányszám került kiküldésre. Nem minden pavilonnál volt egyforma a forgalom, előfordult olyan árushely, ahol zárásig elegendő volt a lap. A Vasárnapi Hírekből szintén valamennyi árushe­lyen eladatlan példányok maradtak. A város lapellá­tását a jövőben is figyelem­mel kísérem, és szükséges intézkedések megtételével törekszem az olvasói igé­nyek minél jobb kielégité- ­Dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője elhelyezett betétösszeg csak­nem 7 millió forint volt, a növekedés 1985-höz képest több mint másfél millió fo­rint, de még mindig kevés a betétes, a tapasztalat szerint a lakosság még nem ismeri eléggé ezt a lehetőséget. Sokféle hitelt nyújtott ta­valy is a szövetkezet, egye­bek között építési, lakásfel­újítási és mezőgazdasági köl­csönt. Béres Antal Bucsa Nők klubja Köröstarcsán Köröstarcsán a nők klubja jól sikerült vacsorát rendezett, ame­lyen jelen voltak a község ve­zetői. Ök tájékoztatták a klub­tagságot településünk fejlődé­séről és a jövőre vonatkozó tervekről. A finom vacsorát a klub tagjai készítették, majd az est vidám tombolával fejező­dött be. Rósa Dezsőné, klubvezető, Köröstarcsa Békéscsabán, a Petőfi utcai gyógyszertár előtt láttuk ezt a csendéletet. A gyógyszertárban dolgozók rendszeresen szépí­tik, takarítják környezetüket, ezért is bosszantja őket az ál­landóan visszatérő rendetlenség. Az ott lakók hatalmas kon­ténerbe hordhatják a szemetet, amelyet megfelelő időközön­ként ürítenek és elszállítanak a városgazdálkodási vállalat munkásai. A kérdés: ki dobálja szét újra és újra a hulladé­kot, a rothadó narancshéjat, étclmaradékot, ócska holmit? Fotó: Fazekas Ferenc Nagyobb elismerést a volt traktoros leányoknak! Felszabadulásunk után, a gépállomások kialakításával megindult a traktorosállomány szervezése. A gépállomások körzetekre voltak osztva. Pl. a Kondorosi ÁMG (Nágyma- jorban alakult) körzetéhez tartozott: Kétsoprony, Szentmik- lós, Kamuikért, Hunya, Csabacsüd—Nagyszénás és Csonkás­sal határosán Kondoros és külterületei. Az ÁMG-hez tartozó területeken biztosítani kellett az ala­kuló tsz-ek tszcs-k által igényelt és összes gépi munkát, azok szakmai irányítását, valamint az egyéni (földhöz ju. látottak) napdrágszíj parcelláinak igényelt felszántását, a terület rész­beni vetési, aratási és összes cséplési munkáit. Akkor nem volt leányálom traktorosnak lenni, és a lak­helytől sok kilométerre igen keményen dolgozni, a kiszabott normát és tervet teljesíteni. Mindemellett agitálni, meggyőz­ni parasztságunkat a traktorszántásra — az új elfogadására. Ebben a kemény, nehéz fizikai munkában egyenlő elbírá­lással részt vállaltak a nők, a falun vagy tanyán nevelkedett leányok, kiknek más munkaalkalmuk nem kínálkozott. A férfiakkal vállvetve traktoros leányaink vállalták a (G. 35- ös) kormos traktorok vezetését, és végezték a szántás igen rázós munkáját. Ki voltak téve az időjárás minden viszon­tagságának a fedetlen, vasüléses traktoron. Mivel szoknyában és lobogó ujjú blúzban nem volt szabad kormos traktort vezetni és kezelni a balesetveszély végett, kék overált kaptak és télen vattaruhát — így terjesztették el falun is a nadrág viselétét a nők között Az ő példájukra kezdtek dolgozni a tsz-ekben a fejők, baromfigondozónők stb. A férfiakkal egyetemben a munkaversenyben is megáll- ták a helyüket. Megyénk első élmunkása nő volt ÁMG te­rületén — éspedig: Homonnai Mária traktorosleány. Mivel Békés megye területén több gépállomáson dolgoz­tam — negyven év távlatában —, őszinte elismeréssel és nagy tisztelettel gondolok volt munkatársaimra — az egyen­rangú traktorostársakra, kikből többekkel az ÁMG jubileu­mi megemlékezésén találkoztam, és jóleső érzéssel üdvözöl­tük egymást. De hiányoztak a találkozóról a volt traktoros­leányok, akik elsődlegesen is kiérdemelték volna ottlétüket! Voltak, akik menet közben éles szavakkal vetették fel az elfelejtést, sérelmezték a meg nem hívást, a megyei szerve­zés hiányosságát. Meghívást én sem kaptam, csak megtud­tam, és úgy vettem részt rajta. Ezen téma megírásával is szeretném a sokszor emlegetett „jogutód” illetékeseinek figyelmébe ajánlani, a volt trakto­ros leányaink nagyobb elismerését. Kaicsó István volt főmezőgazdász, Kétegyháza, Bocskai 7. Kapitális trófea. Makra Győző lakásának ékessége ez az értékes, s aranyérmes agancs, Biharugrán Fotó: Oravszki Ferenc r TAVASZI NAGYVÁSÁR DEBRECENBEN! Debrecen Megyei Városi Tanács piaci kirendeltsége ismét megrendezi a debreceni TAVASZI NAGYVASÁRT. A rendezvényt a következő területeken bonyolítja le: — Hunyadi u. a Péterfia utcától a Rákóczi u. irányába haladva, — Rákóczi u. a Csapó utcától az Egymalom ut­cáig, — Burgundia u. Csapó utcától a Kossuth utcáig, — valamint a Csapó u. a Tóthfalusi tér sarkától az Árpád térig. A vásár tartásának időpontja: 1987. május 2—3. A vásáron részt vehetnek az állami és szövetkezeti, ipari és mezőgazdasági, valamint kereskedelmi válla­latok, népművészek, kisiparosok és magánkereskedők. Az érvényes működési engedéllyel rendelkezők jelent­kezésüket levélben kell eljuttassák a Debrecen Megyei Városi Tanács piaci kirendeltsége (4024 Debrecen, Rákóczi u. 14. sz. alatti címre), 1987. április 25-ig bezárólag. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom