Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
NÉPÚJSÁG 1987. április 11., szombat Kötvénypiac Orosházán Az utóbbi években egyre többet lehet hallani a kötvényről, amely mind a lakosság, mind a gazdálkodó szervezetek körében kedvelt befektetési forma. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig, s hogyan alakul a jövőben a kötvénypiac, erről kérdeztük a teljes körű kötvényforgalmazási joggal rendelkező Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. orosházi bankszervének vezetőjét, Szász János igazgatót. — Kérem, elöljáróban röviden foglalja össze, mi a kötvény? — A kötvény általában bemutatóra szóló értékpapír, tehát bárkire átruházható. Olyan hitelviszonyt bizonyító okirat, mely szerint a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott időpontokban a kötvény névértékének megfelelő összeget és az addig esedékes kamatokat kifizeti. Örökölhető, adó- és illeték- mentes. A lakossági kötvények esetében a törlesztést és a kamatok visszafizetését az állam szavatolja. — Hogyan kerül forgalomba a kötvény? — A bankok a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok fejlesztési forrásaik bővítésére kötvényt bocsáthatnak ki. A kibocsátás lebonyolítását több pénzintézet is vállalja, a kialakult gyakorlat szerint másfél-két százalékos megbízási díjért. A vállalásban az eladás is benne szerepel, így a pénzintézetek — hálózatukat igénybe véve — rövid idő alatt értékesítik a kötvényeket a vállalatoknak vagy a lakosságnak. — Mi késztetheti a kibocsátókat arra, hogy hosszú lejáratú hitel helyett kötvényből teremtsék elő a gazdálkodáshoz szükséges pénzt? — A bankhitel és a kötvénykibocsátás közötti választáskor igen sok befolyásoló tényező mérlegelése Országszerte befejezéshez közeledik a tavaszi munkák egyik legfontosabbika, a gyümölcsfák és a szőlők metszése. A nagyüzemekben csaknem mindenütt elkészültek ezzel, a kiskertekben viszont van még hátra munka, amely várhatóan a hét végén a legtöbb helyen befeszükséges az adott gazdasági egységnél. A kötvény javára többek között az billentheti a mérleg nyelvét, hogy jelenleg a nem kiemelt fejlesztési célokra szűkösek a hitelfeltételi lehetőségek. Esetenként a hitel feltételei és költségei is kedvezőtlenebbek lehetnek a kötvényénél. — Vizsgáljuk meg most a vásárlói oldalt is. Érdemes-e kötvényt venni? — Igen, érdemes. A kötvények többsége évi 11%-os kamatozású, és ez már az első évre is érvényes. Jól jövedelmező, biztonságos befektetési lehetőségnek tartom. — A kamat évenként felvehető, vagy csak a kötvények lejártakor? — Minden évben felvehetők, és célszerű is felvenni, ugyanis a kötvény kamata egy-két kivételtől eltekintve nem kamatos kamat. Ügy tehető kamatos kamattá, hogy a tulajdonos a kamat összegéből újabb 11%-os kamatozású kötvényt vásárol. — Mennyi a lekötési ideje a kötvénybe fektetett pénznek? — A kötvények lejárata általában 6-7 esztendő, de ezen belül bármikor el is adható. így akár néhány hónapra is érdemes a megtakarított pénzen kötvényt vásárolni, mert az éven belüli eladás esetében elérhető az 5-8%-os kamat. — Békés megye lakossága jelenleg több banknál is vásárolhat kötvényt. De vajon, ha szükséges, el is tudja adni? — Az OKHB Rt. üzletpolitikájában célkitűzésként szerepel, hogy minden bankszerve teljes körű kötvényforgalmazást folytasson. Békés megyében elsőnek Orosházán indult be a kötvénypiac. Ez azt jelenti, hogy ez évtől minden forgalomban lévő kötvényt heti árfolyajeződik. A kerti munkáknál mintegy négyhetes késés mutatkozik. Késői lesz tehát a virágzás is, és a gyümölcsös szőlőszüret ideje várhatóan ugyancsak kitolódik. A MÉM szakemberei szerint a téli és a kora tavaszi fagykárok értékét egyelőre még mindig nem lehet megállamon megvásárolhatunk, és készleteinket szintén heti árfolyamon eladhatjuk. Természetesen a kötvényüzlete- ket bizalmasan kezeljük, a vásárláshoz, illetve az eladáshoz személyi azonosságot feltáró adatot nem kérünk. — Kérem, mondja el röviden, hogyan állapítják meg a heti árfolyamot? — A vételi és az eladási árfolyamokat az OKHB Rt. értékpapír-irodája minden hétfőn megküldi részünkre. Az árfolyam lényegében a befektetett tőkének az előző kamatfizetés óta felhalmozódott kamattal növelt összege %-ban kifejezve. Például a napokban vásárolt április 1-én kamatot fizető kötvény árfolyama fél év múlva megközelítőleg a következő lesz: vételi árfolyam 105%, az eladási árfolyam 106,5%, tehát egy tízezer forintos címletű kötvényt 10 500 forintért fog megvásárolni bankunk. — A kötvény bárki által beváltható értékpapír. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy célszerű-e otthon, a lakásban tartani? — Véleményem szerint biztonságosabb, ha bankban letétre helyezik el. Megőrzést bankunk is vállal, a névérték évi egy ezrelékéért. A letétbe helyezett kötvény kamata, s törlesztő része személyesen is felvehető, de kérhető annak postai átutalása is. — Befejezésül még egy kérdés: körzetükben milyen az érdeklődés a kötvények iránt? — Az elmúlt esztendőben a lakosság négyszer annyi kötvényt vásárolt, mint egy évvel korábban. Mindez azt tükrözi, hogy jelentősen emelkedett a kereslet a kötvények iránt. Az idén az év első négy hónapjában tovább nőtt az állampolgárok kötvényvásárlási kedve. (verasztó) pítani. Annyi bizonyos, hogy az alföldi részeken és a sík vidékeken komoly pusztulás mutatkozik a csonthéjas gyümölcsösökben, mindenekelőtt a kajszibarackban. A dombos, lejtős vidékeken azonban szerencsére lényegesen kisebbek a károk, itt még remény van arra, hogy az élő szervezet úgy-ahogy regenerálódik. A szőlősökben erős a fagykár. Új sertésvágó vonal Budapesten A Budapesti Húsipari Vállalatnál új, korszerű sertésvágó vonal üzemi próbáit kezdték meg. A nagy teljesítményű vágóvonalat egy régebbi, ám teljesen átépített csarnokban helyezték el. Olyan műszaki megoldásokat alkalmaztak, amelyek a legkényesebb igényeket is kielégítik. Az üzemből exportra is küldhetnek majd árut. A sertésvágó vonalon úgynevezett szalámisertéseket is vághatnak. Egy műszakos termeléssel az új részlegben évente 230 ezer sertés húsát dolgozhatják fel. Kertművelük, figyelem! Értesítjük Békés város és vonzáskörzete lakosságát, hogy a nemrég megnyílt mintaboltunkban, Békés, Piac tér 3. alatt, teljes körű — tavaszi és nyári vetésű zöldség, virág- és gazdasági — vetőmagválasztékkal állunk rendelkezésükre. Vetőmag mellett kertészeti felszerelések, virágkötészeti kellékek, műtrágya nagy választékban kaphatók. Nyitva tartás: hétfőn szünnap, keddtől péntekig 7.30—18, szombaton 7.30—13. Telefon: 41-992. VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! Metszik a gyümölcsfákat Nehéz évek a gazdaságban irta: Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese A Központi Bizottság 1978. decemberi határozata célul tűzte ki az adósságállomány növekedésének megállítását. Ezt a rendkívül nehéz feladatot sikeresen oldottuk meg, és 1982-ben megállítottuk a növekedést, 1983-ban és 1984-ben pedig csökkentettük az adósságállományt. A nemzetközi gazdasági és pénzügyi közvélemény nagyra értékelte eredményeinket, és ennek következtében sikerült megőriznünk hitelképességünket. Úgy véltük — legalábbis én úgy véltem —, hogy a nehezén túl vagyunk, és kijöttünk abból a sokat emlegetett „alagútból”. Akkor a további évekre úgy számoltunk, hogy már nem kell jelentős többletforrást felhasználnunk a fizetési mérleg aktívumának növelésére, hanem a növekedésből származó forrásokat társadalmi és gazdasági célkitűzések megvalósítására lehet fordítani. Az elmúlt két évben azonban ezek az elgondolások nem váltak valóra. Nehezebb megtartani, mint elérni Eltérések az utóbbi két év és az azt megelőző évek gazdasági eredményei között nemcsak; a külkereskedelmi mérlegben és fizetési mérlegben mutatkoztak meg, hanem a nemzeti jövedelem termelése és fel- használása terén is. 1979 és 1984 között a nemzeti jövedelem átlagosan mintegy 1,5 százalékkal nőtt, és üteme mintegy 2 százalékponttal nagyobb volt, mint a nemzeti jövedelem belső felhasználásáé. 1985-ben és 1986-ban a nemzeti jövedelem összességében nem nőtt, miközben a belső felhasználás mintegy 3 százalékkal emelkedett. Ez természetesen újra megbontotta a nehezen kialakított belső és külső egyensúlyt. A folyamatokat az alábbi számok jelzik: Nem rubelei- 197s- 1884- 1888számolású külkereskedelmi mérleg egyenlege — 110O mS 4- 700 ms — 400 mS A nemzeti jövedelem termelésének és belső felhasználásának egyenlege — 58 mdFt +32mdFt — 15 mdFt A fenti adatok jól mutatják, hogy 1979 és 1984 között nagyarányú átcsoportosítás történt a külgazdasági egyensúly megszilárdítása érdekében. Ennek nagyobb részét a nemzeti jövedelem növekménye fedezte, de mérsékeltük a belföldi felhasználást is. 1985—86-ban fordított átcsoportosítás ment végbe. A nemzeti jövedelem nem nőtt, a belföldi felhasználás emelkedett. Ez újra kiváltotta az eladósodás növekedését. Mindenekelőtt arra kell választ adni, hogy szándékainkkal ellentétben miért nem nőtt a nemzeti jövedelem, és miért nőtt a belföldi felhasználás? A gazdasági növekedés elmaradásának közvetlen oka, hogy nem nőtt a nem rubel- elszámolású export, és nem javult a termelés hatékonysága. Márpedig e kettőt tekintettük a növekedés fő hordozóinak. Ugyanakkor lényegesen enyhült a kereslet- szabályozás, amit kifejez a költségvetés hiányának gyors emelkedése, a társadalmi tiszta jövedelem vállalatok és állam közötti megoszlásának 10 százalékos változása a vállalatok javára, és a jelentős hitelkiáramlás. A keresletszabályozás gyengülése következtében a hazai felhasználás elszívta az áruk egy részét az export elől, növelte a keresletet az import iránt, javuló pénzügyi helyzetet eredményezett sok vállalat részére lényegében azonos termelés és export mellett. Fordulatot a szerkezetátalakításban Mélyebbre nyúlva, az okok közül ki kell emelni azt, hogy 1979 és 1984 között nem indult meg határozottan a termelési szerkezet átalakítása, amely csökkentve a veszteségforrásokat, hatékonyabbá tette volna a termelést, és versenyképesebbé az exportot. A vállalatok egy részénél megkezdődött a termékszerkezet korszerűsítése. Az úgynevezett válságágazatokban és néhány nagy feldolgozóipari vállalatunknál csak 1986-ban került sor a szerkezetátalakítási program kialakítására. A Központi Bizottság múlt év novemberi ülésén elemezte a kialakult helyzetet. Megállapította. hogy a nem kielégítő fejlődés fő oka a végrehajtás következetlenségeiben található. A gazdaságirányítás a népgazdasági tervezés keretében nem tudott reális cselekvési programot adni a célok valóra váltásához. A gazdasági szabályozás eklektikussá vált, nem ösztönözte eléggé a hatékony vállalatokat a nagyobb teljesítésre, és nem kényszerítette változásra a gazdaságtalan vállalatokat. A vállalatok nem kis része-„kivárásra” rendezkedett be, s támogatást kaptak ahhoz, hogy a szabályozókat igazítsák hozzájuk, és így kivédjék az alkalmazkodás nehéz folyamatának megkezdését. A helyzet fordulatot kíván. A gazdasági folyamatokban a fordulat nem egyik napról a másikra szokott bekövetkezni. Ez most sem várható. De elengedhetetlen, hogy a folyamatok iránya megváltozzék, és már ebben az évben megvalósuljon annyi, amennyi a változás irányát határozottan megmutatja, és a további évek teendőit megalapozhatja. Gazdaságpolitikailag a követelmények egyértelműek, gyakorlatilag az 1987. évi népgazdasági terv fő célkitűzéseinek megvalósítását jelentik: erősíteni a termelési szerkezet átalakításának folyamatát, lényegesen javítani a belső-külső egyensúlyt, élénkíteni a gazdasági növekedést. A követelmények megvalósulásának elengedhetetlen feltétele a gazdálkodás hatékonyságának és termékeink versenyképességének Javulása. Minthogy a főbb termelési tényezők az 1990-ig terjedő időszakban nem vagy alig nőnek (energiahordozók, alapanyagok, munkaerő, állóeszköz), a gazdasági növekedés majdnem teljes egészében — az ötéves tervszámítások szerint mintegy háromnegyed részben — a termelési tényezők hatékonyabb felhasználásából adódik. Az utóbbi két évben éppen e téren volt visszaesés. A kibontakozás érdekében javítani kell az anyag- és energiafelhasználás fajlagos mutatóit, erőteljesen növelni kell a munka termelékenységét, és jobban ki kell használni az álló- és forgóeszközöket. Versenyképességünk fokozása nemcsak a korszerű, megfelelő minőségű árualap bővítésétől, hanem az export szerződésszerű teljesítésétől is függ. A termelési szerkezet átalakítása terén mindenekelőtt a már elfogadott programokat kell eredményesen végrehajtani, vizsgálva a gyorsítás lehetőségét. A szerkezetátalakítás döntő része a vállalatokon belül megy végbe. A gazdaságirányításnak biztosítania kell az ezt elősegítő és kikényszerítő közgazdasági feltételrendszert, a vállalkozáshoz szükséges mozgásteret. a műszaki fejlesztés lehetőségét. A konkrét megoldás kidolgozása és végrehajtása a vállalati vezetés feladata. Folytatjuk a reformot A fordulat kikényszerítésében nagy szerep hárul a népgazdasági keresletszabályozásra, mert elősegíti a termelés növekvő részének exportját, és az import tervszerű keretek közötti tartását. Az egyensúly megszilárdításához erőteljesen mérsékelni kell a költségvetés utóbbi években újra jelentős mértékű hiányát, érvényt kell szerezni a hitelezésben a megtérülésnek, a jövedelmezőségnek, a gazdaságos export fokozásának, a készletek és egyéb forgóeszközök hatékonyabb felhasználásának. Mindehhez jól működő gazdasági mechanizmusra van szükség. A gazdasági mechanizmus korszerűsítésére rendelkezünk megfelelő. 1984-ben jóváhagyott programmal. A program alapján már számos fontos intézkedést tettünk. Ennek ellenére a mechanizmus nem volt képes az elmúlt években olyan hatást kifejteni, amely biztosította volna a megfelelő eredményt. Nem léptünk előre ugyanis a szabályozott piaci viszonyok kifejlesztése terén, egyes fontos elemek nincsenek összhangban egymással, és ez nem jól orientálja a vállalatokat. Ehhez hozzájárult az is, hogy a gazdaságirányításban nem volt egyértelmű magatartás abban a kérdésben, hogy kinek kell kihez alkalmazkodnia: a vállalatoknak a piachoz és a közgazdasági szabályozórendszerhez, vagy a közgazdasági szabályozórendszerrel kell lehetővé tenni a nem gazdaságos vállalati tevékenység folytatását is. A közgazdasági feltételrendszer korszerűsítésében 1988-han minőségi változás következik be az adó- és árreform végrehajtásával. Célja olyan érték- és árviszonyok kialakítása, amely az eddiginél világosabban mutatja meg a gazdálkodás jövedelmezőségét, amelynek alaján végbemenő differenciálódás sokkal inkább a valóságos teljesítményeknek felel meg. Csökkenti a gazdaságban a költségvetés újra elosztó szerepét azáltal, hogy jelentősen mérsékli a vállalatok közvetlen adóbefizetését és a támogatásokat. Az adó- és árreform hatással lesz a gazdasági mechanizmus egyéb elemeire is, a tervezésre, a bérgazdálkodásra, a vállalati adózás egészére és az exportösztönzésre. Az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy nem elég a gazdaságban reformot kezdeményezni. Olyan társadalmi közegre is szükség van, amely képes hatásait befogadni, elismerni a teljesítmények és a jövedelmek összefüggéseit, értékeli a nagyobb teljesítményt, és elfogadja az ebből eredő differenciálódást. Ehhez nemcsak arra van szükség, hogy a mechanizmus fejlesztésével a sikerek és kudarcok megállapításához jobb mércével rendelkezzünk, hanem annak a gyakorlatnak erősítésére is, hogy az okokat nyíltan feltárjuk, a közvéleményt őszintén tájékoztassuk, és a társadalom jelzéseit figyelembe vegyük.
