Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-10 / 85. szám
1987. április 10., péntek A jól szövögetett tervek eredménye Kiváló lett a békéscsabai Patex Az 1985-ös esztendő akár sorsfordulónak is tekinthető a hazai pamutipar életében. Könnyűiparunk legnagyobb szakágazatában ugyanis az ezt megelőző években folyamatosan csökkent a termelés. A fonó- és textilgyárak létszámhiánnyal küzdöttek. Akadt vállalat, ahol emiatt néhány gépet is leállítottak. A hullámvölgyből kilábalva azután nagyobb sebességre kapcsolt a pamutipar. Ezidő- tájt a Patex békéscsabai gyára sem tétlenkedett. Az 1985-ös eredményei alapján elérték a Kiváló Vállalat címet, melyre tavaly rádupláztak. így a békéscsabaiak másodszor is elnyerték a kiváló elismerést, melyet ma vehet át a kollektíva. — Háromig most már meg sem állunk — mondja bizakodóan Hricsovinyi Pál, a békéscsabai gyáregység igazgatója. De vajon van-e realitása annak, hogy az. idei terveket túlszárnyalva, harmadszorra is megnyerjék x a vállalatok közötti versenyr? — Optimizmusomra az ad okot, hogy a gyáregység termelése tavaly 23.2 százalékkal haladta meg az 1985. évi teljesítményünket. Mindezt olyan körülmények között értük el, hogy közben átköltözések, gépcserék történtek az üzemben, amelyek hátráltatják a folyamatos termelést. Sikerült azonban úgy megszerveznünk ezeket az átállásokat, hogy ez nem okozott termeléskiesést. A munka feltételei 1987-ben tovább javulnak és ezért vagyunk bizakodóak — mondta az igazgató. A továbbiakban arról tett említést, hogy a pamuttextilművek célul tűzte ki a mennyiségi növekedés mellett a minőség javítását is. Napjainkban a leül- és belpiaci viszonyok egyre érdekeltebbé teszik a vállalatokat a jó minőségű termékek előállításában. Ennek feltétele viszont a pamutiparban meglévő gépek, bernedezések mielőbbi lecserélése, korszerűsítése. A beruházások szűkössége miatt azonban nincs lehetőség a géppark teljes felújítására. A békéscsabaiaknak egyelőre meg kell elégedniük azokkal a fonó-, szövőgépekkel, amelyeket a budapesti anyavállalat cserélt le, korszerűbbekre. Mégis beletörődnek ebbe a vidéki gyáregységek, hiszen az ő berendezéseik még ezeknél is régebbiek. A mennyiségi növelést ugyan valamelyest elősegítik ezek a ..modernebb” gépek, de minőségben aligha kelhetnek versenyre a legújabbakkal. A termelés volumenét jelentősen befolyásolhatják a létszámgondok. A békéscsabai gyáregységnél nem volt probléma ezen a téren. Sőt, az elmúlt időszakban 10 százalékkal sikerült növelni a fizikai állományú dolgozók számát. Említésre érdemes, hogy a nem fizikai dolgozók hatszázalékos növekedése is elsősorban a termelés kiszolgálásának javítása miatt történt. Azaz, a művezetők, karbantartók létszáma nőtt. akik a munka magasabb szintű szervezettségével, a gépek gyors és precíz javításával járultak hozzá a vállalati eredményekhez. — Mostanában, mikor gyakran hallani a szocialista brigádmozgalom válságáról, örömmel mondhatom el — folytatta Hricsovinyi Pál —. hogy gyáregységünknél ilyen negatív jelenségnek nyoma sincs. Tizenhét szocialista brigád tevékenykedik a Pa- texnél, s hogy valóban eredményesen, arra bizonyíték lehet az a tény, miszerint közülük 15 brigád aranyko-- szorús. Az elmúlt esztendőben összesen 114 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. E tekintélyes ösz- szegből jutott a környezetvédelemre, a városszépítési hozzájárulásra, valamint dolgozóink lakásépítési-vásárlási támogatásának pótlására is. A Patex jövőjéről, további fejlődéséről így nyilatkozott az igazgató: — A fővárosi székhelyű anyavállalattal egyetértésben, itt az ország délkeleti részén a már meglévő és újonnan épülő telephelyünkkel együtt, egy szövő-fonó bázist szeretnénk létrehozni. Ke- vermesen már üzemel a cérnaüzem, melyet fonodává kívánunk fejleszteni, Vésztőn pedig éppen ma adjuk át az újonnan felépült szövőüzemünket. Talán furcsának tűnik, hogy a megyeszékhelytől milyen távol ‘esnek telephelyeink. Erre az a magyarázat, hogy megpályáztuk a gzadaságilag elmaradott területek iparosítási programját. Ennek eredményeként ebben a két térségben kaptunk lehetőséget a fejlesztésre. Kezdeményezésünkhöz sok segítséget kaptunk a települések tanácsaitól, amelyekkel azóta is jó a partneri kapcsolat. Bizonyára szívesen veszik jelenlétünket az ott lakók is. hiszen jó néhányuknak helyben tudunk majd munkát adni. Megkímélve őket az ingázás fáradalmaitól. — Békéscsabán várhatóan még ez év végén indul be az új fonoda. Célunk, hogy itt 9 megyében állítsuk elő a szükséges fonalmennyiséget, amit szövőgyáraink felhasználnak. Sőt! Távlati elképzelésünk, hogy más textilüzemek igényeit is esetleg ki tudjuk elégíteni. A helyi fonás megkezdése megtakarítást jelent a szállításban. Nem kell majd utaztatni a fonalat Budapestről, vagy az ország más vidékéről, így remélhetően termeléskiesésünk sem lesz a fonal hiánya miatt. * * * íme: ezek tehát az érvek, amik bizakodást adnak a Patex békéscsabai gyárának ahhoz, hogy jövőre ismét elnyerhessék a Kiváló Vállalat kitüntető címet. Addig is még kemény nyolc hónap áll előttük, hogy újra bizonyíthassanak, igenis megérdemelten kapták a korábbi kitüntetéseket. Bacsa András Biotechnolágiai kutatóközpont épül Hamarosan megkezdődik Gödöllőn a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont építése. Az Állami Tervbizottság döntése alapján megvalósuló tudományos bázis feladatairól Pongrácz Sándor, a jogilag már létező intézmény tudományos igazgatóhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, a gödöllői központ létrehozásának célja, hogy a biotechnológiai kutatásokban lépést tartsunk a nemzetközi mezőnynyel, s meggyorsítsuk a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. Magyar- országon az alapkutatás néhány területén — főként a növénybiológiában és mikrobiológiában — nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredmények születtek, amelyek elsősorban a mezőgazdaságban és a gyógyszeriparban hasznosíthatók. Gondot okoz azonban, hogy alkalmazásukhoz kevés a szakember, s a termelővállalatok még nem készültek fel az új technika fogadására. Emellett a kutatás anyagi forrásai is szűkösek. Az új intézmény néhány témára fogja koncentrálni a kutatómunkát, s foglalkozik szakemberek kiképzésével is. Elsősorban arra összpontosít, hogy a termelési rendszerekkel együttműködve a gyakorlatba gyorsan átültethető eredményeket produkáljon. A mezőgazdaság több ágazatában már elérték az extenzív fejlődés felső határát, s továbblépni elsősorban a biotechnológia alkalmazásával lehet. Ez nyújthat lehetőséget arra, hogy olcsóbban és a környezet megkímélésével többet termeljünk. Hz eső közbeszólt csempészárut, itthon, Tótkomlóson a be nem avatottak kezdtek engem is csempésznek, tűzkövesnek gondolni. Még ezen az őszön, mikor Molnár Istvánnal együtt jártam Pozsonyban, elfogtak bennünket a határon. Nálam a III. internacionálé anyagát, nála Sztálin elvtárs fényképét találták meg. Ám amíg a határról a balassagyarmati kaszárnyába kísértek bennünket kihallgatásra, sikerült az anyagokat megsemmisítenünk. Bizonyítékok hiányában így elítélni-nem tudtak bennünket, csak hazatoloncolni. Űj házasságomnak alig örülhettem néhány hónapot, mikor katonai szolgálatra szólítottak. Az erdélyi bevonulásra bennünket, politikailag gyanús elemekei nem vittek. Rövid idő múlva le is szereltek valamennyiünket. De az igazán rossz időszak akkor következett ránk, amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, s a falu németbarát elemei már nyíltan is hirdetni kezdték, hogy az ilyen kommunisták és oroszbarátok, mint amilyen én is vagyok, nem sokáig fognak mászkálni a községben. 1941. augusztus 3-án kenyérért mentem haza a cséplési munkából, amikor a csendőrök, úgy ahogy voltam, nyári öltözetemben, lefogtak és az állomásra hurcoltak. Feleségem is másoktól tudta meg, hogy mi történt. Késlekedés nélkül Budapestre szállítottak a to- loncházba, onnan meg egy hónap múlva a kistarcsai internálótáborba. Itt 1200 el- fogottat — kommunistát, rablót, gyilkost és egyéb elítéltet — gyűjtöttek össze. Mi, kommunisták még itt is hamar egymásra találtunk. Az orosházi Keresztes Mihállyal, a földeáki Bajusz Istvánnal, a nagyszénási Daubner bácsival és a debreceni Lőrincz Jánossal, valamint a Budapestről ide szállított Lukácsi Jenővel és Rajk Lászlóval kerültem így együvé. Két év után a csoport egy részét Nagykanizsára vitték, én pedig a pestvidéki börtönbe kerültem, ahonnan 3 hónap elteltével a Markó utcai fegyházba szállítottak, onnan meg 9 hónap múlva vissza Kistar- csára. De akkor már elkülönítve a bűnözőktől. Ekkor már az életünk is veszélybe került. Megvertek, kínoztak bennünket, olyannyira, hogy nem is ismertünk egymásra utána. Megkínzatásunk, amely újabb 39 napig tartott, Ung- váron folytatódott. Engem úgy tettek tönkre, hogy azután már családom se lehetett többé. Másokat kidobtak az emeletről az ablakon át. Nyolcán maradtunk csak életben a 16-ból, akiket odaszállítottak. Ezt követően a Margit körúti kórházban töltöttem 15 hónapot. Itt ismerkedtem meg Popovics Dimitrovval, Kárpát-Ukraj- na huszti járásának párttitkárával, akivel 1945 után többször is találkoztam. Háromszor állítottak bennünket statáriális bíróság elé, de elítélni nem tudtak, mert a fogház irodáján dolgozó egyik elvtársunk eltüntette a ránk nézve terhelő iratokat. 1944 áprilisában kerültem haza a falumba. De nemsokára kényszermunkára vittek Óradná- ra. Amikor Horthy lemondott, vagonokban irányítottak valamennyiünket Németország felé. Amikor szerelvényünk az egyik csehszlovákiai állomásról kigördült, a mozgó vonatról leugrottam. így bujkáltam egy darabig szökevényként, október elejére vergődtem végre nagy nehezen Budapestre, ahol ugyancsak addig bujkáltam, amíg a város felszabadult. Találkoztam sok régi elvtársammal, egy darabig szlovák nyelvtudásomra alapozva tolmácsként segítettem munkájukat, majd gyalog nekivágtam a hazafelé vivő útnak. Itthon azonnal jelentkeztem a Magyar Kommunista Pártba, ahova 1945-ben fel is vettek. 1945. május 1-től rendőrparancsnok lettem Komló- son, majd 1949-ben mi kommunisták a földreform során kapott földjeinkből termelőszövetkezeti csoportot szerveztünk. A Viharsarok nevet, amelyet a tsz jelenleg is visel, én javasoltam csoportunknak. Nemsokára a földműves szövetkezethez kerültem sertésfelvásárlónak, ezt a munkát — igaz, mindig más-más cégnél, különböző vállalati elnevezések alatt — egészen a húsz évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásomig végeztem. , Az ellenforradalom kitörésekor azonnal jelentkeztem a pártbizottságon. A tanácsházán és a ffostán teljesítettem fegyveres szolgálatot. Amikor községünkben megalakult az ellenforradalmi bizottmány, jó párunkat összeszedtek, és a tanácsházán nemzetőrökkel őriztettek. Alighogy innen kiszabadultunk, megszerveztük a karhatalmat. November ' hó 7-én Békéscsabára vittek bennünket szolgálattételre, majd onnan Batto- nyára irányítottak bennünket. Innen visszakerültem Békéscsabára, ahol egészen leszerelésünkig teljesítettem szolgálatot. Mindezekért a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957 júliusában Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel tüntetett ki... Lejegyezte: Kőváry E. Péter A héten a melegebb, kedvezőbb időjárást kihasználva megindultak a talaj-előkészítő, vegyszerező gépek a határban. Sajnos, a tegnap, csütörtökön érkezett csapadék ismét megállította a gépeket. Két mezőgazdasági nagyüzemben érdeklődtünk arról, hogyan állnak, mit terveztek a tavaszi szezonra. Kruzsic Pál, a Békéscsabai Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese arról tájékoztatott, hogy ebben az évben 520 hektár fajta- és étkezési borsót kívánnak vetni. A talaj-előkészítési munkák befejeződtek, s a héten elindultak a borsóvető gépek. A csapadék miatt eddig mindössze 80 hektáron tudták földbe juttatni a vetőmagot. Cukorrépából az elmúlt évben kiemelkedő eredményt értek el az állami gazdaságban. A hektáronkénti 49 tonnás átlagtermés az állami gazdaságok országos rangsorában a második helyet jelentette a csabaiaknak. Ebben az évben 769 hektáron kívánják talajba juttatni a fontos ipari növény magját. A termelési igazgatóhelyettestől azt is megtudtuk, hogy szerdán délután elkezdték a vetést, tegnap, csütörtökön akarták folytatni. ám az eső ebben megakadályozta őket. Második esztendeje termesztenek lencsét az állami gazdaságban. Tavaly jó eredményt adott, ezért az idén is tovább foglalkoznak vele, mintegy 130 hektár a vetés- terület. Az elképzelések szerint a hét végén indult volna a vetés, de ez a csütörtöki eső miatt kérdésessé vált. Március végén kezdték meg két ültetőgéppel a 15 hektár magrépa kiültetését, melyet sikerült befejezni az eső előtt. A fehérjeprogram keretében növelik a szója vetésterületét. Az idén már 500 hektárt hasznosítanak ezzel a növénnyel. Napraforgóból 616 hektár a tervezett vetés- terület, ez kevesebb a korábbinál. Növelik a’ kukorica vetésterületét, ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a hektáronkénti nyereségkitermelésben a harmadik helyen áll. A tavalyi 3 ezer hektárnál 400 hektárral több kukoricát termesztenek az idén. Az IKR-technoló- giának megfelelően a legkiválóbb hibrideket vetik, összességében a növénytermesztési főágazattól 60 millió forint nyereséget várnak ebben az évben. Az Orosházi Béke Termelőszövetkezetben Sülé Ferenc tsz-elnököt kérdeztük, hogyan haladnak a tavaszi munkákkal? Nálunk is nehezítette az eső a talajmunkákat és a vetés-előkészítést. Cukorrépából az idén 700 hektárt vetnek. A csaknem 1300 hektár búzaterületből mindössze csak egy táblát vetettek felül tavaszi árpával. Zöldborsóból ebben az évben 150 hektárt, fajtaborsóból 170 hektárt vetnek. Kukorica-vetésterületük az elképzelések szerint 800 hektár körül alakul, emellett a háztájiban 40 hektáron hibridkukorica-vetőmagot termesztenek. Egy érdekes növénnyel, a madáreleségként exportálható Maránó-kukori- cával is megpróbálkoznak, mintegy 100 hektáron. A jól jövedelmező lencsét 60 hektáron, míg ‘ az étkezési babot 40 hektáron kívánják termeszteni. A háztájiban a tagok fűszerpaprikát, étkezési hagymát, hibrid napraforgót, hagymamagot és ánizst termelhetnek. A mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint három-négyhetes a természet lemaradása a korábbi évekhez képest. Mindez arra készteti a nagyüzemek dolgozóit, vezetőit, hogy minden egyes napot jól kihasználjanak arra, hogy minél előbb a talajba juttassák a legfontosabb tavaszi növények magját. A hazai mezőgazdaság már többször megbirkózott ilyen és ehhez hasonló nagy feladattal. V. L. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□[ □ □ □ □ □ □ □ NAGYÜZEMEK SZÍVES FIGYELMÉBE AJÁNLJUK A BUVILON 33 EC gyomirtó szer felhasználását, a hiányzó DUAL, FLUBALEX ÉS OLITREF növényvédő szerek pótlására. AGROKER, Békéscsaba, növény védőszer-osztály. Telefon: 22-366/25,- telex: 83-605, 83-329. II l'-sy műszak alatt szövőgépenként 14 méter bársonyanyag készül el a békésesabai I’atex- nél Fotó: Szőke Margit
