Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-09 / 84. szám
1987. április 9., csütörtök o II szövetkezeti mezőgazdaság továbbfejlesztésének lehetőségei irta: dr. Elek! János, a TOT főtitkára A közelmúltban tartottuk meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek V. kongresszusát. A kongresszuson elhangzottakból egyértelműen kitűnt, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlődésben, mozgásban van. Egyes területeken voltak ugyan a két kongresszus közötti időszakban lefékeződések. E területek közül néhányat ma is meglevő problémáink között tartunk számon. Mindezek ellenére a mozgalom egészét illetően — a kongresszus megállapításai nyomán — kirajzolódtak a fejlődés lehetőségei is. Az is igaz, hogy ennek a mozgásnak, fejlődésnek nem olyannak kell lenni, mint az elmúlt ciklusban, hanem a jelenlegi helyzetnek megfelelően kell tükröznie mind a külső, mind a belső körülmények diktálta követelményeket. Ami a külső körülményeket illeti, ott a külpiaci igényekre kell koncentrálnunk, míg itthon az ellátás felelősségével kell számolnunk. Mitől jobbak a versenytársak? Szerintem az élelmiszer- gazdaság egészének és ebből adódóan a termelőszövetkezeti mozgalomnak is attól függ a perspektívája, hogy az elsőként említett külső Négy burgonyafajta-jelöl- tet jelentettek be állami elismerésre a Zirci Bakony Termelőszövetkezet növény- nemesitől. A Bakonyi sárga elnevezésű az idén már részt vesz az országos fajtakísérletekben. ' A szövetkezet több mint 10 éve az Országos Műszaki Fejfeltételeknek hogyan tudunk megfelelni. Ez — megítélésem szerint — sokkal nagyobb feladat, mint a belső ellátás, más, minőségileg, kategóriákkal nehezebb feladat. Szeretném kellőképpen érzékeltetni, hogy a világpiac értékítéletének megnyerése a továbbfejlesztés lehetőségének, előrelépésünknek első számú kulcskérdése. Amikor ezt célozzuk meg, akkor többek között azt is meg kell vizsgálnunk, hogy mi az, ami versenytársainkat jobbá teszi, és mi az, ami nálunk — a versenyképesség érdekében — változtatásra szorul, és változtatható. Miért jobbak azok, akik miatt mi nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudunk eladni a piacon? Nézzük meg, hogy versenytársainknál milyen tendenciák, milyen törekvések érvényesülnek. Ez elengedhetetlenül szükséges, mert tudomásul kell vennünk, hogy a verseny feltételeit nem mi szabjuk meg! Versenytársaink versenyeznek egymással is! A két legjobban szervezett és legnagyobb élelmiszer-gazdasági integráció, az Amerikai Egyesült Államok, illetve az Európai Közös Piac agrárgazdasága egymásnak is olyan kíméletlen versenyt diktált az utóbbi' években, és diktál ma is, aminek rendkívül nagy szerepe volt és van abban, hogy a magyar élelmiszer-gazdalesztési Bizottság támogatásával rendezkedett be a burgonyanemesítésre. A felsőperei kísérleti telepen keresik azokat az új hazai fajtákat, amelyek a háztájiban és a nagyüzemekben is helytállnak, s megfelelnek a magyar háziasszonyok ízlésének. ság exportjának eredményessége jelentősen csökkent. Egyik oka ennek természetesen az, hogy ez a verseny már nem is annyira az említett élelmiszer-gazdaságok között zajlik. A verseny kimenetelét ugyanis nagyrészt az agrárszféra támogatásának mértéke motiválja. Ebben a vonatkozásban — úgy gondolom — mi nem tudjuk a versenyt felvállalni! Vertikális integráció A másik ok, ami a külpiaci versenyképességre jelentős hatással van, az élelmiszer-feldolgozás vertikális integrációjának fejlettsége. Versenytárgyalásainknál az élelmiszer-feldolgozás magas fokán a vertikális integráció fejlett. Az alaptevékenységtől a feldolgozás legmagasabb fokáig, és természetesen az értékesítésig megvan az érdekeltségi lánc. Olyan érdekeltségi lánc ez, amely nem tördelt, nem szakad meg sehol! Nagyon sok hozzánk hasonló kis ország esetében, ahol fejlett mezőgazdaságot találunk — például Dániában vagy Finnországban — az élelmiszer-feldolgozás 70—90 százaléka szövetkezeti relációban található. Át kell tekintenünk: mit Új paradicsombetakarító gép Üj, nagy teljesítményű paradicsombetakarító gépet fejlesztettek ki a hazai szakemberek. A berendezést a MÉM Műszaki Intézet irányításával a Soroksári Paradicsomtermesztési Rendszer taggazdaságaiban próbálják ki. A Mezőgépfejlesztő Intézet szakemberei olyan berendezést terveztek, amely a régebbi gépekkel ellentétben betakarítás közben a paradicsom nagy tömegű szárát nem tépi föl, csak a bogyókat „fésüli” le róla. Így — mivel a gyökértépés, a talaj és a növény szárának felhordása jórészt elmarad — a betakarításhoz fele annyi energia szükséges, mint a hagyományos gépek esetén. A gép előnye, hogy a terményt tisztábban takarítja be. Műanyagból készült fésülőszerkezetének leválasztó ujjai az ütéstől megkímélik a paradicsomot, ennélfogva nemcsak konzervgyári, hanem — kisebb válogatás után — friss áru betakarítására is használható. A termény minőségének védelmére az ilyen gépeken szokásos, rázórendszerű leválasztó szerkezetet elhagyták, így a bogyók alig zúzódnak. Az új gépből eddig ötöt készített el a Hódgép Vállalat. A típust az Agromas kertészeti gépesítési társaság munkaprogramja keretében próbálják ki. Egy-egy gép minősítését a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és az NDK-ban is megkezdték. A tapasztalatok kedvezőek: a géppel — a termés mennyiségétől és a növény fajtájától függően — óránként 16 —20 tonna paradicsomot lehet betakarítani, 20—25 százalékkal többet, mint a régiekkel. A Békéscsabai Állami Gazdaság gépműhelyében már a nyáron használatos betakarító gépeket javítják. Zsuzsa Pál Claas Dominátor 106 típusú kombájn szerkezetét ellenőrzi Fotó: Szóke Margit Burgonyafajta-jelöltek tehetünk annak érdekében, hogy a versenytársainknál bevált konstrukció tapasztalatait hasznosíthassuk. Vegyük számba lehetőségeinket! Ha most vertikálisan hasonlítjuk össze magunkat partnereinkkel, akkor a mi esetünkben elmondható, hogy a nálunk tapasztalható tagoltság nem versenyképes! Az alaptevékenység, a feldolgozás és az értékesítés egymástól elkülönült érdekeltségű szervezetekben folyik. A tagoltság és az ezzel járó külön érdekeltség olyan hátrány, amit kiküszöbölhetünk. Véleményem szerint ez ma számunkra a legkézenfekvőbb alkalmazkodási lehetőség! Meg kellene oldanunk, s ez mai feladat. Holnapra lehet, hogy elkéstünk vele! A vertikális integráció teljes értékű működtetésének feltételei adottak. Adott a regionális élelmiszeripari üzemek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek „érdek- közössége”. Ez megfelelően széles bázis, a jelenlegi érdekközösség azonban mindeddig kevésnek bizonyult az előrelépéshez. Közös vállalatokat Űj alapokra kellene helyezni és ez az új alap a közös tulajdonú élelmiszer- ipari vállalatok létrehozásának agrárpolitikai elhatározása lehetne. Ezek a közös tulajdonú vállalatok és létrehozóik egyformán érdekeltek lennének a megfelelő minőségű alapanyag, és a korszerű, piacképes feldolgozott termékek előállításában. Egy kategóriát jelentő előrelépés lenne ez a munka hatékonyságát, a mezőgazdasági termelők piacérzékenységét és -érdekeltségét illetően. Kereskedelmi tevékenységünket pedig ehhez az új koncepcióhoz kellene igazítani. Mindez ma még Csak az érdekképviselet véleménye. Olyan felelős javaslat azonban, ami nagyban hozzájárulhatna versenyképességünk fokozásához, és az ehhez szükséges közös termelői-fel- dolgozói-értékesítői érdekeltség, az érdekek összhangjának megteremtéséhez! Az említetteken kívül az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésének jövőjét a szövetkezeti közös fejlesztésekben megvalósuló kis- és közép- kategóriájú élelmiszer-feldolgozó üzemek létrehozása jelenti. Ezek az üzemek méretüknél fogva képesek volnának a változó követelményekhez rugalmasan alkalmazkodni. Ugyanakkor jó lehetőséget nyújtanának a külföldi részvételű vegyesvállalatok alapításához is, amelyeken keresztül az élelmiszer-feldolgozás csúcs- technológiája is elérhetővé válna az ágazat számára. Nem kevésbé fontos, hogy a külföldi részvétel egyúttal számottevően megkönnyítené a külpiaci értékesítést is. A fejlődés mozgatórugója természetesen csak a külső és belső érdekeltség továbbfejlesztése lehet. Ebben az érdekeltségben pedig nem lehetnek hézagok, netán ellenérdekeltségi tényezők. A cél és az eszközrendszer továbbfinomítása előfeltétele a kívánt előrelépésnek. E területen megvannak a maga feladatai az irányításnak, az érdekképviseletnek is. Négymilliárdos útkár A Közlekedési Minisztérium felmérése szerint a sokévi átlagnál jóval több csapadék, illetve a téli fagyok jelentős károkat okoztak az amúgy is sérülékeny úthálózatban. Az országos utakon hozzávetőlegesen 2,5 milliárd forintos a kár, a tanácsi kezelésű utakon ez az összeg 1,5 milliárd forintra tehető, összességében tehát 4 milliárd forintra volna szükség a hibák kijavításához, az utak rendbehozatalához. A tárcának nincs lehetősége pótlólagos költségvetési juttatás igénybevételére, ezért az utak kezelői, a tanácsok és a közúti igazgatóságok fenntartási-üzemeltetési keretüket kénytelenek átcsoportosítani. Csak a legszükségesebb munkákat, a közlekedés biztonságával szorosan összefüggő üzemeltetési feladatokat végzik el, így például a hidak kijavítását, a burkolatjelek felfestését, a jelzőtáblák karbantartását. A halasztható munkák — így a csomópontok átépítése,, kapaszkodósávok építése és egyebek — az idén elmaradnak, az anyagi erőket a helyreállításra koncentrálják, de így is csak a tüneti kezelésekre futja. A munkák már megkezdődtek, de több helyen, ahol az olvadás és az esők miatt az útszerkezet alsóbb rétegei átáztak, meg kell várni a kiszáradást, csak akkor lehet hozzáfogni a hibák kijavításához. Az egy évvel ezelőtt épített Hungaroring jól állta az időjárás próbáját. A gondos kivitelezésnek, vízelvezetésnek köszönhetően sehol sem süllyedt meg a pályaszerkezet, s a burkolaton sincs sérülés. Egyedül a rézsű sérült meg néhány helyen, kisebb vízmosások alakultak ki. Erre számítottak az építők, mivel a talaj ilyen rövid idő alatt nem köthetett meg kellőképpen. Most pótolják a földet ott, ahol szükséges, kitisztítják a vízelvezető-rendszereket, füvesítik, bokrokat ültetnek. Pannónia- Csepel HK ÖNNEK JÓ TER41ÉKE VAN, M ÉLŐJÜK! Várjuk azoknak a belföldi termelő és szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek a jelentkezését akiknek exportra értékesíthető árualapjuk, kapacitásuk van, illetve vegyes vállalatok alapításában érdekeltek. PANNONIA-CSEPEL Külkereskedelmi Közös Vállalat, innovációs osztály Budapest, V., Zrínyi u. 14. Telefon: 125-869 Telex: 22-5128 Paex H A BNV idejéig létrehozott szerződéseket díjtalanul lebonyolítjuk.
