Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
1987. április 7., kedd o Tavasz a földeken Ötven pályázó Az áprilisban megítélt Kiváló címek gyökere 1936- ra nyúlik vissza. A nagy munkák beköszönte előtt a szövetkezetek megnyilatkozását kérték ahhoz, hogy évi munkájuk várható eredményével pályáznak-e a megtisztelő címre. Soha nem látott zsongás, érdeklődés bontakozott ki néhány héten belül, amit az is fokozott, hogy az 1985. évi gazdasági eredményekért mindössze csak két Békés megyei termelőszövetkezet átlagon felüli munkáját ismerték el. Mindenki tudta, hogy ennél jóvai több szövetkezet teljesítette a kiváló szint követelményeit, az elismeréssel mégis szerénykedtek a felsőbb szervek. Érthető a meglepetés, amit a kiváló cím megpályázásának nagy száma okozott. A Békés Megyéi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségébe tömörült gazdaságok és szövetkezeti vállalatok csaknem kétharmada jelentette be: részt kíván venni a teljesítmények és a mozgalmi munka eredményességének megméretésében. A sors úgy hozta, hogy ebből az igen népes mezőnyből a szövetség minden második gazdasága nemcsak pályázott, hanem a pályázati anyagát is összeállította, s eljuttatta az érdekképviseleti szervhez. Az itt működő versenybizottság valamennyit, tehát mind az ötvenet alkalmasnak tartotta egy országos összehasonlításra, rangsorba sorolásra. Ez az előbb említett ötvenes szám mutatja, hogy milyen magas színvonalon szervezett gazdálkodás folyt a megyében az aszályos időjárás ellenére is. A nyereség tömege — jelentette be Györfi Károly, a tsz-szövet- ség titkára, a legutóbbi elnökségi ülésen — 28 százalékkal magasabb, mint 1936- ban! Ez országosan is egyedülálló. A többi megyében ennél lényegesen szerényebbek a gazdálkodás megújulását jelző és jelentő számok. A következő napokban ez az ötven szövetkezet és szövetkezeti vállalat szemét Budapesten tartja. Kíváncsian várják az eredmény- hirdetést, közben készülnek az idei feladatok átlagon felüli, Békés megyéhez méltó teljesítésére. D. K. Kevesebb apróvad Az előző évekhez képest megcsappant az apróvadállomány Szolnok megye vadászterületein, ezt állapították meg a télutói vadszámláláskor. A tavalyi aszály, majd a kemény tél megtizedelte az állatokat, bár a vadászok sokat tettek az állomány megőrzéséért. A mezei nyulak száma a kétharmadára, a fácánállomány egytizedével csökkent. A térség vadas területein helyenként megkezdődött a mezei nyulak fialása és rövidesen a fácánok is fészkelnek. A hűvös, esős időjárás azonban nem kedvez a szaporulatnak. A vadász- társaságok az állomány gyarapítására az idén is folytatják a fácánok zárt telepeken történő mesterséges keltetését és előnevelését, noha ez a vállalkozás eddig nem hozta meg a kívánt eredményt. A szakemberek ezt annak tulajdonítják, hogy az előnevelt fácánok ügyetlenebbek természetes körülmények között nevelkedett társaiknál, nem találják meg a védelmet adó búvóhelyeket, és így a ragadozók nagy pusztítást végeznek közöttük. A vadászok a nagyüzemekkel együttműködve óvják a lucernásokban fészkelő mezei szárnyasokat, megkímélésük érdekében a kaszálógépeket riasztókkal szerelik fel. legújabb tavaszi-nyári modelljeinek bemutatója ÁPRILIS 7—12. KÖZÖTT, az alábbi helyeken: — Békéscsabán április 7-én, az ifjúsági házban; fél 6 és 8 órakor. — Orosházán április 8-án, a művelődési központban; fél 6 és 8 órakor. —Gyulán április 11-én, a művelődési központban: 5 és 8 órakor. — Szarvason április 12-én. a művelődési központban: 5 és 8 órakor. Éjszakai üzenet című műsor keretében fellépnek: KATONA KLÁRI, Kishonti Ildikó, Koncz Gábor, Kopeczky Lajos, Böröczky József. Műsorvezető: Molnár Margit. Közreműködik: SATURNUS együttes. Jegyek a helyszínen, illetve a közönségszervezőknél válthatók. Csabaszönyeg külföldön és itthon Fordult a világ, a Csabaszönyeg termékei ismét keresettek külföldön. Pedig két évvel ezelőtt már majdnem úgy volt, hogy a szövetkezet helyzete kilátástalan, Nyugat-Európa piacairól kiszorulnak a békéscsabaiak. A szőnyegszövővel kapcsolatban olyan átszervezési nézetek és vélemények forogtak köznyelven, hogy ahol a híres perzsák és kelimek készültek, ott számítógép-alkatrészek gyártására kell berendezkedni. Távol- és Közép-Kelet olcsó szőnyegekkel árasztja el a világot. Ezekkel a közkedvelt hazai nem versenyezhet. A legfájóbb mégis az volt, hogy a hazai szakemberek is hallatlan szolgal'elkűséggel fogadták és elfogadták egy-két kereskedő nézetét, melyet ráadásul a világ véleményének hangoztatásával tolmácsoltak. Ezért erről az ágazatról, melyben itt a megyében is ezrek tevékenykednek, magasabb szinten is a termelés visszafogásáról, elsorvasztásáról, majd megszüntetéséről beszéltek. Ilyen volt a közhangulat azokon a helyeken, ahol a gazdaság megújulása közben a népművészeti és háziipari szövetkezetek valutakitermelő szerepét felületesen ítélték meg. Ezek a körülmények azért fontosak, mert a Csabaszönyeg élére ebben a válságos helyzetben állítottak új elnököt, Gajka Pál nyugdíjba vonulása következtében. Az új elnök, Karcag József sok mindennel szemben találta magát. Volt, aki elhitte, hogy kilátástalan a helyzet, emiatt elhagyta a szövetkezetét. A majdnem ezerfős létszám 814-re apadt. S amikor egy-két rendelés bejött, a becsület mindenkit a szövőszékek mellé vagy éppen a szövők munkáját segítő feladatok ellátására mozgósított. Néhány héten belül felrajzolódott az emberek szövetkezet iránti bizalma, szeretete. Ezt legjobban a termelési érték alakulása példázza. Amikor majdnem ezren dolgoztak a Csabaszőnyegben, 105 milliós termelési értéket produkáltak. A 814-es létszám pedig 130 millió forint értékű árut termelt! A készáruraktár ugyanakkor üres volt, szinte a szövőszékről vitték az árut külföldre vagy a belföldi piacra. Fölöttébb érdekesnek tűnhet, hogy amikor a vezetés hallatlan erőfeszítéseket tett az export növelésére, a szövetkezet vezetését bizonyos fórumokon feljelentették: az elnök sokat utazik külföldre: A feljelentő kétségbe vonta, hogy egyáltalán szük- séges-e a külföldi piac olyan értelmű megismerése, mint amilyenre abban a kritikus időben Karcag József is vállalkozott. Végül a szövetkezet teljesítménye mindenkit felrázott. Mert itt nemcsak a termelés nőtt úgy általában, hanem nagyon is konkrétan a tőkés export! A fordulat 1986-ra esik. Az 1985. évi 49 millió forint értékű, az Ártex útján történő értékesítés hirtelen 57 millió forint értékűre növekedett. Ennél a ténynél érdemes egy pillanatra megállni, és tovább vizsgálni a változások körülményeit, magyarázatát. Ez a piac ugyanis nem egyszerűen sétált be Békéscsabára. Nagyon kemény munka kísérte mindenfelé. Ami más ágazatok számára példa lehet: a Csabaszönyeg iparművésze, Németh Éva a frankfurti lakástextil-világkiállításon és máshol is megjelent, külföldi üzletemberekkel tárgyalt, megismerte igényeiket, a világ lakás- textiliparának munkáit látva, a divatirány meghatározására vállalkozott. Ezt azután a szövetkezet vezetésével kelimszőnyegeibe álmodta és az álmot a dolgozók szőnyeggé varázsolták. A siker óriási volt! Ez a nagyon következetes piackutatás és a termelés új lehetőségeinek feltárása, de maga a termelés megmenekítette a Csa- baszőnyeget attól, amiért felettük meg akarták kongatni a harangot. Ez a szövetkezet pedig élni és dolgozni akart, szerette volna megmutatni a világnak, hogy a Csabaszönyeg termékeit a piacról nem lehet formálisan leírni. Néha értelmetlenül állunk nagyon is értelmes dolgok előtt. Csodálkozásunkat csak fokozza, hogy a Csabaszőnyegben egy dollárt 38 forintból termeltek ki 1986-ban. Csak ezt az egyetlen adatot vessük össze azokkal a gondokkal, melyek a szövetkezet elsorvasztására irányultak. De az is elgondolkoztató, hogy a szövetkezet megújulásának időszakában az itt előállított termékek majdnem öthatodát a hazai zsűri igen magas színvonalú ipar- művészeti remeknek minősítette. Vagy azt, hogy a külföld Németh Éva, Munkácsy- díjas, geometriai kompozícióit maradéktalanul elfogadta. A gyönyörű szőnyegek visszahozták a régi vevőket Olaszországból, az NSZK-ból, Svédországból, az USA-ból és még vagy 10—12 kisebb európai országból, köztük a Benelux-államok, Svájc, Ausztria. — Lehet-e ez a mostani egy újabb fellendülési időszak? — kérdeztem Karcag Józseftől. — Lehet. A háziipar termékei iránt az egész világ érzékeny. A népművészet, a lakástextilipar-művészet iránt növekszik az érdeklődés. Szövetkezetünk dolgozói, az Ártex és iparművészünk minden elismerést megérdemelnek. Soraink átrendezésével, minden embert a megfelelő helyre állítottunk. Mai létezésünk és eredményeink lényegét ebben látom. Az elmúlt években voltak fájdalmas időszakaink, de ezeket fegyelmezetten végigküzdöttük. Reménykedtünk, ahol ennyi jóindulatú, szorgalmas ember dolgozik, mint nálunk, ott az erőfeszítések eredményei nem maradhatnak el. Ezekhez a szép eredményekhez hozzátartozik, hogy a megyében 11 helyen csomózzák, szövik a Csaba-sző- nyeget: Mezőberény, Békés, Dévaványa, Battonya és még sok más helyen élő, igen ügyes és tehetséges emberek munkája viszi hírül a világba az itteniek elhivatottságának nem is akármilyen színvonalát. Dupsi Károly Előzzük meg a kora tavaszi hernyókártételt A rügyfakadással egy időben megkezdődik a sok tápnövényű lepkék hernyóinak kártétele. Az elmúlt években a legtöbb baj az aranyfarú lepke hernyóival volt, amelyek az ágak végein található nagyobb, fehér színű és levelekből összeszőtt úgynevezett nagy téli hernyófészekben telelnek át. A rügypattanáskor előjövő hernyók már a rügyek kihajtását képesek rágásukkal megakadályozni. Egyedsűrűségük csökken, de helyenként még elsősorban a szilván és körtén megtalálhatók. Sokkal több baj lesz a galagonyalepke hernyóival. Ez a faj 30 évi fertőzésmentesség után, 1985-től kezdett felszaporodni. Tavaly már a keleti határszéltől Békéscsabáig gyakori volt, és igen jelentős károkat okozott. Az aranyfarú lepkéhez hasonlóan hernyó alakban telel át. Az úgynevezett kis téli hernyófészkek az ágvégeken lógó száraz levelekre hasonlítanak. Mindig egy világos színű erős szálon lógnak. A kártétele és előjövetele az aranyfarú lepkével egy időben történik. A gyűrűspille gyűrű alakú tojáscsomói a vékony ágakon találhatók. Kedvelt növénye az őszibarack, de gyakori a szilván és az almán is. Jelenleg már kevesebb van belőle, de a kertekben számolni kell közvetlenül a fakadás után jelentkező kártételével. Gyakran előfordulhatnak korai lombrágóként az araszoló lepkék és a rügysodró molyok hernyói is. Rügy- és lombkártételük mellett jellemző rájuk a levelek összeszö- vögetése. A legolcsóbb védekezés e kártevők ellen a hernyófészkek (hernyózó olló) és a tojások eltávolítása, illetve az araszolok és a rügysodrók esetében fatisztogatással minél több telelő egyed elpusztítása. Abban az esetben, ha ez a mechanikai védekezés elmarad, vagy nem végezhető el hatékonyan (nagyon magas fák), korai vegyszeres védekezésre van szükség. Javasolt védekező szerek: Decis 2,5 EC 0,04-0,05 százalékos, Chinetrin 25 EC 0,04-0,05 százalékos, Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC, Fiiból E. Ez a három készítmény 0,2 százalékos töménységben. Hűvös időben, 15 C-fok alatti hőmérsékleten a Decis és Chinetrin használata javasolható, mert ezek hatása az időjárástól független. Elhúzódó hernyóaktivitás, illetve kelés esetén szükség lehet a kezelés megismétlésére is. Békés Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Jaki Jenő előrejelző A Békéscsabai Állami Gazdaságban 15 hektár magrépa kiültetését kezdték meg a napokban Fotó: Szőke Margit
