Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-06 / 81. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 6., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLn. ÉVFOLYAM 81. SZÁM Nagygyűlés, emlékműavatás felszabadulásunk 42. évfordulóján Szombaton országszerte ünnepségeken köszöntötték hazánk felszabadulásának 42. évfordulóját. A városok­ban, falvakban ünnepi gyű­léseket tartottak, megkoszo­rúzták a Felszabadulási Em­lékműveket, felkeresték a harcokban elesett katonák sírjait, s elhelyezték a hála és kegyelet virágait. Több ezer budapesti fiatal vett részt szombaton délben a KISZ Budapesti Bizottsá­ga által szervezett nagygyű­lésen, amelyet a Petőfi-csar- nok előtt, a fővárosi ifjúsági szabadidő-központ szabadté­ri színpadánál tartottak. Az ifjúsági nagygyűlésen — amelyen ott volt Aczél György és Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai; Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete — Kiss Péter, a KISZ Buda­pesti Bizottságának első tit­kára mondott ünnepi beszé­det. A 42 évvel ezelőtti ese­ményekre emlékeztetett, s hangsúlyozta, hogy orszá­gunk, népünk előtt álló mai és holnapi feladatok elvég­zésében intő fontosságú az ifjúság helytállása, amely az eddigieknél nagyobb lendü­letet adhat a társadalmi­gazdasági fejlődésnek. A nagygyűlést ünnepi mű­sor követte, amelyben fellé­pett a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének énekkara és a debreceni Kodály-kó- rus. A Petőfi-csarnokban estig tartó gazdag kulturális prog­ram kezdődött az ünnepi műsor után. Az évforduló tiszteletére a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa szombaton este foga­dást adott az Országházban, melyen Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke köszöntötte a megje­lenteket. Kaszaper A régi köztemető megszű­nésével két szovjet katona földi maradványait új hely­re helyezték Kaszaperen, és a sír fölött méltó emlékmű­vet állítottak fel. Ezek a tet­tek találkoztak Kaszaper la­kosságának jószándékával és egyetértésével. Az emlékmű­vet az április 4-i ünnepség keretében vasárnap délelőtt 10 órakor avatták fel. Vasárnap délelőtt 10 óra. Felcsendül a szovjet déli hadseregcsoport zenekara előadásában a magyar és a szovjet himnusz. Kaszaper lakossága csapkodó esőben állta körül a síremléket, a község ez alkalommal ven­dégeket is fogadott. Ott volt dr. Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője, Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, Gyulavári Pál, Békés megye tanácselnöke és a szomszédos települések po­litikai, társadalmi életének több neves képviselője. Ott volt a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségéről Vladlen Puntusz követtaná­csos, Zotov Vlagyimir Szer- gejevics ezredes, katonai és légügyi attasé és Darcsijev Nyikita, a nagykövetség ta­nácsosa. Józsa Mihály, a békéscsa­bai Jókai Színház művésze verstöredékeket idézett Kas­sák Lajos hagyatékából, majd dr. Petrovszki István mondott ünnepi beszédet. — Minden nemzet ünnep­pé avatja a sorsát eldöntő események évfordulóját. A társadalom önmagát erősíti, becsüli azzal, hogy emléke­zik történelmének nagy ese­ményeire, s nemzedékről nemzedékre örökíti azonos­ságának tudatát — kezdte beszédét Petrovszki István. — A magyar nép számára április negyediké is ilyen je­les nap, amely a negyven­két évvel ezelőtti történelmi fordulópontra emlékeztet. Hazánk a Szovjetuniónak, dicső hadseregének köszön­heti szabadságát. Annak a népnek, amely immár 70 esz­tendeje az emberiség remé­nyét, a kizsákmányolástól mentes, szabad emberi tár­sadalmat, a szocializmust építi. A 42 évvel ezelőtti áp­rilis negyediké számunkra történelmi sorsfordulót je­lentett. Felvirradt a szabad­ság napja és az akarással párosuló remény, hogy egy új életet kezd és teremt ma­gának a magyar dolgozó nép. Álmaink valóra váltak. Ro­mokból építettük újjá az or­szágot, sőt, négy évtized alatt egy új Magyarországot épí­tettünk! Szerencsére ma már csak a legidősebbek emlékez­nek a nincstelenségre, az éh­ségre, a megaláztatásra. A mai közép- és ifjabb gene­rációk részére a szocializmus természetes életközeg, amely­hez hozzátartozik a tanulás, a munka, az önálló • lakás, a létbiztonság természetes és megvalósítható igénye. Né­pünk szorgalmasan dolgozik, biztonságban él és boldogul. Hazánk nemzetközi tekin­télynek örvend, barátaink és ellenségeink _ egyaránt elis­merik eredményeinket. Most egy kicsit nehezebb a helyzetünk. Lelassult a gaz­dasági fejlődés üteme, és ez kihat a nép életszínvonalára is. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy javítsa a gazdasági helyzetet, de tudnunk, kell, hogy ez csak a dolgozó nép megértő ma­gatartásával, bizalmával és átmeneti áldozatvállalásával történhet meg. A mai fejlődési szakaszban egy újabb tényező erősíti meg barátságunkat és együtt­működésünket a Szovjet­unióval: az, hogy más szo- ciálista országokhoz hasonló­an, mindkét országban a megújulás, a gazdasági és társadalmi működési mecha­nizmus továbbfejlesztése, mélyreható ' változások sora van napirenden. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Szovjetunióban kibontako­zott átalakulási folyamat kö­vetkezetesen haladjon előre, megvalósuljon és sikereket hozzon. Nemcsak azért, mert a szovjet elvtársakkal együtt mi is meg vagyunk arról győződve, hogy a szocializ­mus építésének nincs más alternatívája, hanem azért is, mert a Szovjetunió nem­zetközi és belpolitikai sike­rei számunkra is kedvezőbb feltételeket teremtenek. Ezért messzemenően támo­gatjuk a Szovjetunió Kom­munista Pártjának és a szov­jet kormánynak békepoliti­káját, leszerelési kezdemé­nyezéseit és a társadalmi életben végbemenő átalaku­lási folyamatokat. Kedves Elvtársak! Szülő- és lakóhelyünk, Kaszaper, az ország teljes felszabadulását fél évvel megelőzve, 1944. október 6-án látta meg a felszabadító szovjet katonát. Minket nem gyötört meg a közvetlen harcok vihara, és még így is volt véráldozat. Két ismeretlen szovjet- és egy magyar katona fiatalon megszakadt élete volt köz­ségünk felszabadulásának ára. Kaszaper község lakói 42 év óta kegyelettel ápolták emléküket. Most kerülhetett arra sor, hogy a két szovjet katona földi maradványait — a köztemetőből kiemelve — méltó emlékművel fedjük be. (Folytatás a 3. oldalon) 19 4 5 Koszorúzás Budapesten és Békéscsabán Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget ren­dezett Budapesten a szovjet hősök Szabadság téri emlék­művénél és a Magyar Hő­sök Emlékművénél a Hősök terén. A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és Mi­nisztertanácsa nevében Tra­utmann Rezső, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Lázár György, a kormány elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az Szövetsége, továbbá a fegy­veres erők képviselői. A Hő­sök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél a párt- és állami vezetők mellett több budapesti diplomáciai testü­let képviseletében is koszo­rúztak. * * * Békéscsabán szombaton délelőtt tíz órakor a Felsza­badulási Emlékműnél volt koszorúzási ünnepség. A magyar és szovjet himnusz, a szavalat elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. Először Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára és Gyulavári Pál, a Koszorúzás a békéscsabai Felszabadulási Emlékműnél Fotó: Szőke Margit MSZMP Központi Bizottsá­gának koszorúját Kádár Já­nos, a párt főtitkára és Né­meth Károly főtitkárhelyet­tes helyezte el. A kegyelet és a megemlé­kezés virágait az emlékmű talapzatára helyezte a Szov­jetunió magyarországi nagy- követsége, a társadalmi és tömegszervezetek, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták megyei tanács elnöke helye­zett koszorút az emlékmű talapzatára. A városi párt- bizottság nevében dr. Ábra­hám Béla első titkár, a vá­rosi tanács nevében Sasala János tanácselnök koszorú­zott. Ezután a megye és a város párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteinek kép­viselői rótták le kegyeletü­ket az emlékműnél. Lisa Longfordé a Schweppes Kupa Képünkön Lisa Longford (középen), Ilyés Ildikó (balról) és a brit Viczky a 10 kilométeres verseny után Kilencéves történetében minden eddigit fölülmúlt a békéscsabai nemzetközi gya­loglóverseny tegnap délelőtt! Ami a népességet illeti, 12 országból 316 atléta rajtolt, ami a színvonalat: több re­kord, közte egy brit és két magyar. Utóbbi a hazai pá­lya előnyét is kamatoztató, a 10 km-es versenyben elért 2. helyezésével egyben a má­jusi New York-i Világ Kupa- részvételre repülőjegyét is megváltó, Ilyés Ildikó nevé­hez fűződik. És igen kelle­mes magyar siker az első nemzetek közötti válogatott gyalogló-csapatversenyen: Magyarország—Nagy-Bri- tannia 50:37 (a férfiaknál 34:20 a magyarok javára, a nőknél 17:16 a briteknek). Az 50 km-es verseny fölé­nyes magyar sikerrel zárult: a végén győzött a legrutino­sabb, erejét legjobban be­osztó Sátor László. Papír­forma a női 10 km-en: Lisa Longfor alapos nemzeti re­korddal (46 perc 9 mp) nem­csak távgyőztes, hanem ha­zaviheti a kicsinyített Schweppes Kupát is! Kelle­mes meglepetés ugyanezen a távon Kirszt Károly első­sége. És hogy a végére is legyen csattanó: a világbaj­nokságon is kitűnően helyt­állt Urbanik Sándor 20 km- en — esélyeshez méltóan, l:23:37-tel — utasítja maga mögé az esőben egyébként felettébb otthonos briteket. A békéscsabaiak külön örö­me: ifjúsági válogatottjaik remekül helytálltak, különö­sen Szabó Andrea, aki ser­dülő létére a legjobb eddigi ifiidőt érte el (25:21) negye­dik helyezésével. (A IX. nemzetközi gyalog­lófesztivál részleteiről hol­napi lapunkban számolunk hí3 T (fábián) Dr. Petrovszki István ünnepi beszédét mondja Fotó: szőke Margit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom