Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

NÉPÚJSÁG 1987. április 4., szombat Egy év krónikája II Mosonyi utcától a Trefort utcáig Elek, Battonya, Mezőhegyes, Csanádpalota, Makó vonalán két hétig állt a front ’44. októberében. Az országnak ebben a sarkában a szovjet hadsereg újabb támadásra vonta 5sz- sze erőit, s eközben a 2. ukrán fronttal szemben álló déli hadserégcsoport állományába tartozó 6. és 8. német, vala­mint a 2. és a 3. magyar hadsereg ellentámadást készített elő. A fasiszta erők támadásukat október 12-re tervezték, ám a 2. ukrán front október 6-án kora hajnalban megin­dult és még azon a napon felszabadult Csanád megye. Bé­kés megye egy része, Bihar és Csongrád megyék keleti fele. Békéscsaba lakói 1944. október 6-án reggel új napra ébred­tek. .. Dr. Blahut János nyugal­mazott tanácselnök, az egy­kori szabósegéd, a szemtanú így emlékezik: — A németek ’44. április 1-én vonultak be Békéscsa­bára. Rögtön „munkához láttak” és összeszedték a számukra nemkívánatos sze­mélyeket. Április 3-án, ked­den bevagoníroztak bennün­ket és még aznap a buda­pesti Mosonyi utcai gyűjtő­fogházba kerültünk. Ez a négyemeletes .kaszárnyaépü­let tele volt jehovistákkal, zsidókkal, kommunistákkal és bűnözőkkel. Mintegy 10 ezer ember zsúfolódott itt össze azokban a napokban. Az események gyorsan pe­regtek: április végén Ricsé- re, az egyik Zemplén megyei internáló táborba vittek, ahol úgy 1500-an vártuk a fejleményeket. Sok ismerős Békés megyei elvtársammal találkoztam itt. Köztük volt többek között ä mezőberé- nyi Szociáldemokrata Párt jogásza is. A ricsei táborból július elején szabadultunk. Én is rendőri felügyelet alá kerültem, ami azt jelentette, hogy a várost elhagyni nem lehetett, minden vasárnap jelentkezni kellett a kapi­tányságon, és három ember­nél többel összeállnom nem volt szabad. Ennek ellenére megtalál­tuk a módját, hogy a bará­tokkal, elvtársakkal talál­kozhassunk, beszélgethes­sünk. A csabai piac volt er­re a legalkalmasabb hely. A szeptember 20-i angol bom­bázás után megjelent a fel­hívás a város kiürítésére. Nagyon sokan összepakolták kis motyójukat, és megin­dult a nép Szarvas irányá­ba. Én maradtam a csalá­dommal. Másnap már meg is kaptam elvtársaimmal együtt a munkaszolgálati be­hívót. Így én is szedtem a sátorfámat, elbúcsúztam a családtól és Mezőmegyeren, Medovarszki Matyi bácsi ta­nyájában bújtam meg. Né­hány napra rá — október 5- én — már hallottuk Gyula­vári felől a katyusák hang­ját. Ma is előttem van a kép; álltunk az udvar kö­zepén: „Buhaju gyelá!” (Dö­rögnek az ágyúk!) — mond­ta Matyi bácsi Kelet felé mutatva. Még aznap ma­gyar katonák vert csapatait láttuk menekülni visszafelé. Hatodikén hajnalban fel­kerekedtem és hazajöttem Csabára. Olyan kihalt volt délelőtt a város, hogy szinte a légy zümmögését is hal­lani lehetett. Senki nem mert kijönni az utcára. Egy Blahut nevű gépész ember szólt ki félve az ablakon: „Mi van?!” „Gyertek ki! Ne féljetek, már itt vannak az oroszok!” — mondtam. Különösebb harc nem volt a városban, néhány akna robbant csak. Másnap reg­gel Kolarovszki János bará­tom ugrasztott ki az ágyból: „Meddig akarsz még alud­ni?! Emlékszel, Ricsén, az internáló táborban elhatá­roztuk, hogy mihelyst lehet, megalakítjuk a kommunista pártot.” Még aznap — szom­baton — délután létre hoz­tuk a kommunista pártot, melynek én lettem a titká­ra. Vasárnap délután 2 óra­kor pedig a Trefort utcai munkásotthonban 1200 em­ber előtt nagygyűlésen je­lentettük be az eseményt. És ’45. április 4-én ünne­peltünk. Békéscsabán Rajk László beszédét hallgatták a lelkes viharsarki emberek. Űj élet kezdődött az ország­ban. .. H. E. juhász Ferenc: Fecske A tintakék égbe mint suszterszögecske fúródik a kemény magasba a fecske. Csapkod, cikkan, s ahogy megvillan a teste, elolvad, mint kézben jégeső-szemecske. Szabadság madara, bársonyszárnyú lélek, ó, de boldog vagyok, hogy szabadon élek. Nézem most a fecskét, kiáltok repesve; ni, hogy cikkan, ropd ős, testvérem, a fecske. Anyám, kinek gyönge szívéből szakadtam, rabnak szült, — már dalom szállhat szabadabban. Este, mikor szagos párnámra feküdtem, s nyakig az örömbe bújva elmerültem, az ablakon át, mint égő búzaszemecske, csillag szállt az égről kemény tenyerembe. Vele beszélgettem, halkan, énekelve, s megláttam a tükrön, ott alszik a fecske. No, te égi pajtás, gyermeke a rendnek, fészek helyett most a szívemen pihensz meg? Szóltam, s odavettem magamhoz az ágyba, — pötty szívével vert a szívem dobogása. Reggel, ahogy lángban lobogott az ablak, a fecske kiröppent, nekiszállt a napnak. S én szóltam, szabadság forró szerelemben, soha, soha, soha ne veszíts el engemI Eseménynaptár 1944. SZEPTEMBER 23. A Szovjet Hadsereg elérte a mai Magyarország délkeleti határát. 24. Felszabadul az első magyarországi település: Csanád­palota. 26. Felszabadul Makó, az első város. OKTÓBER 6. A magyar partizánok felrobbantják a budapesti Göm­bös-szobrot. Felszabadul Békéscsaba, Békés, Gyula, Mezőkovácsháza, Szarvas, Szeghalom. 11. Felszabadul Szeged. Horthy megbízottai Moszkvában előzetes nyilatkozatot írnak alá, melyben elfogadják a szövetséges hatalmak fegyverszüneti feltételéit. 15. Nyilas puccs Magyarországon. Horthy lemond, Szálas! kezébe kerül a hatalom. 18. Dálnoki Miklós Béla, az I. magyar hadsereg parancs­noka és tiszti karának egy része átmegy a Vörös Had­sereghez. Szegeden megjelenik az új magyar demokra­tikus sajtó első kiadványa, a Szegedi Népakarat. NOVEMBER 6. A németek felrobbantják Budapesten a Margit-hidat. 12. Megjelenik a KIMSZ lapjának első száma, a Szabad If­júság. 29. Felszabadul Pécs és Mohács. DECEMBER 12. December 12—20. között létrejönnek a felszabadult te­rületeken a nemzeti bizottságok. Ezek megválasztják az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 küldöttét. 21. Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. 22. Ideiglenes Nemzeti Kormány alakul, Dálnoki Miklós Béla vezetésével. 28. A Magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Né­metországnak. 29. A Vörös Hadsereg megadásra szólítja fel a Budapesten körülzárt német és magyar csapatokat. 1945. JANUÁR 1. Megkezdődik Budapest ostroma. 19. Az MKP Budapesti Vezetőségének első legális ülése. 20. Aláírják Moszkvában a szövetséges hatalmak és Ma­gyarország közötti fegyverszüneti egyezményt. 28. A Magyar Kommunista Párt első nagygyűlése a bu­dapesti Magyar Színházban. FEBRUÁR 13. A budai vár elfoglalásával véget ér Budapest ostroma, a főváros egész területe felszabadul. 18. Üjra megjelenik a Népszava. MÁRCIUS 25. Megjelenik a Szabad Nép első legális száma. 29. Pusztaszeren megkezdődik a földosztás. ÁPRILIS 4. A szovjet hadsereg befejezi az ország felszabadítását. A Szabad Nép közli a magyar kormány határozatát, amely április 4-ét nemzeti ünneppé nyilvánítja. A megsérült békéscsabai vasútállomás 1944. őszén FELHÍVÁS A Vörös Hadsereg által a német-fasiszta elnyo­más alól felszabadított magyar lakossághoz! Magyarok > Hm eäWiisej» ílklö-­Polgárok! A Vörös Hadsereg Parancsnoksága felszólít benneteket, hogy őrizzétek meg nyugalmatokat ás teljesítsétek pontosan a szovjet katonai hatóságok által a háborús viszonyok figyelembe­vételével kiboesájtott rendelőtöket. Maradjatok helyeteken és folytas­sátok békés munkátokat Gondoskodjatok az Ipari, kereske­delmi, községi és egyéb üzemek, va­lamint a hatóságok zavartalan műkö­déséről Földművelők, férfiak és asszonyok! Jártatok nyugodtan dolgotok után? Munkások és Iparosok! Bátran foly­tathatjátok munkátokat a gyárakban és műhelyekben! Kereskedők és vállalkozók! Intéz­zétek ügyeiteket minden aggodalom nélkül! Tisztviselők! Biztosítsátok vala­mennyi hivatal és Igazgatási ág zavar­talan működéséi. . . Lelkészek és hívők akadálytalanul végezhetik vallásos szertartásaikat. Magyarok! HWler-Németomáií elv«s*t«die a háborút, A aém«t-fa*i!wtta badsm« mmeey­teleti, az összeomlás előtt ál*. Segítsétek rahidenbt-n a Vörös ffoteiv» «etf Siettetitek rz*el a ^^-fa*l«**s •ere« öttMMáais**. Ezzel pedí« kőreleűlk «Jt óra, amikor a háború tn««y*r földön * ..............................ér és a német rablókat végképpen kid**«* ■ »* működtek, helyükön maradnak. Ortzégtokból. A Vürö* Hadsereg Parancsnoksága. as- nsapatai az * >x>w: közbe» tsssf&zx töitk* téptek. Amikor * Vmös Hsá-ser** tnagyar torúkir* S>mí mset az a «tél vwzéííi hogy «írnak bármely re- ejtésisii*, vagy hogy ’megvált«zia*** Magyar©« iv'lcal^i Ikfisttéhnj rendjét. A sxéfVftíi ssapatók bavormk-isát Magyarország iifiücrárc kúárókg az » katonai szőrmentéét ;<-s>) eUíeráíhefeÜ»»»«. hogy * nmset csapatait é* e Nematórszágid szövetséges Magyarország had­ern« továbbra is «üenáíl. A Vörös Hadsereg teljes«* LsfcieUöbb Had- hefty ex «üettstég*«.. Csapatokat azok talks megveívtésstg és iegyverle­iéléleig üldözz«: A hiderist-s rablók és magyar bérenceik ré- raiigetsek bernieteket a Vörös Hadsereg bevonulá­sával Magyarországba, Semmi okotok a léíelcmre! A Vörös Hadsereg nem trónt bóálto jött Ma­gyarországba, hanem mint a magyar nép íelaraba- dítoja a német-ttéksaía iga alól A Vörös Hadseregnek nmes ma* zeigt, mint az. hogy usaaeruaza az ellenséges német hadsere- get és megsemmisítse Biíjer-Németemág uralmat az »Itala leigazolt orsz.»g'ikb»n. A sgovjat-katonai hatóságok nem szándékoz, nak Magyarország mai társadalmi «májén váltó*, tétos és a maguk rendjét ím^orktotám tat élteink alkjait területeken A polgárok magántulajdona érintettén marad és * szovjet-tort««« hatóságok védelme alatt áll. A helyi hatóságok és a helyi, önkormányzat szervet, amelyek a Vörös 1* Békéscsaba város szovjet katonai parancsnoksága ’44 végén Szőke Margit reprodukciói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom