Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

1987. április 30., csütörtök Elnyerték az Ágazat Kiváló Brigádja címet Osztrákok, jugoszlávok is segitenek Vizsgázók között a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben A Kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben a tél folyamán ha­tározták el, hogy megszerve­zik az állattenyésztésben dolgozók betanítottmunkás- tanfolyamát. A sertéste­nyésztésben dolgozók heti két alkalommal gyűltek ösz- sze elméleti és gyakorlati foglalkozásokra. A három­száz órás tanfolyam zárása­ként április 28-án, kedden tették le a vizsgát. Izgatott emberek várakoz­tak a sertéstelep irodájában arra, hogy a vizsgabizottság elé állhassanak. Egyik tár­suk, az őszülő hajú Ancsin István nyugtatgatta őket, hi­szen ő már túl volt a nagy megméretésen. — 28 esztendeje vagyok a Rákóczi Tsz tagja. Voltam traktoros, s dolgoztam a raktárban is. Hat év óta va­gyok sertésgondozó — kezdi a beszélgetést a 49 éves férfi. — Milyen ismereteket sze­reztek az elmúlt négy hónap során? — Elsajátítottuk a sertés- tenyésztés alapjait. Állat­egészségtant, takarmányo­zástant, közgazdasági isme­reteket tanultunk. Az elő­adók a termelőszövetkezet állattenyésztési szakemberei voltak. A gyomaendrődi szakmunkásképző intézet is segített a kihelyezett tanfo­lyam megszervezésében. — Tart-e otthon a háztá­jiban sertést? — Régóta szeretem a jó­szágokat, most is van otthon két anyakocám és 16 sül­dőm. Az itt tanultakat oda­haza is hasznosítani tudom. Tudja, nem sok haszon van á sertéshizlaláson, de jól jön egy összegben az a pénz, amit a hízók átadásakor kapok. Ancsin István . Hunyadvári Árpád, a ter­melőszövetkezet főállatte­nyésztője még hozzáteszi: — A sertéstenyésztőkkel pár­huzamosan la szarvasmarha- ágazatban is folyik egy tan­folyam. Ezen huszonötén vesznek részt és május 6-án adnak számot tudásukról, fgy elérjük azt, hogy a Rá­kóczi téesz állattenyésztésé­ben mindenütt betanított munkások és szakmunkások dolgoznak majd a jövőben. Januárban, a rendelkezések­nek megfelelően tízszázalé­kos műszakpótlékot biztosí­tottunk az állattenyésztési doígozóknak. így tehát anyagilag is érdekeltté tet­tük őket abban, hogy lete­gyék ezt a vizsgát. A téesz Kahyb-állománya igen jó eredményeket produkált. Ta­valy a 480 koca 9153 mala­cot ellett, és összesen 7500 Belicza János brigád vezető Fotó: Fazekas Ferenc hízó sertést értékesítettünk. Igen jónak mondható az ab­rakfelhasználás, egy kilo­gramm súlygyarapodáshoz 3 kiló 80 deka takarmányt használtunk fel. Időközben megérkezik Be­licza János ágazatvezető, aki 26 esztendeje dolgozik a szövetkezetben, ő az Egyet­értés szocialista brigád ve­zetője is. A következőket mondja munkájukról. — A legrégebbi szocialista brigád a miénk, 1970-ben alakult. Azóta végigjártuk a ranglétrát, tízszer kaptuk meg az aranykoszorús ki­tüntető címet, s két alka­lommal nyertük meg a Téesz Kiváló Brigádja címet. Az el­múlt évben benyújtottuk pá­lyázatunkat az Ágazat Ki­váló Brigádja címre, is örömmel mondhatom, el­nyertük ezt a kitüntetést. Ez a 28 tagú kollektíva a munkahelyen és a községben is jelentős társadalmi mun­kát vállal. Már évek ~óta patronáljuk az óvodát, mint­egy 3-4 ezer forintot adunk nekik játékvásárlásra évről évre. Részt vállalunk a ser­téstelep környékének rend­betételéből, csinosításából. Az idén beneveztünk az or­szágos sertéshústermelési versenybe. A régiek közül már kevesen vannak itt, most egy új generáció sajá­títja el a legfontosabb szak­mai ismereteket. Ezért örü­lünk annak, hogy ezúttal valamennyien megszerzik a betanított munkás képesí­tést. Az ajtó előtt néhányan még várakoznak. A telepen hét nő dolgozik, közülük az egyik Tóth Dorottya. — Kicsit izgulok, de re­mélem jó tételt húzok. Én már tíz esztendeje dolgozok a fiaztatóban. Nagy gondot fordítunk az állategészség­ügyi szabályok megtartására. Előreléptünk a malacelhul­lást illetően az elmúlt évek­ben. Ügy érzem, érdemes volt eljárni hetente kétszer a négy-négy órás tanfo­lyamra. A magasabb követelmé­nyeknek csak úgy tudunk eleget tenni, ha megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezünk. Jő példáját láttuk a Kétsopronyi Rá­kóczi Tsz-ben a szakmai to­vábbképzésnek. A szövetke­zet vezetői azt is elmondot­ták, hogy szeretnék tovább gyarapítani a dolgozók tu­dását, ezért aki igényli, a jövőben jszakmunkástanfo- lyamon folytathatja az is­meretek gyarapítását. A kétsopronyi példa másutt is hasznosítható. (verasztó) Gyorsítás a bős—nagymarosi vízerőmű építkezésein A bős (gabcikovo)—nagy­marosi vízlépcsőrendszer megvalósításának időszerű kérdéseivel a kormány ta­nácsadó testületéi, a Minisz­tertanács ez év első negye­dében ismét foglalkoztak. Áttekintették a beruházás költségeit, az éves feladato­kat, a megvalósítás helyze­tét, a Dunával kapcsolatos nemzetközi együttműködés társadalmi és gazdasági ösz- szefüggéseit. Megerősítették a kivitelezésre vonatkozó ha­tározatokat, ezen belül a későbbi áramszállításért vállalt osztrák közreműkö­dést, az építés finanszíro­zásának speciális módozata­it, szabályozóit. Az Állami Tervbizottság ajánlása alap­ján a Minisztertanács elfo­gadta a vízlépcsőrendszer módosított beruházási ja­vaslatát. Ezt az időközi ár­változások, az 1984-ben köz­zétett ütemmódosítás, vala­mint a környezeti hatások kiegyenlítésének újabb fel­adatai tették időszerűvé. Lendületes munka Dunakilitinél A Tudománypolitikai Bi­zottság megvitatta a vízlép­csőrendszerrel összefüggő kutatások koncepciótervét. Tájékozódott a hatások vizs­gálatáról, valamint a mérő- és megfigyelőrendszer kiépí­tésének előrehaladásáról. A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság társelnökei — Mar­jai József és Pavel Hriv- nyak miniszterelnök-helyet­tesek — február közepén át­tekintették a közös beruhá­zás ügyeit, és kölcsönösen szorgalmazták az építés le­hetőség szerinti gyorsítását. Április közepén a beruhá­zást irányító tárcák felügye­lői — Czinege Lajos és Ju­lius Hanus miniszterelnök­helyettesek — vezetésével a két kormány több tagja a helyszínen tájékozódott a dunai vízlépcsőrendszer épí­tésének helyzetéről. Az egyeztetések, a beszá­molók és a helyszíni ellen­őrzések alapján megállapít­ható, hogy a beruházás az előírt közös ütemterv sze­rint épül. A magyar olda­lon az 1987. évre előirányzott 4 milliárd forintot megha­ladó beruházási munka idő­arányosan halad. Némi idő­előnyt jelent — a kemény tél ellenére — a dunakiliti duzzasztómű építésénél az osztrák alvállalkozók mun­kájának (a fenékinjektálást és a résfalazást az Univer­salbau végezte) határidő előtti teljesítése. Unnék is köszönhető, hogy a magyar Vízügyi Építő Vállalat nagy lendülettel végzett a mun­kagödör kiemelésével, és kezdett hozzá a beton- és vasbetonmunkákhoz. A Dunakilititől Pozsonyig terjedő csaknem 60 négy­zetkilométeres tározó kapu­ját jelentő duzzasztómű épí­tését 1989-re be kell fejezni ahhoz, hogy Bősnél a szer­ződések szerinti időpontban — 1990-ben — meginduljon az első turbina, megkezdőd­hessen az energiatermelés. Érthető tehát, ha feszített munkatempóban készítik a tározó töltéseit, a meder- és partvédőműveket. Jelentős előrehaladást értek el a duz­zasztómű alaplemezének, pilléreinek és hajózsilipjé­nek munkálatainál is. He­lyén áll már a duzzasztó­művön közlekedő üzemi da­ru jobb parti hídfője, nagy betűkkel hirdetve a Ganz- Mávag szép munkáját. Dunakiliti—Rajka térségé­ben több mint kilencszázan dolgoznak a vízlépcsőrend­szer építési munkálatain. Csehszlovák oldalon mint­egy 5000 dolgozó szorgos munkáját dicséri a tározó bal parti töltése, a 17 kilo­méter hosszú felvízcsatorna, a bősi erőmű 8 turbinájá­nak vasbetonból alakuló csi­gaháza, a 2x34 méter széles iker hajózsilip alaplemezé­nek és oldalfalának acélhá­lója, a töltő-ürítő rendszer ma még száraz kettős alag- útja. Gigantikus betonfalak Furcsa, gigantikus lát­ványt nyújt a hajózsilipek felső várakozóterének már elkészült több száz méter hosszú vasbeton terelőfala. Ha a csatornában víz lesz, akkor majd csak 1-2 méter látszik belőle, most azon­ban 20 méter magasan áll a szélben a partfal. Az alvízcsatorna építése — bár csehszlovák területen fekszik — magyar feladat. A több mint 10 méter mély mesterséges meder kialakí­tásában a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat mel­lett több magyar vállalat és igazgatóság is részt vesz. Nagy segítséget jelent itt a jugoszláv kotró vállalatok munkája./ Az alvízcsatorná- ból kikotort kavicsos anyag­ból épül a felvízcsatorna töltése. Nem mindegy tehát, hogy milyen ütemben ha­lad a magyar kotrógép mun­kája (1987-ben több mint 4,6 millió köbméter kavi­csot kell kiemelni), hogyan igazodik a csehszlovák épí­tési tevékenységhez. A környezet védelme és fejlesztése érdekében több munka is folyik egy idő­ben. Megkezdődött például a szigetközi kistérségi regio­nális vízmű építésének elő­készítése. Kijelölték a szi­getközi vízpótlórendszer egyes ágait és létesítménye­it, amelynek segítségével szabályozzák a térség talaj­vizeit, rendezik a belső, úgy­nevezett feltáró utakat. Szi­getközi Tájvédelmi Körzet határát, amely biztosítja a térség értékes növény- és állatvilágának fokozott vé­delmét. A Gönyütől Nagymarosig terjedő Dunaszakasz mentén 350 millió forint értékű vé­delmi és fejlesztési munkát kezdtek el. Még ebben az évben megjelennek az épí­tők Komáromnál és Eszter­gomnál is. Tizenöt hónap időnyereség Nagy ütemben folyik a fel­vonulási munkák előkészíté­se a nagymarosi vízlépcső térségében. Ismeretes ugyan­is, hogy ezt a .vízlépcsőt a nagy tapasztalattal rendel­kező osztrák vízépítő cégek építik meg. Az építési mun­kagödör kialakításához még ebben az évben hozzákez­denek. így érhető el ugyan­is, hogy az osztrák építők a tervezettnél 15 hónappal korábban termelésbe állít­ják Nagymaroson az első turbinát. További gyorsítást az je­lent, hogy a bősi erőmű tur­bináit nem 5, hanem 3 hó­naponként, egymás után lép­tetik üzembe. Ennek a csaknem 200 kilo­méter hosszú Duna-szakaszt érintő hatalmas munkának a szervezését a Víziterv ge­neráltervezése mellett az Oviber végzi, a nemzetközi együttműködést kormány­meghatalmazott felügyeli. A beruházás megvalósításának feladatát az érintett tárcák­kal és megyei szervekkel egyetértésben — az OVH látja el. A megvalósításban terve­zett gyorsítás az építésben részt vevőktől fokozott fi-| gyeimet követel, és egyben többletfeladatot is jelent. Magyar és csehszlovák olda­lon egyaránt egyeztetni kell a megvalósítási ütemterve­ket a helyi érdekekkel, a meglevő, illetve szükséges kapacitásokkal. Az építésben részt vevő több mint 30 magyar vállalat nagy felelősséggel végzi munkáját. Ennek tulajdonít­ható, hogy április végéig — jó minőségben — a cseh­szlovák építési feladatok több mint 50 százaléka, ma­gyar oldalon pedig — az ütemtervnek megfelelően — a munkák közel 10 százaléka elkészült. Az eddig tapasztaltak sze­rint a kormány a jó gazda gondosságával irányítja és ellenőrzi ezt a nemcsak megvalósulásában, hanem hatásaiban is nemzetközi je­lentőségű munkát, őrködik a lakosság érdekei felett, biz­tosítja a határidők megtar­tásának feltételeit. Dr. Nagy József, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese Épül az erőmű Gabcikovón41

Next

/
Oldalképek
Tartalom