Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

1987. április 25., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Terhesség alatti szexuális élet A terhesség a nő életében egy „más állapot”, amelyben sok élettani folya­mat lesz más és így megvál­tozik a szexuá­lis reakció is. Egészséges ter­heseknél, a sze­xuális életet elsősorban az előző szülések száma és a terhesség ideje befolyásolja. A terhesség első harmadá­ban a nemi késztetés és a kielégülés csökken. A máso­dik harmadban a szexuális aktivitás nő, emelkedik a közösülések, az elért orgaz­musok száma és intenzitása. A harmadik harmadban a vágy és az aktivitás újra csökken a gyakoribbá váló orvosi vizsgálatok és az egy­re fokozódó testi kimerülés miatt. A terhesség alatti sze­xualitást lényegesen befo­lyásolja a félelem is. A nők inkább a hímvessző által okozott vetéléstől félnek, míg a férfiak a magzatot érő mechanikai sérüléstől. Azok, akiknél a terhesség kívánt, az utódban önmaguk fokozott önmegvalósítását vélik, szexuálisan is kivirul­nak. Tudnunk kell, hogy a ter­hes nők kisajkai az izgalmi fázisban feltűnően erőtelje­sen telítődnek vérrel, ami­nek következtében azok a normál nagyság 2-3-szorosá- ra nőnek, egyidejűleg a hü­velyváladék mennyisége is fokozódik. Közösüléskor a hüvely ürege lényegesen be­szűkül a kifejezett vénás pangás miatt. Az orgazmus utáni szakaszban a kisme- dencei pangás kevésbé csök­ken, mint nem terhes álla­potban, és ez azt a szubjek­tív élményt kelti, hogy a szexuális izgalmi állapot to­vább tart. A terhes méh nyakcsator­nája a méhösszehúzódások hatására megnyílhat. A nyi­tott nyakcsatornán át a hü­velyből a méhüregbe feljutó kórokozók előidézhetik a magzatburok gyulladását, így bekövetkezhet a korai bu­rokrepedés, vagyis a kora­szülés. A szexuális élet te­hát ennek lehetőségét növel­heti. A terhesség 32. hetéig a nyitott nyakcsatornát műté­ti úton zárják (Cerclage-mű- tét). A 32. hét után a nyi­tott nyakcsatornát már nem lehet műtétileg zárni. Ilyen esetben a szexuális élet szi­gorúan tilos a terhesség ki­viseléséig, a fent említett okok miatt! A veszélyezte­tett terhesek azon csoport­jánál, ahol még a nyakcsa­torna zárt, a közösülés a méhtevékenység fokozása ré­vén a fájások megindulását eredményezheti, tehát ilyen­kor is kerülni kell a közö­sülést. A felsorolt esetekben igen fontos a terhesgondo­zást végző orvos utasításait maradéktalanul betartani. A közösülés — normál ter­hességnél — lehetőleg az első 12 és az utolsó négy hétben kerülendő. Panasz- mentes terhességnél — a közösülési módozatokat ele­mezve — megfigyelhető, hogy több az oldalfekvő és a térd-könyök közösülési mód. Azon nők, akik a ter­hesség előtt gyakrabban él­tek nemi életet és szexuális életük kielégítő volt, inkább hajlamosak a terhesség alatt a szexualitás fokozására, ök azok, akik inkább elutasít­ják az önmegtartóztatást és gyakoribb náluk a kölcsö­nös — manuális (kézzel) vagy orális (szájjal) módon történő — stimulálás is. Természetesen a férj sze­xuális magatartása is meg­változik a terhesség alatt. A jó hírnek örülve a terhesség elején gyakrabban keresik a nemi érintkezési alkalmat, későbbiekben a magzatmoz­gással együtt az aktivitás is csökken, féltve a magzatot. A férfiak általában tudják, hogy a nők több figyelmes­séget, támogatást igényelnek terhességük idején. A gyen­gédséget nemcsak az erotikus kapcsolat közvetíti, hanem a védettség, a biztonság érzé­se is. A terhesgondozóban ka­pott tanácsokat minden eset­ben érdemes betartani, hi­szen — shakespeare-i gon­dolattal zárva írásomat — „a kaszással, ki holnap elra­gad, / csak úgy. dacolhatsz, ha gyermeked marad.” Dr. Párducz László Rejtélyes eltűnések nyomában Kimondva, vagy kimon­datlan, naponta számtalan­szor, számtalan ember eszi magát azért, mert keresnie, kutatnia kell valami után, aminek „meg kell lennie, csak arra nem emlékszem, hová tettem, de az biztos, hogy nem dobtam el...” A „megvan, de mégsincs meg” holmik rejtélyes eltűnésé­nek többnyire feledékeny- ség, szórakozottság az oka. Néhanapján közönséges rendetlenség a háttere. Az igazság az, hogy az ember többféle módszerrel is túljárhat a gyengéin. Az egyik szisztéma az emléke­zet rákényszerítése annak felidézésére, hogy ama bi­zonyos „valami” legutoljára hol, milyen körülmények között volt kézben, és ugyanakkor az illető még mit tett el, mit vett elő, merre jött-ment, ki volt je­len, milyen váratlan mozza­nat jött közbe, amely meg­akadályozta abban, hogy oda tegye el a „valamit”, ahol majd keresi, ahol biz­tosan megtalálja? Ez a koncentrált memóriagya­korlat többnyire eszébe jut­tatja azt az apró részletet, amelyen elindulva nyomára lehet jutni a lelőhelynek. Ez amolyan „házi mesterde- tektíveskedés”, de ha önfe­gyelemmel párosuló köz­pontosítással viszik végbe, eredményesebb lehet, mint az össze-vissza turkálás. A bosszantó, hiábavaló keresgélés megelőzésének a másik módja, ha a későb­biekben még szükséges, az elintézni való, az utánajár­ni való iratoknak, okmá­nyoknak, elismervények- nek, elszámolásoknak, gyógyszerrecepteknek, jegy­zeteknek, leveleknek, alkal­milag használt apróságok­nak ott csinálnak gyűjtőhe­lyet, ahol adott esetben ar­ra szükség lehet. Az iromá­nyok műfajuk szerint sora­kozzanak kisebb-nagyobb borítékokban, felírva rájuk, hogy „elszámolások”, „re­ceptek”, „vizsgálati eredmé­nyek”, „OTP-csekkek”, „nyugták”, „jótálások”, „uta­zási papírok” stb. Ahol van íróasztal, ott ennek fiókjá­ban sorakozzanak a felso­rolt borítékok, de íróasztal híján, egy szekrényfiók is alkalmas e célra, ugyanoda téve papírt, írószert, gem­kapcsot, bélyeget, vagyis mindazt, ami összefügghet az írásbeliséggel, ügyinté­zéssel, hivatalos dolgokkal. Ez a módszer kiterjeszt­hető az orvosságokra, a csak néha szükséges, apró konyhai segédeszközökre (kávéfőzőbe való tömítőgu- mitól a madzagdarabokig) mindenféle holmira. Ter­mészetesen a konyhában kell számukra gyűjtőhelyet találni. Az orvosságoknak pedig ott legyen a helyük, ahol beszedjük azokat. A hamarosan szükségessé váló papírok biztos és gyors megtalálási helye lehet az asztali naptár, lapjához erő­sítve az iratot. Jó e célra a mindennap használt tükör sarkára akasztott tasak is. Népesebb családban a „rej­télyes eltűnések” megelőzé­sének a legfontosabh előfel­tétele, hogy a gyűjtőhelye­ket közmegegyezéssel léte­sítsék, az mindenkire köte­lező érvényű legyen. Aki ez ellen vétve „lebukik”, az azzal bűnhődjék, hogy vala­milyen szükséges holmiját eldugva, annak megkeresé­sére „ítélik”. Nyerges Agnes Selyemblúz Divat a selyem, s aki már varrt magának, nem eshet ne­hezére a rajzon látható egysze­rű modell elkészítése. Igenám, de a selyem egyáltalán nem úgy viselkedik varrás közben, mint a vászon vagy a szövet. Na­gyon kell vigyázni, nehogy el­csússzon a kelme varrás köz­ben, s aki már megszokta, hogy nem fércei, csak gombostűz, most annak is össze kell ölte­nie a kiszabott darabokat — így biztos a siker.. . Aztán jön a következő meglepetés. Ahány tűszúrás — a legvékonyabb tű­vel is —, annyi szálhúzódás. Nem szabad csüggedten abba­hagyni a munkát, mert a va­salással mindez eltüntethető. Igaz, türelemjáték, de megéri. A blúz eleje hasítékkal nyílik, ezt nem kell bánni, mert a ha­talmas masnira kötött sál elfe­di. Csak szépen el kell dolgoz­ni. Ez vonatkozik a belső varrá­sokra is, mert a selyem nagyon foszlik. Ha valaki zsebbel sze­retné díszíteni a blúzt, fogadja meg a jó tanácsot: még az ele­je-háta összevarrása előtt varr- ja rá a blúz elejére a zsebeket. Utólag elég körülményes. A mostani divat — bő. Ezért eh­hez a blúzhoz dupla széles se­lyemből három méter kell, an­nál is inkább, mert a sál akkor szép, ha széles és hosszú. P. J. Ha beteg a kutya, macska... O A következő sorozatunkban a Békéscsabai Állatkórházban leggyakrabban gyógykezelésre kerülő kutya-, macskabeteg­ségeket szeretném bemutatni — a teljességre való törekvés nélkül —; tájékoztató jelleggel. KUTYÁK PARVOVIRUS OKOZTA BELGYULLADÄSA A világban Í977—78-ban jelentkezett először a be­tegség, Magyarországon 1980- ban. Főleg városokban, sű­rű kutyapopulációkban ter­jed. Kölyökkutyák között tömeges elhullást okozhat. Mérsékelt hőemelkedés, de gyakran láztalan állapot, igen súlyos fokú elesettség, nem evés és nem ivás, há­nyás jelzi a kezdődő beteg­séget. Hasmenés 1-2 nappal később alakul ki, amely kezdetben sárgás, híg, majd vörhenyes, később kifeje­zetten véres jellegű, igen bűzös. A szemek bágyadtak, beesettek. A bőr rugalmat­lan, ráncba emelve — úgy marad. Ha gyógykezeléssel nem avatkozunk közbe, a betegek 1-2 nap alatt vá­ratlanul elhullhatnak. Idősebb kutyáknál lassab­ban, enyhébb tünetekkel je­lentkezik, gyógyulásra haj­lamos formában. Legveszé­lyeztetettebb korosztály a 2- 6 hónapos korúak. A beteg­séget nem csak a kutyák, hanem mi, gazdájuk is ter­jeszthetjük ragályfogó tár­gyakkal (szállítóeszközök, cipő stb.). A betegséget sú­lyosbítják az egyidejűleg je­lentkező, a szervezetet ért megterhelések (szállítás, új gazdához kerülés, parazitás fertőzések). ÉLŰSAROK KIÁLLÍTÁS Békéscsabán A Magyar Akvarista és Terra- rista Országos Egyesület Békés­csabai Területi Csoportja — — amely az év első heteiben alakult meg — nagyszabású díszhalkiállítást rendez Békés­csabán, a Démász Gábor Áron utcai kirendeltségén. A trópusi halak bemutatóját április 30-án, csütörtökön délután 3 órakor nyitják meg; az akvaristakiál­lítást az érdeklődők május 6-ig, naponta 10 és 18 óra között te­kinthetik meg. ÍLUIEGÍSZSÉG A gyógyítás annál jobb hatásfokú, minél előbb el­kezdjük. Kutyáinkat a meg­betegedéstől vakcinás védő­oltással óvhatjuk meg. A betegséget megelőzni köny- nyebb, mint gyógykezelni. Mivel a tenyészetekben a szukákat rendszeresen vak- cinázzák, az utódok magas, ún. „passzív védettségre” tesznek szert az anyák teje révén. Ezeknek a kölykök- nek a vakcinázását csak 8- 10 hetes korban kezdjük el. A betegségen átesett anyák magasabb fokú védettséget adnak át utódaiknak. Ezek kölykeit elegendő 10-12 he­tes korban először oltani. Vakcinázási javaslat: 3 hónapos, 6 hónapos, 12 hó­napos korban, azután éven­te (oltóanyagtól függően egyszer, ill. kétszer a fenti időpontokban). AUJESZKY-FÉLE BETEGSÉG Gyógyíthatatlan betegség. Terjesztésében mi, gazdák játsszuk a főszerepet. Oka az állatokkal nyersen ete­tett sertéshús, belsőség, csontok. Ezért állataink táp­lálékát mindig főzzük meg. Kutyák részére vakcinás vé­dőoltás áll rendelkezésre. FERTŐZŐ MÁJGYULLADÁS Főleg fiatal kutyák be­tegsége. Egy-két éves ko­rukra rendszerint már ta­lálkoznak a betegséggel, és így átvészelik. A betegek­nek hőemelkedésük van, hánynak, étvágytalanok, le­vertek, gyakran besárgul­nak. A gazdák rendszerint mérgezésre gyanakszanak. A gyógykezelés kimenetele at­tól függ, milyen hamar kezdjük el. A betegség vé­dőoltással megelőzhető. (Folytatjuk) Dr. Kondé Gábor űz otthonosság kellékei Az otthon hangulatát nem­csak a lakás méretei, be­rendezése, bútorai adják meg, de nagymértékben hoz­zájárulnak azok az apróbb tárgyak-darabok is, amelye­ket nem nélkülözhetünk. Ezek közé tartoznak a fali­órák, a keretbe foglalt fest­mények, tükrök. Ezeket a kényelmet szolgáló eszközö­ket valáha csak a leggazda­gabbak otthonában láthat­tuk. Ma már nincs olyan, emberi mértékkel mérhető lakás, ahol ne találkozhat­nánk mindhárommal. Ez alkalommal csak az órákról, a képkeretekről es­sen szó. Senki nem tudná megmon­dani, hogy jelenleg hány óra méri az időt otthonunkban. Ennek ellenére változatlanul A virághagymákat, az egy- és kétnyári virágok pa­lántáit, a muskátlit minden alkalommal friss földbe ül­tessük. A fákat, cserjéket, évelőket nagyobb dézsákba, ládákba telepítsük, ebben addig maradhatnak, amíg az edény el nem korhad. Ta­vasszal a felső 4-5 cm talajt távolítsuk el, és öntsük fel friss földdel. Tavasztól nyár végéig öntözhetjük rendsze­resen — tápoldattal. A ládákba és virágtartók­ba enyhe nyomkodással rak­juk be a földet. Az 50 cm- nél mélyebb edények aljára rétegezzünk 4-5 cm vastag­ságban kokszot, folyami ka­vicsot vagy kőzúzalékot. Amennyiben az edényen nincs lefolyónyílás, méreté­től függetlenül kell drénré- teget az aljára helyezni. A növénytartókat ne tölt­sük meg színültig földdel, 2-3 cm teret hagyjunk az öntözővíznek. A virágtartók, ládák mérete különböző. Ha cserjéket, örökzöldeket ne­velünk, a láda vagy dézsa legalább 60 cm mély legyen! nagy az érdeklődés a na­gyobb teljesítményt, újabb formát nyújtó darabok iránt. Az emberek szívesen vásá­rolnak egy-egy szép darabot, annál is inkább, mert a leg­többje ma már igazán meg­fizethető. Hosszú évek óta a jó minőségű és tetszetős formájú NDK, szovjet és cseh termékek uralják a pia­cot. Kisebb számban NSZK fali-, ingaóra is kapható.- Tő­kés országokból kevesebb in- gás-ütős, vagy forgóingás megoldású berendezés érke­zik. * * * Faliórát otthon az ügyes kezűek sem készíthetnek, a képkerettel azonban meg­próbálkozhatnak. Ugyanis a barkácsboltokban sima vagy megmunkált fenyőléceket o Legfontosabb ápolási, gondozási munkáink min­den esetben azonosak a szo­banövényekével. A napnak, szárító szeleknek kitett nö­vények gyakoribb öntözést kívánnak. Tavasztól őszig naponta kétszer is öntözzük meg. Vigyázzunk arra, hogy az öntözővíz hőmérséklete azonos legyen a levegő hő­mérsékletével. Az öntözés legkedvezőbb időpontja a kora reggeli és a késő dél­utáni, esti órákban van. A virágláda, virágtartó földje minden alkalommal teljesen nedvesedjen át. A fölösleges víz a lefolyónyíláson eltávo­zik, illetve a drénrétegben összegyűlik. A fákról és cserjékről ősz­szel vagy tavasszal vágjuk le a fölösleges részeket. Mindenféle metszéshez éles kést vagy ollót használjunk. Ha erősebb teleken az er­kélyen tartott cserjék, örök­zöldek hajtása elfagy, ta­árusítanak erre a célra. Né­hány helyen, aki kívánja, annak helyben, tetszés sze­rinti méretre vágják. Az egymásra merőleges végeket aztán a festéküzletekben kap­ható Araldit nevű ragasztó­val könnyen egymáshoz lehet illeszteni. Száradás után a keretet legjobb a vízben ol­dódó Supralin festékkel a kívánt színre varázsolni. Árusítanak ezenkívül kü­lönböző színű díszlazúrt is, amely alól szépen áttűnik a fa természetes minősége, erezete, rostja. Végül a Ko- sinol nevű vegyülettel lehet a kívánt fénylő hatást elér­ni. Ha a kép elé üveglapot is teszünk, a kép mögé is vékony hátlap szükséges, amelyet a vasüzletekben kapható háromszög alakú kis bádoglemezzel rögzítünk. Akinek nincs kedve vagy módja otthon barkácsolni, képkeretezőbe viszi a kívánt vasszal erőteljesen metsszük vissza, így újból kihajtanak. S. M. (Vége) * * * Hogyan tehetjük árnyékossá kertünket, erkélyünket: erre adunk két ötletet. 1. Megoldás lehet, ha a virág­ládát a fal tövébe helyezzük, és sugár alakban zsineget húzunk ki; a futónövény könnyen a zsinegre tekeredik, és az egész felületet betakarja. Ha nagyon darabot, ahol a szakemberek útmutatással is szolgálnak, milyen képhez milyen kere­tet érdemes választani az esztétikai szempontok figye­lembevételével. Általában a sötét tónusú festményhez, fényképhez világosabb fake­retet jó választanunk, vagy a mindenhez egyformán illő keskeny aranykeretet. A keret szélessége egyéb­ként különböző lehet, ez is­mét a kép milyenségétől függ. Nagyméretű festmény jobban elbírja a széles, esetleg a mélyített megol­dást. Sokan választják a réz­karcokhoz, a kisebb méretű fényképhez a matt, alumí­niumszerű anyagból készült keretet, amely semleges ha­tásával nem vonja el a fi­gyelmet a bemutatandó kép mondanivalójáról. k. m. süti a nap az erkélyt, teraszt, a virágládáktól az ereszig, vagy a fölöttünk levő erkélyig spárgát vezetünk, s ezen kúszva föl a növények, beárnyékolják a kí­vánt helyet. 2. Szép virágos falat kapunk, ha a virágláda fölé illesztve vé­kony lécekből készült rácsot te­szünk a falra rögzítve, s időn­ként ráigazítva a felkúszó nö­vényzetet, segítjük, hogy a rá­csot befussa. A felfuttatásra alkalmas növé­nyek listáját előző számunkban közöltük. B jr Hová, mit ültessünk az erkélyünkre?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom