Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
19S7. április 22., szerda o BH2QBS Pályázati felhívás II piac ítél, a Túró Rudi hódít A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a Minisztertanács megbízásából országos pályázatot hirdet „SIKERESEN TAKARÉKOSKODTUNK ’87” CÍMMEL. A pályázat nyilvános. A pályázat célja: Azon vállalatok, üzemek, szövetkezetek, kisüzemek, költségvetési szervek, más gazdálkodó egységek dolgozóinak személyi ösztönzése, akik a VII. ötéves népgazdasági terv három ráfordítást csökkentő programja célkitűzéseinek („Gazdaságos anyagfelhasználásra irányuló technológiai korszerűsítés”, „Energiagazdálkodás”, „Melléktermék- és hulladékhasznosítás”) megvalósítására irányuló feladatokat oldottak meg, és annak eredményeként konkrét, tartós megtakarításokat értek el. A pályázat feltételei: A pályázaton elsősorban olyan — a három ráfordítást csökkentő programhoz tartozó — megvalósított, üzemszerűen alkalmazott akciókat ismertető pályázatokat várunk, amelyek: — beruházási ráfordítások nélkül, szervezési intézkedésekkel (munka-, szállításszervezés, készletgazdálkodás stb.) jelentős anyag- és energiamegtakarítást és vagy melléktermék- és hulladékhasznosítást értek el. — olyan fejlesztést, technológiai korszerűsítést, termékváltást, termék-, anyaghelyettesítést oldottak meg, ill. új anyagok alkalmazásával értek el megtakarítást — különös tekintettel a tőkés importból származó anyagokra, a nagy fajlagos energiatartalmú anyagokra, berendezésekre, amelyekkel kimutathatóan jelentős anyag-, energia- megtakarítást, hulladékhasznosítást értek el, környezetkímélő, hulladékszegény technológiát valósítottak meg, — olyan, a ráfordítást csökkentő programokhoz kapcsolódó központi pénzügyi forrásokkal finanszírozott beruházásokat valósítottak meg, amelyeknél az előirányzottnál kevesebb összeget használtak fel, a tervezett határidőnél hamarabb helyeztek üzembe, és a tervezett eredményekkel jelentősen túlteljesítették stb. — a programokhoz kapcsolódó, OKKFT- ben támogatott kutatások eredményes gyakorlati bevezetését valósították meg, vagy olyan egyéb hazai szellemi alkotások bevezetését oldották meg, amelyek helyi, ill. népgazdasági szinten komplex módon megtakarítást eredményeztek (mindhárom, vagy legalább két területen egyidejűleg), illetve a programok feladatainak megvalósítását licence, know-how átvételével, vagy adaptációjával mozdították elő, — anyag-, energiamegtakarítással, hulladékhasznosítással a konvertibilis export-növelésére is nyújtottak lehetőséget; a környezeti ártalmat mérsékelték, vagy megszüntették, illetve a mezőgazdasági termő- terület növekedését biztosították. A megadott témakörökön túl a bíráló- bizottság együttesen és kiemelten mérlegeli a pályázat szellemi értékét, a megtakarítás volumenét és a szélesebb körű hasznosítás lehetőségét. A pályázat díjazására évi 10 millió Ft áll rendelkezésre, amely összeget a bíráló- bizottság megfelelő számú, színvonalú és eredményességű pályázat esetén teljes ösz- szegben kiad. A díjak a következők: I. díj 300 000,— Ft II. díj 200 000,— Ft III. díj maximum 100 000,— Ft. A pályázati díjakat teljes összegben a nyertesek jutalmazására kell fordítani. A pályázat beküldési (postára adási) határideje: 1988. március 31. (csütörtök) 24.00 óra. A beküldés idejét a postabélyegző kelte igazolja. A pályázatokat a következő címre kell postázni: MTESZ SZAKÉRTŐI IRODA „SIKERESEN TAKARÉKOSKODTUNK ’87” POSTACÍM: 1371 BUDAPEST, PF. 433. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére előreláthatóan: 1988. május 31. napjáig kerül sor. A pályázatokat kizárólag postán 2 (két) példányban kell beküldeni. A pályázat a VII. ötéves terv minden évében kiírásra kerül. A pályázati felhívás 1987. március 2. napjától vehető át — az MTESZ Szakértői Irodáján (Budapest II., Fő u. 68. IV. em. 407.) (Innen postai úton is igényelhető, cím: 1371 Budapest, Pf. 433. Felvilágosítás kérhető, a 358-512 v. a. 154-090 530 és 570 m. telefonokon.) — az MTESZ területi, megyei szervezeteknél — az MKK-nél (Budapest V., Kossuth L. tér 6—8. VI. em. 615.) — az MKK kerületi bizottságainál Miskolc, Arany János u. 4. Győr, Alkotmány u. 20. Pécs, Bem u. 24. Szeged, Marx tér Debrecen, Vöröshadsereg útja 28/C. a Bánáti Híradó Súlyos válságban Zrenjanin gazdasága-ban olvastuk Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy Zrenjanin gazdasága eddigi legsúlyosabb válságát éli. A múltban is volt egy-egy nehéz időszak, ám egy-két igazgató távozásával, a kényszerigazgatás bevezetésével, vagy más intézkedéssel rendre sikerült áthidalni a szakadékot. Ezúttal jóval összetettebb a helyzet. Nemcsak egy- egy kisebb üzem, hanem a legnagyobbak és legjelentősebbek. valamint egész gazdasági ágazatok léte forog kockán. Azok a munkaszervezetek sodródtak kilátástalan helyzetbe, amelyek fejlesztésére a legtöbbet fordított a község, amelyektől fellendülést, általános 'jólétet várt. Hadd mondjuk el, hogy a nagy beruházásokkal kapcsolatban korábban is voltak dilemmák. Sokan azzal érveltek, hogy a hatalmas ipari kapacitások helyett a mezőgazdaságot kellene elsőbbségben. részesíteni. Az iparosítás, a gazdaság szerkezetbeli összetételének megváltoztatása azonban mindennél fontosabbnak tűnt, és épültek az új gyárak. A mezőgazdaság fejlesztésére megengedhetetlenül kevés pénzt fordítottak, de még így is ez az ágazat a legegészségesebb. A zrenjanini község gazdaságának múlt. évi eredménye lesújtó. Az ipari termelés 2,1 százalékkal kisebb a tervezettnél, csökkent a felhalmozás, kevesebb pénzt különítettek el az alapokban, ezzel szemben jelentősen ; növekedett az általános és a közös fogyasztás. A gazdaság elszegényedett, az egyszerű újratermelésre sem képes. A veszteség elképesztő, meghaladja a 15 milliárd dinárt. A sok-sok kedvezőtlen adat helyett inkább mondr juk el, a közösségi végrehajtó tanács múlt heti ülésén rendkívül súlyosnak ítélte meg a helyzetet. Bra- nislav Popovic, a községi gazdasági titkár véleménye szerint a kivezető út a gazdaság szerkezetének megváltoztatása, a gyors átállás, a termékváltás. Olyan termékeket kell gyártani, amelyek kelendőek, s jövedelmet teremtenek. A feladat teljesítéséhez nem kell új gyárakat* építeni, hanem a meglevőkben kell lehetőséget teremteni a termékváltásra. Megállapítása szerint a zrenjanini község gazdasága nem export- és piacképes. Mivel magyarázható például, hogy az exportból eredő ^bevétel mindössze 5 százalékát alkotja az összjövedelemnek. Az arány jelképes, arra int, hogy a munkaszervezetek ímmel-ámmal exportálnak, noha mindenki számára világos, hogy export nélkül megreked a termelés, jó néhány üzem termelése ugyanis behozatali nyersanyagon alapul. Kivitel nélkül viszont elképzelhetetlen a behozatal. Milivoj Izdarjan, a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat zrenjanini szervezetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő hónaptól kezdve vissza kell fizetni a személyi jövedelemnek azt a részét, amely nagyobb a megengedettnél. Mivel a gazdaság pénzügyi konszolidációja elmaradt, nagyon sok munkaszervezetben a szavatolt személyi jövedelem kifizetése is kérdésessé válik. Az intervenciós törvény egyébként mintegy 20 000 dolgozót érint. Zoran Jovanovic, a végrehajtó tanács alelnöke, a káderpolitika átfogó felülvizsgálását, a veszteséges munkaszervezetekben a konkrét felelősség megállapítását követelte. összegezve a vitát, Simo Stojicic, a végrehajtó tanács elnöke leszögezte, hogy j a súlyos helyzet ellenére a I munkaszervezetek többségében'" egyfajta önelégültség, j néhol pedig felelőtlenség tapasztalható. A nehézsége- I két, a fogyatékosságokat ob- j jektív okokkal magyarázzák, í holott a hibák a kollektívákban, a vezetők viszonyulá- \ sában rejlenek. A kaucsuk- és a fűtőtestgyár helyzete a ! legsúlyosabb, veszteségük eléri a 13 milliárd dinárt, s egyelőre kevés kilátás van a kedvezőtlen mérleg helyre- billentésére. Június végéig ; minden eldől: ha a két ■' munkaszervezet szert tesz a hiányzó pénzre, fennmarad, ha nem; akkor a legrosszabb következik. n_ GONDOSKODUNK, TEHÁT VAGYUNK. Tájékoztatjuk partnereinket, hogy az orosházi fiókunkat telefonon is felkereshetik ügyeik gyors elintézése céljából. Orosháza, Thököly u. S. Telefon: 80. Biztosítási ügyekben továbbra is készséggel állunk partnereink rendelkezésére. . HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ Április 1-től 7-iig a budapesti kiállításon mintegy 500—600 szakember ismerkedhetett a Nagybánhegyesi Zalka Tsz tejüzemében készült termékekkel. A kiállítás címe: „Büszkeségeink”. Ezen a héten pedig április 21-től 25-ig Balatonföldvá- ron mintegy 250—300 külkereskedelmi főiskolásnak a Piackutató Intézet által szervezett több napos program keretében mutatkozik be a Túró Rudi- család, parenyica és sonka-, illetve a kaskaválsaj- tok. — Megtérül önöknek a befektetés? — kérdeztük Tátrai Lászlót, az üzem kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó munkatársát. — Budapesten az Ipari Minisztérium bemutatótermében a „Büszkeségeink” elnevezésű kiállításon ugyanazzal a szándékkal vettünk részt, ami a bala- tonföldvári bemutatkozáson is célunk; hogy tájékoztassuk a fogyasztókat, növeljük eladásainkat. Növekedett a piacon a konkurren- ciaharc, rajtunk kívül Mátészalkán, Marcaliban és Biharugrán készítenek hasonló termékeket, így a rendszeres bemutatkozás hozzátartozik a piacpolitikánkhoz. — Milyen sikerrel vezették be a mogyorós, a diós, a kakaós-mogyorós és a kakaós-diós Túró Rudikat? — Fél év alatt az általunk tervezett szintre, felfutott a mennyiség, szívesen fogadják az üzletek. így a hatféle termék nagyobb forgalmat is biztosít számunkra. — Békés megye bemutatkozik, „Büszkeségeink", és a külkereskedelmi szakemberek előtti bemutatkozás szükséges-e az egyébként is dinamikus árbevétel-növekedéshez? — Valóban igaz, hogy hat esztendő alatt megduplázódott az árbevétel, s a tavalyi 430 millió árbevétel után az idén 650—700 millió forint összbevételt tervezünk. A Túró Rudiból 60—65 millió darab készül egy esztendőben. A sonka- és pare- nyica-sajtok eladása lassan, de stabilan, évente átlagosan 2-3 százalékkal növekszik. A Hajdú-kaskavál sajtból pedig 70 vagonnyi külföldi árucserével kerül eladásra, ennek a piaca stagnál — összegzi Szabovik Tibor. üzemvezető, majd folytatja: — Ennek ellenére meggyőződésünk szerint a folytonos bemutatkozás, a kiállításokon való részvétel szükséges ahhoz, hogy eladásainkat továbbra is növelhessük. Kiváló áru a Túró Rudi. Az alkalmazott eljárás korábban a krémfehér sajtnál volt az iparban használatos. Az Élelmiszeripari Kutató Intézettel közösen kidolgozott üzemi eljárás jelentősen javította a termékek minőségét. Ultraszűrt túrót használnak a termékek készítésénél. Nagy sikerrel. A túrót nem az üzem állítja elő, hanem Kistelekről vásárolják, ez sajnos rontja a termelés jövedelmezőségét. Az üzem vezetői inkább azt sorolták, ahová nem jut el termékük, így Somogy, Tolna, Baranya, Fejér, Komárom és Szabolcs-Szatmár megyén kívül az ország minden vidékén jól ismerhetik á citromos, csokoládés, a diós, a mogyorós, kakaósmogyorós és a kakaósrdiós Túró Rudit, azt az édességet, amelyről elmondható, hogy a szervezet számára hasznos és egészséges a fogyasztása. EREDMÉNYES NEGYEDÉV A SZIM-BEN. A SZIM székesfehérvári köszörűgépgyárában 1987-ben nem terveztek termékszerkezet-módosítást, folytatják a szerszámgépgyártást, illetve a közúti járművek és a vasúti fékberendezések készítését. A gyár termelésének mintegy felét teszik ki a fékberendezések, amelyeket elsősorban a Csepel Autógyár épít be az Ikarus-alvázakba, illetve a MÁV használ föl. A fékek egy részét az NDK- ba szállítják, a kapacitás 30 százalékát köti le a szerszámgépgyártás, a fennmaradó 10 százalék karbantartást, szervizmunkát jelent. Ami a szerszámgépeket illeti, nincs eladási gond, sőt, bizonyos többletmegrendelés jelentkezik, főként a szocialista országokból. Legnagyobb nyugati megrendelőjük egy NSZK-beli cég, amely az idén 40 millió forint értékben vásárol a SZIM-től hagyományos gépeket. A nyugati országokban az 1979-ben kifejlesztett CNC gépek már nem versenyképesek. Éppen ezért a jelen időszak és a következő évek legfontosabb fejlesztési feladata a palástköszörű CMC változatának továbbfejlesztése. A tervek elkészültek, tárgyalásokat folytatnak az SZKI-val a numerikus vezérlés korszerűsítésére, és 1989-től korszerű terméket adhatnak el a nyugati piacokon. A gyár 265 millió árbevételt ért el, 16%-kal magasabb a tervezettnél, ami 9 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában elért eredményt. Év végére elérhetik az 1,1 milliárd forintos árbevételt. Fejér Megyei Hírlap, 1987. április 17. * * * KORSZERŰBB TERMELÉS, ESZTÉTIKUSABB TERMÉKEK. E héten újra megindult a munka a Szigetvári Konzervgyár 2-es üzemében. A februárban elkezdett munkák eredményeként megszépült termekben és egy újonnan épült tágas csarnokban kezdték meg a befőttek, a lekvárok és a dzsemek üvegekbe töltését. Egyben korszerűsítették a vonalakat,, így nemcsak higiénikusabbak a körülmények, hanem korszerűbbek a termelési feltételek. Legutób gusztusos meggybefőtt haladt a gépsorokon, a nyugatnémet MANS cég megrendelésére készítik. A 720 milliliteres üvegeket a vevők címkéivel díszítik, és az általuk ideszállított színes kupakkal zárják le, de ilyen tetszetős fedő kerül a másik soron, szovjet exportra készülő dzsem tetejére is. Az igényesebb csomagolás ma már a legtöbb piacon szempont. A nehézkes váltás után végre üvegiparunk is megkezdte a forma- tervezett üvegek szállítását. Dunántúli Napló, 1987. április 18., szombat MEGÚJULÓ MALMOK. Hét malom üzemel a Szabolcs-Szatmár Megyei Ga- bonaforgaámi és Malomipari Vállalat irányításával. Két évvel ezelőtt, 1985-ben a nyírbátori malom teljes felújításával az egész megyében befejeződött a malomrekonstrukció. Nyíregyházán és Kisvárdán új malmokat építettek, ezzel jelentősen növekedett a vállalati kapacitás. A megye malmaiban jelenleg 600 tonna gabonát őrölnek. Az országban kizárólag Nagykállóban őrlik a durum búzát, innen szállítják a lisztet az ország valamennyi tésztagyárába. A versenyképesség megköveteli, hogy a malmok rekonstrukciója után is rendszeresen és folyamatosan gondoskodjon a vállalat a legkorszerűbb gépek, technológiák beszerzéséről, alkalmazásáról. Korszerűsítik a vállalat szállítóparkját is. 9 új IFA tehergépkocsit vásároltak az üzemek belső anyagmozgatásának korszerűsítésére, 4 villamos dízeltargoncát állítanak az év első felében munkába. Világbanki hitelből Nyírbátorban ez évben megkezdik egy 240 tonna kapacitású korszerű számítógépes irányítással működő keverőüzem építését, amelybe a célgépek többsége tőkés importból származik. Az ország egyik legjelentősebb komplex premixüze- mét június végén adják át Nyíregyházán, amely által csökkennek a költségek, ugyanakkor lényegesen javul majd a tápok minősége. Kelet-Magyarország, 1987. április 18. A Battonyai Petőfi Tsz ipari melléküzemágának varrodájában több mint 70 nő dolgozik, a Békötnek rövid és hosszú ujjú gyermekpólókat varrnak bérmunkában Fotó: Szőke Margit
