Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 3., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 79. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Koszorúzási ünnepségek Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából csütörtökön az ország több helységében megkoszorúz­ták azoknak a hősöknek, ka­tonáknak sírjait, emlékmű­veit, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket ál­dozták a magyar nép sza­badságáért. Harkányban a bolgár hősök emlékművénél helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. Nép­hadseregünk díszegységének tisztelgése után felcsendült a bolgár és a magyar him­nusz, majd megkezdődött a koszorúzás. Beremenden a hazánk fel­szabadításáért vívott har­cokban elesett jugoszláv hő­sök émlékművénél rendeztek koszorúzási ünnepséget. Hajdúböszörményben a ha­zánk felszabadításáért foly­tatott harcokban elesett ro­mán katonák magyarországi központi sírkertjében ren­deztek koszorúzási ünnepsé­get. Solymáron a magyar föl­dön elesett ausztrál, fran­cia, kanadai, lengyel, angol és új-zélandi katonák emlé­ke előtt katonai temetőben tisztelegtek. ­A fővárosban megkoszo­rúzták a fasizmus elleni harcban hazánkban hősi ha­lált halt amerikai katonák emlékművét a Budaörsi úton. Az ünnepségek valameny- nyi színhelyén katonai dísz­egységek tisztelgése mel­lett helyezték el a hála és a megemlékezés koszorúit. A hazánk felszabadulásá­nak 42. évfordulója alkal­mából megyénkben tartózko­dó Arad megyei delegációt tegnap délelőtt dr. Ábrahám. Béla, a városi pártbizottság első titkára és Sasala János, Békéscsaba Város Tanácsá­nak elnöke fogadta a párt- bizottság épületében. Ezt kö­vetően a vendégek megte­kintették a megyeszékhely Univerzál Áruházát. Délután folyamán a dele­gáció Araczki János, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek kíséretében Kondorosra látogatott. A község párt- székházában Mokrán Má­tyás, Kondoros tanácselnöke fogadta a vendégeket és is­mertetőt tartott a település gazdasági és társadalmi éle­téről. Ezt követően Maczik Mi­hály, a helyi Egyesült Mgtsz elnöke röviden tájékoztatta a vendégeket a termelőszö­vetkezet tevékenységéről. A téesz mindennapos munkájá­ról, a helyszínen is meg­győződhettek a vendégek. Először a gazdaság I. számú termelési központját, majd pedig egy szakosított állat- tenyésztési telepet mutattak be a kondorosiak a delegá­ciónak. Ma Orosházán ipari üze­met keres fel a küldöttség, délután pedig a Nagyszénási Október 6. Mgtsz-nél tesz­nek látogatást. A vendégek meglátogatták a termelőszövetkezet vetőmagszárító üzemét Fotó: Kovács Erzsébet Kondorosra látogatott az Arad megyei delegáció Naponta 65 mázsa készül a Békéscsabai Hűtőház BNV-díjas termékéből. A lekváros derelye mellett tavaly óta gyártanak túrósat is, az idén pedig hamarosan megjelentetik a piacon az ízes és húsos társaikat. A termékcsalád igen sikeres, ezért a termelést évi 200 tonnáról 1000 tonnára növelik. Ké­pünkön Ecker Ádámné futószalagon továbbítja a tésztát Fotó: Szőke Margit Újságírók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a saj. tó dolgozóinak. Az ünnepsé­gen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára, Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lakatos Er­nő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője és Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Szövet­ségének főtitkára. Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnö­ke köszöntötte a kitüntetet­teket és a megjelenteket. Be­szédében a sajtó dolgozóinak felelősségét emelte ki. Mint mondotta: ami a képernyőre kerül, ami a rádió hullám­hosszain elhangzik, ami a nyomtatott sajtóban megje­lenik, az valamilyen módon hatást gyakorol nézőre, hall­gatóra, olvasóra egyaránt. Érzelmeket kelt, gondolato­kat ébreszt, tettekre sarkall, de képes arra is, hogy nö­velje a rezignáltságot, a passzivitást, a befelé fordu­lást. Közéletünkben számos kérdésről vita folyik, s ez így van rendjén. Az alap­vető egyetértéssel megférnek a véleménykülönbségek. Meggyőződésünk — hangsú­lyozta —, hogy a jobb meg­oldásokat kutató, felelősség- teljes bírálat előbbre visz bennünket. A kishitűség, a romboló kritika azonban se­hova se vezet. Ezért a jö­vőben sem engedjük át a teret azoknak, akik vívmá­nyaink tönkretételére, a köz- megegyezés megbontására törekszenek. Ünnepi beszédének befe­jeztével Bányász Rezső át-' adta a kitüntetéseket. n Vállalkozási Bank Rt. közgyűlése Búzakutatók Fiizesgyarmaton Tanácskozott az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottsága Két héttel ezelőtt alig le­hetett az ősszel vetett táb­lákon a búzasorokat látni a Füzesgyarmati Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet ha­tárában. Igen nagy terüle­ten alig csírázott ki -a vető­mag, a kései vetések pedig még csírázásnak sem indul­tak. Az élet hiányzó jelei kissé borúlátóvá tették a szövetkezet vezetőit, szak­embereit, akik között igen sok a fiatal, a hasonló álla­potokra nemigen emlékező. A szövetkezet vezetése ugyanakkor meg akart bi­zonyosodni arról, mit vár­hat a búzavetéstől? A gondok eloszlatására Martonvásárról kértek se­gítséget. Meghívtak Füzes­gyarmatra két búzakutatót, hogy szakvéleményük alap­ján döntsenek a kiszántásra ítélt táblák fölött. A hosszan elhúzódó télies időjárás három-négyhetes késébe ejtette az idei ta­vasz- jöttét'. Ez a vetéseken Csütörtökön a Debreceni Orvostudományi Egyetemen megkezdődött az egészség- ügyi felsőoktatási intézmé­nyek marxizmus-oktatóinak kétnapos tudományos ülése. A megnyitó plenáris ülé­sen dr. Hutás Imre egész­ségügyi államtitkár az or- vasetikáról tartott bevezető előadást Utalt arra, hogy is jól látható. De különö­sebb aggodalomra Füzes­gyarmaton nincs ok, hiszen az utóbbi napokban minden táblán kizöldültek a búza­sorok, a csapadékos időjá­rás hatására a búza gyors fejlődésnek indult. A két martonvásári szak­ember összesen 32 táblát vizsgált át a kutatókra jel­lemző alapossággal. Szak- véleményük alapján kiszán­tásra egyetlen táblát sem javasoltak. Ehelyett arra biztatták a gyarmatiakat, hogy a legkorszerűbb agro­technikai eljárások alkalma­zásával, a tápanyag-gazdál­kodás legkorszerűbb mód­szereinek felhasználásával a közepesnél jobb termésre számolhatnak. Dr. Barkóczi István tsz- * elnök irányításával a füzes­gyarmati szakemberek már­is hozzáláttak a jó közepes termés feltételeinek megte­remtéséhez. D. K. ez a terület nemcsak az or­vosak, hanem az egész ma­gyar társadalom figyelmé­nek a középpontjában áll. Az államtitkár ismertette a készülő orvosetikai kódex főbb megállapításait, s be­jelentette, hogy a kódex ter­vezetét a közeljövőben szé­les körű társadalmi vitára bocsátják. Az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottsága csü­törtöki ülésén Stadinger Ist­ván elnökletével megtárgyalta a hosszú távú közlekedésfej­lesztési koncepció alapelveit, s' megvitatta a személygép­kocsik lakott területen kí­vüli sebességhatárának ter­vezett felemeléséről szóló előterjesztést. Az első napirendi pont írásos tájékoztatójából, vala­mint Urbán Lajos közleke­dési . miniszter szóbeli kiegé­szítéséből kitűnt: sürgető szükség van a közlekedés- fejlesztés alapelveinek újra­fogalmazására az utóbbi idő­ben bekövetkezett változá­sok, az elért fejlődés, s az ennek ellenére fokozódó fe­szültségek miatt. Az ered­mények között tarthatjuk számon például az új Feri­hegyi repülőtér megépítését, a vasútvonalak villamosítá­sát, a metróépítést, néhány gyorsforgalmi út elkészültét. Mindezek javították a köz­lekedés színvonalát, ugyan­akkor — a közlekedésfejlesz­tés aránytalansága miatt — több alágazatban rendkívül súlyos helyzet alakult ki. Jelentős, évi 27—30 milliárd forintos népgazdasági vesz­teség forrása a vasút- és közúthálózat jelenlegi álla­pota, a hidak és a járműál­lomány helyzete, a környe­zetszennyezés. A népgazdaság egészén be­lül romlott a közlekedés helyzete, elsősorban azért, mert szűkültek beruházási lehetőségei. A ’70-es évektől kezdve egyre csökkent a köz­lekedési fejlesztések aránya a népgazdasági terveken be­lül, s még ettől is elmarad­tak a valóban megvalósított beruházások. Gyakorivá vált, hogy egy-egy tervidőszakon belül csökkentették a beru­házási keretet; a közlekedés soha nem kapta meg a ko­rábbi hosszú távú tervekben 1990-ig előirányzott fejlesz­tési lehetőségeket. Különö­sen káros — mutatott rá a miniszter —, hogy hazánk egyre többet veszít tranzit­ország szerepéből, nem utol­sósorban azért, mert a kör­nyező országok az elmúlt év­tizedben jelentősen fejlesz­tették útjaikat. Ez tetemes devizaveszteségeket okoz: hozzávetőleges számítások szerint több tízmillió dollár­tól estünk már el a tranzit- forgalom csökkenése miatt. A következő évtizedben a közlekedésfejlesztés fő cél­ja a gazdaság megbízható ki­szolgálása, a termeléssel ösz- szefüggő személyszállítás színvonalának emelése, a közlekedési rendszer műsza­ki megújulása, az arányta­lanságok mérséklése lesz. Az Általános Vállalkozási Bank Rt. csütörtökön tartot­ta évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság — beszá­molva a részvényeseknek — eredményesnek minősítette a pénzintézet egyéves műkö­dését. A bank jelentősen bővítette rövid lejáratú hi­telezését, bekapcsolódott az ipart ingatlanok forgalma­zásába, és számos más terü­leten is szélesítette pénz­ügyi szolgáltatásait. A 34 részvényes számára jelentős összegű rövid, közép és hosszú lejáratú kölcsönt fo­lyósított, s részt vett álta­luk kölcsönvett termelőesz­közök finanszírozásában is. A közelmúltban Szegfű István, a HNF Békés megyei titkárhelyettese, az operatív bizottság vezetője ismertette az 1986. évi hasznos hulla­dékok gyűjtésével kapcsola­tos tapasztalatokat. Mint mondotta, az akció eredmé­nyeképpen csaknem egymil­lió 340 ezer forint értékű másodnyersanyagot szállí­tottak a MÉH-vállalat helyi telepeire. A gyűjtésben különösen kiemelkedő munkát végzett Mezőkovácsháza, Békéscsa­ba, Orosháza; továbbá Me- zőberény, Gádoros, Murony és Köröstarcsa lakossága. Ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy a ki­sebb településeken csak több év eltelte után nyílik lehe­tőség az ilyen akciók szerve­Mindezek eredményeként a bank nyeresége 1986-ban je­lentős mértekben meghalad­ta a tervezettet, így a pénz­intézet a befizetett rész­vénytőke után több mint 8 százalékos osztalékot fizet a tulajdonosoknak. A pénzintézet az idén az exportfejlesztő pályázathoz kapcsolódva mintegy 500 millió forintot fordít a ki­vitelt növelő fejlesztések, in­novációk finanszírozására. Tovább bővíti a rövid lejá­ratú bankműveleteket, így a három hónapra vagy an­nál rövidebb időre lekötött pénzeszközök bevonását, il­letve azok kihelyezését. zésére. Ennek ellenére az országos szervekkel együtt­működve ebben az évben szintén folytatódik ez a te­vékenység a helyi politikai, állami, társadalmi testületek segítségével. Az operatív bizottság ál­lást foglalt abban, hogy a gyűjtésből befolyó pénzt — az adott település HNF-dön- tése alapján — elsősorban a munkában részt vevő szer­veknek kell átadni, illetve olyan közhasznú célokra szükséges fordítani, ame­lyekkel a lakóterület teljes mértékben egyetért. Ezenkí­vül van mód a gyűjtésben jól dolgozó személyek jutal­mazására is, amennyiben ezt helyileg indítványozzák az illetékesek. —y —n Készül az orvosetikai kódex Több mint egymillió forint hasznos hulladékokból

Next

/
Oldalképek
Tartalom