Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

o 1987. április 17., péntek Leletmentés Békéssámsonban A bejelentő, Gulyás Jánosné (jobbról) nagy érdeklődéssel figyeli a régész munkáját Fotó: Gál Edit — Csontokat találtam csa­tornaásás közben. Mikor már több is előkerült, lelki- ismeretfurdalásom lett. Hát­ha be kellene jelenteni? Volt, aki leintett: „Találtak itt már ilyesmit nemegyszer, a Török-híd mellett, meg má­sutt is. Azt sem jelentették sehol.” Engem azért csak nem hagyott nyugodni a do­log, beutaztam Hódmezővá­sárhelyre a múzeumhoz. On­nan átszóltak a békéscsabai­hoz, mert ez a terület hoz­zájuk tartozik, és hamarosan kijött a régésznő ... Mindezt a békéssámsoni Gulyás Jánosné mesélte el, miközben a tetthely felé ve­zetett minket. Ö is, családja is nagy érdeklődéssel figye­li a feltárást. Van is látni-, hallanivaló bőven, hisz Ni­kotin Edit, a Munkácsy Mi­hály Múzeum régésze már napok óta dolgozik a sír fel­tárásán. — Előbb egy ló csontváza került elő, vaszablával, szer­számokkal. Mellette keres­tem az állat gazdáját, nem volt ott. Később, ahogy le­felé haladtam, az állat alatt megtaláltam a hajdan élt embert is. Hogy pontosan mikor ke­rült a közös sírba a ló és lo­vasa? Egyelőre csak sejteni lehet: — A kelet—nyugati tájo­lású temetkezés a nomád né­pekre jellemző. Valószínű, hogy népvándorláskori teme­tő van itt, annak egy sírját tártuk most fel. Közben a régésznő óvato­san bontogatta a földet a csontok körül, s ha valahol koppant a szerszám, alkalmi hallgatóságának elmondta, mit talált. — Ez itt egy csat lehetett a halott övén. Ha jobban ki­bontom, pontosan kiderül. Amott egy aprócska cserép­darab, amikor lemossuk, so­kat elárulhat a sír koráról... Segítő is akadt, hiszen a bejelentő fiatalasszony kis- húga, Annus Rózsa nagy odaadással segédkezett a sok türelmet igénylő munkában. Hamarosan befejeződik a sír feltárása, a leletek biz­tos helyre, a múzeumba ke­rülnek restaurálásra. — Szerencsére — mondta búcsúzóul Nikolin Edit — egyre több az ilyen bejelen­tés. Gulyásné megígérte, ha házuk alapját ássák és ta­lálnak valamit, ismét szól. — Ha ott is ekkora gödröt kell majd ásni, alá lesz pin- cézve a házunk — tette hoz­zá nevetve Gulyásné. De előbb még be kell fejezni a csatornaásást. Most már nyugodt lelkiismerettel foly­tathatják a munkát... Nagy Ágnes Békéscsaba Munkaértekezlet a városi tanácsnál Tegnap délelőtt Békéscsa­bán a városi tanács egyik termében tartották meg szo­kásos negyedévi munkaérte­kezletüket a megyeszékhely városkörnyéki községeinek, nagyközségeinek tanácsi ve­zetői. Dr. Gally Mihály, a Békéscsabai Városi Tanács V. B.-titkárának vezetésével megtartott ülésen négy napi­rendi pontot tárgyaltak és vitattak meg az államigaz­gatási dolgozók. Elsőként dr. Gyebnár László, a Békés Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága igazgatási osztályának veze­tője értékelte részletesen a helyi tanácsok 1986. évi ága­zati igazgatási tevékenységét. Részletesen beszélt a lakás- és gyámigazgatás kérdéseiről és bővebben szólt a szabály­sértési hatóságok működésé­ről is. Az állami személyzeti munkáról hozott a közel­múltban egy határozatot a Minisztertanács. Ennek a jogszabálynak a gyakorlati alkalmazásáról tájékoztatta a tisztségviselőket Kovács Já­nosné, a városi tanács vég­rehajtó bizottsága személy­zeti- és oktatási osztályának vezetője. A harmadik napirendi pont keretében dr. Jelinek Lajos, a városi tanács vb- titkárság szervezési és jogi osztályának vezetője az MSZMP KB 1984. október 9-i állásfoglalásának a taná­csok munkájában való érvé- . nyesüléséről beszélt. Ehhez a témához kapcso­lódott Sasala János beszá­molója. Békéscsaba Városi Tanácsának elnöke az orszá­gos tanácselnöki értekezle­ten elhangzott kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket. KISZ-tagok akciói Mezökovácsházán Merész terveket, elképze­léseket tűztek ki maguk elé a mezőkovácsházi fiatalok, amikor csatlakoztak a KISZ „Jövőnk a tét” elnevezésű kezdeményezéséhez. Az ifjú­ság mozgósítására irányuló akció nagy lelkesedést és aktivitást váltott ki a helyi áfész ifjú dolgozóiban. — Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a szövetkezet igazgatósága és a pártvezetés fenntartás nélkül támogatja ötleteinket és egyenrangú partnernek te­kint bennünket — mondja Fülöv Piroska, a KISZ-bi- zottság titkára. A konkrét terveket politi­kai vitakör keretében tár­gyalták meg a fiatalok, így mindenki elmondhatta véle­ményét, e^őállhatott javasla­taival. Ilyen megbeszélések eredménye, hogy kommunis­ta műszakot tartanak a kel­tető-, a paplan-konfekció- és a baromfifeldolgozó üzem­ben, hulladékgyűjtést szer­veznek és fórumszerű esz­mecserét rendeznek a veze­tőség és a KISZ-esek között. A hatékonyabb, termeléke­nyebb munka elősegítését cé­lozza a KISZ-bizottság pá­lyázati felhívása. Ebben arra szólítják fel a fiatalokat, hogy olyan ötletekkel, újítá­sokkal álljanak elő, amelyek a munkahelyükön hasznosít­hatók lennének, és ezáltal csábító a kitűzött jutalom is. Az öt legjobb pályamunka beküldője — összesen 30 ezer forint értékben — kül­földi társasutazáson vehet részt. Érdekes és hasznos ötlet­nek tűnik az is, hogy számí­tástechnikai klubot szervez­nek a városban. Kezdetben hetente egy foglalkozást tar­tanának, majd ezt szeretnék gyakoribbá tenni. Az ehhez szükséges jelentős anyagi tá­mogatást a szövetkezet adja. Ezenkívül munkahelyi ver­senyeket rendeznek cukrász, szakács és felszolgáló szak­mákban. Amint Fülöp Piroska el­mondta, ahhoz, hogy ezek az elképzelések, ötletek valóra váljanak, hatékony propa­gandára van szükség. El kell menni a fiatalokhoz, meg kell őket győzni, hogy van értelme annak,. amit csinál­nak, s ha mindezt belátják, számítani lehet munkájukra, aktív hozzáállásukra. Csütörtökön New Brunswick-ben hangversenyeztek Megérkezett New York-ba a Bartók Béla leánykórus (Munkatársunk telefonje- Ientése) Szerdán hajnalban indult útnak amerikai vendégsze­replésre a békéscsabai Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola leánykara. Otthoni idő szerint szerdán 21 óra 35 perckor, itteni idő­számítás szerint 15 óra 35 perckor szállt le velünk a Pan-Am 340 személyes utas- szállító gépe a John Kenne­dy repülőtéren, ahol a Con­cert-world szervező iroda autóbusza és idegenvezetője várta a kórust. A kéthetes amerikai vendégszereplés so­rán hat városban nyolc hang­versenyt adnak a békéscsa­baiak. A 46 tagú küldöttség szép és kellemes kilenc és fél órát töltött a levegőben Feri­hegytől Frankfurton át New Yorkig, ebből hét órát gz At­lanti-óceán felett. A kórus és a kísérők első négy napos szálláshelyén, New Bruns­wick-ben magyar családok fogadták a vendégeket. Csü­törtökön este volt az első koncert a helyi református templomban, április 17-én, pénteken egész napos kirán­duláson veszünk részt, meg­tekintjük New York neveze­tességeit, este 7 órakor pe­dig az USA legnagyobb ka- tedrálisában, a St. John Episcopal templomban ad koncertet a békéscsabai Bar­tók Béla leánykórus. Niedzielsky Katalin II Start Ipari Szövetkezet munkája a párt vb előtt A városi pártértekezleten elfogadott helyi iparpolitikai feladatok gyakorlati megva­lósításáról tanácskozott teg­napi ülésén az MSZMP Bé­kési Városi Végrehajtó Bi­zottsága Inokai János első titkár vezetésével. Közelebb­ről a Start Ipari Szövetkezet helyzetét, fejlesztésének és fejlődésének irányát, a meg­változott gazdasági körül­ményekhez történő igazodá­sát a jövedelemtermelő ké­pesség hövelése oldaláról te­kintették át. Az előterjesztés és a hoz­záfűzött szóbeli kiegészítés elsősorban várospolitikai szempontból élénk vitát vál­tott ki. Ezt erősen motiválta a szövetkezet évekkel ezelőt­ti igen nagyszerű nemzetkö­zi szereplése, melyet a sport­szerek gyártásával a moszk­vai olimpiai játékok idején Békés magának megszerzett. A szövetkezet vezetői tud­ták, hogy ez az öröm rövi­desen múltba vész, mivel ilyen profillal Magyarorszá­gon eddig tartósan egyetlen gyártó sem tudta megvetni a lábát. A szövetkezet tagsága a sikert viszont tartósnak vélte, s úgy gondolta, hogy ebből évekig elvegetálhatnak. A vezetés és a tagság között vita keletkezett. A vezetés éveken át védte a márkás, a befutott termékeket, a külső, a magyar gazdaságot ért káros hatásoktól mente­síteni igyekezett a szövetke­zetét, közben a termelés le­csökkent. Erre a munkára igen tekintélyes eszközöket fordított, többek között a gyártmányszerkezet folyama­tos megújításának szüksé­gességétől is egy darabig el­tekintett. Ehhez még hozzá­tartozik, hogy a marketing- tevékenység fejlesztésével sem igen foglalkoztak, mivel termékeiket a külkereske­delmi vállalatok rendszere­sen jó pénzért értékesítet­ték. A Start tehát igen hátrá­nyos helyzetből indult és kissé meg is késett azzal a belső megújulási készséggel, mely napjainkban végre itt is tapasztalhatóan felgyor­sult. A végrehajtó bizottság a piac igényeihez jobb ter­mékszerkezet kialakítását javasolta az elérhető legna­gyobb jövedelem megszerzé­se érdekében, amely alapja a szövetkezet további talpon maradásának, a foglalkozta­tási kötelezettségek teljesíté­sének. (A szövetkezeteknek a tagokkal szemben ilyen kö­telezettségei is vannak.) Az előterjesztést a vitában elhangzottakkal kiegészítve a végrehajtó bizottság elfogad­ta, majd a testület más ügye­ket tárgyalt. D. K. Százéves a magyar mentésügy A magyar mentésügy kö­zelgő centenáriuma alkalmá­ból tegnap sajtótájékoztatón elevenítették fel a szolgálat százéves .fejlődését, bemutat­ták a mentők mai munkáját, s ismertették a jubileumi megemlékezés eseményeit az Országos Mentőszolgálat Fő- igazgatóságának budapesti székházában. Dr. Bencze Béla főigazgató elöljáróban dr. Kresz Gézá­nak, a Budapesti önkéntes Mentőegyesület létrehozójá­nak munkásságát méltatta, majd megemlékezett a men­tésügy fejlődésének főbb ál­lomásairól. A II. világháború után 1948-ban alakult meg az Országos Mentőszolgálat, amely már összefogta az or­szág valamennyi mentő- és betegszállító intézményét. Európában elsőként hazánk­ban kezdte meg működését — 1954-ben — a rohamko­csi-szolgálat, amelynek lé­nyege, a mentőautóban is olyan ellátásban tudják ré­szesíteni a betegeket, mint a kórházak ambulanciáján. Két évvel később megnyílt a mentőkórház, amelynek Szo­bi utcai épülete sajnos ma már alkalmatlan a korszerű betegellátásra. A mentőszol­gálat fejlődésének jelentős állomásai voltak: 25 évvel ezelőtt hajtották végre az el­ső sikeres helyszíni újra­élesztést; szívritmus-szabá­lyozót először 1974-ben al­kalmaztak, s a magas szín- vonalúan felszerelt roham­kocsikban ma is több hason­ló műtétet végeznek. Az el­sősegélynyújtás rangjának elismerését jelentette, hogy 1975. óta a mentőtiszteket az Egészségügyi Főiskolán ké­pezik, s négy évvel ezelőtt kötelezően bevezették az or­vostudományi egyetemek ál­talános karán az oxyológia oktatását. Nyolc év óta van a mentésügynek tudományos szervezete: a Magyar Men­tésügyi Tudományos Társa­ság szakmai folyóirata, ván­dorgyűlései hozzájárulnak a szakemberek elméleti és gyakorlati továbbképzéséhez. A Budapesti önkéntes Mentő Egyesület létrejötté­nek 100. évfordulójáról or­szágszerte megemlékeznek. Május 5-én ünnepi emlék­ülést rendeznek Budapesten, kitüntetik az elsősegélynyúj­tásban hosszú éveken át ki­emelkedő munkát végző or­vosokat és egészségügyi dol­gozókat. A központi mentő- állomás épületében ugyan­ezen a napon emléktáblát avatnak, s újból megnyitják a mentőmúzeumot, amelyhez hasonló mindössze négy van a világon. Urbán Tamás és Kertész Gábor a mentők mindennapjait bemutató fo­tókiállítása ugyancsak ott látható majd. A sajtótájékoztatón vége­zetül Kresz Géza-emlékér- meket nyújtottak át a men­tők munkáját írásaikkal se­gítő újságíróknak. Régi vágya teljesül a battonyaiaknak. Az idei strandszezonban birtokba vehetik a fürdőt Fotó: Szűke Margit B. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom