Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-02 / 78. szám
1987. április 2., csütörtök o Öt településen hétmilliós termelési kölcsön Ilyenre még a régi szakemberek se emlékeznek Hz elkövetkező hónapokban dől el a búza sorsa A megye déli körzetében: Nagybánhegyesen, Magyar- bánhegyesen, Kaszaperen, Végegyházán és Mezőko- vácsházán különösen a kölcsönfolyósítások miatt megnőtt a takarékszövetkezeti munka, jelenlét iránti igény. A Magyarbánhegyes és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet 1986-ban 14 millió forinttal növelte betétállományát, míg á hitelállomány az 1985. évit 50 százalékkal haladta meg. A növekedés abszolút számban 23 millión felüli. Mikite Józsefné, a takarékszövetkezet elnöke a pénzügyi léhetőségek jó kihasználása szempontjából igen eredményes évnek minősítette 1986-ot. Ez leginkább abban mérhető le, hogy a településeken élő mintegy 15 200 lakosból 7255-en tagjai a takaréknak. Kötődésüket a részjegyállomány 6,3 milliós növekedése fejezi ki legjobban. Az 1985. évi részjegyállorhány zárótétele 3,8 millió forint volt. A takarékszövetkezet új szolgáltatásait változatos érdeklődés kísérte. A betétnövekedésben legnagyobb hányadot a legnagyobb kamatozású, hosszú távú takarék- levél váltása képviselte. A gépkocsinyeremény-betétek összege 6,7 millió, 1,1 millióval 'növekedett. Közkedvelt az ifjúsági betét. A gépkocsi-előjegyzési számlán már- majdnem 10 millió forintot kezelnek, a tavalyi növekedés 3,3 millió forint. A betétekből képezhető kölcsönállomány meghaladja a 43 millió forintot. Üj családi házra nagy épitési kölcsönt összesen tízen kértek. A lakások korszerűsítésére, a gázenergia-hasznosítási programban az öt településre 26 milliót folyósítottak. A kis- és háztáji termelés anyagi alapjainak bővítésére 395-en kértek 7,3 millió forintot. Igen sokan a sertésférőhelyek bővítésére, mások a baromfitartás feltételeinek megteremtésére és újabban a fóliás termelés beindítására igényeltek hitelt. A kölcsönállomány iránti kereslet ellenére minden jogos igényt kielégítettek. A négy községben és Me- zőkovácsháza városban élénkül a gazdasági élet. Ezt a takarékszövetkezet pénzforgalma tanúsítja a legjobban. Csupán 1986-ban 136 millióval nagyobb pénzforgalmat bonyolítottak le, mint 1985- ben. Ebben a növekedésben- nagy jelentőségűnek tekinthetők azok a kétoldalú kapcsolatok, melyek a különböző termeltető és felvásárló vállalatokat ehhez a takarékszövetkezethez fűzik. A Gyulai Húskombináttól a budapesti Skáláig, a Mező- kovácsháza és Vidéke Áfész- től a medgyesegyházi áfé- szig és még több vállalattal, szövetkezettel olyan gyümölcsöző kapcsolatot hoztak létre, amely elsősorban a takarékszövetkezeti tagság érdekét szolgálja. Mikite Józsefné azt is elmondta, hogy épül a szövetkezet új üzletháza és központja Mezőkovácsházán. Az új székházba tervek szerint novemberben költöznek. Ekkor megváltoztatják cégnevüket Mezőkovácsháza és Vidéke Takarékszövetkezetre. Ezekben az ügyekben az igazgatóság már állást fogtelt- D. K. A napokban tanácskozást tartottak Békéscsabán a megye legnagyobb búzatermesztő gazdaságainak szakemberei, ahol megvitatták a kialakult kritikus helyzetet. Nagyapám mondta jó néhány esztendővel ezelőtt: „Tudod fiam, amit a természet elront, azt rendbe is tudja hozni.” Ez a régi gaz- dászbölcselet hangzott el a tanácskozáson is. Dr. Erdei Péter, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató- intézet igazgatóhelyettese azzal kezdte előadását, hogy több évtizede foglalkozik már búzával, de ilyen váratlan helyzettel még nem találkozott. Előfordult ugyan korábban is, hogy ősszel nem kelt ki a kalászos gabona, de a tél folyamán a hó alatt rendszerint felszínre jött a növény. Talán 1963 hasonlítható leginkább a jelenlegi állapothoz. Akkor a nagy tél után meleg, napfényes március következett, s a termesztett olasz búzafajták nem nőttek meg, így jelentős terméskiesés volt. A kutató azt is elmondotta, hogy április és május időjárása döntően meghatározhatja a termés alakulását. Amennyiben csapadékos, s nem túl meleg időjárás köszönt be áprilisban, sokat segíthet a kalászosok fejlődésében. Az állományok heállottsága miatt nincs ok aggodalomra, mivel a szakemberek az ősszel 15-20 százalékkal több magot vetettek a nagy szárazság miatt. A téli kipusztulás 5-10 százalék körülire tehető. Jelenleg sok helyütt még novemberi, december eleji állapotot mutat a búza. Mindez azt jelenti, hogy a hátralévő három hónap alatt kell bepótolnia a’ természetnek a fejlődésbeni lemaradást. Az őszi árpánál még kritikusabb a helyzet. A jelenlegi fajták télállósága igen gyenge, emiatt nagyon ritkák a táblák. A pótlást célszerű elvégezni, ahol úgy ítélik meg, hogy nem kerül sor kiszántásra. A márciusi erős lehűlések, fagyok, elsősorban a korán kikelt búzákat károsították, megsérültek a növénykék levelei, és ezt a hátrányt az egész tenyészidőben magán viseli majd az állomány. Az előadó kitért a vetésmélység alakulására is. Véleménye szerint az optimális vetésmélység a búzánál 3-5 centiméter, mivel így könnyebben ki tudnak bújni. az apró csíranövények. Érdekes megfigyelés, hogy pillanatnyilag a kukorica után vetett búzák képe a legbiztatóbb. A borsó és más kedvező elővetemények után vetett gabonatáblák állapota elég vegyes. Dr. Erdei Péter kitért arra is, hogy a búza legnagyobb ellensége a laza talaj. Ezért vetés után mindenképpen simahenge- rezni kell. A tavaszi teendők közül fontos a fejtrágyázás. A szakértők véleménye szerint a többszöri kis adagú fejtrágyázás hatása lehet a legkedvezőbb a mostani helyzetben. A szervesanyagban gazdag laza talajokon — „ne nézzenek oda a gazdák” — mondta a kutató — végeztessék el a simahengere- zést. Nagy figyelmet kell fordítani a növényápolási, növényvédelmi munkákra. Ebben az évbén az előrejelzések szerint komolyabb gyomosodásra számíthatunk, s mindez a gyenge állományokban súlyos károkat okozhat. A búza fejlődési fázisához igazodva a kíméletesebb hatású szereket, így például a Dikotexet használják a gazdászok. Figyelni kell arra is, hogy a szer alkalmazásának idején ne legyen lehűlés. A kórokozók is támadhatnak : elsősorban a rozsdák, szártőbetegségek, valamint a fusárium kártételére készüljenek fel. A rovarkártevők közül a vetésfehérítő megjelenésével számolhatnak az üzemekben. Hrabovszki Mihály, a Bé- késszentandrási Zalka Tsz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk a hen- gerezés hatása kedvezően befolyásolja a növények fejlődését. A vetésváltásnak is nagy szerepe van a gabona- termesztésben, a kórokozók és kártevők elsősorban a búza búza utáni táblákon jelentkeznek. A szövetkezetben 50 hektár őszi árpát öntöztek, amely a téli hidegben kifagyott. Wobei János, a megyei növényvédelmi és agrokémiai Állomás főmérnöke a legfontosabb tennivalókra irányította rá a figyelmet. A speciális gyomok közül a vadzab és a rozsnok fajok elterjedését kell megakadályozni. A vetések érzékenyek a gabonafutrinkára, ezért a növényvédő szakembereknek már most figyelemmel kell lenniük az esetleges kártételre. Szász Lajos, a Pusztaföldvári Lenin Tsz elnöke legfrissebb tapasztalatairól számolt be. Eszerint a szövetkezetben 4,8-5,8 millió élő csírát találtak a búzáknál hektáronként. Egyedül a Baranjka fajtánál kedvezőtlen a helyzet, mindössze 2,6 millió a csíraszám. Az őszi árpák nem mutatnak ilyen jó képet, a tsz elnöke sem bízik már annyira bennük. Az elmúlt egy hétben rohamos fejlődésnek indult á búza — állapította meg. Tánczos Imre, az IKR 4000-es termelésszervezési egység vezetője arról számolt be, hogy hat gazdaságban szemlét tartottak, s megállapították, hogy eddig 30 százaléka kelt ki a csíráknak, de a többi is él. Vizsgálataik szerint a háromszori fejtrágyázás 13 százalékos, a kétszeri fejtrágyázás 4 százalékos többlet- hozamot produkált 1986-ban. Nagy Imre, a Köröstarcsai Petőfi Tsz elnöke pesszimistábban ítélte meg a helyzetet. A megye északi részén, mint mondotta, kedvezőtlenebb a helyzet, kevés a talajban a nedvesség. A napokban kelt ki csak a búza, s amennyiben meleg, száraz idő következik, nem várhatnak nagy termést. összefoglalójában Hankó László, a megyei tanács osztályvezető-helyettese elmondotta; Békés megye csaknem 150 ezer hektár őszi kalászos állományából várhatóan 10-15 ezer hektáron kell kiszántani a növényeket. Jelenleg a csapadékos idő következtében lényegesen kedvezőbb a kép, mint egy-két héttel korábban. A kiesések pótlására fehérje- növényeket, szóját, lóbabot, valamint kukofieát vethetnek a gazdaságok. Végezetül kérte a mezőgazdasági üzemek szakembereit, hogy fokozott odafigyeléssel, a technológiai fegyelem betartásával járuljanak hozzá a jobb eredmények eléréséhez, ösz- szességpben megállapítható, hogy a megyében egy kedvező időjárás esetén még jó közepes búzatermés elérhető. Verasztó Lajos Pannónia- Csepel HK ÖNNEK JÓTER/MÉKE VAH M EWDJUK! Várjuk azoknak a belföldi termelő és szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek a jelentkezését, akiknek exportra értékesíthető árualapjuk, kapacitásuk van, illetve vegyes vállalatok alapításában érdekeltek. PANNONIA-CSEPEL Külkereskedelmi Közös Vállalat, innovációs osztály Budapest, V., Zrínyi u. 14. Telefon: 125-869 Telex: 22-5128 Paex H A BNV idejéig létrehozott szerződéseket díjtalanul lebonyolítjuk. A Ganz Árammérőgyár battonyai gyáregységében elsősorban saját készítésű alkatrészekből kvarc vezérlésű villanyórákat állítanak össze. A főként nőket foglalkoztató üzemben az idén 120 ezer árammérő összeszerelését tervezik Fotó: Bacsa András fiz MTESZ mellett működő új testületek • A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének az elmúlt évben megtartott országos értekezletén fogalmazódott meg, hogy a megyei szervezetek hozzanak létre a végrehajtó bizottságok mellett működő munkabizottságokat. Ennek célja az MTESZ-munka színvonalának emelése, ugyanakkor újabb rétegek, főleg a fiatalok és a kutatók megnyerése a társadalmi szervezet munkájához. Az MTESZ Békés megyei szervezetének cselekvési programjában kiemelt helyen szerepelt ez a feladat. A legutóbbi vb-ülésen — melynek levezető elnöke Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese, az MTESZ Békés Megyei Szervezete végrehajtó bizottságának elnöke volt — már bemutatkozott az újonnan megalakult három testület. A munka- bizottságok elnökei egyúttal a konkrét feladatokat és célokat is ismertették a végrehajtó bizottság előtt. A környezetvédelmi munkabizottság, melynek elnöke Tóth Ilona, az Agrober igazgatója, elsősorban Békés megye mint környezetvédelmi mintamegye megvalósulásának feltételeiről szólt. A bizottság feladata lesz olyan kiváló szakemberek megnyerése a cél érdekében, amely- lyeJ a megye hátrányos adottságai ellenére is, lehetőségeihez mérten mintamegyévé tud válni. Benkó György, a KISZ megyebizottság politikai képzési központjának igazgatója, az oktatási bizottság elnöke által ismertetett testületi program szerint MTESZ-tanfolyamokat indítanak a közeljövőben. Ezeken a továbbképzéseken a speciális szakmák oktatásán kívül bármilyen ismeretbővítő tanfolyam indítására lehetőség nyílik, amelyre jelenleg másutt ma nincs alkalom. Béres Julianna, a KISZ megyei bizottságának gazdaságpolitikai munkatársa és az MTESZ ifjúsági tanácsának elnöke a testület jövőben megfelelő együttműködésre törekszik majd az ifjúsági bázissal rendelkező szervezetekkel. Céljuk a fiataloknak fokozottabb bekapcsolódási lehetőséget biztosítani a műszaki fejlesztésekbe, valamint a számítástechnikai program széles körű megismertetése és propagálása. Az oktatási bizottsággal közösen segítséget kívánnak nyújtani egy értelmiségi klub megalakításához. A vb-ülésen előadások hangzottak el az egyesület által gesztorált témák — az energia- gazdálkodás, környezetvédelem és biotechnológia, számítástechnika — rövid, illetve hosszú távú feladatairól. B. A-
