Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
cmsHiS 1987. április 14., kedd Tájékoztató a márciusi hidrometeorológiai helyzetről II lakosság 27 millió forintos hozzájárulásával Vízműtársulás alakult Battonyán HŐMÉRSÉKLET Márciusban az átlagosnál lényegesen hidegebb volt az időjárás. A hőmérséklet területi átlagértéke 0,3 C-fok volt, amely 5,9 C-fokkal alacsonyabb mint a sokéves átlag. A hónap első felében a hajnali hőmérséklet —11 C-fok, illetve —14 C-fokig süllyedt. A hónap végére emelkedett a hőmérséklet, de még mindig jóval alacsonyabb volt az évszakhoz viszonyítva. CSAPADÉK Területünkön 1987. március hónapban 52,9 mm csapadék hullott. Ez a meny- nyiség 19,9 mm-rel magasabb 50 év március havi átlagcsapadékánál. Csapadékmérő állomásaink közül a legnagyobb csapadékmeny- nyiséget, 68,9 mm-t Ecseg- falván mérték. A legkevesebb csapadék Békésszent- andráson hullott, amely 28,6 mm volt. 1987. január 1. és március 31. közötti időszakban az igazgatóság területén 143,3 mm csapadék hullott, amely 51,2 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területén március hónapban összesen 34—67 mm közötti csapadék esett. TALAJVÍZSZINT Az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves átlagnál 20—80 cm-rel alacsonyabban helyezkedik el, a terepszint alatt 150—310 cm között ingadozik. Az előző hónaphoz viszonyítva 15—55 cm-es vízszintemelkedés tapasztalható. ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓSZABÁLYOZÁS A Körösök és a Berettyó hegyvidéki vízgyűjtő területére március 29—31. között szeszélyes eloszlásban 14—43 mm csapadék érkezett eső formájában, melynek hatására folyóinkon árhullám alakult ki. Az árhullámok a Fekete- és Fehér-Körösön II. fokú, a Kettős-Körösön, a Berettyón és a Sebes-Körös alsó szakaszán I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelését tették szükségessé. Az árhullám-levonulás jelenleg is tart. Március hónapban a folyók vízállása alacsony volt. BELVÍZVÉDELEM A március 28-tól kezdődő csapadékos időjárás alatt mintegy 60 mm eső hullott az igazgatóság területén. A csapadék hatására belvízkialakulás és -lefolyás indult meg. A belvízképződéssel egy időben levonuló árhullám miatt a csatornákból szivattyús átemeléssel juttattuk a belvizet a főbefogadókba. Belvízelöntések csak a rossz vízgazdálkodású, szikes talajokon és legelőterületeken alakultak ki, összesen mintegy 1000 hektár területen. Az üzemelő szivattyútelepekre és szivattyúállásokra 1987. április 1-én 6 órától II. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltünk el, mely még jelenleg is érvényben van. Békés város belterületén a helyi tanács a település víztelenítését II. fokú vízkárelhárítási készültség keretében szivattyúzással végzi. MEZŐGAZDASÁGI VÍZHASZNOSÍTÁS A Hármas-Körösön a jéglevonulás után Békésszent- andráson megkezdtük a duzzasztást, 450 cm-es szinten. A békésszentandrási duzzasztással egy időben a szarvasi szivornyák üzemeltetésével megtörtént a szarvasi holtág vízfrissítése, valamint a szolnoki Vizig területén jelentkező öntözési igények kielégítése. A szarvas-kákai szivattyútelep folyamatos üzemeltetésével a szegedi Vizig vízigényét elégítettük ki. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén öntözési idény előtti öntözés nem volt. VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM Márciusban tovább folytatódott a Sebes-Körösön a határon túlról történő szeny- nyezőanyag levonulása. A folyó magyarországi szakaszán a szokásostól eltérő vízminőségi állapotot, kémiai paraméterekben fenol detergens és ammóniumion- tartalomban regisztráltuk. A biológiai állapot megváltozását a vizuálisan is észlelhető nagy mennyiségű fonalas gomba jelenléte okozta. A szennyeződés levonulását február 24.—március 23-ig II. fokú, március 23.— március 25-ig I. fokú vízminőség-védelmi készültség keretében kísértük figyelemmel. Március 21-én a Fekete- Körösön regisztráltunk vízminőségi állapotváltozást. Az állapotváltozást vizuálisan a fonalasgomba-telepek megjelenése okozta, mely a Kettős-Körösön is regisztrálható volt. A határon túlról levonuló szennyeződés kémiai paraméterekben nem volt kimutatható. Április 4—5-én I. fokú vízminőség-védelmi készültség keretében kivizsgálásra került az Élővíz-csatorna gyíRai szakaszán vízelszíneződésben megnyilvánuló vízminőségi állapotváltozás oka. Megállapítottuk, hogy rendkívüli szennyeződés nem történt, a vízelszíneződés szikes belvizektől származik. A szarvasi holtág vízminőségét — az esetleg szükségessé váló gyors beavatkozás érdekében — márciusban hetenként történő vízvizsgálatokkal kísértük figyelemmel, mivel a holtágon jelenleg folyó fenntartási és kivitelezési munkák alacsony vízszinttartást igényelnek. Felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált követelményrendszer szerint 1987. március hónapban: Battonyán a ’60-as években jött létre a helyi vízmű, és a későbbiekben utcáról utcára bővült a hálózat. Az évek során a működő öt kút teljesítménye szűkösnek bizonyult, emiatt különösen nyáron jelentkezett vízhiány a nagyközségben. A meglévő tárolókapacitás is kicsinek bizonyult, ezért határozták el 1982-ben a településen, hogy létrehoznak a gondok enyhítésére egy vízműtársulást. Az új rendszert oly módon terjesztették ki, hogy a település perifériális részeire is eljusson a víz. Ugyanakkor kihagyták azokat a külterületi településrészeket, amelyek a jövőben, várhatóan az ezredfordulóig, megszűnnek. A tanulmányterv 1983-ban készült el, ezt követően igen sok fórumon tájékoztatták a lakosságot a vízminőség-javító programról. Tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken, a Hazafias Népfront rendezvényén, valamint más társadalmi és tömegszervezeti megbeszéléseken részletesen ismertették az állampolgárokkal az elképzeléseket. Tovább folytatódott a munka, már a költségvetést is összeállították, s ennek alapján kérték a lakosság segítségét, áldozatvállalását. A megbeszéléseken az a vélemény alakult ki, hogy egyformán kell fizetni az összegeket az új tagoknak, valamint a már korábban vízvezetékkel rendelkező lakosoknak. A végleges program szerint várhatóan az összes költség 60 millió forint lesz, HÍREK fl VILfluGflZDflSüGBOL KOSZOVO — MINDEN HETEDIK VÁLLALAT VESZTESÉGES Koszovo autonóm tartományban, Jugoszlávia gazdaságilag legkevésbé fejlett területén, tavaly 122 vállalat, vagyis minden hetedik termelő üzem ráfizetésesen működött. Ezek a vállalatok összesen több mint 32 000 dolgozót foglalkoztatnak. Napjainkban mintegy 60 új létesítmény épül, amelyek 22 000 ember számára biztosítanak majd elhelyezkedést. A tartományban a munkát keresők száma 130 000 körül mozog. A veszteséges vállalatok helyzete most azért került a figyelem középpontjába, mert ez év július 1-jével életbe lép a szanálási és a csődtörvény, amelynek végrehajtása komoly gondokat okoz. NSZK — BERUHÁZÁSOK Külföldi vállalatok lényegesen többet ruháztak be tavaly az NSZK-ban, mint a megelőző évben. Csökkentek viszont a nyugatnémet vállalatok országhatárokon túli befektetései. Az elmúlt évben külföldi cégek 64 százalékkal többet, számszerűen 5,8 milliárd nyugatnémet márkát ruháztak be az NSZK-ban. Ezzel szemben nyugatnémet vállalatok — az 1985-ös rekordévhez képest — tavaly 18 százalékkal kevesebbet, 11 milliárd márkát invesztáltak a szövetségi köztársaságban. Az NSZK külföldi beruházásainak döntő része a fejlett országokra esett, és csuoán elenyésző hányada a fejlődő országokra. A fejlett országokban a nyugatnémet cégek tavaly 10,5 milliárd márkát fektettek be, abból is 4,4 milliárdot a közös piaci országokban. Az NSZK, mint beruházási terület Nagy-Britannia, Japán, Svájc és Hollandia számára volt vonzó. Vízfolyás neve Mintavétel helye osztály Fehér-Körös Gyulavári, oh. I. Fekete-Körös Sarkad, oh. I. Sebes-Körös Körösszakái, oh. II. Sebes-Körös Körösladány, vízmérce II. Kettős-Körös Mezőberény, közúti híd L Hármas-Körös Békésszentandrás, duzz. fel. II. Élővíz-csatorna Békés tork. zsilip III. Élővíz-csatorna Békéscsaba, Veszely-híd n. Hortobágy—Berettyó Mezőtúr—Endrőd, közúti híd ii. Nem törzshálózati mintavételi helyek Kettős-Körös Békés, duzz. felett i. Hármas-Körös Gyoma, közúti híd i. Bővítik a sertéstelepet Végegyházán A Végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet kiemelkedő évet zárt 1986-ban. A 2500 hektáron gazdálkodó, 420 tagot számláló tsz több mint 25 millió forint nyereséget ért el tavaly. Különösen a sertéságazat eredménye érdemel említést. Az elmúlt esztendőben 7300 hízót értékesítettek, s az ágazat eredménye elérte a 10 miillió forintot. Csökkent a malacelhullás Is, mindez a jó állategészségügyi munkát dicséri. Az idén a zsúfoltságot szeretnék enyhíteni a Szabadság Tsz-ben, ezért határozták el, hogy bővítik a sertéstelepet. Az elképzelések szerint új süldőnevelő létesül, amelynek elkészülte után a sertéstelep éves hízókibocsátása eléri a 8500-at. A tervek szerint új keverőt építenek, amely a telep takarmányellátását javítja majd. A BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI építőipari vállalat (Békéscsaba, Kazinczy u. 4.) (TeL: 24-366) (ZiE^fc BÉKÉSCSABA PÁLYÁZATOT HIRDET személyzeti és munkaügyi * osztályvezetői munkakör betöltésére. A kinevezés határozott időre, 5 évre szóL Feltételek: — szakirányú műszaki, ill. egyéb felsőfokú végzettség (Minisztertanács 1001/1987. [I. 15.] határozata szerint). — személyzeti és oktatási feladatok ismerete, és munkaügyi gyakorlat, — 5 éves középvezetői gyakorlat. Feladatok: a személyzeti, oktatási, munkaügyi és szociális ellátási feladatok irányítása, ellenőrzése. Bérezés: 5/1983. (XI. 12.) ME. sz. rendelet szerint „A” kategóriájú vállalatnál vezető I. kategóriában. A pályázatokat 1987. május 4-ig részletes önéletrajzzal a vállalat igazgatójához kell benyújtani a fenti címre. amelyből a lakosság 27 millió forintot ad a megvalósításhoz. Támogatást kapnak a megyei tanácstól, az Országos Vízügyi Hivataltól, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű-vállalattól, valamint a településen működő gazdasági egységektől, üzemektől, vállalatoktól, szövetkezetektől. A demokrácia jegyében történt vélemény- kérés után megállapítható volt, hogy a lakosság csaknem 60%-a nyilatkozott úgy, tagként belép a vízműtársulatba. Ezt követően a tanács versenytárgyalást írt ki, amelynek az első fordulója nem hozott sikert. Végül is a második fordulóban a Délép nyerte el a kivitelezés jogát. A szakipari munkáknál a VIKUV szakemberei., valamint a Gépszak dolgozói segédkeznek. A vízműtársulat alakuló ülését a közelmúltban, március 31-én tartotta. Ezen bejelentették, hogy a már korábban meglevő csatornatársulathoz csatlakozik az új szervezeti egység és így — víz- és csatornatársulat néven — működik tovább. A társulat elnökévé a csatornatársulat korábbi vezetőjét, Oszip Józsefet választották meg. A munkákat április elején kezdték meg, s várhatóan 1989. március 31-re készül el a Battonyát átfogó rendszer. Takács Dezső, a Batto- nyai Nagyközségi Tanács elnöke az idei feladatokról a következőket mondja:. — Battonyán jelenleg 30 km hosszú vízvezeték-hálózat található. Az új vezetékrendszer 16 km lesz, így összesen 1989-ben már 46 km-es hálózattal rendelkezik a nagyközség. Ebben az esztendőben 17 millió forintot fordítanak a munkálatokra. Az első ütemben a kutak készülnek el, valamint egy 500 köbméteres víztorony. Az elképzelések szerint a régi víztározó mellett épül meg a korszerű víztorony. A későbbiekben még egy 500 köbméteres mélytározót alakítanak ki. A tanácselnök még azt is elmondotta, hogy a településen nem vezették be a tehót, ennek oka pedig — mint a fentiekből kiderül — az volt, hogy a lakosság számára legfontosabb közműveket hozzák létre Battonyán. A tanácselnök elismeréssel szólt a lakosság áldozatvállalásáról. Az anyagi támogatás mellett a megvalósításban társadalmi munkával is részt vesznek a település lakói. Régi gondot sikerül megoldani Battonyán abban az esetben, ha elkészül az új víztározó, valamint a hozzá csatlakozó vezetékrendszer. így a lakosság minden évszakban megfelelő mennyiségű és jő ivóvízhez ji^t. Nem kell tartani attól sem, ami az elmúlt nyarakon gyakran előfordult, hogy hiába nyitották meg a csapokat, sajnos nem folyt a víz. Az elmúlt években már sokszor adták tanújelét a battonyaiak annak, hogy magukénak érzik a nagyközséget. A vízműtársulat létrejötte jól példázza ezt a társadalmi ösz- szefogást. Verasztó Lajos Jól értékesíthető a juh A szakemberek véleménye szerint a hazai vágó- juhtermelés hosszú távú növelését a külpiaci értékesítési lehetőségek indokolják. Napjainkban az ágazat devizakitermelési mutatója igen jónak mondható. Népgazdaságunk számára a vágó juh- és a juhhúsexportot nélkülözhetetlenné teszi az 50 millió dollárt meghaladó árbevétel. A hazai gyapjútermelés a feldolgozóipar igényeinek jelentős részét kielégíti, így sikerül konvertibilis importot megtakarítani. A juhágazat exportlehetőségei most is kedvezőek. Sajnos, évek óta tartó tendencia országosan, megyénkben is a juhállomány csökkenése. A korábban hozott intézkedések eddig nem hozták meg a várt eredményt. Elsősorban az arab országokban vásárolják szívesen a magyar vágójuhot, s itt tovább növelhetnénk dollárbevételeinket. Kedvezőtlen jelenség, hogy az üzemek a továbbtenyésztésre alkalmas növendék jerkék egy részét is magasabb áron értékesítik külföldre. v. L Közelednek a húsvéti ünnepek, és már javában tart a pecsenyebárányok exportja. A Gyapjúforgalmi Vállalat Békéscsabai Kirendeltségének vezetőitől megtudtuk, ezekben a napokban a megyéből naponta két vagon, és sok kamion szállítja a húsvéti pecsenyebárányokat élve és vágva, főleg Olaszországba és Svájcba. Képünkön: a Méhkeréki Űj Élet Szakszövetkezetből szállítják a bárányokat Olaszországba Fetó: Béla Ottó
