Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-02 / 78. szám
NÉPÚJSÁG 1987. április 2., csütörtök Aradi delegáció megyénkben Tegnap Arad megyei delegáció érkezett Békés megyébe felszabadulásunk évfordulója alkalmából. A küldöttség vezetője Angheloiu Nicolae, az Arad megyei pártbizottság titkára, tagjai Sipos Anna, az Aradi Textilgyár pártbizottságának titkára és Ciuren Konsztantin, a kisjenői városi pártbizottság titkára. Vendégeinket tegnap délután Békéscsabán fogadta Szabó 'Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára (képünkön). A fogadáson részt vett Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. Csatári Béla, Nagy Jenő, dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkárai. Az Arad megyei delegáció ma délelőtt fogadáson vesz részt a békéscsabai városi pártbizottságon, délután ellátogatnak a Kondorosi Egyesült Tsz-be. Pénteken Orosházán megkoszorúzzák a román hősök emlékművét, majd a Nagyszénási Október 6. Tsz-ben tesznek üzemlátogatást. Az aradi delegáció szombaton Békésen fejezi be programját. Fotó: Kovács Erzsébet Tanácsülés Gyomaendrödön Gyomaendrőd Városi Jogú Nagyközségi Tanácsa — tegnap, április 1-én, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságával együttes ülést tartott. Először Szabó Incéné, a Hazafias Népfront titkára számolt be a tanácstagi munka tapasztalatairól. Gyomaendrőd nagyközség tanácsának megalakulásakor — nem volt tanácstagi választás, hanem az endrődi tanács 45 és a gyomai tanács 55 tagja mandátumát megtartva alkotta a 100 fős testületet. Az új választójogi törvény jelentősen csökkentette a választókerületek és a tanácstagi mandátumok számát. így jelenleg 45 tanácstag érvényesíti a választópolgárok érdekeit. A beszámolóban elhangzott, hogy a tanácstagi képviseleti munka szempontjából legjelentősebb korszerűsítés a kiemelt napirendek kétfordulós tárgyalási módjának bevezetése, a tanácstagi jogok további bővítése, és a Tervezők és képzőművészek együttműködése Az új lakónegyedek, jelentős közintézmények, valamint környezetük kulturált megformálását segítő együttműködési megállapodást kötött a Képző- és Iparművészeti Lektorátus a Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézettel. A cél az, hogy az építészek már a műszaki tervdokumentációk kidolgozásának időszakában bevonják a tervezésbe a társművészetek képviselőit: a szobrászokat, a festőket és az iparművészeket. Közösen keresnek megoldásokat arra, hogy a műszakilag feltétlenül szükséges nagy falfelületek, előcsarnokok és más helyiségek, valamint az épületek közötti puszta- térségek sivár hangufatát milyen művészi alkotásokkal oldhatják fel és tehetik harmonikussá, emberközpontúvá. A tervekben kijelölik a dombor- mflvek, mozaikképek, gobelinek, freskók, szobrok, dísz- kutak, térplasztikai művek stb. helyét is. Az együttműködés kiterjed a korábban épült lakótelepek megszépítésére, valamint épületrekonstrukciókra is. A közös munka idei programját munkatervben rögzítették. tanácstagi alap új rendszere volt. — összességében megállapítható, hogy a testület munkájában kedvező tendencia mutatkozik — mondta Szabó Incéné. — Az előterjesztések adott esetben több megoldási módot sorakoztatnak fel, s ezek mellett, vagy ellen érvelő és tartalmas felszólalások hangzanak el. Ezután Jenei Bálint értékelte az idei tanácstagi beszámolókon elhangzott közérdekű bejelentéseket. Elmondta, hogy a legtöbb hozzászólás az útépítésekkel, az utak építésének lehetőségeivel kapcsolatban hangzott el. A gázbekötés szükségessége, megoldási lehetősége 60 hozzászólásban hangzott el. Eközött voltak bírálók is, akik az építés szervezettségét, gyorsaságát, hiányosságait kifogásolták. Közel 30 hozzászólásban a kereskedelmi ellátás, főként az áfész üzletpolitikája kapott bírálatot. Az ivóvíz-ellátás Gábor Marianne 1917-ben született. Nyarait Baldócon töltötte. Kislányként egy ideig csak figyelte a szlovák parasztok, vándorkereskedők, vályogvető cigányok változatos figuráit, később pedig le is rajzolta azokat. Kernstock Károly figyelmét megragadta a gyermek emberábrázoló képessége és Szönyi festőiskolájára küldte. Első önálló kiállítására 1942-ben került sor, melyet élvonalbeli kritikusok meleghangú méltatásokkal üdvözöltek. A felszabadulás után részt vett a Képzőművészek Szabadszervezete és az akkori Rippl-Rónai Társaság megalapításában. Az ’50-es években rézkarcszínezési bérmunkával keresi meg a létfenntartás keserves kenyerét. 1955 végén — amikor hétévi megszakítás után képei újra közönség elé kerülnek — váratlanul első díjjal tüntetik ki. 1957 márciusában nagyszabású önálló kiállítással mutatkozik be, majd külföldi tanulmányutak, világkiállítási sikerek tehetségének bizonyítékai. Gábor Marianne XX. századi festészetünk örökifjú mestere. Festői fellépésében az első pillanattól kezdve a festői egységekben gazdag szűkszavúság volt a megnyerő. Mindmáig válogatós és tartózkodó, amikor a festői kérdésével 21 hozzászólásban foglalkoztak. Az emberek a főszezontól — a nyártól — nagyon tartanak, nem bíznak abban, hogy lesz víz a meleg napokban. A ’87- ben elhangzott 304 hozzászólás, bejelentés és javaslat nagyobb része jó szervező- munkával, a lakosság és a közületek segítségével megoldható. .. A tanácsülés harmadik napirendi pontjaként a Pro Űrbe Gyomaendrőd emlékérem alapításáról és adományozásáról szóló tanácsrendelet-tervezetet bocsátotta előzetes vitára Solymosi János, az előkészítéssel megbízott ügyrendi bizottság elnöke. Az előterjesztés szerint a tanács a település gazdasági, kulturális és sportéletének felvirágoztatásában huzamosabb ideje sikeres munkásságot folytató, a természeti, környezeti, művészeti értékeink és haladó hagyományaink megőrzésében, ápolásában és gazdagításában élen járó személyek és kollektívák tevékenységének elismeréséért kívánja az emlékérmet adományozni. H. E. hangulat érzékeltetéséhez fog. de pazarlóvá és ötletessé válik, amikor az árnyalatokról van szó. Érthetően szól a nézőhöz, nem alkalmaz előre gyártott vizuális elemeket, nem csatlakozik egyetlen divatos áramlathoz sem, nem sorakozik ilyenolyan előnyöket biztosító iskolák, csapatok mögé. Gábor Marianne művészetét a Képzőművészeti Kiadónál megjelent kötetben Pogány ö. Gábor művészettörténész mutatja be. A monográfia külön érdeme, hogy a szerző kritikai szemelvények közreadásával is végigkíséri a festónő pályáját. A könyv 17 színes és 37 fekete-fehér reprodukciót tartalmaz. g. T. Gábor Marianne művészete Shell-kút épül Orosházán Orosházán, a 47. sz. főút békéscsabai bevezető szakasza mellett, az autószerviznél megkezdték az új, korszerű Interag—Shell üzemanyagtöltő-állomás építésének munkálatait. A tanácsi beruházásként mintegy 20 millió forintért létesülő, és az orosházi vállalatok és szövetkezetek összefogását tükröző létesítmény várhatóan a III. negyedévben lép üzembe. Sándor Antalt, az Orosházi Városi Tanács elnökhelyettesét arra kértük, röviden tájékoztasson az új állomás létrejöttéről. — Mivel a városban csak egy Áforkút működik, a lakosság részéről már régóta jelentkezett igény az üzem- anyagtöltő-kapacitás bővítésére. Figyelembe vettük az állampolgárok igényeit és az Áfor segítségét kértük már több évvel ezelőtt az ügyben. Az Áfor az országos fejlesztések keretében az elsők közé sorolta az orosházi Áforkút korszerűsítését. Az ígéretek azonban mind ez ideig nem valósultak meg. Egyébként a VII. ötéves terv folyamán az Áfor szeretne végrehajtani egy korszerűsítést az orosházi üzemanyag- töltő-állomásánál. Mi nem mondtunk le erről a bővítésről, természetesen a vállalat önálló joga eldönteni, hogy hol és milyen fejlesztéseket tervez. Az elmúlt év elején indultak meg a tárgyalások a városi tanács és az Interag vezetői között. Kezdetben az Interag nem nagyon támogatta az orosháziak ötletét, de látva a jelentős társadalmi Összefogást, a meglévő anyagi erőt, a későbbiekben kedvezően változtatott magatartásán. Ellátogatott a városba a Shell külföldi szakembere is, aki a helyszíni szemle után úgy nyilatkozott, hogy a 47. sz. főúton Szeged és Debrecen között szükség van egy korszerű benzinkútra. Ezt követően a városi tanács az együttműködő partnerek segítségével megbízta az Unior Szövetkezetét az engedélytervek elkészítésével. A programhoz szakmai segítséget nyújtottak az In- terag-szakemberek. Bemutatás után, az Interag jóváhagyta az elképzeléseket. Később elkészítették a kiviteli terveket is. A tanácsi beruházásban megvalósuló létesítmény 9 együttműködő partner összefogásával jön létre. Az Interag és a városi tanács mellett jelentős támogatást ad a Közlekedési Minisztérium Szolnoki Közúti Igazgatósága, valamint az Unior, a Kazép, az Orosházi Mezőgép és a helyi Béke, Dózsa és Üj Élet Termelőszövetkezet. Még az elmúlt évben megkötötte ezekkel a gazdasági egységekkel a megállapodást a helyi tanács. Elkészült a költségvetés is. Ezen a héten, hétfőn koordinációs értekezleten számoltak be a konkrét programról. Megkezdték a földmunkákat és a csatornázást, valamint az alapozási munkálatokat. A generálkivitelező az Unior és a KM Szolnoki Közúti Igazgatósága. Alvállalkozóként a Kazép, a Békéscsabai Víz- és Csatornamű Vállalat, a Megyevill, az Orosházi Üj Élet Tsz és az Interag szakemberei dolgoznak a beruházáson. Az új üzemanyagtöltő-állomás öt kútfejes lesz, kétoldali megközelítéssel, személygépkocsi- és kamion- parkolóval. Valamennyi, az Interag által forgalmazott üzemanyagot megvásárolhatnak az autósok és motorosok. Folyamatosan 24 órás üzemeléssel működik majd a benzinkút, amelyhez egy autóalkatrész-bolt és gyorsbüfé is kapcsolódik. V. L. Átadták az idei művészeti díjakat Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából szerdán a Pesti Vigadóban átadták az idei művészeti díjakat. Az eseményen megjelent Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. A kitüntetetteket Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte. Beszédében szólt a felszabadulás óta eltelt időszak társadalmi és kulturális eredményeiről, a következetes művészetpolitika nyomán kialakult sokszínű és gazdag hazai művészeti életről. Kiemelte, hogy bár az utóbbi időben kevesebb nagy művészi érték született, ugyanakkor a játékfilmek, a dokumentáris műfajok alkotásai, a történelmi tárgyú munkák sora, az új művészi ágak előretörése és az új formák megjelenése mind azt bizonyítják, hogy nincs stagnálás a művészeti életben. A művészetek keresek helyüket a XX. század végének világában, amelyben a tudománynak és a technikának kiváltságos hely jut, s amely újraértékeli a művészet szerepét. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy kulturális életünk a hazai gazdasági és társadalmi változások hatására is új kihívásokkal találja szemben magát: megoldásra vár, hogy miként érvényesítheti hatását a különböző területeken; miként használhatók fel a tömegkommunikáció, különösen a televízió és a videotechnika nyújtotta új lehetőségek. Ezzel egyidejűleg a megváltozott gazdasági környezet hatására át kell alakítani a kulturális intézmény- rendszert és az állami támogatás rendjét. Ezzel ösz- szefüggésben a miniszter kijelentette: a szocialista állam nem akarja magára hagyni a művészetet, s ez akkor is igaz, ha az állami támogatás nem a , kívánt mértékben növekszik. Az ország helyzete arra kötelez bennünket, hogy kritikusabban nézzünk szembe önmagunkkal, a kulturális élet mennyiségi és minőségi kérdéseivel — hangsúlyozta a művelődési miniszter. Köpeczi Béla ezt követően átadta a kitüntetéseket. Jászai Mari-díjat kapott többek között Felkai Eszter, a békéscsabai Jókai Színház művésze. Felkai Eszter Jaszai-díjas Felkai Eszter, a Békés Megyei Jókai Színház művésze tegnap vette át a Pesti Vigadóban a Jászai Mari-díjat; este a pályaudvaron villáminterjúra kértük. — Mit is kérdezhetnék ilyenkor? Milyen érzés volt megtudni, milyen érzés volt átvenni a kitüntetést? — Óriási meglepetést jelentett számomra, amikor megkaptam a meghívót. Kezdtem kérdezősködni, mondták, csak a Jászai Mari-díjról lehet szó, miután tavaly kaptam a SZOT-dí- jat. Őszintén mondom: nem. számítottam most erre a másik nagy megtiszteltetésre. Nagyon boldog vagyok. Mire gondoltam akkor? Először is arra ügyeltem, hogy el ne csússzam, amikor kimegyek átvenni a díjat... Aztán nagyon jó érzés volt, hogy olyan sokan, híres emberek, tudósok, művészek odajöttek hozzám gratulálni; emlékeztek, hogy tavaly kaptam a SZOT-díjat, ők kerestek meg, nem én nyüzsögtem, s ez nagy különbség. Bizony sok minden eszébe jut olyankor az embernek, átvonul az agyán az egész pálya ... Amikor a Himnuszt játszották, és álltunk ott az elején, arra is gondoltam, de sokszor voltam úgy, hogy abba kell hagynom, fel kell adnom ... — Abbahagyni? Feladni? Ilyesmi fordul meg egy sikeres művésznő fejében? — Ó, de hányszor! Bizony előfordult, amikor úgy éreztem, hogy több a keserűség a pályán, mint az öröm. És ez most ott úgy végigszaladt az emberben. Nem adtam fel, persze, azért vagyok most itt. S végül is jó érzés volt, hogy nem választottam valami „civil” pályát. — Melyik szerepek, előadások, kollégák voltak leginkább társak a kitüntetéshez vezető úton? — Miszlay Istvánra gondolok, akinek köszönhetem, hogy egyáltalán színésznő lett belőlem, mert szerepeket adott és bízott bennem. De említhetném Giricz Mátyást, Sik Ferencet, és a sorolhatnám a neveket. Ennél fontosabbnak tartom azonban hangsúlyozni, mennyire lényegesek voltak a Jókai Színház fővárosi vendégjátékai, amelyek segítettek kilépni a nagy ismeretlenségből. Az utóbbi években engem sokat láttak így. Altona foglyai, Lear király, Az esőcsináló — ezekre a darabokra gondolok elsősorban. Ezeknek köszönhető, hogy ezt a Jászai-díjat — úgy éreztem —, nem egy idegen embernek adták most át. — Milyen feladat várja holnap Felkai Esztert? —i Már reggel Osvaldo Dragun Angentin szimfóniájának próbáján valami egészen új, soha nem játszott szerep vár, olyan figura, amihez még csak hasonlót sem játszottam soha; nagyon izgalmas, nagyon érdekes. — Gratulálunk! Bs köszönjük a beszélgetést. N. K. I válaszokat holnap kSzfiliak Mit hoz a Körösök vize? Lapunk tegnapi számának 3. oldalán „Három aranyásó... Mit hoz a Körösök vize?” címmel megjelent írásunkra több száz kérdés, illetve észrevétel érkezett. Az anyag feldolgozása körültekintést igényel, ezért a témára lapunk holnapi számában térünk vissza.
