Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I N É PÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 1., SZERDA / ] ^/ ! [ , Ára: 1,80 forint f-(_, ^ ^ . XLII. ÉVFOLYAM 77. SZÁM Csökkenteni a költségeket, javítani a minőséget X Eredményes évet zárt a Déle BÉKÉS MEGYEI Orosházán tegnap, kedden az Üj Élet Termelőszövetke­zetben tartotta soron követ­kező igazgatósági ülését a Dél-Békés Megyei Termelő- szövetkezetek Gazdálkodási Társulása (Déte) Olajos Im­re elnök vezetésével. Első­ként a lejárt igazgatósági határozatok végrehajtásáról szóló előterjesztést fogadta el a testület. Horváth Pál igazgató szá­molt be a társulás elmúlt évi működéséről s az idei fel­adatokról. Tavaly a 34 tag­gazdaságot tömörítő szerve­zet eredményes évet zárt. A növénytermesztésben a csak­nem 34 ezer hektáron ter­melt búzából 5,8 tonnás át­lagtermést értek el hektá­ronként. Kedvezőtlen jelen­ség, hogy csökkent a műtrá­gya felhasználása. Ennek oka a szövetkezetek pénz­ügyi gazdálkodásában kere­sendő. Kukoricából rekord- terméshez közeli eredményt értek el, mintegy 35 ezer hektáron 8,5 tonnás átlag­termést produkáltak. Az ipa­ri növények termesztésében kiemelkedő helyet foglal el a cukorrépa. Tavaly 7 ezer 300 hektáron termesztették ezt a fontos ipari növényt, amely jó eredményeket adott. Az állattenyésztés legfon­tosabb ágazata a sertés. Csaknem 50 százalékát adja a vágóállat-termelésnek. Ta­valy több mint 315 ezer hí­zót értékesítettek a húsipar­nak. Tovább csökkent a ház­tájiból származó hízósertések aránya. A jövőben tovább kívánják fejleszteni a sertés- ágazatot a taggazdaságokban, ezért szorosabb együttműkö­dést kívánnak létesíteni a Kahyb-rendszerrel. Az el­múlt esztendőben a szövet­kezetekből és háztáji gaz­daságaikból mintegy 15—16 ezer tonna baromfit szállí­tottak a feldolgozó üzemek­nek. Az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalattal évek óta jó együttműködést foly­tatnak, a baromfiipari mel­léktermékek további felhasz­nálására van szükség a tag­gazdaságokban. Az igazgató a továbbiak­ban a szarvasmarha- és juh­ágazat helyzetét elemezte. Mindkét ágazatban szükség van a minőség javítására, a ráfordítások csökkentésére, a jobb biológiai tenyészértéket produkáló fajták elterjeszté­sére. A továbbiakban a pénz­ügyi helyzetet értékelte az előadó. 1986-ban mintegy 50 millió forint mobilizálható pénzeszközzel rendelkezett a társulás. Kiemelkedő ered­ménynek számít, hogy 13 millió forintot tudtak visz- szaosztani a gazdálkodás után taggazdaságaiknak. Be­fejezésül az 1987. évi felada­tokat ismertette a társulás igazgatója. Kiemelte: a VII. ötéves terv és a Központi Bizottság 1986. november 19 —20-i határozatának értel­mében a legfontosabb fel­adat a jövedelemtermelő ké­pesség fokozása, az egyes ágazatokban a költségek csökkentése, a minőség és hatékonyság javítása. A beszámolót követő élénk vitában heten kértek szót. Győrfi Károly, a megyei tsz- szövetség titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő­ben a fehérjeprogram meg­valósítása érdekében a tér­ségben fokozni kell a szója, a lóbab és más fehérjenövé­nyek termesztését. Rámuta­tott arra is, hogy az érdek- képviseleti munkában szo­rosabbra kell fűzni az együttműködést a tsz-szö- vetségnek és a Détének. Zatykó Mihály, az Oros­házi Petőfi Tsz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelőszövetkezetekben egyre több az adminisztrá­ciós tevékenység. A bürok­rácia visszaszorításával har­colni lehet a szövetkezetek önállóságának fokozásáért. Dr. Fórján Mihály, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa elismeréssel szólt a gaz­dálkodási társulás elmúlt évi tevékenységéről. A továb­biakban felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben szükség van a minőség javítására, a ter­melékenység fokozására, a ráfordítások csökkentésére. A termékszerkezeteket a gazdaságokban a piaci igé­nyekhez kell alakítani. A magyar népgazdaság csak úgy tud megújulni, ha min­den területen, vezetőktől a dolgozókig, mozgósítani tud­juk a tartalékokat — hang­súlyozta a felszólaló. A tanácskozás bejelenté­sekkel zárult. Verasztó Lajos A gyermekfalu és az úttörőmozgalom kapcsolata A Békés megyei úttörőel­nökség Varga Sándor elnök­letével tegnap, március 31- én Battonyán az SOS gyer­mekfalu közösségi épületé­ben tartotta ülését. A testü­letet Zsom Lajos, a gyer­mekfalu vezetője tájékoztat­ta az ott élő gyermekek és nevelőanyák életéről. El­mondta, hogy április 18-án lesz egy éve annak, hogy az első gyermek megérkezett a gyermekfaluba, ahol lapja­inkban 39 fiatal él. Az itt élő gyermekek jól érzik ma­gukat és többségük gyorsan beilleszkedett a napi rit­musba. A valós élet benyo­másaival találkoznak, ami személyiségfejlődésükre érezhetően pozitív hatással van. Battonya, a battonyai emberek is sokat megtesz­nek azért, hogy a gyerekek fokozatosan beilleszkedjenek társadalmunkba. A nagyközségi úttörőel­nökség elnöke, Mihály Edit arról számolt be a testület­nek, hogy a battonyai úttö­rőcsapatok milyen kapcsola- ott építettek ki a gyermek­faluval, hogyan próbálják mozgalmi eszközökkel előse­gíteni a gyerekek beilleszke­dését. A testület tagjaira kü­lönösen nagy hatással volt Darák Veronika, az egyik nevelőanya hozzászólása, amelyben a gyerekek hét­köznapjait, problémáit, apró örömeit ismertette szépítés, kozmetikázás nélkül. Egye­bek mellett kiemelte, hogy hosszabb időnek kell eltelni ahhoz, hogy ezek a kisebb- nagyobb gyerekek valóban otthon érezzék magukat a faluban, levetkezzék gátlá­saikat, megtanulják és iga­zodjanak a társadalmi nor­mákhoz. Az elnökség a vita után arra kérte a nagyköz­ségi úttörőelnökséget, hogy változatlanul segítse a gyer­mekek beilleszkedését, a ra­jokban, őrsökben találják, meg a cselekvési, kibonta­kozási lehetőséget. A folytatásban a megyei el­nökség véglegesítette a kö­zéptávú munkaprogramját, majd a megyei szakbizottsá­gok vezetőit választották meg, végül kitüntetési javas­latokat tárgyaltak meg. L. S. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Népművelők Egyesülete Békés megyei területi szervezeteinek vezetőivel március 31-én, tegnap délután a Békéscsabai Nemzetisé­gi Klubházban munkamegbeszélést folytatott Gyulavári Pál, Békés megye tanácselnöke, Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára és dr. Becsei József, a megyei tanács elnök- helyettese. A megbeszélésen a közművelődés időszerű kérdéseiről és a további feladatok­ról volt szó Fotó: Gál Edit Idegenforgalmi egyezmény Magyar—kínai kormány­közi idegenforgalmi egyez­ményt írt alá kedden Buda­pesten Vincze Imre belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes és Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Az egyezmény a magyar— kínai idegenforgalmi kap­csolatok fejlődését, a két ország közötti turistaforga­lom növekedését hivatott elősegíteni. Ennek érdekében a két fél kölcsönösen fej­leszti országa idegenforgal­mi propagandáját. Mindkét fél törekszik a szervezett tu­rizmus fejlesztésére, mind több magyar utazási iroda küld csoportokat Kínába. Tavaly 4100 kínai állampol­gár járt hazánkban, s 1550 magyar állampolgár látoga­tott Kínába. A most aláírt egyezmény lehetőséget ad az idegenforgalommal kapcsola­tos információ- és tapaszta­latcserére, szakemberek köl­csönös tanulmányútjára. Marika néni most már itt tölti a hétköznapjait Uj klub az időseknek Békéscsabán Marika néni, azaz Flen- der Mihályné 75 évét meg­hazudtoló fürgeséggel igyek­szik fel a lépcsőn, hogy be­mutassa az új békéscsabai épületet, amely hivatalosan az „Orosházi Üti Idősek Klubja” nevet viseli. Mari­ka néni a húsz idős jaminai egyike, aki hétköznapjait tölti e falak között. — Itt lakom a Bem utcá­ban a lányomékkal. Igazán jól megvagyunk, de hát ők dolgoznak. Most már nem nyomaszt az otthoni egye­düllét, mert tudják, talán az a legrosszabb az . öreg­ségben. Reggelente alig vá­rom, hogy beérjek ide a klubba, ebédet is kapunk, beszélgetünk, tévét nézünk, telik a nap, este meg haza­ballagunk. Tágas, világos szobába érünk. A berendezés egy­szerű, kényelmes, a nehe­zen mozgó idős emberek szokásaihoz alkalmazkodó. — Később lesznek benn­lakók is, ezek a szobáik. Ugye szépek? Tudják — vált témát Marika néni — voltak itt a külföldi roko­naim is, meghívtam őket, mert a húgom nagyon ag­gódott a sorsomon. Az lett a vége, hogy most inkább irigykedik, persze jó érte­lemben. Meg egy miskolci doktornő rokonom is szét­nézett itt, rögtön fényképe­ket készített azzal, hogy majd náluk is javasolja az ötletet. (Folytatás a 3. oldalon) Energiagazdálkodási szeminárium Gyulán A kényszerítő körülmé­nyek is közreműködtek ab­ban, hogy 1984-ben a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület békéscsabai területi szervezete megrendezte az első országos energiagazdál­kodási szemináriumot Gyu­lán. Most már a negyedik or­szágos szeminárium kezdő­dött hétfőn délután a Park Szálló termében. Bár elne­vezése mindig változik, te­matikája, témája állandó. Ezúttal „Műszaki fejlesztési és energiagazdálkodási sze­minárium” a címe. Az or­szág minden részéből érkez­tek szakemberek a fürdővá­rosba, hogy megismerkedje­nek a világszínvonalú elekt­rotechnikai termékekkel, szerelési anyagokkal, és hogy konzultálhassanak a legkor­szerűbb technológiákról. A háromnapos szemináriu­mot Hoffmann Ferenc, a Magyar Elektronikai Egyesü­let békéscsabai területi szer­vezetének társelnöke nyitot­ta meg, majd Kónya Győző, a Pest Megyei Villanyszere­lő Vállalat műszaki igazga­tóhelyettese adott tájékozta­tást cége műszaki fejlesztési tevékenységéről, amit gya­korlati bemutató követett. Tegnap igen zsúfolt volt a program; Az Omron, a Pfisterer és a Raychem cé­gek bécsi képviselői — Kari Marku műszaki referens, Johann Muhlbacher mér­nök — ismertette és mutat­ta be a vállalatok termékeit, és adtak gyakorlati útmuta­tást azok felhasználási terü­leteiről, beszerzési lehetősé­geikről. (Békéscsabán a II. sz. téglagyárban nemrégiben szerelt be az Omron cég egy folyamatszabályozó rendszert.) Ma, az amerikai Raichem cég képviseletében Günter Hovorka mérnök Magyaror­szágon először mutatja be a szakemberek előtt a cég né­hány legújabb termékét és szerelési technológiáját. A szemináriumon a már emlí­tett gyártókon kívül bemu­tatta újdonságait a Pest— Békés Megyei Villanyszerelő Vállalat is. Az ezúttal is nagy érdek­lődést kiváltó szeminárium ma, a délutáni órákban fe­jeződik be. Béla Ottó Sikeres negyedév a szénbányászatban Elismerésre méltó ered­ménnyel zárták az első ne­gyedévet a hazái szénbá­nyák. A tervezettnél 220 000 tonnával több, összesen 5 millió 870 ezer tonna szenet termeltek januártól március végéig. Ez a mennyiség csaknem 300 000 tonnával több az előző év ugyanezen időszakában felszínre hozott szénnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom