Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-17 / 64. szám
1987. március 17., kedd Tüntetés a támaszpontnál „Uram, a késemért jöttem” Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter nem tartozik a népszerű emberek közé Spanyolországban. Ez a tény most újólag bebizonyosodott, hiszen a hét végén több százezer ember tüntetett az amerikai támaszpontok közelében — éppen az ő látogatása kapcsán. Persze, Weinberger nem személyes okokból an- tipatikus Hispániában. Az általa képviselt politikával nincsenek kibékülve a spanyolok milliói, s már előre tiltakoztak azok ellen az érvek ellen, amelyekkel Weinberger a madridi kormány tagjaival folytatott tárgyalásain előhozakodott az országban levő amerikai támaszpontok fenntartása mellett. Az Egyesült Államok négy nagy spanyolországi katonai bázisa már évek óta a spanyol belpolitikai csatározások központjában van. A hatalomért vívott harc során a most kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt elkötelezte magát a külföldi támaszpontok felszámolása, és a NATO-ból való kilépés mellett. Később az utóbbi kérdésben megváltoztatta álláspontját és szavazóit a NATO-ban maradás melletti szavazásra szólította föl — megígérve a támaszpontok ügyében a határozott politikát. Azóta is tart az „egyet ide, egyet oda" tánc a bázisok ügyében. Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során a González- kormánynak eddig nem sikerült semmilyen önkéntes engedményre rábírnia partnereit. Sőt, a Pentagon egyre makacsabbul ragaszkodik ibériai támaszpontjaihoz. Ennek legfőbb oka, hogy rendkívül előnyös helyen fekszenek: a közel- és közép-keleti hadszínterek felé vezető légifolyosók mentén, és gyakorlatilag kulcsfontosságúak a NATO egész déli szárnyának utánpótlási vonalai szempontjából. Felipe González és kabinetje képesnek tartja a spanyol fegyveres erőket az ország szuverenitása és területi épsége megvédésére, és arra, hogy a jelenleginél jóval kevesebb amerikai katona itteni állomásoztatása esetén is biztosítani tudja a NATO által támasztott feladatok teljesítését. Emellett a kormánynak belpolitikai okokból is nagyon fontos lenne, ha legalább valamilyen eredményt föl tudna mutatni a már eddig is többször csalódott választóknak. Weinberger az előzetes hírek szerint ismét a korábbi amerikai álláspontot védi Madridban, s ez váltotta ki a bevezetőben már említett tömegtüntetést. Washington most azzal is érvel, hogy egy esetleges szovjet—amerikai megegyezés az európai közepes hatótávolságú atomfegyverek ügyében növelné a nem nukleáris fegyverek szerepét, s így az amerikai támaszpontokét is. A washingtoni stratégák csak azt hagyják figyelmen kívül, hogy a spanyolok túlnyomó többsége jobban tart például Marokkótól, mint a Szovjetuniótól, s közvetlenebbnek érzi az észak-afrikai Ceuta és Melilla spanyol városok elleni veszélyt, mint egy globális összecsapás esélyeit. H. G. Fodor György bejrúti levele Nem tudom, hogy P. Howard (a feledékenyebbek kedvéért Rejtő Jenő) Piszkos Fred je valóban így kezdődik-e, de a szituáció ellenállhatatlanul ezt a könyvet juttatja eszembe. Borostás fickó egy étterem első emeletén igazi coltot rángat elő és a krupiéra céloz: szerinte manipulált a rulettasztalon keringő elefántcsont golyóval. A tudósító először az új, tiszta és üresnek látszó étterem csábításának engedett — a földszintinek. A piros kabátos, lát. szólag feleslegesen rohangászó pincérek rögtön tudták, hogy ütödött újságíróval van dolguk: füléből soha nem hiányzott rádiójának fülhallgatója. Külföldön könnyen elköveti az ember azt a hibát, hogy a szokásosnál nagyobb borravalót ad. Némi csodálkozással a tudósító azt hitte, hogy ez az új étterem (ami Nyugat-Bejrútban nagy szó) talán csak azért épült, hogy újságírókra rendezkedjék be, a harmadik napon azonban az óvatlan újságírót a főnök, igazán diszkréten, az első emeletre invitálta — egy kisebbfajta kaszinóba. Szerencsejáték-terem, rulett, baccara, blackjack és minden egyéb, amit a magyar olvasó legfeljebb filmeken láthat — beleértve a félkarú banditát, azt a szerencsejátékot, amelyik esetenként — ritkán — egy csomó aprópénzt köpköd ki magából. A döntés félig-meddig kényszerű volt: be kell ruházni valamit a magyar virtus kedvéért. A rulett mellett döntöttem, öt perc alatt megnégyszereztem a „beruházást" — és alig kellett három perc, hogy az egészet elveszítsem. A borostás kliens ekkor rángatta elő libanoni viszonyok közepette is megkopott revolverét. Szerinte csalás az egész, márpedig ő ebből él. Meghívtam egy sörre: a „bay” — 120 kilós, ötvenes kis emberke — azonnal hozta, de amikor fizetni akartam, a pisztolyt lengető kliens nagyvonalúan legyintett. Az első emeleten az italt ingyen mérik — csak játszani kell. Hogy lehet ebből megélni? — kérdeztem csodálkozva. A válasz végképp rejtő jenös volt: „Uram, ma valamit mindenképpen nyerni lehet — és holnap ma lesz”. A helyzet a rulettasztalnál gyorsan tisztázódott. A krupié egy halom zsetont tolt kis lapátkájával a borostás emberke elé. aki újra és újra nyert, fél óra alatt 1500 dollárt. Libanonraeza szerencsejáték elég jellemző: nem tudni, mi lesz holnap. A spekulánsok céltáblája éppen a libanoni font. Kedden 105 fontot adtak egy dollárért, de két nappal előbb'csak 95-öt. Elképzelhető, hogy mit lehet nyerni, ha valaki hosszra játszik, nagy pénzzel, s nagy pénzek még mindig vannak Libanonban. Nyugat-Bejrútban nem ritkaság a tiszta, európai mérce szerint is első rangú étterem — de mind üres. Érthető a dolog: mindegyiknek van „első emelete". A szerencsejáték virágzik, nyerni is lehet — időnként. Uram, a coltomért jöttem — ez azért furcsán hangzik, hátha még egy páncéltörő gránátot hagy hátra az illető. Szerencsejáték és túlélés — ez ma a két jelszó Libanonban. űz EGK és Magyarország Nflio—VSZ-tanácskozás Bécsben A Közös Piac tagországainak külügyminiszterei hétfőn 'két napra tervezett tanácskozást kezdtek Brüsszelben. A napirenden szerepel az EGK-bizottságnak adandó, a Magyarország és az EGK közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködési egyezmény megtárgyalására vonatkozó felhatalmazás kérdése is. A Közös Piac bizottságának szóvivője szerint a külügyminiszterek csak tájékoztatást hallgatnak meg, és véleményt cserélnek a tárgyalások előkészítéséről. Döntést esetleg az áprilisban sorra kerülő ülésükön hoznának, és ekkor hatalmaznák fel a bizottságot a Magyar- ország és az EGK közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megtárgyalására. Pozitív, építő légkör jellemezte a NATO-hoz, illetve a VSZ-hez tartozó 23 ország képviselőinek hétfői bécsi találkozóját. A 23 állam képviselői ezúttal negyedszer tanácskoztak arról, milyen keretek között legyenek tárgyalások az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről. Az olasz nagykövetségen tartott ülésen most is napirenden volt az a kérdés, hogy a semleges és el nem kötelezett országokat valamilyen formában be kell vonni ezekbe a tárgyalásokba. Emellett érdemi eszmecsere alakult ki a leszerelési mandátum tartalmi kérdéseiről. A következő ülésre egy hét múlva, luxemburgi elnöklettel. a bécsi spanyol nagykövetségen kerül sor. Magyar Szó -ban olvastuk Bokassa ex császár pere Az egyik vádpont: Kannibalizmus Feldarabolt gyerekek a császári asztal számára íme egy tanúvallomás: „Tisztelt elnök úr, 1979-ben apámmal, bátyámmal és a sógorommal a vádlott rezidenciája előtt mentünk el. A császári palota rácsos kapuján váratlanul néhány őr lépett ki, megkérdezték, mit keresünk ott. Apám elmondta, hogy banánszedésből hazafelé tartunk. (Apám különben egy nagy fürt banánt vitt a fején.) Az örök lehordták bennünket, hogy tilos a császár rezidenciája előtt tartózkodni. Elnézést kértünk, hogy ezt addig nem tudtuk. De őket nem érdekelte a magyarázkodásunk, letartóztatták apámat, bevitték a rácsos kapun." Elnök: „És mi történt ezután?" Tanú: „Megfélemlítve hazamentünk. Apámat soha többé nem láttuk viszont.” Elnök: „A tanúnak van-e valamilyen feltevése arról, hogy miért tűnt el az apja?" Tanú: „Igen, elnök úr. Mivel nem láttuk visszajönni, úgy gondoljuk, hogy a császár megette a banánnal együtt.” A hangul bíróságon, ahol a november 22-én önként visszatért ex császár felett ítélkeznek („azért tértem haza, hogy tisztázzam magam a népem előtt, és hogy megcáfoljam az ellenem felhozott rágalmakat"), csupa ilyen látszólag szürrealista vallomás hangzik el — de senki sem nevet. A Középafrikai Köztársaság a per útján kollektív drámát él át, mintha csak ki szeretné űzni Bokassa tizennégy évig tartó diktatúrájának rossz szellemét. A pert, amely mindennap reggel kilenctől délután fél ötig tart, egyenesben közvetíti a nemzeti rádió. Az adást százezrek kísérik feszült figyelemmel, közhivatalokban, üzletekben, piacokon, még a földeken is. Ban- guiban sokan úgy vélik, „ha a per végén nem ítélik el, a nép fellázad André Kolingba elnök ellen, és Kolingba lesz az, aki meghal". De különbségek vannak az utca emberének szilárd meggyőződése és a bangui rezsim, illetve a francia pártfogók valódi szándéka között: bár a közép-afrikai hatóságok váltig azt igyekeznek hangoztatni, hogy immár teljes a sajtó- szabadság. A közép-afrikai sajtóhírügynökség egy újságíróját, Thomas Koazeót mégis bebörtönözték, mert rádión kijelentette, hogy az ex császár Banguiba érkezése után többször találkozott Kolingba elnökkel, hogy megbeszéljék a per menetének részleteit. (Koazeóról tavaly november 25-e óta nem tudni semmit.) De lássuk sorjában a vádpontokat. Senki sem tudja teljes bizonyossággal, tulajdonképpen hány gyerek is volt a császári hűtőszekrényekben, amikor a francia csapatok színre léptek Bokassa rendr szerének megdöntésében. Egy apa, akinek a fia a diáklázongásokban életét vesztette, elmesélte, hogy a lövöldözés után a császári gárdisták összeszedték és a császár elé vitték a holttesteket. Egy francia misszionárius szerint a kannibalizmus régi afrikai szokás, abban a hitben teszik, hogy az áldozat szellemének birtokába jutnak. Bokassa valószínűleg azért ette meg legyilkolta- tott tábornokait, hogy olyan bátor és határozott legyen, mint ők. 1975-ben érkezett Banuiba a bukaresti balettkarral, és az akkor még „csak” örökös elnök, Bokassa nyomban belehabarodott a magas, vörös hajú, jó alakú nőbe, majd rövidesen második feleségévé tette. Három év múlva már valamelyest elhidegült tőle, így a nő új partnerek után nézett: egy éjjel a császár rajtaütésszerűen megjelent a kolongói palotában, ahol Maria Gabriella (a vezetéknevét senki sem tudja) és társalkodónője négy férfi társaságában szórakozott. Közülük csak egy menekült meg a haláltól: Maria Gabriella az első géppel visszarepült Bukarestbe. Bokassa 1974-ben újsághirdetés útján kerestette egy vietnami nőtől született lányát (abból az időből, mikor még a francia hadsereg altisztjeként harcolt Indokínában); a hirdetésre jelentkezett leányt örökbe fogadta — s ekkor jelent meg, ugyancsak Saigonból egy másik fiatal lány, akinek egy sor bizonyítéka volt arra, hogy ő az igazi Martine. Bokassa őt is örökbe fogadta, anélkül, hogy kitagadta volna az „ál” Martine-t. Idővel minkettőt jól férjhez adta, az ál Martine-t egyik őrnagyához, az igazit pedig egy orvoshoz. Az őrnagyot összeesküvés vádjával kivégezték, az ál Martine újszülött gyermekét pedig orvos sógora megmérgezte. Bokassa természetesen ezt is határozottan tagadja: „Tisztelt elnök úr, hogy is adhattam volna én utasítást egy újszülött megmérgezésére, hiszen én úgy rajongok a gyerekekért. Mint ön is tudja, harminchárom gyermekem van." Bokassa azt állítja, hogy a Ngaramba börtönben folytatott kínzásokról sem volt tudomása — alattvalói önnön túlbuzgóságukban követtek el szörnyűségeket. Védelmi stratégiája valóban lefegyverző: még akkor sem esik kétségbe, ha sarokba szorítják. nEH3EHCKAÜ nPABflA _• Hl 2 (20)74) . ......... [ jM- M^niffurtcr MÄRVÄNYBÄNYA Egyiptomi geológusok nemrégiben hatalmas kiterjedésű már vány lelőhelyre bukkantak. Asszuántól 200 kilométerre, a sivatagban. Az egyik kairói napilap szerint a szakemberek mintegy 80 millió tonnára becsülik a készletet. Már folynak az előkészületek a kitermelésre. MÉGIS VÉGE Véglegesen befejezik a No, várj csak! című szovjet rajzfilmsorozatot. Vjacse- szlav Kotyenocskin rendező már háromszor be akarta fejezni, de ahányszor bejelentette elhatározását, tiltakozó leveleket kapott az ország minden részéből. Az utolsó folytatásban a sorozat legjobb jeleneteit láthatják újra a nézők. TRAGÉDIA A DRÓTKÖTÉLPÁLYÁN Eltörött a drótkötélpálya egyik oszlopa-a franciaországi Luz-Saint Sauveur síköz" pontban. A kötélpályán ötven függős'zék zuhant le, néhol 20 méteres magasságból. A szerencsétlenség hat halálos áldozatot követelt. A több mint 70 sebesült közül 25 állapota súlyos. MEGHÍVÁS Mikiko Yoshizaki kilencéves japán kislány, aki anyjával együtt túlélte a japán Jumbo Jet repülő katasztrófáját 1985. novemberében (amikor kórházban feküdt), egy népviseletbe öltöztetett babát kapott a zágrábi Ma- rició házaspártól, és egy meghívást, hogy ha meggyógyul, jöjjön el hozzájuk Jugoszláviába. A zágrábi házaspár a belgrádi japán nagykövetség közvetítésével nemrég ismét levelet küldött a kislánynak, és megismétli meghívását. Erről írt tegnap a Juniuri, a legnagyobb példányszámú japán napilap. Közölte a kislány fényképét, kezében a levéllel. Mikiko kijelentette az újságíróknak, hogy nagyon szeretne Jugoszláviába menni, de nem akar többé repülőgépen utazni. Hozzáfűzte, hogy jó lenne vonaton utazni Jugoszláviába. 7,5-ES RENGÉS A Svédországban levő uppsalai szeizmológiai intézet műszerei az idei év legerősebb földrengését jegyezték fel a minap. A földrengés az Aleuti-szigeteken történt. Erőssége 7,5 fokos volt a Richter-skála szerint. Mivel a földrengés körzeté* ben nem volt lakott terület, anyagi kárról nem érkezett jelentés. NÉGYES IKREK MÁSODSZOR IS Négyes ikrei születtek már második alkalommal egy 28 éves belga nőnek Hamme városban. Az újszülöttek közül három fiú, egy kislány, súlyuk összesen megközelítőleg 7 kilogramm. A csecsemők és az édesanyjuk egészséges. PIROS KÖNYV A magasabb rendű növények több mint fele van kihalófélben, s több mint het- venféle növény és hús* ee- rinces állatfajta teljesen eltűnt Csehszlovákiából. Ezért az Állami Természetvédelmi Hivatal a Csehszlovák Tudományos Akadémiával közösen kiadja a veszélyeztetett növények és állatok úgynevezett piros könyvét. Megmentésükre a szakemberek nemrégiben kidolgozták „A génállomány védelmének stratégiája Csehországban” című tervezetet. HATMILLIÓ DOLLÁR AZ EURÓVÍZIÖ DALÁRA Az RTBF belga tévétársaság hatmillió dollárt biztosított az Euróvízió dala című rendezvény megszervezésére. A rendezvényre május 9-én kerül sor. A belga kormány a költségek 70 százalékát fedezi, a többi pénzt pedig magánalapokból biztosítják. Az idén húsz ország képviselői vesznek részt ezen a rendezvényen, a nézőközönség számát pedig félmii- liárdra becsülik. A KEMIKÁL újkígyósi szigetelőlemez-gyára ENERGETIKUST és felsőfokú végzettségű MUNKAÜGYI VEZETŐT keres felvételre. Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni: a gyár személyzeti vezetőjénél, vagy főmérnökénél. 5661 Ojkigyós, Kossuth Lajos út HO. szám. Pályázati közlemény A Békés Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya pályázatot hirdet a Békés Megyei Tanács Csecsemőotthonánál megüresedő (Gyula, Kossuth u. 15.) gazdasági igazgatóhelyettesi AllAsra. A munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételek: közgazdaságtudományi egyetem vagy számviteli főiskola, vagy felsőfokú szakmai képesítés és gazdasági-pénzügyi munkakörben eltöltött legalább 5 év gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó jelenlegi munkahelyét és beosztását — eddigi szakmai tevékenységét. A pályázathoz csatolni kell: — kézzel írott önéletrajzot — szakképzettséget tanúsító oklevél másolatát — 3 hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt. A pályázó illetménye a 14/1983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendelkezésben foglaltak szerint kerül megállapításra. A pályázat benyújtásának batárideje: 1987. április 17., a Békés Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának címezve, 5601 Békéscsaba, József Attila u. 2—4. BÉKÉS MEGYEI TANÁCS V. B. EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA
