Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-14 / 62. szám
o 1987. március 14., szombat JENilUl-fíTd Nyolcvankét éve avatták fel a békéscsabai Kossuth-szobrot Orosházán már állt a Kossuth-szobor, amikor Békéscsabán is megkezdődött a mozgolódás, hogy Kossuth Lajosnak szobrot kellene állítani. A község elöljárói — feltehető — több várost és községet is felkerestek (nyilván Orosházán is jártak), hogy megnézzék; milyen Kossuth-szobrokat emelnek máshol? A „Szerződés”-ből — melyet a község Horvay János szobrászművésszel kötött — kiderül például, hogy „a szobor alakja 2,70 méter magas (legyen), teljesen akkora és olyan erős, mint a czeglédi Kossuth-szobor”. A neves szobrász (született Pécsett 1873-ban, meghalt Budapesten 1944-ben) Budapesten, Bécsben, Franciaországban, Olaszországban és Amerikában tanult, illetve járt tanulmányúton. Kezdetben Róna József műtermében dolgozott, és ez időben nyerte el a megbízást a ceglédi Kossuth-szoborra, mely első nagyobb műve volt. A New York-i Kossuth-szobor is Horvay János alkotása, s a sorban ott van a békéscsabai, melyre 1905-ben kapott megbízást, és amelyet 1905. szeptember 19-éh, nyolcvankét évvel ezelőtt, Kossuth Lajos születésnapján avattak fel nagy ünnepélyességgel, elhatározva, hogy azontúl minden évben a szobor felavatásának évfordulóján „megkoszorúztas- sék”... A Szerződés és a néhány hónappal később keletkezett községi közgyűlési jegyzőkönyv teljes szövegét közreadjuk, emlékezve ezzel is Kossuth Lajosra, aki New York-tól Békéscsabáig bronzalakban (is) figyelmezteti a szemlélőt az 1848/49. dicső és dicstelen napjaira. A levelezőlapon, mely (mint fotográfia) a szobor Minden nemzetnek megvan a maga kultusza. Miénk a Kossuth-kultusz. Varázslatos ez a név, mely regél dicsőséges napokról, hevületbe hozza a szíveket, együvé forrasztja az érzéseket és a magyarság évszázados küzdelmeinek egy olyan változatos és bűbájos, de egyszersmind megható és tanulságos panorámáját állítja szemünk elé, amilyen kevés nép életében van. És ez a dicsőséges kultusz csak terjed, bevésődik már a kisdedek szívébe, hogy tettekre erősítse a férfit koporsója bezártáig. A Kos- suth-kultusz terjedésével szaporodnak annak büszke szimbólumai is, a Kossuth- szobrok, hogy időtlen időkig hirdessék Kossuth Lajos nagyságát, az ő eszméit. Mit jelent az az érctömeg, amely Kossuth Lajost ábrázolja? Amint a nagy ember nagy nevű fia, Kossuth Ferenc mondta, azt, hogy „Kossuth Lajos nem halt meg, noha eltemettük, hanem időtlen időkig él. Szimbóluma annak a halhatatlan eszmének, amely hite, lelke minden igaz hazafinak, amely eszme örökké él, és eget kér magának. Szellem, amely messze távolban, a múltban teljesült Árpádban, Bocskayban, Rákócziban, és meg fog testesülni a jövőben is mindenkor, ha a haza veszélyben forog. Halhatatlan a szobor, amelyben élet és lélek van. Halhatatlan, mert az ő dicső eszméi terjednek, szelleme szétárad mindenfelé. Ott lebeg kunyhóban, palotában, boldog családi tűzhelynél, benne refelavatásának napján készülhetett, nem éppen hízelgő szöveg olvasható. Vácra címezte az ismeretlen levélíró a következőket: „Fáradtan, álmosan érkeztem meg ebbe a poros, piszkos faluba. ..” A postai körbélyegzőn a dátum: 1912. Olyan ez a lap, mint ha az élet mindenkori minőségét adná: egyfelől színes, szalagos koszorúerdő Kossuth szobrának talapzata körül, másfelől a „poros, piszkos” falu, ahonnan az utazó szívesebben ment el, mint ide érkezett. .. A Szerződés és a közgyűlési jegyzőkönyvrészlet is a kort, a századelő hangulatát, levegőjét hozza vissza, kissé hivatalosan bonyolult, nehézkes nyelvezettel, de azért világosan és érthetően. * * * „Szerződés. Amely egy részről Áchim Tamás községi bíró és Korosy László első jegyző, mint Békéscsaba község elöljárói és Horvay János szobrász budapesti lakos között Kossuth Lajos, hazánk nagy fiának Békéscsabán felállítandó szobra elkészítése és kiállítása felett a mai napon, s alulírott helyen következőleg köttetett. 1. Horvay János szobrász az építendő szobor felállítását, elkészítését ezen szerződésben foglalt feltételek szigorú betartása mellett elfogadja; Áchim Tamás bíró és Korosy László első jegyző Békéscsaba község képviseletében pedig Horvay János szobrászt megbízza hazánk nagy fia, Kossuth Lajos szobrának elkészítésével. 2. A szobor főalakja 2,70 méter magas, teljesen akkora és olyan erős, mint a czeglédi Kossuth-szobor. A szobor főalakja a legfinomabb ágyúbronzból lesz öntve, a felállítás Békéscsabán, az úgynevezett Kőszeg a dalban, mit gyermekének dúdol az anya, benne az ifjak lelkesedésében, tűz- lángra gyújtva; az aggok szívében, akiket boldogsággal tölt el a múlt feledhetetlen dicsősége.” Az orosházi szabadságoltár ünnepélyes leleplezésénél hallottuk e szókat. És nemsokára hallani fogjuk Csabán. Mert testet öltött az eszme. Horvay János budapesti szobrászművész budai várkerti műtermében készen áll a csabai Kossuth-szobor agyagszobra, amelynek a felülvizsgálata Kossuth Ferenc és az alkotó művész, valamint a Kossuth-szoborbi- zottság tagjainak jelenlétében vasárnap történt meg. Részt vett továbbá a fölül- vizsgálaton lapunk részéről Palatínus József is. A szoborbizottság Szalay József elnök vezetésével szombaton délután utazott föl a fővárosba. A bizottság részéről Achim Gusztáv főmérnök, Balázs Ádám és Rell Lajos főgimnáziumi tanárok és Wagner József műépítész utaztak föl. A küldöttség vasárnap délelőtt Horvay János szobrászművészt kereste föl Zöldfa utcai lakásán, ahonnan a szobor megtekintése végett átmentek a művész várkerti műtermébe. Szalay József és Rell Lajos dr. pedig elhajtottak Kossuth Ferencnek, az országos függetlenségi párt vezérének lakására, ahol Szalay József szép beszédben kérte fel a nagy vezért a szoborvizsgálaton való részvételre. Kossuth Ferenc örömmel adta beleegyezését, és aztán Budára hajtattak. Tizenegy óra volt, mikor suth téren, a megjelölt helyen történik. A kivitel a pályázaton 2-ik számmal jelölt minta szerint történik. 3. A szükségelt feltöltési munkálatokon kívül — mely a község kötelessége, s melynek méreteit a vállalkozó szobrász a kellő időben köteles a községgel közölni, minden egyéb s így a talpa- zati munkálatok és a felállítás, szállítások is kizárólag Horvay János szobrászt illeti. 4. A vállalati összeg, illetve tiszteletdíj 16 000 (szóval is) Tizenhatezer koronában állapíttatik meg. Ezen ösz- szeg a következő részletekben fizettetik ki: a) Horvay János szobrász a szerződés aláírása után 3000 (szóval is) Háromezer koronát kap. b) A gépszminta elkészülte és felülvizsgálta után 3000, azaz Háromezer koronát. c) A bronzszobor átvétele után 3000 (szóval) Háromezer koronát. c) A fennmaradó 7000 korona a szobor felállítása, s annak a község részéről történt végleges átvétele után. 5. A szobor legkésőbb az 1905. évi szeptember hó 15- ig felállítva átadandó. Ezen időn túl minden napi késedelemért szobrász által 100 korona kötbér fizetendő. 6. A talpazat kövezetének mintája szoborbizottságnak bemutatandó, s annak elfogadása után kezdhető meg az építkezés. 7. Békéscsaba községe kiköti, hogy a szobor építését ellenőrizhesse, s szakértők közbenjárását vehesse igénybe. Minden fizetési részlet csak abban az esetben teljesíthető, ha a már elkészített részmunkálatok a szerződés feltételeinek megfelelnek. 8. Áchim Tamás bíró és Korosy László első jegyző Kossuth a műterembe ért, ahol lelkes éljenzéssel fogadta a kis társaság, amelynek részéről a művész üdvözölte. A bizottság ezután azonnal beható vizsgálat alá vette a szépen sikerült szobrot, amelyen a művész a tett észrevételekre több lényeges javítást eszközölt. Az arc — különösen Kossuth Ferenc észrevételeire — néhány perc alatt egész új, természetes kifejezést nyert. Maga Kossuth Ferenc is modellt ült, miután tudvalevő, nagy nevű apjának számos jellemző arcvonását örökölte. De legérdekesebb kép volt, mikor maga Kossuth Ferenc vette Békéscsaba község nevében kikötik, és Horvay János szobrász kijelenti, hogy a feltöltési és alapozási munkálatokon kívül Békéscsaba községe többet, mint a kikötött 16 000 korona díjat — nem fizet. Ha tehát a szobor felállítása és elkészítése bármi, ezen szerződésben nem említett pótmunkálatot kívánna meg — annak teljesítése Horvay János szobrász kötelessége, s azt tíé- késcsaba községe külön díjazni nem köteles. 9. Szigorúan kiköttetik, hogy ezen szoborról a szobrász sem másolatot, sem az eredetihez hasonlót senki részére nem készíthet. 10. Ezen szerződésből származó netaláni peres kérdések elbírálására a sommás eljárás a békéscsabai kir. járásbíróság illetékessége köt- tettetik ki kölcsönösen. 11. Jelen szerződés bélyegét a község, a nyugta és illetéket pedig Horvay János szobrász viseli. — Felolvastatván helybenhagyva aláíratott. Kelt Békéscsabán, 1905. március 8-án. Békéscsaba elöljárói; Korosy László s. k. első jegyző, Achim Tamás s. k. bíró, Horvay János s. k.” (Egy megjegyzés tintaceruzával az utolsó lap alján: „1905. május végén vagy június elején 3000 kor. minta megtekintése után.”) * * * A jegyzökönyvrészlet: „Kiírt cikk Békéscsabán, 1905. november hó 23-án a községi képviselőtestület által tartott rendes havi közgyűlésben felvett jegyzőkönyvből. (393/1905. Kgy.) Előterjesztetett a Kos- suth-szoborbizottság jelentése és végelszámolása teljesített működéséről, s jakezébe a vésőt, és a művész tudásával, értelmével és ügyességével, érzésével alakított, formált a szobron. Kossuth, a politikus, az államférfi? — kérdeznék sokan. Igen, Kossuth Ferenc, aki maga is szobrászművész. Még olaszországi tartózkodása alatt megcsinálta atyjának mellszobrát, carrarai fehér márványból, amely megszólalásig hű szobor ott látható lakásán. Horvay János különben nagy szerencsével oldotta meg a csabai Kossuth-szobrot, amely dicséretes törekvéséért az elismerés legszebb pálmaágát fogja neki A Kossuth-szobor ma vaslata a szobor elkészítése, a leleplezési ünnepély történetének kinyomtatása, s a szobornak a leleplezés évfordulóján minden évben való megkoszorúzása iránt. Véghatározat A képviselő-testület hálás köszönetét és elismerését jegyzőkönyvileg fejezi ki a szoborbizottság önzetlen, hazafias munkálkodásáért, s erről a bizottság tagjait jegyzőkönyvi kivonat kapcsán értesíteni határozza. Az előterjesztett javaslat alapján felhívja a közgyűlés az elöljáróságot, miszerint a Kossuth-szobor megfelelő elkerítésére nézve ide tervezetet és költségvetést mutasson be, a leleplezési ünnenyújtani Csaba községe. És az elismerésre rászolgál Horvay, aki fáradságot nem kímélve, valósággal lelket öntött a szoborba. A művész közel fél esztendeje dolgozik az agyagszobron, amely most már teljesen kész. Más- félszeres nagyságban ábrázolja Kossuthot (2,80 méter), aki födetlen fővel szónokol, jobb kezét szívén tartva, kifeszített bal keze pedig kardja markolatán nyugszik. A póz igen ügyes és termé" szetes, valamint az atilla és a csizma, s általában a ruhaviselet. A szobor a gránittalapzattal együtt 6 méter magas lesz, s a bronzba öntését a jó nevű, budapesti Haraszty József cég fogja megcsinálni. Horvaynak ez a huszadik Kossuth-szobor alkotása, ö a mestere a ceglédi, hajdúnánási, orosházi szobroknak, pélynek a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítése történetét könyv alakjában kinyomtatva jutalomkönyv gyanánt osztassa ki az iskolákban, s végül tegyen intézkedést az iránt, hogy a szobor a leleplezés évfordulóján (1905. szeptember 19.) mindenkor megkoszorúztas- sék. Végül hálás köszönetét és elismerését fejezi ki a képviselő-testület Kossuth Ferenc, dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán, dr. Várady Antal és Koren Pál uraknak a leleplezési ünnepélyen való hazafias működésükért. Kiadta: Korosy László első jegyző.” Közzétett^: Sass Ervin és egész sereg Kossuth-mell- szobornak. A szoborvizsgálat 12 órakor ért véget, mikor Kossuth Ferenc elbúcsúzott a tagoktól, akiknek nevében ismét Szalay mondott köszönetét a megjelenéséért. A pártvezért Szalay és Rell kísérték a lakására. Itt még megemlítjük, hogy a vizsgálat után Szalay József, a szoborbizottság és Csaba közönsége nevében fölkérte Kossuth Ferencet a szobor leleplezésén való megjelenésre. Kossuth szívesen vette a meghívást, és határozott ígéretet tett, hogy a szoboravatö ünnepen leérkezik Csabára. Ez lesz Kossuth Ferencnek harmadik csabai látogatása. A pártvezér a vizsgálat után még néhány percig barátságos beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival. Leginkább a lefolyt képviselőválasztásról, a csabai állapotokról kérdezősködött, és arról, hogyan választották meg Áchim L. Andrást képviselőnek. A küldöttség tagjai a bizottság nevében teljes megelégedésüket fejezték ki Horvay Jánosnak, és hétfőn délben visszautaztak Csabára. Legközelebb megbeszélik a művésszel az alapozás és felavatás részleteit, és mihamar hozzáfognak ezen munkálatok előkészítéséhez. A leleplezési ünnepséget az eddigi megállapodások szerint Kossuth Lajos születése napján, szeptember 19-én tartják meg, országra szóló ünnepségek mellett. Az ünnepségre a bizottság, illetőleg Csaba, meghívja a vármegyét, a megye községeit, testületéit és egyesületeit, a törvényhatóságokat, pártköröket, a kormányt és a törvényhozást, mint annak számos jelesét. A békéscsabai Kossuth-szobor 1905-ös avatási képe, korabeli színes levelezőlapon Budapesti tudósítás a Békésmegyei Közlöny 1905. június 1-i számában A szoborbizottság Horvay műtermében
