Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-11 / 59. szám
NÉPÚJSÁG 1987. március 11-, szerda Egyházi személyek eskütétele Az Iveco és a magyar piac Az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közelmúltban megválasztott egyházi személyek — Farkasházi Ferenc, az Északi Evangélikus Egyházkerület felügyelője és Schöner Alfréd, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsa elnöke — Föld, ház, út A földről szóló törvény javaslatát — amelyet várhatóan a Parlament tavaszi ülésszakán terjesztenek a törvényhozó testület elé — tegnap az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága tárgyalta meg előzetesen. Az Országházban tartott munkaülésen bevezetőjében Stadinger István (Budapest), a bizottság elnöke azzal érzékeltette a születőben levő törvény jelentőségét, hogy a nemzeti vagyonunk egyötödét kitevő földvagyon tulajdonjogi, illetve használati kérdéseit országos ügynek kell tekinteni. Hiszen — tette hozzá — alapvető társadalmi érdek az ésszerű gazdálkodás a földdel, mint a mezőgazdaság alapjával és gyárak, lakótelepek, társasvagy családi házak, utak, csatornák létesítésére szolgáló területtel. Ezek a gondolatok a bizottsági vitában is visszatértek, miután a képviselők dr. Petrik Ferenc igazságügy- miniszter-helyettes előterjesztésében megismerkedtek a törvényjavaslat kidolgozásának előzményeivel, főbb törekvéseivel, új rendelkezéseivel. A miniszter- helyettes elmondta, hogy a kedden Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt esküt tettek a Magyar Népköztársaság Alkotmányára. A parlamenti eseményen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Miklós Imre államtitkár, az Magyar Népköztársaság, egyáltalán Magyarország történetében ez lesz az első önálló földtörvény. Törvénytárunkból ugyanis eddig hiányzott a földtulajdoni és földhasználati viszonyok törvényi szabályozása; viszont legalább kétszáz más — különféle szintű — jogszabály rendezte ezeket a témákat. Ez utóbbiak részben. már el is avultak, ugyanakkor szinte áttekinthetetlenné váltak nemhogy az állampolgárok, de még a jogalkalmazók számára is. Az új törvény elfogadásával egyidejűleg valamennyi korábbi szabályozást hatályon kívül helyezik, egységesítik a földről szóló teljes joganyagot. A törvényjavaslat jellemző vonásai között említette a miniszterhelyettes, hogy a három tulajdoni forma — állami, szövetkezeti, személyi tulajdon — között úgy teremt szabadabb „mozgási” lehetőségeket, hogy változatlanul elsőrendű marad az állami tulajdon — annak egységes és oszthatatlan volta —, az állami vállalatokat és más állami szerveket, valamint a társadalmi szervezeteket ennek megfelelően az állami tulajdonban levő ingatlanra voÁllami Egyházügyi Hivatal elnöke. Az egyházkerületi felügyelő eskütételén részt vett Nagy Gyula, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke, a Rabbitanácsa elnökének eskütételén Losonci András, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke. natkozólag továbbra is kezelői jog illeti meg. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhangban, a vállalati önállóság növelése érdekében azonban bővíteni kívánják a kezelő szervek jogosítványait, amelyek így közelebb kerülnek a tulajdonosi jogokhoz. Egyértelműbbé válik így az önállóság is, a felelősség is. Arról is szólt Petrik Ferenc, hogy a törvényjavaslat az eddigieknél is következetesebben deklarálja az állami és a szövetkezeti tulajdon „egyenjogúságát”, szocialista tulajdoni jellegét. Változatlanul tovább él a tartós földhasználat intézménye. A személyi tulajdonszerzés körében — föld, telek, lakás mértékénél — maradnak korlátozások, de lesznek bizonyos engedmények is. A vitában, amelybe több szakértő is bekapcsolódott, a képviselők általában egyetértésüket fejezték ki a törvényjavaslat szellemével és szabályozási formáival, de több részletkérdésben szövegezési pontosításokat is kezdeményeztek. Bizakodva szóltak arról — miként vitaöszefoglalójában Stadinger István mondta —, hogy a formálódó törvényi rendelkezések jótékony hatással lesznek a földek gazdaságosabb hasznosítására, a lakóterületek kialakításával kapcsolatban pedig jobb lehetőségeket teremtenek a lakásépítéshez, a lakáshoz jutáshoz. Az elmúlt év végén a Körös Volán Vállalat öt Iveco- kamiont vásárolt és állított üzembe. Magyarországon korábban ezek a nagy teljesítményű kamionok csak átutazóban fordultak elő. A Körös Volán után a Hun- garocamion is üzembe állított csaknem hatvan kamiont. Mi mindennel is foglalkozik az Iveco? — kérdeztük Cezaro Sandretto-t, az Iveco- egyesülés kereskedelmi vezérigazgató-helyettesét. A nagyon szimpatikus, negyven év körüli szakember mindenre készségesen válaszolt. — A Fiat-csoportosulás rendkívül széles körű, foglalkozik egyebek között autók, haszonjárművek, traktorok, földmunkagépek és. mező- gazdasági gépek gyártásával. E sokrétű ágazaton belül az Iveco teljesen Fiat-tulajdon, ha úgy tetszik, annak leány- vállalata, s haszonjárművek előállításá.val foglalkozik. Ezt a multinacionális vállalatot egy évtizede hozták létre, a kontinensen ez az egyetlen európai szintű vállalat. Ide tartozik többek között Olaszországból a Fiat és a Lancia cég, az NSZK-ból a Magirus, Franciaországból az Unic, s nem utolsó helyen említem az angol Ford-Trax céget. Hogy mivel is foglalkozunk? A háromtonnás közúti járműtől a legnagyobbakig szinte minden típusú haszon- járművet gyártunk. Vannak szakosított vállalataink, olyanok, például, amelyek autóbuszokat, speciális motorokat, vagy éppen emelővillás targoncákat állítanak elő. Nem szerénység nélkül mondom: nálunk van a világ legnagyobb dízelmotort gyártó cége, amelyik a Fiat-művek belső igényein túl, más vállalatokat is ellát motorral.-íüL-------............... C ezaro Sandretto — Hány embert foglalkoztatnak, és mennyi járművet gyártanak évente? — Az Iveco 220 ezer fős cég, évente csaknem 1*00 ezer különböző típusú közúti járművet gyártunk. — Hol értékesítik ezeket a járműveket? — Szinte a világ minden részébe szállítunk kisebb- nagyobb tételben. Legnagyobb vásárlónk Olaszország, Franciaország, NSZK és Anglia. Mi úgy is fogalmazunk, hogy ezek az országok a mi „házi” piacaink. Ennek egyszerű a magyarázata: ezekben az országokban találhatók az Iveco gyárai, üzemei. — Hogyan kerültek termékeik Magyarországra? — Nekünk egész Európa fontos. Kutattuk az újabb piacokat, s az egyik vállalatunk révén kerültünk kapcsolatba magyar partnereinkkel. A szocialista országokkal vannak már gyümölcsöző kapcsolataink, így Lengyelországgal, Bulgáriával és Jugoszláviával. Magyarország véleményünk szerint pénzügyi területen kedvező piacot jelent, az országnak sok bank hajlandó fejlesztésekre hitelezni, s a kölcsönökkel önök jól gazdálkodnak. — Magyarországon is van cég, mely hasonló járműveket gyárt; nevezetesen a Rába. Mennyire jelentenek egymásnak konkurenciát? — Különböző területeken tevékenykedünk, más-más vásárlókat szolgálunk ki. A Rába főként a belföldi és a rövid távú fuvarozókat elégíti ki termékeivel. Mi a nemzetközi, hosszú távú fuvarozásra szakosodtunk, olyan szállítmányozókat akarunk megnyerni, akik járják a világot. Mert miről is van szó? Napjainkban a gazdasági élet kiélezett. Az áru gyors eljuttatása a fuvarszerzésben döntő lehet. Akár egynapos csúszás komoly veszteségeket okozhat. A mi járműveink nagy teljesítményűek, üzembiztosak, biztonságosak és gyorsak, ugyanakkor üzemanyag-fogyasztásban igen kedvezőek. Voltak a múltban a Rábával kapcsolataink, de azok megszakadtak. Mi készek vagyunk az együttműködésre, nem zárkózunk el előle... — Az alkatrészellátást és a -javítást Önök garantálják? — Igen! Hétfőn az Iveco döntést hozott, hogy Magyarországon két helyen lesz Iveco márkaszerviz. Az egyik Békéscsabán, a Körös Volán telephelyén, a másik Budapesten, a Hungarocamion- nál. Mindkét szervizt célszerszámokkal, eszközökkel, alkatrészekkel felszereljük, a szerelőket kiképezzük. így hétfőtől Európában most már 272 Iveco-szerviz üzemel — mondotta befejezésül Cezaro Sandretto. — szekeres — Képviselők törvényjavaslati vitája Egy ember, aki nem tud mit kezdeni a szerencséjével A történetet Békéscsabán sokan hallották. Jó néhányan el sem hiszik. Pedig igaz. Zsiák István ’85. május 13-án kizuhant tizedik emeleti lakásának erkélyéről. Eltört több bordája, egy csigolyája, az egyik lába, de túlélte a szörnyű balesetet. Fél év múlva lábában platinaerősítéssel már munkába is állhatott. A szőke, zömök, izmos férfit látásból az eset előtt is ismertem. Könnyen észre lehetett venni. Ahogy ő mondja, ha találkozik a cimborákkal, képtelen ellenállni, megy velük a kocsmába, s akkor nincs megállás. Ilyenkor láttam én is, s mi tagadás, nem tett rám kedvező benyomást. Társaságában akadnak olyanok, akik egy liter töményre vannak hitelesítve. Mikor felkeresem, könnyen kötélnek áll: — Rendben van, írhatsz rólam, de csak akkor, ha megígéred, hogy benne lesz a cikkben, nagyon hálás vagyok az orvosoknak és a mentősöknek, és köszönök nekik mindent. A Bardócz Lászlónak, meg a Miklós és Bereczki doktoroknak. Már rég meg kellett volna köszönnöm nekik. Fáradt szeme elhomályosul, megfogja sörét és -betessékel a szobába. A csaknem két évvel ezelőtti eset hézagosán áll ösz- sze. Délelőtt 10.50-kor vitt el a mentő, úgy tudom. — Nem dolgoztál? — ... Már nem is tudom ... talán szombat volt — kiszól a konyhába feleségének, aki épp a kávét teszi fel: — Éva, mi is volt akkor, nem aludtam itthon? 'a segítség kisvártatva megérkezik: — Hétfőn történt — kezdi a szemüveges, vékony feleség. — Hajnalban jöttél haza, de mire felébredtem, már újra el is mentél. A csarnokba. — Igaz. Aztán ott leragadtam a többi kocsmatöltelékkel — nevetgél a kifejezésen, majd folytatja: — Szóval nem mentem dolgozni. Volt ott egy békési haver, egyszál ingben, a marhája, én meg odaadtam neki a dzsekimet, hogy ne fázzon. De a kulcsom benne maradt. Zsiák Istvánnak gyakran nem volt lakáskulcsa. Ilyenkor, no meg ha a családi perpatvarkor nem volt türelme kivárni, míg ajtót nyitnak, felment a tetőre, rákúszott az erkély tetejére, s onnan beugrott az erkélyre. Józanul nem csinált ilyet, csak italosán irigyelte meg az akrobatákat. Akkor is ezt tette. Kimegyünk az erkélyre, ott idézzük fel a májusi napot. — Volt nálam egy böhöm nagy szatyor, arra is vigyáznom kellett. Valahogy be is dobtam ide valahová. De az erkély teteje vizes volt, megcsúszott a kezem ... — Onnantól mire emlékszel? — Azt hiszem, már a nyolcadik emeletnél elájultam, úgyhogy semmire... Magas mi? Jött a helyszínelő; s mondta, ő ezt nem bírja, mert egy kisszékre se bír felállni... Oda estem a betonjárda és a vízakna közé. A fejemtől néhány centire volt a virágok acélkarója. A földet itt nem sokkal korábban fölásták, állítólag. így is kemény volt. Gondold el, innen becsapódni egy mázsával. Isszuk a kávét és visszalapozunk a korábbi évekre. Zsiák István minden eddigi baját az ivás okozta. Vagy tíz évvel ezelőtt verekedésbe keveredett, ezért büntetve is volt. Túl van a negyedik elvonón. Az eredmény mindig ugyanaz. — Jön egy haver, meghív, megisszuk, visszafizetem ... Ez ellen nem tudok tenni. El kéne innen mennem, túl sokan ismernek. — István jó ember, ha nem iszik — veszi át a szót a felesége. — Volt olyan, hogy fél évig megállta. Jól elvan a gyerekekkel, eljátszik velük, barkácsolnak .. . Nem tudom, hogy lehet ilyen szélsőséges? S azt sem tudom, hogy meddig bírom még? A harmadikos Zolika beszalad, megmutatja az apjával közösen barkácsolt vitorlás tutajokat. — Apu, az iskolában a Pista bácsi azt mondta, te vagy a torony ugró. — Mindenütt így hívnak — bólint a gyerek mosolygós mondatára. Nézem, ahogy hallgatja feleségét, ahogy már-már megunja kellemetlen tulajdonságainak elemezgetését, s ahogy fenyegető szeme elérzékenyül. Van humora is, jól látja, nem áltatja önmagát, mégis képtelen kiútra lelni. Hiába a figyelmeztető szerencse, s nem tartja vissza a három iskolás gyerek. — Harmincéves leszek — mondja —, de mindjárt hozzáteszi: ez azért nálam egy cseppet sem biztos. Az állítással képtelenség volna vitatkozni, hiszen Zsiák István azóta néhányszor újra az erkélytetőröl mászott be a lakásba. — Nem volt kulcsom — zárja le a témát. Tanácstalanul nézem jegyzeteimet, az őserejű, de már egyre lerobbantabb férfit, a kistutajt, a ki tudja mióta vádló tekintetű feleséget, és nem tudom, mit mondjak. — István, bajban vagyok, ennek a történetnek nincs tanulsága. Egyszerűen mozdíthatatlan vagy. Téged még ez a vi- lágcsúcsnyi szerencse sem rázott fel. — Nem világcsúcs — vág közbe. — Olvastam, hogy valahol a tizennegyedikről esett ki egy pofa, de homokbuckára esett, s megúszta. Mosolygok a kitérőn, s próbálok visszakanyarodni. — Szóval semmi más nem jelent számodra célt és megoldást, csak az ital? Valami szakmát ha kitanulnál?... — Asztalos szerettem volna lenni vagy kőműves. De már késő. Mindig segédmunkás voltam, ilyen-olyan helyeken. Nem tudom, mivel üssem el az időt. Kételyeim közt téblábolva, idétlen mosollyal nyújtok neki kezet, s elindulok a nyűtt bútorú lakásból. Ö búcsúzóul újra megkér, az orvosokat ne feledjem. A lift 26 másodperc alatt ért a földszintre. Neki akkor három másodperc sem kellett... Ha így folytatja, hamarosan megint elég lesz röpke három másodperc. Ungar Tamás Ipargazdasági tudományos konferencia az Akadémián (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban a miniszter bejelentette, hogy a kiemelkedő jövedelmezőségű gépipari, vegyipari és köny- nyűipari vállalatok meghatározott feltételek esetén nyereségadó-kedvezményt kapnak. A műszaki fejlesztés meggyorsításához ugyancsak nyereségadó-kedvezményt jelentene a gyorsított amortizáció rendszerének meghatározott körben való bevezetése is. A megtakarítások növelését segítheti majd a kibontakozó kötvénypiac, valamint egyes lakossági betétek kamatainak az emelése, és új betétformák bevezetése. A tanácskozáson Román Zoltán, az MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézetének igazgatója a világ ipari fejlődéséről tartott előadást. Elmondotta, hogy a gazdasági növekedést világszerte a gyors műszaki haladás és a nemzetköziesedés fokozódása jellemzi. Hazánk ipara a világpiacon csak úgy érhet el számottevő eredményeket, ha alkalmazkodik a nemzetközileg uralkodó minőségi és teljesítménynormákhoz. A konferencia ezt követően szekciókban folytatta munkáját. Két munkacsoportban a szerkezetváltás, a termelékenységnövelés, a minőség és a versenyképesség javításának feltételeiről, a harmadikban a gazdaságirányítás kérdéseiről folytattak eszmecserét a szakemberek. Elhangzott: a gazdaságpolitikánk elméleti megalapozását és gazdaságirányításunk fejlesztését szolgáló közgazdaság-tudományi kutatások abból indultak ki, hogy a magyar gazdaság nehéz feltételek között lépett a hetedik ötéves terv időszakába. Az 1990-ig szóló és a hosszú távú tervek még jelentős erőfeszítés esetén is csak viszonylag lassú javulással számolnak, s ehhez a szakemberek elsősorban az ipartól várnak nagyobb teljesítményt. Autóvillamossági méröpadok exportra Szovjet, lengyel, román és hazai autószerelő-műhelyek használják majd azokat a gépjármű-villamossági mérőpadokat, amelyek szereléséhez az idén kezdtek hozzá a Híradástechnikai Gépgyár mohácsi üzemében. Korábban csak a berendezés váz- szerkezetét készítették itt, s a tavalyi sikeres kísérleti gyártást követően álltak rá a részegységek beszerelésére. Az Elkon—U—400 típusjelű autóvillamossági próbapadokból a vállalatnál eddig készített mennyiség kétszeresét, összesen félezret szerelnek össze az idén Mohácson, s ebből négyszáz jut a szocialista országok szerelő-, javítóműhelyeibe. Az univerzális műszer minden benzin- vagy dízel- motoros gépjármű villamos egységének bemérésére, vizsgálatára alkalmas, ellenőrizni lehet vele az önindítók működését, a gyújtáselosztókat, generátorokat, s használható az akkumulátorok, gyújtótranszformátorok, kondenzátorok hibáinak kiszűrésére is. A mérőpadhoz a villamos berendezések diagnosztikai adatait diagramokkal kirajzoló szerkezetet is csatlakoztatni lehet.
