Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-11 / 59. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁRCIUS 11., SZERDA Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 59. SZÁM KISZ—Teszöv Együttműködési megállapodás Eredményesen dolgozott tavaly a Medosz mb A Békéscsabai Állami Gazdaságban kihelyezett, ki­bővített megyebizottsági ülést tartott tegnap, kedden a Medosz mb Plavecz János elnök vezetésével. Elsőként Gácsi Péter, az mb titkára számolt be az 1986. évi szak- szervezeti munkáról. Hang­súlyozta, hogy megyénkben 70 alapszervezetben 21 és fél ezren dolgoztak tavaly a megnövekedett mozgalmi fel­adatok végrehajtásán. A me­gyei bizottságnak jó a kap­csolata a különböző politikai és társadalmi szervezetekkel. A továbbiakban a gazda­sági építőmunka eredmé­nyeiről számolt be. Tavaly a megye hat állami gazdasága és egy mezőgazdasági kom­binátja 435 millió forint nyereséget ért el. A szocia­lista brigádok jól segítették a gazdasági feladatok telje­sítését. Misutka Petemé, a Me­dosz KV titkársági felelőse jóra értékelte a megyei bi­zottság elmúlt évi munká­ját. A megújult vezetés ered­ményesen dolgozott a célki­tűzések megvalósításán. A beszámolót követő élénk vi­tában kilencen mondták el véleményüket. Fodorné Birgés Katalin, az Kedden a MÉM-ben Van.- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kereskedelmi bankok veze­tőivel folytatott megbeszé­lést. A találkozón megálla­pították, hogy mivel a bank- rendszer korszerűsítése kö­vetkeztében megváltoztak a gazdálkodók, így a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és er­dőgazdasági vállalatok hite­lezési körülményei, ezért megújításra szorul a minisz­térium és a bankok kapcso­latrendszere is. Megvitatták az ágazati fejlesztési célok megvalósítását segítő pénzin­tézeti üzletpolitika elveit és gyakorlatát Áttekintették az SZMT vezető titkára kiemel­te, hogy a megye szakszer­vezeti mozgalmában jelentős a Medosz szerepe. Erősödött a szakszervezet gazdasági építőmunkát segítő tevé­kenysége. Előreléptek a ká­derek képzésében és tovább­képzésében, nőtt a szakszer­vezet önállósága. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára elisme­réssel szólt a megyei bizott­ság tevékenységéről. A ha­tékonyság fokozása, a minő­ségi követelmények teljesíté­se a jövőben még nagyobb erőkifejtést igényel a szak- szervezeti tagoktól. Az elkö­vetkező időben feladataikat az MSZMP KB 1986. novem­ber 19—20-i határozatának szellemében teljesítsék. Dr. Bereczki András, a Medosz KV titkára hangsú­lyozta: a megye alapszerve­zeteinek munkáját jól segí­tette 1986-ban a megyei bi­zottság. Sokat tettek az ifjú­sági tagozatok szervezésében, nagy gondot fordítottak az idős korú szakszervezeti ta­gok szociális helyzetének ja­vítására. Az oktatásban, a szakszervezeti felelősök to­vábbképzésében új módsze­rek bevezetésével szép sike­reket értek el. y, j. agrárpolitika időszerű kérdé­seit, és a mezőgazdaság vi­lágbanki programjainak fi­nanszírozási feltételeit. Ele­mezték a kereskedelmi ban­kok szerepét a súlyosan el­adósodott mezőgazdasági nagyüzemek hitelterheinek mérséklésében. Tárgyaltak arról, hogy a hitelezési gyakorlatban mi­ként lehetne megkülönbözte­tett figyelmet fordítani a tár­ca kiemelt programjaira, így az állattelepek rekonstruk­ciójára, a melioráció- és ön­tözésfejlesztésre, az ültet­vénytelepítésre, az élelmi­szer-feldolgozó kapacitás bő­vítésére stb. Tegnap a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Szövetsége és a KISZ Békés Megyei Bizottsága ve­zetői Békéscsabán, a Teszöv székházában találkoztak, s áttekintették a két szervezet együttműködését, az ered­ményeket és a továbblépés lehetőségeit, s meghatározták a további feladatokat. A megállapodás a TOT V. kongresszusa ifjúságot érintő határozatainak, a Teszöv 1985. évi októberi közgyűlé­se és a KISZ XI. kongresz­Kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémián meg­kezdte munkáját az ipari vállalatok helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről ren­dezett konferencia. A két­napos tanácskozást az MTA Ipargazdasági Bizottsága, valamint Ipar- és Vállalat- gazdaság-kutató Intézete ren­dezte. Az eszmecserén több mint 400 tudományos kutató és gyakorlati szakember vi­tatja meg, hogy az ipar mi­ként alkalmazkodhat jobban a szerkezetváltás, a minő­ség- és termelékenységjaví­tás követelményeihez. A konferenciát Láng Ist­ván, az MTA főtitkára nyi­totta meg, majd Medgyessy Péter pénzügyminiszter tar­tott előadást a pénzügyi rendszer fejlesztéséről. Ele­mezte a gazdaságpolitika, az irányítás és a pénzügyi sza­bályozás elmúlt időszakban szerzett tapasztalatait, ismer­tette az adóreformtól várt hatásokat, valamint szólt né­hány olyan intézkedésről, amelynek 1987. évi bevezeté­se a kormányzat napirendjén szerepel. Az 1979 óta eltelt idősza­kot értékelve a miniszter ki­emelte: a népgazdaságot olyan tartós szerkezeti fe­szültségek jellemezték, ame­lyeknek megváltoztatása je­lenleg is gazdaságpolitikánk szusa határozatainak, vala­mint a KISZ KB „Jövőnk a tét” című akciójának szelle­mében fogalmazódott meg. Ennek értelmében kiemelten kezeli mindkét szervezet a „Békés megye fejlődéséért” című pályázatot, a középká­derek pályakezdését, a szö­vetkezetpolitikai ismeretek széles körű propagálását. Az öt évre szóló együtt­működési megállapodást Sza­bó Béla, a KISZ megyei bi­zottsága első titkára és Györ­ki Károly, a Teszöv titkára írta alá. kulcskérdése. Ez azonban rö­vid távon jelentős áldozato­kat igényel a vállalatoktól és a lakosságtól egyaránt. Hangsúlyozta, hogy a be­vezetendő adóreform célja az érdekeltségi viszonyok erősí­tése, az igazságosabb teher­vállalás megteremtése, vala­mint az adórendszer egysze­rűsítése. A kormányzat arra törekszik, hogy a pénzügyi rendszer teremtsen jobb köz- gazdasági feltételeket a gaz­dálkodás hatékonyságának, versenyképességének javulá­sához. Számolni kell azzal is, hogy a jövőben nyíltabban kiütközik az ellentét a jól és a rosszul dolgozó vállalatok között. Az idei folyamatokat vizs­gálva a pénzügyminiszter ki­emelte, hogy a fizetési mér­leg hiányának csökkentése érdekében egyaránt alkal­mazni kell a szigorú szabá­lyozást, az ösztönzést. Olyan intézkedéseket is hozni kell, amelyek a megtakarítások fokozásához vezetnek. Ennek érdekében a bankok rövid lejáratú hitelkihelyezését szűkíteni kell, következetesen alkalmazni szükséges a fi­zetésképtelen vállalatokkal szemben a felszámolási ren­deletet, s csökkenteni kell az állami támogatásokat. (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozás a bankrendszer és az élelmiszer-gazdaság kapcsolatáról Ipargazdasági tudományos konferencia az Akadémián Emléklapot kaptak a hadkötelezettség felső határát elért „obsitosok”, közöttük Botyánszki János honvéd is Fotó; Kovács Erzsébet „Obsitosokat” búcsúztattak Békéscsabán A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban tegnap ünne­pélyesen vettek búcsút azok­tól a tartalékos tisztektől, tiszthelyettesektől, tisztesek­től, illetve sorállományúak- tól, akik elérték a hadköte­lezettség felső határát. A hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokság által szervezett rendezvényen részt vettek a megyei és a városi pártbizottságok, valamint a tanács képviselői is. A Himnusz elhangzása után Paluska Pál alezredes köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Lászióné, a Ha­zafias Népfront városi tit­kára szólt a néphadsereg ál­lományából kivált „obsito- sok”-hoz, akik — mint mon­dotta — megfelelő helytál­lással tettek eleget a katonai esküben megfogalmazott kö­telezettségeknek. Ez a kor­osztály részese volt a ma­gyar történelem sötét kor­szakának, vagyis annak a háborús időszaknak, amely egyben nagy megpróbálta­tást jelentett hazánk lakos­ságának. Ugyanakkor ez a generáció szinte erőn felül vette ki részét az ország új­jáépítésével, az ipari és me­zőgazdasági termelés fellen­dítésével, a közigazgatás megszervezésével, stb., ne­vezetesen az élet megindítá­sával kapcsolatos feladatok­ból, s eközben számos hasz­nos tapasztalatra, tudásra tett szert. Mindezen teendők ellátása mellett sokan ön­ként jelentkeztek az új, de­mokratikus néphadseregbe, hogy fegyverrel a kézben vé­delmezzék az államhatáro­kat, az ország belső rendjét és az elért szocialista vív­mányokat. .. A tényleges sorkatonai szolgálat letöltése után a legtöbben tartalékállomány­ba kerültek, ami számukra azt jelentette, hogy eseten­ként váratlanul kellett meg­válni a családtól és a mun­kahelytől egy bizonyos idő­re. Az új szakmai és gyakor­lati ismeretek elsajátítása mellett a tartalékos állo­mány szintén helytállt a természeti csapások elhárí­tásában, illetve a -keletkezett károk helyreállításában. Az ünnepi beszéd végén a szónok jókívánságait fejezte ki a résztvevőknek. Ezután a honvédelmi miniszter pa­rancsát Lanka Márton szá­zados ismertette. Az ered­ményes honvédelmi nevelő­munka és a több évtizedes helytállás elismeréséül a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát Podina Péter (lapunk olvasószer­kesztője) kapta, Drusza Jó­zsef pedig az ezüst fokozatot vehette át. Mindkét kitünte­tést Paluska Pál alezredes nyújtotta át az ünnepségen, amely az Internacionálé hangjaival ért véget. Ezt kö­vetően a Megyei Művelődési Központ „Rábai Miklós” táncegyüttese adott műsort a közönségnek, majd a katonai nyilvántartásból törölt sze­mélyek átvették az emlékla­pokat. —y—n— Békés az ország legjobb cukortermö tája Cukorrépa-termesztők Sarkadon Az Iveco igazgatósága és a Körös Volán Vállalat kö­zös szervezésében a hazai nagy fuvarozók, külkereske­delmi szakemberek részére tegnap Békéscsabán járműis­mertetőt és -bemutatót ren­dezett. A Körös Hotelben megtartott eseményen Ván­dor Pál, a Körös Volán igaz­gatója köszöntötte a megje­lenteket, többek között dr. Alfredo Amellonét, a Fiat Művek nemzetközi igazgató­ját és Cezaro Sandrettót, az Iveco-egyesülés „ kereske­delmi vezérigazgató-helyette­sét. A két olasz szakember átfogó képet adott a Fiat és az Iveco széles körű tevé­kenységéről, üzletpolitikájá­ról. Mint mondották: Ma­gyarországon a Körös Volán volt az a cég, amelyik első­ként szavazott bizalmat az általuk gyártott és forgal­mazott kamionoknak, s vá­sárolt belőlük. (Hogyan is dolgozik, s mi­vel foglalkozik az Itfeco? Erről szól interjúnk lapunk 3. oldalán.) Fotó: Kovács Erzsébet A közelmúlt napokban is­mertté váltak az ország cu­kortermeléséről készült ada­tok: ilyen tekintetben Békés megye helyét, szerepét 1986-ban megerősítették. Üjabban nemcsak búzából, kukoricából, sertéshúsból iratkozott Békés a legjobbak közé, hanem cukorból is. De ebből a cikkből nem a leg­jobbak között találjuk sző­kébb pátriánkat, hanem az első, vagyis a legjobbnak ki­járó helyen. Kára Kornél, a Sarkadi Cukorgyár igazgató­ja a gyárban megtartott cu­korrépa-termesztők tegnapi, március 10-i értekezletén meleg szavakkal emlékezett meg arról az erőfeszítésről, mellyel a megyék közötti rangsorban Békés elhódította a legjobbnak kijáró címet. De nemcsak erről volt szó. A sarkadi gyár köré tömö­rült termelők a sarkadi üzem cukortermelési adataival is megismerkedhettek. A hek­táronkénti 40,4 tonna répa­termésből átlagosan 6,8 ton­na cukrot készítettek. A gyá­rat 40 700 tonna cukor hagy­ta el. Ebben az évben 9000 hek­tár répatermő területre szá­mítanak. Első év, hogy a ter­melők az általuk legjobbnak tartott répafajtákat vethetik. A gyár répagazdálkodási osz­tálya NSZK, holland, dán és magyar nemesítésű vetőma­got szerzett be, kínál ter­mesztésre. A vetésre javasolt fajták között találjuk a magyar Mo- nopoli—N—1-est, melyet Sopronhorpácson nemesítet­tek. Örökletesen egymagvú, cukortartalma vetekszik a legjobb külföldiekével. Dr. Ruzsányi László egye­temi tanár Az agrotechnika néhány elemének hatása a cukortermelésre címmel tar­tott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást, dr. Hangyái Károly főigazgató pedig az új cukorrépaszabvónnyal ösz- szefüggésben fejtette ki vé­leményét a mezőgazdasági üzemek és az ipar érdekeit figyelembe véve. Kedves színfoltja volt a tanácskozásnak az 1986. évi legnagyobb cukorhozamot el­ért Gyulai Köröstáj Tsz ered­ményének kihirdetése. Ez a gazdaság 263 hektáron ter­mesztett cukorrépát, s hektá­ronként 8,54 tonna bruttó­cukorhozammal. A gyár ezt a teljesítményt vándorser­leggel ismerte el. D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom