Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-10 / 58. szám

NÉPÚJSÁG 1987. március 10.. k“dd (Szét-) menni vagy (együtt) maradni... Egy falugyűlés jegyzőkönyvéből „Bátyám, endrődi akar maradni, vagy inkább lenne gyomai? — kérdezte tőlem múltkorában a kocsmában valaki. Hát, én már 80 éve itt élek, persze, hogy endrődi akarok lenni! — Na, akkor itt írja alá! — mondta nekem az aláírást gyűjtő ember.” Gyoma és Endrőd 1982- ben egyesült. A lakosság ak­koriban szavazással döntött a két nagyközség jövőjéről, majd az Elnöki Tanács ki­mondta a két település egye­sülését. Az azóta eltelt öt esztendő nem volt mentes a gondoktól. Az akkoriban be­ígért várossá fejlesztés üte­me lelassult, s bár immáron egy településről van szó, a volt Endrőd és Gyoma lakói közti értelmetlen torzsalko­dás nem szűnik. Különösen az 1985. évi tanácsválasztá­sok idején erősödött fel a „Gyoma-ellenes” hangulat, amikor is az endrődiek leg­nagyobb örömére endrődi országgyűlési képviselője lett Gyomaendrődnek. Felfokozott várakozás előz­te meg az elmúlt hét elején lezajlott — hétfőn este 6 órakor az Énei nagytermé­ben kezdődő — falugyűlést, melyen mintegy 1300 gyo- maendrődi hallgatta meg a városi jogú nagyközség ve­zetőinek értékelését az eltelt öt esztendő munkájáról. Először dr. Iványi Lajos, országgyűlési képviselő szá­molt be a megválasztása óta végzett parlamenti munká­járól. Elmondta, hogy mint képviselőnek a legtöbb gon­dot a gyomaendrődi terület jelentette. A fejlődés lelas­sult, ami összefügg a nehe­zebbé vált gazdasági hely­zettel is, ennek ellenére az egyetlen lehetséges út Gyo- maendrőd továbbfejleszté­se. .. Az összefogás ereje Ezután Jenei Bálint ta­nácselnök beszélt az egyesü­lés óta végbement fejlődés­ről, az időközben felmerült gondokról, problémákról. Hangsúlyozta többek között, hogy „az egyesüléskor is tudtuk, hogy göröngyös lesz az út, mert a települések — különösen Endrőd — nem sok felsőbb segítséget kaptak a megelőző évtizedekben. Ezért sok lemaradást kellett pótolni egy olyan időszak­ban, amikor az ország gaz­dasági helyzete folyamato­sabban nehezebbé vált, így a megyék anyagi lehetőségei is romlottak... Az egyesülés a VI. ötéves terv első éve után jött létre, mely azt is jelentette, hogy mindkét település magával hozta az eredetileg elfoga­dott fejlesztési programját. Az alakuló tanácsülés akko­riban állást is foglalt ezek tiszteletben tartása mellett. Emlékeztetőül el kell mon­danom, hogy a gyomai terv 68,7 millió forintot, az end­rődi 5,8 millió forintot tar­talmazott, mely együtt je­lentette a nem egészen 75 millió forintos fejlesztési tervet. Az endrődi tervet 4 millió forint fedezetlen hi­teltartozás terhelte, ami tu­lajdonképpen csökkentette a fejlesztésre fordítható for­rást. Az összefogás erejét és cá­folhatatlan előnyét bizonyít­ják az elért eredmények: a tervezett fejlesztést 162 szá­zalékra, 120 millió forintra teljesítettük, és emellett megőriztük azt az 5 millió forintot, melyet a lakosság gyűjtött össze a most épülő tornateremre. Csak megjegy­zem, hogy emellett az álta­lunk ki nem mutatott, de a telenülésfejlesztést szolgáló idegen forrás több mint 70 millió forintot tesz ki, me­lyet a telefonrendszer kor­szerűsítéséhez, a vízmű be­ruházásához és a gázprog­ramhoz használtunk fel. Így a valós fejlesztés több mint 190 millió forint értékű, s ez szintén bizonyítja a két köz­ség összefogásának erejét és a helyes fejlesztési politikát.' A VI. ötéves terv idősza­kában eddigi eredményeink alapján Gyomaendrőd városi jogú közigazgatási szerepet és körzetközponti feladatot kapott. Ennek pozitív hatá­sai közül két fontos terüle­tet emelnék ki. Az egyik: az intézményhálózatot fokozato­san középszintre emelhetjük. A másik: a fejlesztési lehe­tőségeinket városi szinten szabályozhatjuk. Ez öt év alatt 41 millió forint több­letet jelent, melyhez mint­egy 30-40 millió forint cél- támogatás járul. Természetesnek tartom, hogy a településfejlesztés vi­tájában mindig vannak el­lenvélemények, mert az ér­dekek, az igények és a le­hetőségek ellentmondása mindig jelen van. Elfogad­hatatlannak kell viszont tar­tanunk a semmivel egyet nem értők ellenségeskedést szító tevékenységét, mely veszélybe sodorhatja jövőn­ket, visszavetheti a fejlő­dést. ..” „Boldogtalan házasság” Jenei Bálint beszámolója után a lakosság hozzászólá­sai, kérdései, a vita követ­kezett, s ekkor kissé felfor­rósodott a hangulat. Püski Sándor kérdéseire előbb a tanácselnök válaszolt, majd Babos József nyugdíjas kért szót. Idézet a beszédéből: „öt év telt el, hogy Endrő- döt Gyoméhoz kényszerítet­ték. Állítom, hogy az endrő­diek 60 százaléka nem értett egyet az egyesüléssel, bár arra szavazott, mert a ter­vek olyan szépek és reálisak voltak, hogy bíztunk abban, hogy életünk szebb és sike­resebb lesz... Ez a történel­mi múltú község — Endrőd — annyit szenvedett a múlt­ban. Nem akarok nacionalis­ta érzelmeket kavarni, de a történelem az tény... Az egyesülésig éltünk, ahogy él­tünk. De ha felmentünk a tanácsházára, akkor ott em­berül fogadtak. Most Dél- Afrikában jobb a négerek sorsa, mint itt nekünk. Hogy az eddig elmondottakat alá­támasszam, Fekécs Józsefné Polányi úti lakos a múlt év­ben elment a tanácshoz, hogy két hét múlva tudja csak az adóját fizetni, mert akkor adja le a hízókat. Arogánsan és szemtelenül beszéltek vele, és azt mond­ták: van magának nyugdíja, fizesse abból... Boldogtalan házasságunk kezdetekor jegyzőkönyv készült arról, hogy a két község között építik fel a leendő városköz­pontot. Eltelt öt év, ez­alatt semmi sem épült ott, de Gyomán igen... Nyáron este 10 óráig is kell várni, hogy folyjon víz a csapból, hogy mosdani le­hessen. .. A boltokat meg­szüntetik és átrakják azokat Gyomára! Azt mondják, ez a szakosítás. A lakosság elé­gedetlensége akkora, hogy aláírást gyűjtöttünk, hogy elégedetlenségünket igazol­juk. Több mint 3 ezren írták alá a következő, fejléccel el­látott papírt: „Alulírottak kérjük a tisztelt Elnöki Ta­nácsot, hogy Gyoma-Endröd egyesítését kimondó határo­zatát érvénytelenítse. Az egyesítéstől számított időszak eseményei bizonyítják az Endrőd elsorvasztására irá­nyuló szándékot, a lakosság intézményes félrevezetését. Kérjük Endrőd eredeti jog­állású, nagyközségi szintű visszaállítását.” Babos József hozzászólá­sában az idézettek mellett dühödt hangú, személyeske­dő, súlyos vádakkal illette a tanácsi vezetőket. Kétes ha­tású beszédét a hátsó sorok­ból szórványos taps kísérte. „Együtt kell maradói!” Horváth Mihály, a követ­kező hozzászóló megpróbálta visszabillenteni rendes ke­rékvágásba a falugyűlés né­mileg kizökkent hangulatát: — Lehet törekedni olcsó népszerűségre, olcsó fricská­kat, vádakat dörgölni a ve­zetők orra alá. Ám a mikro­fon még nem jogosít fel sen­kit arra, hogy szavait ne válogassa meg! öt évvel ez­előtt szavaznunk kellett az egyesülésről. Engem nem kényszerített senki arra, hogy igennel szavazzak, de én csak így láttam biztosí­tottnak a két település gyor­sabb fejlődését. Természete­sen követtünk el hibákat, én is mint tanácstag, de ne­künk együtt kell előrelép­nünk. Gondolom, önök kö­zül sem akarja senki, hogy az esetleges szétválás után egy egész ország rajtunk nevessen... Bacsó Zoltán szerint a két falu egyesülését visszafordí­tani, a fejlődést megállítani negatív érzelmek alapján nem szabad. Kérte a taná­csot, hogy próbáljon agilis, fiatal szakembereket szerez­ni, megnyerni a fejlődés felgyorsításához, Gyoma­endrőd előrelépéséhez. Pintér László, a gyoma­endrődi városi jogú nagy­községi KISZ-bizottság tit­kára is az együtt maradás mellett emelt szót: — Jö­vőnk a tét! Itt, Gyomaend- rődön is. Míg mi itt egy­mással viaskodunk, addig a környező települések gyors fejlődésének lehetünk tanúi. A következő hozzászóló, Bar- tos Margit nem fogadta el a , tanács ’87-es költségvetési tervét, mondván, mert az mindent Gyoma javára ír... A lakosság észrevételei után Jenei Bálint válaszolt az őt ért vádakra és a kér­désekre. — Babos Józsefnek a kul­turált társadalmi érintkezés szabályait kevéssé tisztelő hozzászólására válaszolva el­mondhatom, hogy a tanács alkalmanként névre szóló adófizetési kedvezményeket nyújt a kis keresetű nyugdí­jasoknak. Vannak, akiknek 4-5 év alatt kell befizetniük a közműfejlesztési adót, s van­nak, akiknek fel is függeszt­jük a befizetést. Emellett megjegyzem, hogy egyáltalán nem tartom jellemzőnek, sőt, valószínűnek, a tanácsi dol­gozók ön által említett mo­dorát. A Babos elvtárs által bol­dogtalannak tartott házas­ságunkkor — állításával el­lentétben — nem készült jegyzőkönyv a két község között felépítendő városköz­pontról. Készült viszont egy általános rendezési terv, melyet a két község tanácsa egy együttes ülésen még az egyesülés előtt megvitatott és elfogadott. Annak idején úgy gondoltuk, hogy ötéven­ként 200 lakást építünk itt fel. Ám azóta az igények csökkentek, a lakásárak emelkedtek, s ma már ott tartunk, hogy száz lakásépí­tésébe sem merünk bele­fogni. Ily módon ennek a te­rületnek a beépítési esélyei is csökkennek ... A fejlődés ütemét többen lassúnak találták, talán iga­zuk van, de a mi feladatunk most az, hogy megalapoz­zuk a település jövőjét. Millió forintokat kell most a „földbe tennünk”. Szenny­vízvezetéket, vízvezetéket, gázvezetéket kell lefektet­nünk. Persze, mi is szeret­nénk látványos építkezése­ket. Ám ez csak a következő ötéves tervek feladata le­het ... Jenei Bálint válaszai után Kőris György, a városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára emelte fel szavát az értelmetlen háborúsdi ellen: — Ha a két falu szétválik — mondta —, akkor is Gyoma lesz a térség vonzásközpont­ja, mely az évtized végére várhatóan így is város lesz. Endrőd pedig — hiába ér ösz- sze a két település —, ma­rad továbbra is nagyközség. Együtt kell tehát maradni, s az életkörülményeinket to­vább javítva kell fejlődni, nem pedig értelmetlen viták­ba bocsátkozni... A tanulság A válaszok után Szabó Fe­renc nyugdíjas mondta el tapasztalatait az aláírásgyűj­téssel kapcsolatban: — End- rődön rémhíreket terjesztet­tek. hogy elviszik a postát, a gyógyszertárat, a vas boltot. Hogy ezt megakadályozzuk, egyesek elkezdtek aláíráso­kat gyűjteni. Szó sem volt itt szétválásról... Tímár Mátyás nyugdíjas el­ítélte Babos József hozzá­szólását, hatásvadász csasz- tuskának minősítve mon­dandóját. — A lehetőségein­ket kell látni — mondta —, nem pedig a Babos-féle em­bereknek tapsolni... Az utolsó hozzászóló. Deák Sándor annak idején ugyan nem értett egyet az egyesü­léssel. de ha már így van, akkor maradjon így, és ne vitatkozzunk ezen ... A falugyűlés este fél 10- kor ért véget, s még azon melegében nyilatkozatot kér­tünk Hunya Elektől, a Haza­fias Népfront elnökétől, és Jenei Bálinttól, a tanács el­nökétől. — Mi a véleménye a falu­gyűlésen elhangzottakról? — kérdeztük Hunya Eleket. — Az endrődiek elégedet­lenségének több oka van. Az egyik, hogy az egyesüléskor meghirdetett közös progra­mok — az ismert pénzhiány miatt — nem haladnak olyan ütemesen. A másik, az áfész — talán — helytelen üzlet- politikája. Ez utóbbi irritál­ja leginkább az endrődieket. Sok üzlet megszűnt, vagy a szakosítás folytán Gyomára került. A harmadik, hogy a mostani falugyűlésen hang­zott el először program a szennyvíz elhelyezésére, be­kötésére a fővezetékbe. Eze­ket a gondokat használta fel néhány ember a jelenlegi ve­zetés ellen. Van ezekben a panaszokban persze, némi jogos igény is, melyek fel­vetését azonban nem lehet ilyen durván, és egyesek be­csületébe gázolva megtenni. Változtatni kell annyiban, hogy ez a falurész is érezze megnyugtató, kézzelfogható módon az egyesülésből adódó előnyöket... A falugyűlés tanulságairól kérdeztük a tanácselnököt. — Fontos jellemzője en­nek a falugyűlésnek, hogy a hozzászólók, kivétel nél­kül, mind endrődi lakosok voltak, s egyikőjük kivételé­vel mindannyian az együtt maradás mellett szavaztak — mondta Jenei Bálint. Majd ígv folytatta: — Ebből úgy látom, hogy kialakult a reá­lis szemléletű emberekből egy olyan józan gondolko­dású tömeg, amely szembe­helyezkedik a Babos-féle „ellenzékkel”. Nehezen tu­dok találni olyan alapvető hibát a tanácsi, testületi munkában, amin változtatni kellene. Testületi üléseink demokratizmusát a megyei értékelés a megyei átlagnál jobbnak minősítette. Ügy ér­zem, a tájékoztatásban sem volt hjba, kiadváriyaink és a gyűlések alapján mindenki pontosan tudta, mikor, mire költjük a pénzt. Talán, job­ban meg kellene értetni a tervezés realitását, szükség- szerűségét az endrődi embe­rekkel is. S ehhez a párt- szervezetek, és a társadalmi szervezetek is több segítsé­get kell hogy adjanak. A falugyűlésen elmondot­takon kívül egyelőre nem tudok többet ígérni az end­rődi népnek. Most átsorolni a feladatokat értelmetlennek és lehetetlennek tartom. Remélem, hogy a helyte­lenül gondolkodókat meg tudjuk majd győzni, s akkor minden erőnkkel Gyomaend­rőd további fejlesztésén munkálkodhatunk — mondta végül a tanácselnök. Hornok Ernő Új szakkönyv Dr. Sass Pál: Gyümölcstárolás Az idei mezőgazdasági könyvhónap alkalmából je­lent meg ez a régi hiányt pótló kiadvány. Móricz Zsigmond hatvan évvel ez­előtt, 1927-ben írta: „Az al­mánk, a körténk, az olyan ízes, remek, amilyen sehol a világon nincs. A magyar földnek olyan csudálatos hatása van, hogy ezek a gyümölcsök ízesebbek, mint a világ bármelyik táján. S olyan élhetetlenek vagyunk, hogy itt pusztul el a fa alatt...” Sajnálatos, hogy hat év­tizeddel a nagy író állítása után néha napjainkban is időszerű ez a megállapítás. A szakszerűtlen tárolás mi­att többféle veszteség érhe­ti a gyümölcsöket, elsősor­ban a téli almát. Apadási veszteség, a különböző gom­bás betegségek és élettani betegségek következtében a tárolás alatt jelentős vesz­teségek keletkezhetnek. Dr. Sass Pál csaknem ötszáz oldalas könyve részletesen ismerteti a gyümölcstárolás élettani alapjait, a gyümöl­csök béltartalmát, légzését és érését. Bemutatja, hogy mekko­ra a szerepe a környezet­nek, a termőhelynek, a gyü­mölcsfajnak, illetve fajtá­nak, valamint a termesztési technológia egyes elemeinek a tárolásban. Megismerked­hetünk a különböző tárolá­si módokkal, eljárásokkal. A szerző részletesebben le­írja könyvében a szabályo­zott légterű tárolásról a leg­fontosabb tudnivalókat. A kötetben olvashatunk a tárolási körülményekről: a hőmérsékletről, a relatív páratartalomról és a levegő öszetételéről. Befejezésül megismerkedhetünk legfon­tosabb gyümölcseink táro­lástechnológiájával. Napja­inkban, amikor az egészsé­ges táplálkozás megkívánja a gyümölcsfogyasztást az év minden szakában, nagy fon­tossága van a szakszerű gyümölcstárolásnak. Ebből a kiadványból a kiskerttulaj­donosok és a nagyüzemek szakemberei is megismer­hetik a tárolás legfontosabb tudnivalóit. V. L. DÉL-AFRIKAI ADÓSSÁ­GOK. Puhatolózó tárgyalá­sokat folytatott több nyuga­ti államban országa adós­sággondjainak rendezéséről a dél-afrikai kormányzat il­letékese. Mint a tárgyalások befejeztével közölte, Preto­ria igen jó esélyt lát arra, hogy a nemzetközi nagy­bankok belemennek egy újabb adósságmegállapodás­ba. A tavalyi megállapodás lehetővé tette, hogy Dél-Af- rika rövid lejáratú tartozá­saiból egy viszonylag kis részt, 2,4 milliárd dollárt fi­zessen vissza. Az ország tel­jes adóssága 21 milliárd dollárra rúg. VÍZMELEGÍTŐ. A cseh­szlovák Himalája-expedíció próbálja majd ki a Cseh­szlovákiában nemrég kifej­lesztett új napelemes vízme­legítőt. A berendezés két- három óra alatt 28 liter fo­lyadékot képes 30-40 Celsi- us-fokra felmelegíteni. A termék — amelynek részét képezi egy hófelolvasztó fó­lia is — kedvezőbb időben naponta akár tíz-tizenöt órán át is működtethető. Az expedíció a melegítőt a tervek szerint az ötezer mé­ter magasan megépülő bá­zison fogja majd használni. FEBRUÁRBAN 7,2 SZÁ­ZALÉKOS DRÁGULÁS. Ju­goszláviában a múlt hónap­ban átlag 7,2 százalékkal emelkedtek a kiskereskedel­mi árak és 7,3 százalékkal a megélhetési költségek — kö­zölte a szövetségi statiszti­kai intézet. Februárban a kiskereskedelmi árak átlag 91,6 százalékkal voltak ma­gasabbak, mint egy évvel azelőtt. GATT — CHIPVITA. Az Általános Vámtarifa- és Ke­reskedelmi Egyezmény (GATT) aláíró országainak tanácsa egyelőre nem tudott döntést hozni az amerikai— japán chipmegállapodássai kapcsolatban, folytatja az egyeztető tárgyalásokat. A GATT fórumához a Közös Piac fordult azzal a panasz- szal, hogy a megállapodás egyrészt közvetve a parányi félvezetők, a chipek piaci árainak egyfajta mestersé­ges rögzítését teszi lehető­vé, másrészt kedvezőbb be­jutást biztosit az amerikai chipgyártók termékeinek a japán piacra. Hz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres: — számlaellenőr — adminisztrátor — férfi anyagraktár-vezető munkavállalókat, középiskolai végzettséggel. Bérezés: a vonatkozó jogszabályok és a kollektív szerződés szerint. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat személyzeti és oktatási csoportjánál. Orosháza, Október 6. u. 8. Telefon: 46/108-as mellék. Orosháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom