Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-10 / 58. szám
NÉPÚJSÁG 1987. március 10.. k“dd (Szét-) menni vagy (együtt) maradni... Egy falugyűlés jegyzőkönyvéből „Bátyám, endrődi akar maradni, vagy inkább lenne gyomai? — kérdezte tőlem múltkorában a kocsmában valaki. Hát, én már 80 éve itt élek, persze, hogy endrődi akarok lenni! — Na, akkor itt írja alá! — mondta nekem az aláírást gyűjtő ember.” Gyoma és Endrőd 1982- ben egyesült. A lakosság akkoriban szavazással döntött a két nagyközség jövőjéről, majd az Elnöki Tanács kimondta a két település egyesülését. Az azóta eltelt öt esztendő nem volt mentes a gondoktól. Az akkoriban beígért várossá fejlesztés üteme lelassult, s bár immáron egy településről van szó, a volt Endrőd és Gyoma lakói közti értelmetlen torzsalkodás nem szűnik. Különösen az 1985. évi tanácsválasztások idején erősödött fel a „Gyoma-ellenes” hangulat, amikor is az endrődiek legnagyobb örömére endrődi országgyűlési képviselője lett Gyomaendrődnek. Felfokozott várakozás előzte meg az elmúlt hét elején lezajlott — hétfőn este 6 órakor az Énei nagytermében kezdődő — falugyűlést, melyen mintegy 1300 gyo- maendrődi hallgatta meg a városi jogú nagyközség vezetőinek értékelését az eltelt öt esztendő munkájáról. Először dr. Iványi Lajos, országgyűlési képviselő számolt be a megválasztása óta végzett parlamenti munkájáról. Elmondta, hogy mint képviselőnek a legtöbb gondot a gyomaendrődi terület jelentette. A fejlődés lelassult, ami összefügg a nehezebbé vált gazdasági helyzettel is, ennek ellenére az egyetlen lehetséges út Gyo- maendrőd továbbfejlesztése. .. Az összefogás ereje Ezután Jenei Bálint tanácselnök beszélt az egyesülés óta végbement fejlődésről, az időközben felmerült gondokról, problémákról. Hangsúlyozta többek között, hogy „az egyesüléskor is tudtuk, hogy göröngyös lesz az út, mert a települések — különösen Endrőd — nem sok felsőbb segítséget kaptak a megelőző évtizedekben. Ezért sok lemaradást kellett pótolni egy olyan időszakban, amikor az ország gazdasági helyzete folyamatosabban nehezebbé vált, így a megyék anyagi lehetőségei is romlottak... Az egyesülés a VI. ötéves terv első éve után jött létre, mely azt is jelentette, hogy mindkét település magával hozta az eredetileg elfogadott fejlesztési programját. Az alakuló tanácsülés akkoriban állást is foglalt ezek tiszteletben tartása mellett. Emlékeztetőül el kell mondanom, hogy a gyomai terv 68,7 millió forintot, az endrődi 5,8 millió forintot tartalmazott, mely együtt jelentette a nem egészen 75 millió forintos fejlesztési tervet. Az endrődi tervet 4 millió forint fedezetlen hiteltartozás terhelte, ami tulajdonképpen csökkentette a fejlesztésre fordítható forrást. Az összefogás erejét és cáfolhatatlan előnyét bizonyítják az elért eredmények: a tervezett fejlesztést 162 százalékra, 120 millió forintra teljesítettük, és emellett megőriztük azt az 5 millió forintot, melyet a lakosság gyűjtött össze a most épülő tornateremre. Csak megjegyzem, hogy emellett az általunk ki nem mutatott, de a telenülésfejlesztést szolgáló idegen forrás több mint 70 millió forintot tesz ki, melyet a telefonrendszer korszerűsítéséhez, a vízmű beruházásához és a gázprogramhoz használtunk fel. Így a valós fejlesztés több mint 190 millió forint értékű, s ez szintén bizonyítja a két község összefogásának erejét és a helyes fejlesztési politikát.' A VI. ötéves terv időszakában eddigi eredményeink alapján Gyomaendrőd városi jogú közigazgatási szerepet és körzetközponti feladatot kapott. Ennek pozitív hatásai közül két fontos területet emelnék ki. Az egyik: az intézményhálózatot fokozatosan középszintre emelhetjük. A másik: a fejlesztési lehetőségeinket városi szinten szabályozhatjuk. Ez öt év alatt 41 millió forint többletet jelent, melyhez mintegy 30-40 millió forint cél- támogatás járul. Természetesnek tartom, hogy a településfejlesztés vitájában mindig vannak ellenvélemények, mert az érdekek, az igények és a lehetőségek ellentmondása mindig jelen van. Elfogadhatatlannak kell viszont tartanunk a semmivel egyet nem értők ellenségeskedést szító tevékenységét, mely veszélybe sodorhatja jövőnket, visszavetheti a fejlődést. ..” „Boldogtalan házasság” Jenei Bálint beszámolója után a lakosság hozzászólásai, kérdései, a vita következett, s ekkor kissé felforrósodott a hangulat. Püski Sándor kérdéseire előbb a tanácselnök válaszolt, majd Babos József nyugdíjas kért szót. Idézet a beszédéből: „öt év telt el, hogy Endrő- döt Gyoméhoz kényszerítették. Állítom, hogy az endrődiek 60 százaléka nem értett egyet az egyesüléssel, bár arra szavazott, mert a tervek olyan szépek és reálisak voltak, hogy bíztunk abban, hogy életünk szebb és sikeresebb lesz... Ez a történelmi múltú község — Endrőd — annyit szenvedett a múltban. Nem akarok nacionalista érzelmeket kavarni, de a történelem az tény... Az egyesülésig éltünk, ahogy éltünk. De ha felmentünk a tanácsházára, akkor ott emberül fogadtak. Most Dél- Afrikában jobb a négerek sorsa, mint itt nekünk. Hogy az eddig elmondottakat alátámasszam, Fekécs Józsefné Polányi úti lakos a múlt évben elment a tanácshoz, hogy két hét múlva tudja csak az adóját fizetni, mert akkor adja le a hízókat. Arogánsan és szemtelenül beszéltek vele, és azt mondták: van magának nyugdíja, fizesse abból... Boldogtalan házasságunk kezdetekor jegyzőkönyv készült arról, hogy a két község között építik fel a leendő városközpontot. Eltelt öt év, ezalatt semmi sem épült ott, de Gyomán igen... Nyáron este 10 óráig is kell várni, hogy folyjon víz a csapból, hogy mosdani lehessen. .. A boltokat megszüntetik és átrakják azokat Gyomára! Azt mondják, ez a szakosítás. A lakosság elégedetlensége akkora, hogy aláírást gyűjtöttünk, hogy elégedetlenségünket igazoljuk. Több mint 3 ezren írták alá a következő, fejléccel ellátott papírt: „Alulírottak kérjük a tisztelt Elnöki Tanácsot, hogy Gyoma-Endröd egyesítését kimondó határozatát érvénytelenítse. Az egyesítéstől számított időszak eseményei bizonyítják az Endrőd elsorvasztására irányuló szándékot, a lakosság intézményes félrevezetését. Kérjük Endrőd eredeti jogállású, nagyközségi szintű visszaállítását.” Babos József hozzászólásában az idézettek mellett dühödt hangú, személyeskedő, súlyos vádakkal illette a tanácsi vezetőket. Kétes hatású beszédét a hátsó sorokból szórványos taps kísérte. „Együtt kell maradói!” Horváth Mihály, a következő hozzászóló megpróbálta visszabillenteni rendes kerékvágásba a falugyűlés némileg kizökkent hangulatát: — Lehet törekedni olcsó népszerűségre, olcsó fricskákat, vádakat dörgölni a vezetők orra alá. Ám a mikrofon még nem jogosít fel senkit arra, hogy szavait ne válogassa meg! öt évvel ezelőtt szavaznunk kellett az egyesülésről. Engem nem kényszerített senki arra, hogy igennel szavazzak, de én csak így láttam biztosítottnak a két település gyorsabb fejlődését. Természetesen követtünk el hibákat, én is mint tanácstag, de nekünk együtt kell előrelépnünk. Gondolom, önök közül sem akarja senki, hogy az esetleges szétválás után egy egész ország rajtunk nevessen... Bacsó Zoltán szerint a két falu egyesülését visszafordítani, a fejlődést megállítani negatív érzelmek alapján nem szabad. Kérte a tanácsot, hogy próbáljon agilis, fiatal szakembereket szerezni, megnyerni a fejlődés felgyorsításához, Gyomaendrőd előrelépéséhez. Pintér László, a gyomaendrődi városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság titkára is az együtt maradás mellett emelt szót: — Jövőnk a tét! Itt, Gyomaend- rődön is. Míg mi itt egymással viaskodunk, addig a környező települések gyors fejlődésének lehetünk tanúi. A következő hozzászóló, Bar- tos Margit nem fogadta el a , tanács ’87-es költségvetési tervét, mondván, mert az mindent Gyoma javára ír... A lakosság észrevételei után Jenei Bálint válaszolt az őt ért vádakra és a kérdésekre. — Babos Józsefnek a kulturált társadalmi érintkezés szabályait kevéssé tisztelő hozzászólására válaszolva elmondhatom, hogy a tanács alkalmanként névre szóló adófizetési kedvezményeket nyújt a kis keresetű nyugdíjasoknak. Vannak, akiknek 4-5 év alatt kell befizetniük a közműfejlesztési adót, s vannak, akiknek fel is függesztjük a befizetést. Emellett megjegyzem, hogy egyáltalán nem tartom jellemzőnek, sőt, valószínűnek, a tanácsi dolgozók ön által említett modorát. A Babos elvtárs által boldogtalannak tartott házasságunkkor — állításával ellentétben — nem készült jegyzőkönyv a két község között felépítendő városközpontról. Készült viszont egy általános rendezési terv, melyet a két község tanácsa egy együttes ülésen még az egyesülés előtt megvitatott és elfogadott. Annak idején úgy gondoltuk, hogy ötévenként 200 lakást építünk itt fel. Ám azóta az igények csökkentek, a lakásárak emelkedtek, s ma már ott tartunk, hogy száz lakásépítésébe sem merünk belefogni. Ily módon ennek a területnek a beépítési esélyei is csökkennek ... A fejlődés ütemét többen lassúnak találták, talán igazuk van, de a mi feladatunk most az, hogy megalapozzuk a település jövőjét. Millió forintokat kell most a „földbe tennünk”. Szennyvízvezetéket, vízvezetéket, gázvezetéket kell lefektetnünk. Persze, mi is szeretnénk látványos építkezéseket. Ám ez csak a következő ötéves tervek feladata lehet ... Jenei Bálint válaszai után Kőris György, a városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára emelte fel szavát az értelmetlen háborúsdi ellen: — Ha a két falu szétválik — mondta —, akkor is Gyoma lesz a térség vonzásközpontja, mely az évtized végére várhatóan így is város lesz. Endrőd pedig — hiába ér ösz- sze a két település —, marad továbbra is nagyközség. Együtt kell tehát maradni, s az életkörülményeinket tovább javítva kell fejlődni, nem pedig értelmetlen vitákba bocsátkozni... A tanulság A válaszok után Szabó Ferenc nyugdíjas mondta el tapasztalatait az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban: — End- rődön rémhíreket terjesztettek. hogy elviszik a postát, a gyógyszertárat, a vas boltot. Hogy ezt megakadályozzuk, egyesek elkezdtek aláírásokat gyűjteni. Szó sem volt itt szétválásról... Tímár Mátyás nyugdíjas elítélte Babos József hozzászólását, hatásvadász csasz- tuskának minősítve mondandóját. — A lehetőségeinket kell látni — mondta —, nem pedig a Babos-féle embereknek tapsolni... Az utolsó hozzászóló. Deák Sándor annak idején ugyan nem értett egyet az egyesüléssel. de ha már így van, akkor maradjon így, és ne vitatkozzunk ezen ... A falugyűlés este fél 10- kor ért véget, s még azon melegében nyilatkozatot kértünk Hunya Elektől, a Hazafias Népfront elnökétől, és Jenei Bálinttól, a tanács elnökétől. — Mi a véleménye a falugyűlésen elhangzottakról? — kérdeztük Hunya Eleket. — Az endrődiek elégedetlenségének több oka van. Az egyik, hogy az egyesüléskor meghirdetett közös programok — az ismert pénzhiány miatt — nem haladnak olyan ütemesen. A másik, az áfész — talán — helytelen üzlet- politikája. Ez utóbbi irritálja leginkább az endrődieket. Sok üzlet megszűnt, vagy a szakosítás folytán Gyomára került. A harmadik, hogy a mostani falugyűlésen hangzott el először program a szennyvíz elhelyezésére, bekötésére a fővezetékbe. Ezeket a gondokat használta fel néhány ember a jelenlegi vezetés ellen. Van ezekben a panaszokban persze, némi jogos igény is, melyek felvetését azonban nem lehet ilyen durván, és egyesek becsületébe gázolva megtenni. Változtatni kell annyiban, hogy ez a falurész is érezze megnyugtató, kézzelfogható módon az egyesülésből adódó előnyöket... A falugyűlés tanulságairól kérdeztük a tanácselnököt. — Fontos jellemzője ennek a falugyűlésnek, hogy a hozzászólók, kivétel nélkül, mind endrődi lakosok voltak, s egyikőjük kivételével mindannyian az együtt maradás mellett szavaztak — mondta Jenei Bálint. Majd ígv folytatta: — Ebből úgy látom, hogy kialakult a reális szemléletű emberekből egy olyan józan gondolkodású tömeg, amely szembehelyezkedik a Babos-féle „ellenzékkel”. Nehezen tudok találni olyan alapvető hibát a tanácsi, testületi munkában, amin változtatni kellene. Testületi üléseink demokratizmusát a megyei értékelés a megyei átlagnál jobbnak minősítette. Ügy érzem, a tájékoztatásban sem volt hjba, kiadváriyaink és a gyűlések alapján mindenki pontosan tudta, mikor, mire költjük a pénzt. Talán, jobban meg kellene értetni a tervezés realitását, szükség- szerűségét az endrődi emberekkel is. S ehhez a párt- szervezetek, és a társadalmi szervezetek is több segítséget kell hogy adjanak. A falugyűlésen elmondottakon kívül egyelőre nem tudok többet ígérni az endrődi népnek. Most átsorolni a feladatokat értelmetlennek és lehetetlennek tartom. Remélem, hogy a helytelenül gondolkodókat meg tudjuk majd győzni, s akkor minden erőnkkel Gyomaendrőd további fejlesztésén munkálkodhatunk — mondta végül a tanácselnök. Hornok Ernő Új szakkönyv Dr. Sass Pál: Gyümölcstárolás Az idei mezőgazdasági könyvhónap alkalmából jelent meg ez a régi hiányt pótló kiadvány. Móricz Zsigmond hatvan évvel ezelőtt, 1927-ben írta: „Az almánk, a körténk, az olyan ízes, remek, amilyen sehol a világon nincs. A magyar földnek olyan csudálatos hatása van, hogy ezek a gyümölcsök ízesebbek, mint a világ bármelyik táján. S olyan élhetetlenek vagyunk, hogy itt pusztul el a fa alatt...” Sajnálatos, hogy hat évtizeddel a nagy író állítása után néha napjainkban is időszerű ez a megállapítás. A szakszerűtlen tárolás miatt többféle veszteség érheti a gyümölcsöket, elsősorban a téli almát. Apadási veszteség, a különböző gombás betegségek és élettani betegségek következtében a tárolás alatt jelentős veszteségek keletkezhetnek. Dr. Sass Pál csaknem ötszáz oldalas könyve részletesen ismerteti a gyümölcstárolás élettani alapjait, a gyümölcsök béltartalmát, légzését és érését. Bemutatja, hogy mekkora a szerepe a környezetnek, a termőhelynek, a gyümölcsfajnak, illetve fajtának, valamint a termesztési technológia egyes elemeinek a tárolásban. Megismerkedhetünk a különböző tárolási módokkal, eljárásokkal. A szerző részletesebben leírja könyvében a szabályozott légterű tárolásról a legfontosabb tudnivalókat. A kötetben olvashatunk a tárolási körülményekről: a hőmérsékletről, a relatív páratartalomról és a levegő öszetételéről. Befejezésül megismerkedhetünk legfontosabb gyümölcseink tárolástechnológiájával. Napjainkban, amikor az egészséges táplálkozás megkívánja a gyümölcsfogyasztást az év minden szakában, nagy fontossága van a szakszerű gyümölcstárolásnak. Ebből a kiadványból a kiskerttulajdonosok és a nagyüzemek szakemberei is megismerhetik a tárolás legfontosabb tudnivalóit. V. L. DÉL-AFRIKAI ADÓSSÁGOK. Puhatolózó tárgyalásokat folytatott több nyugati államban országa adóssággondjainak rendezéséről a dél-afrikai kormányzat illetékese. Mint a tárgyalások befejeztével közölte, Pretoria igen jó esélyt lát arra, hogy a nemzetközi nagybankok belemennek egy újabb adósságmegállapodásba. A tavalyi megállapodás lehetővé tette, hogy Dél-Af- rika rövid lejáratú tartozásaiból egy viszonylag kis részt, 2,4 milliárd dollárt fizessen vissza. Az ország teljes adóssága 21 milliárd dollárra rúg. VÍZMELEGÍTŐ. A csehszlovák Himalája-expedíció próbálja majd ki a Csehszlovákiában nemrég kifejlesztett új napelemes vízmelegítőt. A berendezés két- három óra alatt 28 liter folyadékot képes 30-40 Celsi- us-fokra felmelegíteni. A termék — amelynek részét képezi egy hófelolvasztó fólia is — kedvezőbb időben naponta akár tíz-tizenöt órán át is működtethető. Az expedíció a melegítőt a tervek szerint az ötezer méter magasan megépülő bázison fogja majd használni. FEBRUÁRBAN 7,2 SZÁZALÉKOS DRÁGULÁS. Jugoszláviában a múlt hónapban átlag 7,2 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak és 7,3 százalékkal a megélhetési költségek — közölte a szövetségi statisztikai intézet. Februárban a kiskereskedelmi árak átlag 91,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt. GATT — CHIPVITA. Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) aláíró országainak tanácsa egyelőre nem tudott döntést hozni az amerikai— japán chipmegállapodássai kapcsolatban, folytatja az egyeztető tárgyalásokat. A GATT fórumához a Közös Piac fordult azzal a panasz- szal, hogy a megállapodás egyrészt közvetve a parányi félvezetők, a chipek piaci árainak egyfajta mesterséges rögzítését teszi lehetővé, másrészt kedvezőbb bejutást biztosit az amerikai chipgyártók termékeinek a japán piacra. Hz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres: — számlaellenőr — adminisztrátor — férfi anyagraktár-vezető munkavállalókat, középiskolai végzettséggel. Bérezés: a vonatkozó jogszabályok és a kollektív szerződés szerint. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat személyzeti és oktatási csoportjánál. Orosháza, Október 6. u. 8. Telefon: 46/108-as mellék. Orosháza
