Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-10 / 58. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁRCIUS 10., KEDD Ara: 1,80 forint XUI. ÉVFOLYAM 58. SZÁM Társulati számvetés, vezetttségválasztás ülést tartott a megyei képviselőcsoport Gyulán a megyei bíróságon tartotta ülését tegnap a megyei képviselőcsoport. Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Németh Ferenc, a képviselőcsoport vezetője adott tájékoztatót a tavaszi ülésszak előkészületeiről. Mint ismeretes, az Országgyűlés törvényjavaslatot vitat meg a földről, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek beszámolóját tárgyalja meg. A képviselőcsoport-ülés napirendje is e témákhoz kapcsolódott. A földről szóló törvényjavaslathoz Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese mondta el a megyei tapasztalatokat. Mindenekelőtt arról a 3,5 milliárd forint értékű komplex meliorációs program megvalósításáról szólt, amely mintegy 200 ezer hektáron javítja a termelés feltételeit. Eddig csaknem 100 ezer hektáron fejeződött be a munka, melynek eredményeként 5 év alatt átlagosan 1,3 tonnával nőtt a hektáronkénti termés. A VII. ötéves tervben mintegy 60-65 ezer hektáron kellene elvégezni a meliorációt, ehhez azonban még komoly tanácskozása Hajdúszoboszlón a Délibáb Szállóban a Békés Megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége és a BOSCOOP Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat kelet-magyarországi kirendeltsége március 18- tól 20-ig konzultációs tanácskozásokat tart. Az értekezleten részt vesznek a hazai bankrendszer képviselői és elsősorban az állattenyésztési beruházások pénzügyi hitelezésének lehetőségeiről tartanak előadást. A konzultáción az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., az Agrit bank és a Magyar Hitelbank Rt. vezető szakemberei beszélnek az erőfeszítésekre van szükség. A termőföld védelmével kapcsolatban elmondta, hogy a VI. ötéves tervben több mint ezer hektár rekultivációjára került sor, s így nemcsak megállt a művelésbe vont területek csökkenése, hanem kissé emelkedett is. A másik két témához dr. Szikora István, a megyei bíróság elnöke és dr. Fekete Antal megyei főügyész ismertette a megyei tapasztalatokat. Szóltak arról, hogy emelkedett a büntetőügyek száma, ezen belül is a vagyon elleni bűncselekmények. A közlekedési bűncselekmények kiváltó oka között mindenekelőtt az ittasság áll, tavaly 713 esetből 535-öt ittas állapotban követtek el. A vitában felszólalt dr. Hankó Mihály, dr. Iványi Lajos, Márk György, Sebesi Lászlóné, Szabó Miklós, Szarvas Andrásné, Vass Jó- zsefné, Zahorecz József. A képviselők délután megtekintették a Várfürdő új létesítményeit, megismerkedtek az üdülőszövetkezettel és az idegenforgalmi szezonra való felkészülésről kaptak tájékoztatót. állattenyésztési beruházások pénzügyi támogatásáról. Referátum hangzik el az állattenyésztésben nemrégen bevezetett műszakpótlék elvi és gyakorlati kérdéseiről, valamint a tejátvétel minőségi követelményeiről. Részletes ismertetést kapnak a konzultációs tanácskozás mezőgazdasági szakemberei a BOSCOOP szarvasmarha- és juhte- nyésztési programjáról, a számítógépes takarmányoptimalizálásról. A háromnapos rendezvényen előadás hangzik el a BOS GENETIC Kft. tevékenységéről is. v. 1. Békésen kell keresni a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulatot, de tevékenységük a megye nagyobb térségére terjed ki a jelentős és színvonalas talajjavítási munkák során. A vízgazdálkodási társulás évek óta kiemelkedő eredményeket ér el, szinte a legmodernebb berendezésekkel folytatják a talaj- és vízrendezési munkákat. A korszerű eszközök segítik abban őket, hogy gyorsan és jól, mindemellett olcsón dolgoznak a mezőgazdasági üzemeknek. Ennél a vállalatnál is elérkezett tegnap a számvetés ideje, ezúttal új tisztségviselőket is választottak. BéOrosházán és a környező községekben 19 MHSZ-klub dolgozik mintegy 2500 taggal. A szocialista munkaversenyben minden klub részt vesz. Kiemelkedő munkájukért az orosháziak megkapták az MHSZ főtitkárának dicsérő oklevelét. Évente csaknem egymillió forint értékű társadalmi munkát teljesítenek a klubtagok a településeken. Tavaly új kezdeményezéssel jelentkeztek az orosháziak. Meghirdették a „Ki tud többet az MHSZ-ről?” klubok közötti vetélkedőt. A versenyre 15 csapat nevezett. A vetélkedőn Tótkomlós község csapata szerezte meg az első helyet. Az elmúlt időszakban társadalmi összefogással sikerült elérni, hogy minden településen fedett kilövőnyílásos lőtér működjön. A klubok gaznyei Gábor igazgató beszámolója és a hozzászólások után az intéző bizottság élére Lázár Lajost, a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz elnökét jelölte és fogadta el a tagság, az ellenőrző bizottság elnöki tisztét Szűcs József, a Déva- ványai Aranykalász Tsz főkönyvelője látja el. A vízgazdálkodási társulat évértékelő értekezletének munkájában részt vett Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, Cserei Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, a Teszöv részéről Csukás Gyula titkárhelyettes és Goda Péter, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. dálkodása kiegyensúlyozott, s négy év alatt költségvetésük csaknem megduplázódott. Az elmúlt években tovább erősítették együttműködésüket a gazdasági egységekkel, iskolákkal, a társadalmi és tömegszervezetekkel. Négy évvel ezelőtt hozták létre az orosháziak a sárkányrepülő-szakosztályt, amely szép eredményeket ért el az elmúlt időszakban. Évente a különböző képzéseken mintegy 1100- 1200 fiatal vesz részt. Korszerűsítették a tótkomlósi, a kardoskúti és az orosházi lőteret. Megállapítható tehát, hogy a hatodik ötéves terv során az MHSZ orosházi. városi vezetősége irányításával a működő 19 klub jelentős fejlődést ért el. v. 1. Mezőgazdasági szakemberek Eredményes MHSZ-munka Orosházán A veszteséges vállalatok gazdálkodásáról tárgyalt az építők szakszervezetének elnöksége Az építők szakszervezetének elnöksége tegnapi ülésén az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumtól kapott tájékoztatás alapján áttekintette az ágazat veszteséges és alaphiányos vállalatainak, szövetkezeteinek helyzetét. A testület megállapította, hogy az építőipar továbbra is válságágazat, s működési feltételeinek javítására tavaly hozott központi intézkedések nem hoztak lényeges javulást. A minisztérium beszámolója összesen 18 vállalat és szövetkezet veszteségeiről adott tájékoztatást. E szervezetek többsége saját erőből már rendezte. illetve hamarosan törleszti tartozásait. Elsősorban felesleges, vagy kihasználatlan ingatlanaik és állóeszközeik értékesítésével igyekeztek egyensúlyba hozni pénzügyi helyzetüket. Gazdálkodásuk idei feltételei alapján azonban' ez az egyensúly továbbra is labilis, könnyen felborulhat, s akkor már a megmaradt, de szükséges vagyon értékesítésére sem lesz módjuk. Ezért nagy erőfeszítések szükségesek a visszaesés elkerülésére, gazdálkodásuk javítására. Az ÉVM legsúlyosabb nehézségekkel küszködő négy nagyvállalattal megállapodást kötött, amely szerint más főhatóságok közreműködésével megkönnyítették ingatlanaik értékesítését és a tartozások átütemezésével lélegzethez, időhöz juttatták ezeket a szervezeteket. Közülük az Építőgépgyártó Vállalat már rendezte ügyeit és nyereséget ért el. Ugyancsak némi nyereséget könyvelhetett el a Duna—Tiszaközi Állami Építőipari Vállalat is, de a teljes rendezés még várat magára. Hasonlóképpen lezáratlan még a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, valamint a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat ügye is —• az ÉVM terjeszt elő javaslatot központi döntésre. A Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat és a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat egyesülésének elmaradása új helyzetet teremtett, megkezdődik a hivatalos csődeljárás. Ezért a szakszervezet elnöksége azzal a kéréssel fordult a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökségéhez, hogy az — jogaival élve — nyújtson segítséget a veszprémi vállalat ügyeinek kedvező megoldásához. Az ülésen többen is felvetették, hogy a veszteséges vállalatoknál időnként — pénzzavar miatt — a dolgozók bérének kifizetése is veszélybe kerül. Ezért kérte az elnökség: a SZOT a kormánynál támogassa azt a javaslatukat, hogy ilyen esetekben a dolgozók bérének kifizetésére az állami költségvetés nyújtson garanciát. Az eddigi tapasztalatok alapján a szakmai szakszervezet elnöksége felszólította a vállalatok szakszervezeti testületéit, hogy az eddiginél rendszeresebben tájékoztassák dolgozóikat a gazdálkodásról, a gondokról, hogy már csírájában feltárják azokat a hibákat, amelyek komoly veszteséghez vezetnének, s ezért sürgős intézkedést kívánnak. Fontos feladat, hogy nyújtsanak segítséget a vezetés, az irányítás javításához is. A testület egyúttal felhívta az ÉVM figyelmét arra, hogy a jövőben bátrabban vonjon le személyi következtetéseket, és szükség esetén halogatás nélkül hozzon határozott intézkedéseket. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet Flexo gyártógépsort vásárolt az NSZK-ból lízing formában. A gépsor egyszerre darabol, kis célgépekkel a szigetelést eltávolítja, az érintkező fémrészeket a vezetékre sajtolja, a végén a műanyagot ráfröccsönti a dugaljra, majd ellenőrzi azokat. Korábban a szövetkezet a szerelt dugaljakat vásárolta. Az NSZK gépsor annyi elektromos csatlakozót gyárt, hogy nemcsak saját szerelésre, hanem az Orionnak, a Lehelnek, a Hajdúsági Iparműveknek és a kereskedelemnek is szállítanak csatlakozókat Fotó: Szekeres András Aktívaértekezlet Budapesten A külföldieket hazánkról tájékoztató újságírók, diplomaták, kulturális, külkereskedelmi, idegenforgalmi és más szakemberek széles köre számára tartottak aktívaértekezletet tegnap Budapesten. Lakatos Ernőnek, az MSZMP KB osztályvezetőjének elnöki megnyitóia után Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott előadást a külföldre irányuló magyar tájékoztatás és propaganda helyzetéről, feladatairól. Magyarok külföldön Tavaly 530 magyar állampolgár utazott külföldre egyéni munkavállalóként a Fővárosi Tanács engedélyével. A foglalkoztatáspolitikai osztály tájékoztatása szerint a kérelmezők száma ennél valamivel több volt, ám sokan azért nem kelhettek útra, mert nem kapták meg a befogadó ország vízumát, illetve valamilyen oknál fogva meghiúsult a szerződés. Néhányan azért nem foghattak vándorbotot, mert az engedélyezők szerint a kérelmező túl alacsonyra helyezte a mércét, vagyis nem képzettségi szintjének megfelelően kívánt elhelyezkedni. A foglalkoztatáspolitikai osztálynak csaknem négy esztendeje feladata az egyénileg külföldön munkát vállalni szándékozók kérelmének elbírálása. A vállalatfelügyeleti szervektől átvett hatásköre tavaly tovább bővült: a vállalati tanácsok, illetve a küldöttgyűlések által irányított budapesti székhelyű munkáltatók dolgozói is hozzájuk fordulhatnak kérelmükkel. Náluk kopogtathatnak engedélyért a nyugdíjasok, a kisiparosok és a kiskereskedők, illetve a kisvállalkozások tagjai, alkalmazottai, a szellemi szabadfoglalkozásúak; mindazok, akik kereső foglalkozást folytatnak. Jelentkezőkben nincs is hiány, ám sokan azt hiszik, hogy az osztály álláslehetőségek közvetítésével foglalkozik, holott erről szó sincs. A tanácsnál a külföldi munkáltató hitelesített ajánlatával, a hazai munkahely javaslatával kell jelentkezni, a kisiparosoknak és kiskereskedőknek az adóhatóságtól kell vinniük igazolást tevékenységükről. A legtöbb nehézséget rendszerint az okozza, hogy hosszú időbe telik a külországi dokumentumok beszerzése; emiatt gyakran kell megváltoztatni a kiutazási engedély időpontját. A külföldi munkaalkalmak jó része baráti, rokoni kapcsolatok révén jön létre. A legnépszerűbbek továbbra is a vendéglátói munkakörök: sok szakács és felszolgáló, illetve más éttermi dolgozó van az útra kelők között. Keresettek a magyar számítástechnikai szakemberek, a műszaki területen dolgozók és a szakmunkások is. Vannak, akik különleges foglalkozásukkal jutottak külföldi szerződéshez. Volt közöttük állatitoll- szakértő, kottagrafikus és hegedűkészítő, valamint házi zenetanár. Az engedély öt évre adható, ám a tapasztalatok szerint a többség egy esztendőnél rövidebb időre kötelezi el magát. Tavaly hetvenhárman kérték kinntartózkodásuk meghosz- szabbítását. Tavaly a- világ 37 országában dolgoztak magyarok a Fővárosi Tanács engedélyével, a munkavállalók közül több mint 200-an 1986- ban tértek haza. A Bahamákon nyugdíjas orvos, illetve szállodavezető, a Ber- muda-szigeteken egy kárpitos kisiparos talált magának állást. Van, aki Ugandában misszionárius: írás- tudatlan gyermekek tanítására vállalkozott. Az országhatárokon túl munkát vállalók kö2ül — a pénzkereset mellett — jó néhányan a nyelvtanulás miatt keltek útra, illetve gyermekeik idegennyelv-ok- tatását e praktikus módon kívánták megoldani. A kint tartózkodással járó kötelezettségeket csak a legritkább esetben szegik meg a munkavállalók. A nyugdíj-, illetve a társadalombiztosítási járulékot szinte mindenki időben hazautalja, s a kereset 20 százalékát kötelező jelleggel felajánlja megvételre a Magyar Nemzeti Banknak. A valuta ellenértékét forintban kapják meg a külföldön dolgozók.
