Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-06 / 55. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁRCIUS 6., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XUI. ÉVFOLYAM 55. SZÁM SZMT elnökségi ülés Együttműködés a számítástechnikában Ülést tartott az Országgyűlés külügyi A párt XIII. kongresszu­sának határozata a társadal­mi és a gazdasági előreha­ladás feltételeként jelölte meg a műszaki fejlesztést és a tudományos kutatás ered­ményességének a fokozását, a politikai, a társadalmi és gazdasági feltételrendszer javítását. Ezeket a feladato­kat megerősítette a Közpon­ti Bizottság 1986. novemberi és decemberi határozata. Mindezek a körülmények el­engedhetetlenné teszik, hogy a szakszervezetek dolgozzák ki. határozzák meg a mű­szaki fejlesztés meggyorsítá­sát elősegítő politikai, moz­galmi tennivalókat. Az elektronika, a számítógépek alkalmazása egyre nagyobb szerepet játszik a termelés­ben. Erről tárgyalt tegnap, már­cius 5-én az SZMT elnöksé­ge kihelyezett ülésén, ame­lyet Békéscsabán, a KSH Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalat székhá­zában tartottak. A megje­lenteket Fodorné Birgés Ka­talin, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának vezető tit­kára köszöntötte, közöttük dr. Kondricz Józsefet, az országos vállalat vezérigaz­gatóját és Pinczés Dezsőt, a szakszervezeti bizottság tit­kárát. Ezután Pénzes Sán­dor, a békéscsabai számító- központ igazgatója tájékoz­tatta az elnökséget munká­jukról, az eredményekről, a gondokról. Elmondotta töb­bek között, hogy ebben az évben 73 millió forint bevé­telt terveznek, mindenek­előtt a személyi szolgáltatá­sokat szeretnék bővíteni. A munkafeltételek adottak, csak az a baj, hogy kevés a főiskolát, egyetemet végzett szakember. Igaz, tavaly 30 százalékkal növelték a szel­lemi foglalkozásúak létszá­mát, de ez még mindig ke­vés. Jelenleg mintegy 50-60 intézménnyel állnak szerző­déses kapcsolatban, ezenkí­vül 80-90 vállalatnak, szö­vetkezetnek dolgoznak. Cs. Nagy Lajos, az SZMT titkára arról beszélt, hogy megyénkben a számítás- technika alkalmazásában az utóbbi években fejlődés ta­pasztalható. A mini és a mikrogépek száma 1600-ra tehető, a középkategóriába tartozó gépekből pedig 11 működik. A számítógépek 80 százalékát az ügyvitel terü­letén használják, a termelés irányításában, szervezésében 18, a tervezésben mindössze 2 százalékos az arány. A to­vábblépéshez pénzre és jól képzett szakemberekre van szükség. Meg kell küzdeni a néhol eluralkodott szemlé­lettel, amely fékezi a ki­bontakozást. Vannak válla­lati vezetők, akik idegen­kednek az új technika be­vezetésétől. A szakszervezet sajátos eszközeivel segítheti a jobb munkát. A számítás- technika jelene és jövője megköveteli, hogy a szak- szervezeti tisztségviselőket megismertessék a korszerű technikával. Nagyon fontos, hogy a megye valamennyi általános iskolájában legyen számítógép. Az SZMT a KISZ-szel, a MTESZ-szel, a megyei tanáccsal közösen meghirdeti az Egy üzem, egy iskola akciót, hogy a kisebb településeken élő gyerekek is megismerkedhessenek a szá­mítógépekkel. Végül aláírták az .SZMT és a SZÜV együttműködési megállapodását a számítás- technika elterjesztésének fel­adatairól. s. S. bizottsága Szűrös Mátyás elnökleté­vel tegnap ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizott­sága az Országházban. A képviselőket Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtit­kár tájékoztatta a fegyver- , zetkorlátozási és leszerelési tárgyalások állásáról, eddigi és várható eredményeiről. Bevezetőül kifejtette: a fegyverkezés gyakorlatilag az első atombomba előállítása óta fokozódik. Bár az eddigi egyezmények felső határt szabtak bizonyos fegyverfaj­ták mennyiségi növekedésé­nek, a minőségi fejlesztést, új fegyverfajták megjelené­sét nem tudták megakadá­lyozni. Számadatokkal is bizonyít­ható — mondotta —, hogy a világon a fegyverzetek te­kintetében globális erőegyen­súly van. Ez azonban az egyes fegyverrendszerek ese­tében csak hozzávetőlegesen érvényesül. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a fegy­verkezésben az Amerikai Egyesült Államok és szövet­ségesei játszottak kezdemé­nyező szerepet; a Szovjet­unió. illetve a Varsói Szer­ződés tagállamai — bizton­ságuk érdekében — e lépé­sek követésére kényszerültek. Az előadó részletesen ele­mezte az egyes tárgyalások helyzetét, kiemelve az ENSZ leszerelési fórumainak eddi­gi eredményeit és a Szovjet­unió, illetve a szocialista or­szágok javaslatainak építő, kompromisszumra törekvő jellegét. Az államtitkár szólt a szocialista országok egyez­tetett külpolitikájának je­lentőségéről, a kis országok — köztük hazánk — szere­péről, a nemzetközi tárgya­lások eredményességének elő­segítésében, a bizalom erősí­tésében. A beszámoló vitájában fel­szólalt Péter János, az Or­szággyűlés alelnöke, vala­mint Fekete János (Békés), Tóth Istvánná (Bács-Kis- kun), Réger Antal, Szent- ágothai János, Barcs Sán­dor. Kállai Gyula és Dti- schek Lajosné országos lis­tán megválasztott képviselő. A hozzászólók a nemzet­közi kérdéseket elemezve el­ismeréssel szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Szovjetunió az SZKP KB ve­zetésével tesz a társadalom mélyreható átalakításáért. Boldizsár Iván (országos lista) képviselő a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgo­zók Tanácsának közelmúlt­ban megtartott ülésén el­hangzott vádakról, illetve a magyar álláspontról kérdezett. Szűrös Mátyás válaszában emlékeztetett rá: kedden a magyar újságokban is meg­jelent tényközlés arról, hogy a múlt hét végén Bukarest­ben ülést tartott a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgo­zók Tanácsa. Az ülésen részt vett és beszédet mondott Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök is. — Sajnálattal értesültünk arról — mutatott rá Szűrös Mátyás — hogy ott a Magyar Népköztársaságnak címzett vádak és rágalmak is el­hangzottak. Illetékes szerve­ink elemzik, mi váltotta ki ezt a váratlan és alaptalan támadást. Ügy gondolom, hogy erre megfelelő időben és formában reagálunk: nem hagyhatjuk szó nélkül. Hazánkat mindig a kapcso­latok javításának szándéka vezette, s ebben a helyzetben is ilyen a hozzáállásunk. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat konzervüzemében sokféle szárnyashúsból készült konzervet gyártanak. Krém- konzervekből is háromfélét, belföldi piacra és exportra. Ké­pünkön a hazai üzletekbe kerülő Üdülő-krémkonzervet ke­verik Fotó: Szőke Margit Polgári védelem Tömegbázisra van szükség Skorka Mihály alezredes elnökletével tegnap megyei törzsparancsnoki értekezletet tartottak Békéscsabán. Ezen részt vett Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, pol­gári védelmi parancsnok és Molnár István alezredes, a megyei pártbizottság képvi­selője is. Elsőként dr. Szalay Tibor alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka ér­tékelte az 1986. évi munkát, majd az idei feladatokat is­mertette. Egyebek között el­ismerően szólt a Békéscsa­bai IKV-nál és a Békési Egyetértés Termelőszövetke­zetben végrehajtott komplex üzemi gyakorlatról. Az isko­lákban folyó pv-oktatás szín­vonala azonban még néhány kívánnivalót hogy maga után. A jobb propaganda ér­dekében célszerű lenne ösz- szeállítani egy sorozatot a kiállításokra. A beszámoló további ré­sze a pénzügyi gazdálkodás­sal, a különböző felszerelé­sekkel és berendezésekkel, az ellenőrzéssel, valamint az együttműködéssel összefüggő kérdésekre vonatkozott. Az idei tennivalókkal kapcsolat­ban a megyei törzsparancs­nok utalt arra, hogy új pol­gári védelmi intézkedési terv készül, és várható a technikai feltételek javítása. Kiemelt feladat lesz az or­szágos hadi játékra való fel­készülés. s ebben Békés me­gye is részt vesz. Az értékelő és feladat­meghatározó tájékoztató után hozzászólások követ­keztek. Ezekben a maga­sabb szintű ismeretek elsa­játításának követelményei­ről. a Csernobilben történt szerencsétlenséget követő la­boratóriumi vizsgálatokról, valamint a munkahelyi kép­zésről volt szó. A vélemé­nyeket, javaslatokat össze­gezve dr. Szalay Tibor al­ezredes hangsúlyozta, hogy a polgári védelmi tevékenység csakis a széleskörű tömeg­bázis révén lehet hatékony, színvonalas és eredményes. —y —n Gyapjúszőnyegek dmerikába A gyulai háziipar egy kult, ami mintegy 10 millió forintos értéket jelent. Ezért az összegért főleg gyermek­ruhákat és téli női konfek­ciót szállítottak a megren­delőnek. Az elmúlt évben mind­össze 1 százalékkal nőtt a termelés a Gyulai Népművé­szeti és Háziipari Szövetke­zetnél, de ezt az egyszáza­lékos növekedést is jónak ítélik meg a szövetkezet ve­zetői és dolgozói. Különösen azért, mert ezen belül a nem rubelelszámolású ex­portjukat jelentősen, 10 szá­zalékkal tudták növelni. Ez mintegy 50 ezer négyzetmé­ter szőnyegexportot jelent, amelyet az NSZK-ba és az USA-ba szállítottak. Egy re­ményteljes kooperáció lehe­tősége bontakozik ki a bér­munkában: amerikai meg­rendelő a most divatos gyap. júszőny egekből szeretne gyártatni a gyulai szövetke­zetben. A mintadarabok el­készültek, ezeknek az értéke mintegy félmillió forint. A megrendelő elégedett volt a minőséggel és ezért remény­kednek a nagyobb üzlet meg­kötésében. Rubelelszámolású exportjuk a tervszinten ala­A szövőnők amerikai exportra készítik a szőnyegeket A kis növekedés mellett jónak bizonyult a munka hatékonysága és gazdaságos­sága, hiszen nyereségük így is elérte a négy és fél millió forintot, ami egymillióval több a tervezettnél. Annak is örülnek, hogy termelésük fe­le népi iparművészeti áru és tavaly óta a belföldi ke­reskedelemben megjelent gyulai népművészeti termé­kek csak zsűrizés után ke­rülnek a vásárlókhoz. Az idei évre valamivel több, mintegy 4 százalékos termelésnövekedést irányoz­tak elő. Tovább növelik a tőkés exportot, szinten ma­rad hozzávetőlegesen a Szov­jetunióba irányuló export mennyisége. Az idei cél ár­bevételben eléri az 55 millió forintot. Mindezekről Vig Imre, a szövetkezet elnöke adott tájékoztatást a sarka- di közgyűlésen, amelyet teg­nap, csütörtökön tartottak a művelődési ház nagytermé­ben, ma pedig Gyulán az ott dolgozó tagok hallhatnak az elmúlt év eredményéről, az idei feladatokról. Kép, szöveg: Béla Ottó Ifjúságkutatók tanácskozása Véget ért tegnap Buda­pesten az a kétnapos ta­nácskozás, amelyet az ifjú­ságpolitikai kutatásokat ko­ordináló Tudományos Ta­nács és az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézete szervezett. A szeminárium munkájában az ifjúságkuta­tókon kívül részt vettek párt-, állami és társadalmi szervek, intézmények ifjú­ságpolitikával foglalkozó munkatársai is. . Az ifjúságkutatók hagyo­mányosan, évente egy-két alkalommal rendeznek olyan tanácskozást, ahol áttekin­tik a munkájukkal összefüg­gő elméleti-gyakorlati és módszertani kérdéseket. A mostam szeminárium köz­ponti kérdésköre az ifjúság létviszonyait érintő, az el­múlt években a társadalmi­gazdasági szférában zajló folyamatok elemzése volt. Széles körű tapasztalati bá­zison, új szociológiai vizsgá­latok és a Központi Statisz­tikai Hivatal munkatársai­nak összehasonlító elemzé­sei, valamint legújabb ada­tai segítségével összegezték megállapításaikat a résztve­vők. Számos tanulmány és fel­szólalás világított rá arra a tényre, hogy a társadal­munkban megfigyelhető ál­talános nehézségek az átla­gosnál is kedvezőtlenebbül érintik az ifjúság létfeltéte­leit — mondotta Gazsó Fe­renc művelődési miniszter- helyettes, a Tudományos Ta­nács vezetője. A vizsgálatok szerint a bérezés továbbra sem függ kellőképpen a szakmai felkészültség szint­jétől és az iskolázottságtól. Minél magasabb iskolázott­ságé valaki, annál hosszabb idő alatt éri utói korosztá­lya átlagjövedelmét — emel­te ki. Nem váltak be a támoga­tási rendszerek a lakásépí­tés — lakáshoz jutásban —, a feszültségek ma nagyob­bak e téren, mint korábban. A társadalmi egyenlőtlen­ségek erőteljesebbek, a fia­tal generáció létfeltételei ma­napság jobban függenek az anyagiaktól mint régebben — hangzott el a viták ösz- szegzésekor a tudományos tanácskozáson. Erőteljesebb az életutak társadalmi meg­határozottsága: az egyéni ér­vényesülés sokkal inkább a családi háttér, a szülői tá­mogatás függvénye, mint­sem az ambícióé, kitartásé, tanulásé. Az ifjúságkutatók tanács­kozásának anyaga még eb­ben az évben megjelenik kö­tetben is, a szokásosnál na­gyobb példányszámban, a Társadalomtudományi Inté­zet gondozásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom