Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-28 / 74. szám

iimwKfrici-------------------------------------------------­Szerencsés kezű emberek Hidasháton Nem tudom eldönteni, hogy mennyire szerencsés a muronyl Hidasháthoz sorolni Békés, Vizesfás, Zsadány és Biharugra határát? Hidashát ugyanis egy sokkal szű- kebb értelemben vett része a település­hez tartozó szántóföldnek, mint tágabb értelemben véve a mai Hidasháti Állami Gazdaság. Ez utóbbi földjei a megye leg­távolabbi részében ugyanúgy megtalálha­tók, mint a legmélyebb részen fekvő Vi­zesfáson. A gazdaság fgy kerek egész, így az, ami a mai valóságában Hidashát­ra, erre a Jó termőhelyi tulajdonságok­kal rendelkező muronyl határrészre jel­lemző. De vajon Békés, Vizesfás, Zsadány és Biharugra térségében is azonosulnak a hidasháti területtel? Ezeken a helyeken Is felvállalják azt a munkát, amit a gazda­ság centrumában, Hidasháton fogalmaz­nak meg? Ha így van, vagy ha így len­ne, akkor Hidasháton túl igencsak csip­kedniük kell magukat, hogy ugyanannyi ráfordítással ugyanazt az eredményt hoz­zák, mint a Murony melletti Hidasháton. De ez is csak akkor lehetne igaz, ha Zsa- dányban ugyanazt termelnék, amit Mu- ronyban, ha Zsadányban is ugyanolyan lenne a termőföld minősége, mint Mu- ronyban. Pedig micsoda különbség van a két határrész között! Ezt csak azok tud­ják, akik belekóstoltak a Hidasháton fo­lyó hibridkukorica-vetőmag termesztésé­be és ugyanezt megpróbálták Zsadányban, az Orosi-pusztai földeken. 1987. március 28., szombat 30 ÉVES A MÉM REPÜLŐGÉPES SZOLGÁLATA. A hosszúra nyúlt tél után felkészülten vár a tavasz beköszöntésére a MÉM jubiláló repülőgépes szolgálata. Az idén is az el­múlt évekhez hasonlóan öt-, öt és fél millió hektárnyi talajjavítási és növényvédelmi mun­ka vár rájuk (Fotó: Hauer Lajos — KS) Szövetkezeti kereskedelem Színvonalas áruforgalom és gazdálkodás Orosházán Kovács József, a gazdaság igazgatója beszélt ezekről a tapasztalatokról bizonyos ér­telemben nagyon keserű száj Ízzel. Tavaly vagy az­előtt jó piaca ígérkezett a hibridkukorica-vetőmag­nak. Hidasháton jól prospe­rált az ágazat, gondolták, Zsadányban sem lesz az másképpen. És másképp lett. Nyáron Hidashát jól meg­ázott, másnap már mehettek a kukoricába a szükséges munkálatok elvégzésére. Ugyanebből az esőből Zsa­dány is kapott. A mért csa­padék hallatán örültek, mert gondolták, a zsadányi föld is ugyanolyan hálás az eső­ért, mint a hidasháti. Akkor lepődtek meg, amikor az ötödik napon még mindig fénylett a kukoricasorok kö­ze. Jött a nagy meleg és a zsadányi kukoricából szinte semmi sem lett. így, ilyen előzmények után került előtérbe a helyi termelési lehetőségek feltá­rása és mind jobb kihaszná­lása. — A mezőgazdaságban nem lehet semmit uniformi­zálni. Minden talaj és terü­let tud valamit jobban, mint a másik. Ezt kellett nagyon szívós munkával fel­derítenünk és elérendő cél­jaink középpontjába emel­nünk. A helyi sajátosságok nagyon fontosak a termelő ágazatok számára, mert ezek nem véletlenül alakul­tak ki, ezekre nem véletle­nül figyelt fel évszázadok során a földműveléssel fog­lalkozó ember. Mi tulajdon­képpen ezeket próbáljuk feltárni, s a termelőmunká­ban oda hatni, hogy a helyi sajátosságok maximálisan a gazdaság jövedelemtermelő képességét segítsék — mon­dotta Kovács József, majd hozzátette: « — így maradt a bibridku- gorica-vetőmag előállítás zö­mében Hidashátra. A szar­vasmarha-tenyésztés köz­pontjává Békés nőtte ki ma­gát. Vizesfáson takarmányt és gabonát termesztünk. Zsadányban hasonló a hely­zet. Biharugrán tehenészetet tartunk fenn, és a tófelület kihasználására angol kacsa­törzset tenyésztünk. A ta­vak természetesen halat „te­remnek". Arról is beszélt az igaz­gató, hogy az egyes ágaza­tok irányítását jól képzett szakemberekre bízták. A dolgozókat sok ember közül a speciális területhez legin­kább ragaszkodókból válo­gatták ki. A békési tehe­nészeti telepre csak az állatokat szerető, velük bán­ni tudó embereket vették fel. A hibridkukorica-vető­mag termesztésébe csak azokat vonták be, akik vál­lalták a technológiai fegye­lem teljes megtartását. A fegyelem itt azt jelenti, hogy amikor elérkezik az ideje a címerezésnek, vagy valamilyen más munkának, akkor mindenki — asszo­nyostul, családostul a kuko­ricában dolgozik. A munka nagy fegyelmet és pontossá­got követel. Ha egyetlen nem kívánatos címer a tö- vön marad, 30—40 ember minden addigi munkája vész kárba: a területet ki- zárják a vetőmag-előállítás­ból. Ez pedig több ezer fo­rint bevételkiesést jelenthet családonként. A kukoricavetőmag-ter- mesztést azonban nemcsak a hazai, arra hivatott szak­emberek ellenőrzik. Nyár­időben gyakran tart szem­lét francia, nyugatnémet, holland, amerikai és kana­dai partnerünk is, kik vevőik előtt garantálják immár 10- 14 éve, hogy az a vetőmag, amit Hidasháton termelnek és készítenek exportra, az valójában olyan minőségű, mint amilyet tőlük várnak. Eddig nem volt gond, prob­léma. Ezért is jönnek vissza, s adnak bizonyos termelési megbízatásokat. Ez nem rossz, hiszen a múlt eszten­dőben csak az itteni kuko- ricavetőmag-termelés három millió dollárt hozott az or­szágnak. S ha ehhez hozzá­számítjuk a belföldi ellátás értékét és a KGST exportot, ami további 78 millió forint bevételt jelent, elgondolkoz­hatunk, hogy a kukoricave- tőmag-termesztésre fogott 2300 hektár nem elhanyagol­ható új értékkel járul hozzá nemzeti jövedelmünkhöz. A békési tehenészet ered­ményei Európára szólóak. Nagyüzemi méretekben ennél csak Izraelben érnek el ma­gasabb tejtermelést. Az egy tehénre vetített 299 napos termelés 7770 liter tej. Ezt a tényszámot nem ők állít­ják önmagukról, hanem a Békés Megyei Állattenyésztő Állomás szakemberei. Tehát kívül állók. Ók jegyezték fel azt is, hogy ebben a te­henészetben 65 tenyészbika nevelésére alkalmas tehenet gondoznak. Ezek a jószá­gok nem európai, hanem világszínvonalon is állják a versenyt. Tízezer literes, vagy ennél jobb tejtermelő tehenük meghaladja a 136- ot. Ezek közül napi 60 lite­res teljesítménnyel 3, ötven liter feletti tejtermeléssel pedig 31 tűnt ki a legutóbbi próbafejés során. Ezekkel az eredményekkel az állami gazdaságok, de az ország legjobb tehenészete címet is viselhetnék. Jog­gal, hiszen az ország legjob­ban tejelő 16 tehenét Bé­késen, a Hidasháti Állami Gazdaság kerületében gon­dozzák. Sajnos a tenyészállat-for­galmazást, az exportértéke­sítést nem ők szervezik, így az az értékes génállomány, amellyel rendelkeznek, nem úgy gyarapítja őket, mint megérdemelnék. Értékeik a nem kellő érdekeltség hiánya miatt elkallódnak, nem úgy gyarapítják az országot, mint ahogy ez más államok­ban lehetséges és tapasztal­ható. Azért, hogy szavuk­nak még nagyobb legyen a súlya, Biharugrán egy olyan 600-as tehenészet kialakítá­sán dolgoznak, mint a bé­kési. De ezzel ilyen formá­ban sajnos nem mindenki ért egyet. Ez a kezdeménye­zés támogatásra szorul, de azoknak akik ebben segít­hetnének, más érdekeltség­ben, más gondjaik vannak. Ha Hidashát ehhez ott nem kap zöld utat, Békésen fej­lesztenek. Ekkor Biharug­rán rosszul járnak, mert 50 ember foglalkoztatási gond­ja nagy felelősséggel rájuk nehezedik. A gazdaság te­hát lehetőséget kínál, segí­teni kész abban, ami Ugrá- nak nagyon fontos. A Hidasháti Állami Gaz­daság tevékenységéről még hosszan lehetne beszélni. A búzavetőmag-termesztést ugyanúgy meg lehetne tár­gyalni, mint a Cherry Valley kacsatörzs hatását a pecse­nyekacsa-feldolgozásban és -exportban. Az ugrai tavak 800 ezer naposkacsát is te­remnek. Kukoricavetőmag­termesztésük azért is sike­res, mert a saját dolgozóik mellett a szomszédos szövet­kezetek vezetését és tagságát is megnyerték a jó ügynek. Sőt, címerező ifjúsági tábo­raikba a környék középis­kolásait is sikeresen vonták be ebbe a munkába. Szerencsés kezűek — ezt a jelzőt használtam velük kapcsolatban. De itt nem­csak a kéz szerencsés, ha­nem a jól megválasztott mű­ködési modell is, melyben a szakemberek kifejthetik ké­pességeiket, az észre, az ér­telemre appellálva igen jól bevált érdekeltségi formá­val másokat is tudnak moz­gósítani szép terveik, nagy céljaik elérésére. Dupsi Károly Március közepén tartotta küldöttgyűlését az Orosháza és Vidéke Áfész, ahol rész­letesen elemezték az elmúlt esztendő áruforgalmát, gaz­dálkodását, az idei üzletpo­litikai elképzeléseket. Erről kérdeztük ár. Tóth Sándort, a szövetkezet elnökét. — Elöljáróban hadd je­gyezzem meg: szövetkeze­tünk életében az 1986-os gazdasági év nagy jelentő­ségű. A VII. ötéves terv el­ső esztendeje ugyanis meg­határozó lehet a további munkát illetően, másrészt árbevételünk és nyeresé­günk tavaly az egyesülés óta a legnagyobb volt, ugyanakkor kiemelkedő eseményként tartjuk szá­mon a fogyasztási szövetke­zetek X. kongresszusát. Az utóbbiról csak annyit: a fó­rumot széles körű vita előz­te meg. Ezek a tanácskozá­sok bizonyították a tagok érdeklődését, érdekeltségét, kifejezték a mozgalom de­mokratizmusát, igazolták a fogyasztási szövetkezetek je­lentős szerepét a gazdaság­ban és a közéletben. Han­got adtak annak az igényük­nek is, hogy a szövetkezet- politikai célok gyakorlati megvalósítását segítő köz- gazdasági és jogi szabályo­zás egyszerűbb legyen, fe­jezze ki jobban a szövet­kezeti sajátosságokat. — A gazdasági eredmé­nyek növelése megköveteli, hogy nagy figyelmet fordít­sanak a belső irányítási és érdekeltségi rendszerek kor­szerűsítésére, a tartalmas szövetkezeti élet megszerve­zésére. Milyen döntéseket hoztak ennek érdekében Orosházán? — Szövetkezetünk az el­múlt évben is a lakosság minél jobb áruellátását tar­totta elsődleges feladatának. De nagy szerepet játszanak ebben a hatékonysági köve­telmények. Ezért elhatároz­tuk, hogy magasabb színvo­nalra emeljük a kereskedel­mi munkát. Mindenképpen meg kell szüntetni a vesz­teséges tevékenységeket, és folytatni az új üzemeltetési formák elterjesztését. A kis­települések boltjaiban a vá­laszték bővítését helyeztük előtérbe, további erőfeszíté­seket tettünk az export fo­kozására. Dolgozóink ezek­nek a feladatoknak 126 kis­kereskedelmi, 67 vendéglá­tói pari és 14 felvásárlóüz­letben igyekeztek eleget ten­ni. A szövetkezet összes be­vétele 1 milliárd 810 millió forintot tett ki, amely csak­nem 10 százalékkal több az előző évinél. Gazdálkodá­sunk eredményeként több mint 52 millió forint nye­reséget értünk el, ez szin­tén jócskán meghaladja az 1985. évit. — Mi jellemezte a kiske­reskedelmi forgalmat? — A 16 ezer négyzetméter alapterületű kiskereskedel­mi boltjainkban csaknem 1,5 milliárd forint értékű áru talált gazdára. Ebből az élelmiszerforgalom 477 mil­liót tett ki. A számok bizo­nyítják, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 1986-ban is sikerült kiegyensúlyozott, tartósan hiánycikkmentes kínálatot kialakítani. Per­sze, ez aligha ment magá­tól. Elsősorban a beszerzés és az értékesítés területén kerestünk új lehetőségeket. Növeltük a hús és a húské­szítmények kínálatát, vá­lasztékát. Kereten felül ser­tés- és malachúst szereztünk meg az Orosházi Állami Gazdaságtól, a Nagyszénási Október 6. Termelőszövet­kezettől pedig jó minőségű tőkehúst vettünk. Azért, hogy minél több baromfi­húst adjunk el, valamennyi településen bővítettük a hű­tőláncot, így 2275 mázsa ba­romfihúst értékesítettünk, amely 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A korszerű táplálkozás jegyé­ben népszerűsítettük a. ba­romfi-töltelékárut, ebből 183 mázsát adtunk el, 31 százalékkal többet, mint 1985-ben. — Gondolom, nem ment ilyen simán a ruházati és a vegyes iparcikkek beszerzé­se, értékesítése. Milyen erő­feszítéseket tettek azért, hogy a vásárlók elégedettek legyenek? — Ruházati forgalmunk tavaly 175 millió forint volt. Ez azt jelenti: voltaképpen nincs szégyenkeznivalónk, hiszen 9 millió forinttal, az­az 5,4 százalékkal nőtt az eladás. Ugyanakkor el kell mondani, hogy boltvezető­ink naponta megküzdenek a bizonytalan ipari háttér­rel, a szűkülő tőkés import­tal, a csökkenő kereslettel és a magánkereskedők bu­tikjaival. Ebben a verseny- helyzetben figyelemre mél­tó, hogy a nyári és a téli vásár ideje alatt csaknem 4 millió forint engedményt adtunk vásárlóinknak. Ve­gyes iparcikkekből 777 mil­liós bevételt értünk el, amely 70 millió forint több­letet jelent. A megfelelő színvonalú áruellátást csak úgy tudtuk garantálni, hogy bővítettük a beszerzési és az értékesítési piacot. Az Éptek Vállalattal közösen fenntartott orosházi házépí­tők boltja az elmúlt évben 145 milliós forgalmával hoz­zájárult a környék jobb épí­tőanyag-ellátásához. Nagy­kereskedelmi tevékenysé­günk is bővült. Különösen az export-import lebonyolí­tása jelentős, amely 21 mil­lió forintot jelentett. — Elégedett-e a vendég­látóipari üzletek munkájá­val, bevételével? — Összességében igen. A 67 üzlet bevétele mintegy 187 millió forint volt. De eb­ben nincs benne a 36 milliót hozó Alföld Szálloda és a hozzá tartozó vendéglátóipa­ri kombinát, amely 1986. ja­nuár 1-től leányvállalatként működik. A szálloda ki­használtsága változatlanul jó, bizonyítéka annak, hogy egyre nagyobb szerepet ját­szik a megye idegenforgal­mában. Üzletpolitikai cél­jaink között szerepelt, hogy a vendéglátás színvonala a községekben is emelkedjen, hiszen fontos feladatnak tartjuk, hogy a szövetkeze­ti tagság kulturált körülmé­nyek között étkezhessen, szórakozhasson. Ennek meg­felelően tavaly Csanádapá- cán és Gerendáson megnyílt az átalakított kisvendéglő. — A beszámolóban olvas­hattuk: a felvásárlási ága­zat 144 millió forint bevé­telre tett szert, amely több mint 15 százalékos emelke­désnek felel meg. Hogyan sikerült ezt elérni? — Üzletpolitikánk kulcs­kérdése volt az elmúlt év­ben is a kistermelés meg­szervezése, a szakcsoportok segítése, a szerződéses kap­csolatok erősítése, fejleszté­se. A 3 ezer kistermelővel és szerződéses partnerrel való együttműködés ered­ménye, hogy 86 ezer májli­bát, 52 ezer húslibát és 550 ezer húscsirkét értékesítet­tünk, ez évente 1750 tonna baromfit jelent. Ezenkívül nyúlból 90, galambból 15, mézből 33, burgonyából, zöldségből és gyümölcsből 2 ezer tonnát vásároltunk meg és értékesítettünk. Az ered­ményhez nagyban hozzájá­rult .a 15 szakcsoport, amelynek 800 tagja van. Természetesen nagy figyel­met fordítottunk arra is, hogy teljesítsük exportvál­lalásainkat. Ennek megfele­lően 20 százalékkal növel­tük a külföldre szállított termékek arányát. — Ebben az évben még nehezebb feladatok várnak a szövetkezetre. Milyen üz­letpolitikát dolgoztak ki 1987-re? — Tisztában vagyunk a nehézségekkel, de azzal is, hogy a velünk szemben tá­masztott igény is növek­szik. Ennek a figyelembe vételével az árbevételi ter­vet 1 milliárd 892 millió, a nyereséget 60 millió forint­ban határoztuk meg. Arra alapoztunk, hogy tagjaink, dolgozóink megértik és se­gítik a népgazdasági terv­ből reánk háruló feladatok megvalósítását. S. S. TISZTELT OLVASÓNK! Felhívjuk szives figyelmét, hogy a BVM Kunszentmártoni Gyára BETON- ÉS VASBETONIPARI TERMÉKEKET ÁRUSÍT MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS KÖZÜLETEK RÉSZÉRE. (1987. április 30-ig a körüreges födémpanelok, PS, PK jelű, 20 százalékos árengedménnyel.) Forgalmazott termékek: —■' körüreges födémpanelok — födémgerendák — födémbéléstestek — nyílásáthidalók — garázselemek — egyéb termékek (kerítéselemek, járdalapok, gyephézagos járdalapok). Címünk: 5440 Kunszentmárton, Tiszakürti út 6. Telefon: 62. Telex: 023-366. Nyitva tartási idő: hétfőtől péntekig 7—14 óráig. Ügyintéző: Pintér Tibor. Házhoz szállítást és daruzást is vállalunk. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! BVM Kunszentmártoni Gyára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom