Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-28 / 74. szám

NÉPÚJSÁG 1987. március 28., szombat Tótkomlóson boldogulni akarnak Jegyzetek a nagyközségi pártbizottság munkájáról Tegnap délelőtt adták át Szeghalmon az Arany János utcában a Kunság Élelmi­szer- és Vegyiáru-kereske- delmi Vállalat 107. számú boltját. Az ünnepélyes meg­nyitón részt vett és beszé­det mondott dr. Csikós Sán­dor, a kereskedelmi vállalat igazgatója. A Kunság kis Tegnap délután tartotta meg soros ülését a Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozata. A közel félszáz megjelent a Szak- szervezetek Békés Megyei Tanácsának békéscsabai székházában először dr. Da- róczy Erzsébet elnök beszá­molóját hallgatta meg a tár­saság VII. küldöttgyűléséről. Az előadó az elmúlt évtize­dek szakmai-tudományos te­vékenységének elemzése so­rán közvetítette az ágazat központi szerveinek értéke­lését is, miszerint a közok­tatás számára a pedagógiai társaság — a területi és me­gyei tagozataival együtt — nélkülözhetetlen bázisa a magyar közoktatásnak. Hangsúlyozta: a magyar tár­sadalomnak ma is igazi ér­tékekre építő iskolára van szüksége. A tegnapi ülés legnagyobb érdeklődéssel várt előadását dr. Becsei József, a tagozat társelnöke tartotta meg az „Általános iskolás tanulók körében végzett értékorien­tációs vizsgálat néhány ta­pasztalata” címmel. A közel­múltban megyénk 15 iskolá­jának 223 diákja körében végezték azt a felmérést, amely fontos következtetések levonására alkalmas eredmé­nyeket hozott. A statisztikai adatokban bővelkedő — s remélhetően, nyomtatásban is hamarosan megjelenő — vizsgálat egyik legfontosabb ABC-üzletét Kozák Sándor, Szeghalom tanácselnöke ad­ta át. Az üzlet vezetőjének, Gi­dai Károlynénak a tájékoz­tatása szerint 2,5 millió fo­rintos árukészlettel várják a vásárlóközönséget, és tartó­san jó ellátást ígér a válla­lat a lakosságnak. Minden megállapítása az, hogy az utóbbi években leértékelő­dött a kultúra, megannyi, a tudással kapcsolatos érték a számítottnál is lejjebb ér­tékelődött a 6—14 éves gye­rekek körében is. Ennek az össztársadalmi jelenségnek csupán egyik magyarázata, hogy a tanulók több mint fele képessége alatt produ­kál; hogy egyötödük csupán érdekből, egyharmaduk kényszerből, egytizedük pe­dig szokásból tanul; hogy mindössze 23 százalékuk ér­zi fontosságát az önműve­lésnek; a 223 tanuló közül minden tizedik tartja fon­tosnak az olvasást... Fi­gyelmeztető jel az is, hogy csak 42 százalékuk vallotta azt, hogy azonosul a társa­dalmi normákkal. Az ülés ünnepi percei vol­tak azok, amikor Vámos László alelnök átnyújtotta az elmúlt évben meghirde- dett pedagógiai pályázat dí­jait. Hat témakörben tizen- ketten pályáztak. Az első dí­jat Mekis Lászióné, a békés­csabai Kemény Gábor Szak- középiskola tanára vehette át. Második díjat kapott dr. Bőke Gyula (Békéscsaba) és Fekécs Imréné (Orosháza), harmadik díjban részesült Mekis László, Pelle Ferenc, Gyulafalvi Ernő (békéscsa­bai pedagógusok), valamint Horváth Attiláné (Oroshá­za). (N. L.) remény megvan tehát, hogy végre megoldódjanak a kör­nyező utcák és a közelben levő Csepel Autó üzemben dolgozók bevásárlási gond­jai. Képünk a nyitás előtti percek várakozását és az el­ső vásárlót ábrázolja. Zászlóátadási ünnepség (Folytatás az 1. oldalról) társadalmi munkát, túlmun­kát, részt vettek a megyei KISZ-bizottság termelési ak­cióiban, mozgalmaiban és eredményesen törekedtek ar­ra, hogy a nehezedő feltéte­lek ellenére lehetőségeket te­remtsenek a kikapcsolódás­ra, a szórakozásra. A KISZ KB „Jövőnk a tét” akciójá­hoz az elsők között csatla­kozva felhívással fordultak a tangazdaság gazdasági veze­tőivel közösen a vállalat kol­lektívájához, amelyben a ha­tékonyabb munkára, a belső tartalékok kihasználására és a munkaszervezési hiányos­ságok megszüntetésére hív­ták fel a figyelmet. A Vörös Vándorzászlót Skorka András, az üzemi KISZ-bizottság titkára vette át, majd a következőket mondta: — Ügy gondolom, hogy a Vörös Vándorzászló az eredményes munkánknak szól, amelyet a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szer_ vezetőnek támogatásával, irányításával végeztünk el. A jövőben nem lehet más feladatunk, mint hogy az ed­digieknél is jobban dolgoz­zunk, keressük az új moz­galmi formákat, amelyekkel még több fiatalt vonhatunk be sorainkba, még hatéko­nyabban járuljunk hozzá az eredményesebb gazdálko­dáshoz. l. S. Bevallom: nem ismertem személyesen Karasz György- nét, a tótkomlósi nagyköz­ségi pártbizottság titkárát. Pedig lett volna alkalmam a találkozásra, hiszen évekig eladóként dolgozott a helyi áfésznél, később árkalkulá­tor lett ugyanitt, majd meg­választották a szövetkezet KISZ-titkárának. Ebben az időben nyerte el az ifjúsági szervezet a KISZ KB dicsé­rő oklevelét. A következő lépcsőfok: 1982-ben tagja lesz a községi pártbizottság­nak, a párt vb-nek és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak. A nevezetes dátum 1985. augusztus 1., amikor meg­bízzák a nagyközségi párt- bizottság irányításával. Órája rovom a sorokat, most mégsem tudom a be­szélgetés minden részletét felidézni. Ezért jegyzetem­ben tallózva a legfontosabb, a legjellemzőbb dolgokat igyekszem érzékeltetni. Itt van mindjárt az első felki­áltójeles mondat: állandóan csökken a település lélek- száma! Bizonyára sokakban felvetődik a kérdés: hogyan lehetséges ez, amikor vi­szonylag jól gazdálkodik a három mezőgazdasági ter­melőszövetkezet : a Viharsa­rok, a Haladás és a Kossuth, a két ipari szövetkezet, a két szövetkezeti közös vál­lalat, az áfész, telephelye van a községben a gabona­iparnak, a Citévnek, a Csa­bai Húskernek. De ehhez azt is tudni kell, hogy még így is kevés a munkalehetőség és meglehetősen alacsonyak a bérek. Ennek bizonyításá­ra hadd álljon itt a példa: a vegyesipari szövetkezetben 52 742, a háziipari szövetke­zetben 49 661 forint az évi átlagkereset. Ezért is járnak el mintegy 800-an Orosházá­ra az üveggyárba, a barom­fifeldolgozóba, az olajosok­hoz. Persze a gondokat ösz- szefüggéseiben szükséges vizsgálni, őszintén szólnak erről a pártbizottságon. A gazdálkodás középpontjába a szerkezetváltást, a piaci munka javítását állították. Különösen érvényes ez a két ipari szövetkezetre. A ve­gyesipari szövetkezetben pél­dául hiba lenne hosszú tá­von csak a kazángyártásra összpontosítani. Ma már a munkavédelmi lábbelik gyártása sem biztonságos. Jellemző, hogy legutóbb a korábbi megrendelő 20 ezer párra nem tartott igényt, mert másutt olcsóbban meg­kapta. Igaz, az itt dolgozó vállalatok, szövetkezetek ösz- szes árbevétele tavaly elérte az 1 milliárd 399 millió fo­rintot, a nyereség a 92 mil­liót, mégsem lehetnek tel­jesen elégedettek. Sok még a tartalék. Igyekeznek is ki­használni a lehetőségeket. A Haladás Tsz építi a sörpa­lackozót, jó évet zárt a to­jástermelő szövetkezeti kö­zös vállalat, hiszen az el­múlt évben megháromszo­rozta a nyereségét, míg a vegyesipari szövetkezet tel­jesítette tőkés exporttervét. Az áfész 502 milliós bevéte­le és 15 millió forintos nye­resége szintén önmagáért beszél. Fennállása óta ilyen eredményt még nem ért el! A nem rubelelszámolású ki­vitelük 1986-ban 2,5 millió dollár volt. Lapozok tovább. Kiderül: Tótkomlóson boldogulni akarnak. Megindult ugyanis egy községfejlesztési folya­mat, amely figyelembe veszi a realitásokat. Tavaly átad­ták az időskorúak klubját, ahol jelenleg 24-en laknak. Ez év április 1-én külön épületet kap a hétvégi or­vosi ügyelet, júliustól pedig bővül a reumatológiai szak- rendelés. Megszépül a köz­ség központja is. Rendbe hozzák a templomot, a ta­nácsházát és a Komló étter­met, valamint az idegenfor- galmilag is fontos fürdőt. El­készül a 600 adagos napkö­zis konyha 8,7 millió forin­tért, amelyhez a lakosság is hozzáteszi a pénzét. Felújít­ják a diákotthont és min­dent megtesznek azért, hogy szakközépiskolát kapjon a nagyközség, hiszen a fiata­lok itt tartása, visszacsalo­gatása mindenképpen előre­lépést jelentene. Gáz, ellátás, lakásépítés, művelődés. Talán mondanom sem kell, mennyi munkát, küzdelmet, odaadást és örö­met jelentenek ezek a sza­vak. Immár 1800 lakásban fűtenek gápal, az idén va­lamennyi intézménybe el­jut a korszerű energia. A tanácsi utak felújítása, újabb kerékpárút építése, a fürdő hideg vizes kútjának a rekonstrukciója, a játszótér kialakítása, a Száraz-ér tisz­títása, a csapadékvíz-elveze­tés mind sok pénzbe, társa­dalmi munkába kerül. Végre zöld utat kap a 600 négyzet- méteres ABC-áruház építé­se, amelyet 1988-ban szeret­nének megnyitni. Az is tény: a községben nincs lakásszer­zési gond. Legfeljebb az a kérdés, hogy mennyiért tud­ják megvenni. Az első OTP-s társasházakat 1985-ben ad­ták át, ma már 108 ilyen lakás van a központban, de tízet még nem értékesítet­tek. Ugyanakkor 120—150 üresen álló családi ház vár újabb gazdára. Kissé felhős lesz az arca a párttitkárnak, amikor az 1979-ben átadott művelődési központról be­szél. Az utóbbi esztendőkben sok baj volt ezzel az intéz­ménnyel. Rossz volt a fű­tés, a hangosítóberendezés, tűz- és munkavédelmi hiá­nyosságok hátráltatták a színvonalas munkát. Ennek ellenére bővítették a tevé­kenységi köröket, este 8 órá­ig meghosszabbították a nyit­va tartást. Üj szakköröket indítottak, számitógépes tan­folyamokat szerveztek. Kétszer aláhúztam a jegy­zetemben: a politikai mun­ka egyik lényeges sarkköve, hogy ténylegesen rátermett emberek kerüljenek az irá­nyító posztokra. Nos, Tót­komlóson is erre töreksze­nek. Az utóbbi időben való­ban új vezetők kerültek fon­tos gazdasági, társadalmi, ta­nácsi, művelődési posztokra. A pártbizottság bízik ben­nük, segíti munkájukat, ugyanakkor következetesen ellenőriz, beszámoltat. Az álláspontjuk kézenfekvő: fo­kozzák a politikai érzékeny­séget, a következetességet, a határozottságot, a gyors rea­gálóképességet. Az értelmi­ség helyzetét is állandóan szem előtt tartják. Egyálta­lán nem megnyugtató, hogy a harminc év alatti diplo­mások száma csökken. És azzal sem lehet dicsekedni, hogy a 33 fiatal felsőfokú végzettségű szakember kö­zül 20 pedagógus. Főleg a két ipari szövetkezetben kel­lene több közgazdasági is­meretekkel rendelkező értel­miségi. Lassan elfogynak a sorok a noteszban. Mielőtt össze­csuknám, megakad a sze­mem a következőn: nemze­tiségiek. Pontosabban az it­teni szlovákokról van szó, akik egyenrangú állampol­gárok a magyarokkal. Ezt nem is szükséges különös­képpen hangsúlyozni, hi­szen természetes. Mint ahogy az is: négy óvodában szlo­vák nyelvű oktatás folyik, ugyanúgy, mint a szlovák ál­talános iskolában. Tavaly alakult meg a szlovák klub, amely hetente egyszer tart­ja foglalkozásait, ahova har- mincan-negyvenen is el­mennek. Daluk, táncuk, ha­gyományaik felelevenítése jel?i az együvé tartozást, a politikai tisztánlátást, a jobbra, a szebbre való tö­rekvést. Seres Sándor p. a. Fotó: Orovszld Ferenc A közoktatás nélkülözhetetlen szakmai bázisa A pedagógiai társaság ülése Evett, ivott, taxizott — de nem fizetett Délelőtt a kunágotai postán Aki jól ismeri az almás- kamarási Durst Ádámot, gondolkodás nélkül sorolja négy legjellemzőbb tulajdon­ságát, melyek közül három igencsak sajátja a magyar átlagembernek: szeret enni, inni és utazni. Ezek miatt talán soha nem került vol­na a figyelem középpontjá­ba, ha nem lenne az a bizo­nyos negyedik tulajdonsága: az elfogyasztott étel, ital árával és a taxiköltséggel rendszerint adós maradt. Ám a vendéglősök cseppet sem szeretik az ilyenfajta embe­reket. Emlékezzünk csak Nóti Károly immár fél év­százados, híres kabaréjele­netére: ha a vendég nem fi­zet, másnap minden porci- kája belesajdul, lévén az ő testes pincére nem szeret bí­rósági tárgyalásra járni és maga szolgáltat igazságot. Durstnak ugyan egyszer sem volt része ama kiadós „csi- hi-puhiból”, a büntetőjogi felelősségre vonást azonban nem kerülhette el. Az üres erszény bizony nem boldogít, és a 48 éves Durst Ádám éppen eleget bánkódhatott emiatt. Talán mert alkalmi munkásként havi 3 ezer forintból kellett megélnie? Kétségtelenül cse­kély összeg, de sokkal fonto­sabb (és súlyosabb!) oka is volt állandó pénzzavarának: gyermekkorától rabja a’ sze­szes italnak, ami — köztu­dottan — nem olcsó mulat­ság. Mértéktelen italozásá­nak nyomaként árulkodik te­kintélyes bűnlajstroma is: mintegy tíz esetben állt már bíróság előtt — csalások, lo­pások sorozata, illetve köz­lekedési vétség miatt. Legutóbb a battonyai bí­róságon, dr. Baur Péter bün­tetőtanácsa előtt kellett szá­mot adnia újabb bűncselek­ményeiről. Mezőkovácsházán kezdte 1985 decemberében. Állandó kísérőjéül ismét az alkohol szegődött. Alig 60— 80 forinttal a zsebében be­tért az Aranykacsa étterem­be, „ételt, italt rendelt magá­nak és a többi vendégnek bőségesen, ahogy illik kará­csony előtt. Fizetés nélkül távozott. Három hónappal később, ugyanott megint „elfelejtette” kiegyenlíteni a számlát. Üres zsebbel, de változatlan étvággyal ült be 1986 februárjában a bé­késcsabai Körös étterembe is, s ettől kezdve a folyta­tás már ismert: rendelés sa­ját magának meg a többi vendégnek, evés-ivás, majd újabb adósság. A következő állomás Szarvas, ahová Békéscsabá­ról taxival vitette magát, egyenesen az Árpád étte­rembe. Ez alkalommal már nemcsak a pincér, hanem a taxis is futhatott a pénze után. Végül tavaly szeptem­berben indult ismét útnak: magánfuvarozóval bejárta a környék községeit, eltaxizott több mint ezer forintot, bár az induláskor nagyon jól tudta, hogy nincs pénze az utazáshoz. A battonyai bíróság Durst Ádámot — jogerősen — 1 rendbeli folytatólagosan el­követett csalás vétségében és 4 rendbeli csalás vétségében találta bűnösnek. Halmazati büntetésül — mint többszö­rös visszaesőt — egyévi bör­tönbüntetésre ítélte, 3 év­re eltiltotta a közügyek gya­korlásától és elrendelte kényszergyógyítását. x L. E. Kunágota, ez az alig több mint 3500 lelkes község igen szép eredményeket mutat fel a lapterjesztésben. Az el­múlt évben felújított posta- hivatalban jó közepes a for­galom hétköznap délelőtt. A szusszanásnyi szünetben ar­ra kértük Beharóczki Bélá- né hivatalvezetőt, hogy rö­viden ismertesse tevékenysé­güket. — Nem régóta vagyok hi­vatalvezető. A múlt év au­gusztusában neveztek ki, ko­rábban más irányú feladata­im voltak itt a postán. Már húsz éve dolgozom itt, ez a második munkahelyem. Tí­zen vagyunk, öt kézbesítő és öt tisztviselő a létszám, öröm számomra, hogy jó a kollektíva, így könnyebb az ügyes-bajos dolgok intézése. Megnyugtató, hogy a kézbe­sítők is stabilak, értik a munkájukat. Az elmúlt év­ben meghirdetett Népsza­badság-terjesztési akcióban jó eredményeket értünk el, ezért külön elismerésben ré­szesültek néhányan tőlünk a Szegedi Postaigazgatóságtól és a Hírlapkiadó Vállalattól. A főpénztárosi teendőket is ellátom. Különösen hónap elején nagy a pénzforgalom, sok a befizetés. A falakon körben külön­böző oklevelek, elismerések sorakoznak. Néhány évvel ezelőtt elnyerték a Kiváló Kishivatal elismerést, s a jól működő Ady Endre szo­cialista brigád is több okle­velet kapott munkájáért. A hivatal hírlapfelelőse Ko­vács Károlyné, tőle arról ér­deklődtünk, mit olvasnak a kunágotaiak? — Népszabadságból 193 az előfizetett példányszám, az ősszel meghirdetett akció tervszámait 21-gyel teljesí­tettük túl. A Népújságból 344 jár a faluba, ebből 343 az előfizetéses példány. Mi­vel igen sok az idős ember a községben, ezért nagy a Szabad Föld-forgalmunk, 468 előfizetőnk van, s emellett 40 áruspéldány kel el heten­te. Még a Rádió-, Televízió­újságot kedvelik leginkább, ebből 320-at vásárolnak a faluban. Kovácsné még azt is el­mondotta, hogy jó a kap­csolata a különböző társadal­mi árusokkal. Az általános iskolában a gyermeklapokat — Kisdobost, Pajtást, Kincs­keresőt — árusítják. A he­lyi ABC-ben forgó állványt helyeztek el, s itt is megvá­sárolhatják kedvenc lapju­kat a kunágotaiak. A Vörös­kereszt-szervezet is segít a terjesztésben, 160 Családi Lapot juttat el az érdeklő­dőkhöz^ Különösen hónap végén jelentős a leterhelés, ekkor készülnek a különböző össze­sítések, számadások. Az év első két hónapjában 4,2 szá­zalékos volt a remitenda, mindez az engedélyezett ke­reten belül van. Jó a kap­csolatuk a postásoknak a he­lyi Bercsényi Termelőszövet­kezettel. A községben 35 Népszabadság Évkönyvet si­került értékesíteni. Az idén 2 százalékkal kell növelni a politikai napilapok előfize­tési példányszámát a falu­ban. Kovácsné azt is elmon­dotta, hogy hónap végén gyakran kell „túlórázni”, de ezt már a család megszokta. V. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom