Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-28 / 74. szám
NÉPÚJSÁG 1987. március 28., szombat Tótkomlóson boldogulni akarnak Jegyzetek a nagyközségi pártbizottság munkájáról Tegnap délelőtt adták át Szeghalmon az Arany János utcában a Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru-kereske- delmi Vállalat 107. számú boltját. Az ünnepélyes megnyitón részt vett és beszédet mondott dr. Csikós Sándor, a kereskedelmi vállalat igazgatója. A Kunság kis Tegnap délután tartotta meg soros ülését a Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozata. A közel félszáz megjelent a Szak- szervezetek Békés Megyei Tanácsának békéscsabai székházában először dr. Da- róczy Erzsébet elnök beszámolóját hallgatta meg a társaság VII. küldöttgyűléséről. Az előadó az elmúlt évtizedek szakmai-tudományos tevékenységének elemzése során közvetítette az ágazat központi szerveinek értékelését is, miszerint a közoktatás számára a pedagógiai társaság — a területi és megyei tagozataival együtt — nélkülözhetetlen bázisa a magyar közoktatásnak. Hangsúlyozta: a magyar társadalomnak ma is igazi értékekre építő iskolára van szüksége. A tegnapi ülés legnagyobb érdeklődéssel várt előadását dr. Becsei József, a tagozat társelnöke tartotta meg az „Általános iskolás tanulók körében végzett értékorientációs vizsgálat néhány tapasztalata” címmel. A közelmúltban megyénk 15 iskolájának 223 diákja körében végezték azt a felmérést, amely fontos következtetések levonására alkalmas eredményeket hozott. A statisztikai adatokban bővelkedő — s remélhetően, nyomtatásban is hamarosan megjelenő — vizsgálat egyik legfontosabb ABC-üzletét Kozák Sándor, Szeghalom tanácselnöke adta át. Az üzlet vezetőjének, Gidai Károlynénak a tájékoztatása szerint 2,5 millió forintos árukészlettel várják a vásárlóközönséget, és tartósan jó ellátást ígér a vállalat a lakosságnak. Minden megállapítása az, hogy az utóbbi években leértékelődött a kultúra, megannyi, a tudással kapcsolatos érték a számítottnál is lejjebb értékelődött a 6—14 éves gyerekek körében is. Ennek az össztársadalmi jelenségnek csupán egyik magyarázata, hogy a tanulók több mint fele képessége alatt produkál; hogy egyötödük csupán érdekből, egyharmaduk kényszerből, egytizedük pedig szokásból tanul; hogy mindössze 23 százalékuk érzi fontosságát az önművelésnek; a 223 tanuló közül minden tizedik tartja fontosnak az olvasást... Figyelmeztető jel az is, hogy csak 42 százalékuk vallotta azt, hogy azonosul a társadalmi normákkal. Az ülés ünnepi percei voltak azok, amikor Vámos László alelnök átnyújtotta az elmúlt évben meghirde- dett pedagógiai pályázat díjait. Hat témakörben tizen- ketten pályáztak. Az első díjat Mekis Lászióné, a békéscsabai Kemény Gábor Szak- középiskola tanára vehette át. Második díjat kapott dr. Bőke Gyula (Békéscsaba) és Fekécs Imréné (Orosháza), harmadik díjban részesült Mekis László, Pelle Ferenc, Gyulafalvi Ernő (békéscsabai pedagógusok), valamint Horváth Attiláné (Orosháza). (N. L.) remény megvan tehát, hogy végre megoldódjanak a környező utcák és a közelben levő Csepel Autó üzemben dolgozók bevásárlási gondjai. Képünk a nyitás előtti percek várakozását és az első vásárlót ábrázolja. Zászlóátadási ünnepség (Folytatás az 1. oldalról) társadalmi munkát, túlmunkát, részt vettek a megyei KISZ-bizottság termelési akcióiban, mozgalmaiban és eredményesen törekedtek arra, hogy a nehezedő feltételek ellenére lehetőségeket teremtsenek a kikapcsolódásra, a szórakozásra. A KISZ KB „Jövőnk a tét” akciójához az elsők között csatlakozva felhívással fordultak a tangazdaság gazdasági vezetőivel közösen a vállalat kollektívájához, amelyben a hatékonyabb munkára, a belső tartalékok kihasználására és a munkaszervezési hiányosságok megszüntetésére hívták fel a figyelmet. A Vörös Vándorzászlót Skorka András, az üzemi KISZ-bizottság titkára vette át, majd a következőket mondta: — Ügy gondolom, hogy a Vörös Vándorzászló az eredményes munkánknak szól, amelyet a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szer_ vezetőnek támogatásával, irányításával végeztünk el. A jövőben nem lehet más feladatunk, mint hogy az eddigieknél is jobban dolgozzunk, keressük az új mozgalmi formákat, amelyekkel még több fiatalt vonhatunk be sorainkba, még hatékonyabban járuljunk hozzá az eredményesebb gazdálkodáshoz. l. S. Bevallom: nem ismertem személyesen Karasz György- nét, a tótkomlósi nagyközségi pártbizottság titkárát. Pedig lett volna alkalmam a találkozásra, hiszen évekig eladóként dolgozott a helyi áfésznél, később árkalkulátor lett ugyanitt, majd megválasztották a szövetkezet KISZ-titkárának. Ebben az időben nyerte el az ifjúsági szervezet a KISZ KB dicsérő oklevelét. A következő lépcsőfok: 1982-ben tagja lesz a községi pártbizottságnak, a párt vb-nek és a Magyar Nők Országos Tanácsának. A nevezetes dátum 1985. augusztus 1., amikor megbízzák a nagyközségi párt- bizottság irányításával. Órája rovom a sorokat, most mégsem tudom a beszélgetés minden részletét felidézni. Ezért jegyzetemben tallózva a legfontosabb, a legjellemzőbb dolgokat igyekszem érzékeltetni. Itt van mindjárt az első felkiáltójeles mondat: állandóan csökken a település lélek- száma! Bizonyára sokakban felvetődik a kérdés: hogyan lehetséges ez, amikor viszonylag jól gazdálkodik a három mezőgazdasági termelőszövetkezet : a Viharsarok, a Haladás és a Kossuth, a két ipari szövetkezet, a két szövetkezeti közös vállalat, az áfész, telephelye van a községben a gabonaiparnak, a Citévnek, a Csabai Húskernek. De ehhez azt is tudni kell, hogy még így is kevés a munkalehetőség és meglehetősen alacsonyak a bérek. Ennek bizonyítására hadd álljon itt a példa: a vegyesipari szövetkezetben 52 742, a háziipari szövetkezetben 49 661 forint az évi átlagkereset. Ezért is járnak el mintegy 800-an Orosházára az üveggyárba, a baromfifeldolgozóba, az olajosokhoz. Persze a gondokat ösz- szefüggéseiben szükséges vizsgálni, őszintén szólnak erről a pártbizottságon. A gazdálkodás középpontjába a szerkezetváltást, a piaci munka javítását állították. Különösen érvényes ez a két ipari szövetkezetre. A vegyesipari szövetkezetben például hiba lenne hosszú távon csak a kazángyártásra összpontosítani. Ma már a munkavédelmi lábbelik gyártása sem biztonságos. Jellemző, hogy legutóbb a korábbi megrendelő 20 ezer párra nem tartott igényt, mert másutt olcsóbban megkapta. Igaz, az itt dolgozó vállalatok, szövetkezetek ösz- szes árbevétele tavaly elérte az 1 milliárd 399 millió forintot, a nyereség a 92 milliót, mégsem lehetnek teljesen elégedettek. Sok még a tartalék. Igyekeznek is kihasználni a lehetőségeket. A Haladás Tsz építi a sörpalackozót, jó évet zárt a tojástermelő szövetkezeti közös vállalat, hiszen az elmúlt évben megháromszorozta a nyereségét, míg a vegyesipari szövetkezet teljesítette tőkés exporttervét. Az áfész 502 milliós bevétele és 15 millió forintos nyeresége szintén önmagáért beszél. Fennállása óta ilyen eredményt még nem ért el! A nem rubelelszámolású kivitelük 1986-ban 2,5 millió dollár volt. Lapozok tovább. Kiderül: Tótkomlóson boldogulni akarnak. Megindult ugyanis egy községfejlesztési folyamat, amely figyelembe veszi a realitásokat. Tavaly átadták az időskorúak klubját, ahol jelenleg 24-en laknak. Ez év április 1-én külön épületet kap a hétvégi orvosi ügyelet, júliustól pedig bővül a reumatológiai szak- rendelés. Megszépül a község központja is. Rendbe hozzák a templomot, a tanácsházát és a Komló éttermet, valamint az idegenfor- galmilag is fontos fürdőt. Elkészül a 600 adagos napközis konyha 8,7 millió forintért, amelyhez a lakosság is hozzáteszi a pénzét. Felújítják a diákotthont és mindent megtesznek azért, hogy szakközépiskolát kapjon a nagyközség, hiszen a fiatalok itt tartása, visszacsalogatása mindenképpen előrelépést jelentene. Gáz, ellátás, lakásépítés, művelődés. Talán mondanom sem kell, mennyi munkát, küzdelmet, odaadást és örömet jelentenek ezek a szavak. Immár 1800 lakásban fűtenek gápal, az idén valamennyi intézménybe eljut a korszerű energia. A tanácsi utak felújítása, újabb kerékpárút építése, a fürdő hideg vizes kútjának a rekonstrukciója, a játszótér kialakítása, a Száraz-ér tisztítása, a csapadékvíz-elvezetés mind sok pénzbe, társadalmi munkába kerül. Végre zöld utat kap a 600 négyzet- méteres ABC-áruház építése, amelyet 1988-ban szeretnének megnyitni. Az is tény: a községben nincs lakásszerzési gond. Legfeljebb az a kérdés, hogy mennyiért tudják megvenni. Az első OTP-s társasházakat 1985-ben adták át, ma már 108 ilyen lakás van a központban, de tízet még nem értékesítettek. Ugyanakkor 120—150 üresen álló családi ház vár újabb gazdára. Kissé felhős lesz az arca a párttitkárnak, amikor az 1979-ben átadott művelődési központról beszél. Az utóbbi esztendőkben sok baj volt ezzel az intézménnyel. Rossz volt a fűtés, a hangosítóberendezés, tűz- és munkavédelmi hiányosságok hátráltatták a színvonalas munkát. Ennek ellenére bővítették a tevékenységi köröket, este 8 óráig meghosszabbították a nyitva tartást. Üj szakköröket indítottak, számitógépes tanfolyamokat szerveztek. Kétszer aláhúztam a jegyzetemben: a politikai munka egyik lényeges sarkköve, hogy ténylegesen rátermett emberek kerüljenek az irányító posztokra. Nos, Tótkomlóson is erre törekszenek. Az utóbbi időben valóban új vezetők kerültek fontos gazdasági, társadalmi, tanácsi, művelődési posztokra. A pártbizottság bízik bennük, segíti munkájukat, ugyanakkor következetesen ellenőriz, beszámoltat. Az álláspontjuk kézenfekvő: fokozzák a politikai érzékenységet, a következetességet, a határozottságot, a gyors reagálóképességet. Az értelmiség helyzetét is állandóan szem előtt tartják. Egyáltalán nem megnyugtató, hogy a harminc év alatti diplomások száma csökken. És azzal sem lehet dicsekedni, hogy a 33 fiatal felsőfokú végzettségű szakember közül 20 pedagógus. Főleg a két ipari szövetkezetben kellene több közgazdasági ismeretekkel rendelkező értelmiségi. Lassan elfogynak a sorok a noteszban. Mielőtt összecsuknám, megakad a szemem a következőn: nemzetiségiek. Pontosabban az itteni szlovákokról van szó, akik egyenrangú állampolgárok a magyarokkal. Ezt nem is szükséges különösképpen hangsúlyozni, hiszen természetes. Mint ahogy az is: négy óvodában szlovák nyelvű oktatás folyik, ugyanúgy, mint a szlovák általános iskolában. Tavaly alakult meg a szlovák klub, amely hetente egyszer tartja foglalkozásait, ahova har- mincan-negyvenen is elmennek. Daluk, táncuk, hagyományaik felelevenítése jel?i az együvé tartozást, a politikai tisztánlátást, a jobbra, a szebbre való törekvést. Seres Sándor p. a. Fotó: Orovszld Ferenc A közoktatás nélkülözhetetlen szakmai bázisa A pedagógiai társaság ülése Evett, ivott, taxizott — de nem fizetett Délelőtt a kunágotai postán Aki jól ismeri az almás- kamarási Durst Ádámot, gondolkodás nélkül sorolja négy legjellemzőbb tulajdonságát, melyek közül három igencsak sajátja a magyar átlagembernek: szeret enni, inni és utazni. Ezek miatt talán soha nem került volna a figyelem középpontjába, ha nem lenne az a bizonyos negyedik tulajdonsága: az elfogyasztott étel, ital árával és a taxiköltséggel rendszerint adós maradt. Ám a vendéglősök cseppet sem szeretik az ilyenfajta embereket. Emlékezzünk csak Nóti Károly immár fél évszázados, híres kabaréjelenetére: ha a vendég nem fizet, másnap minden porci- kája belesajdul, lévén az ő testes pincére nem szeret bírósági tárgyalásra járni és maga szolgáltat igazságot. Durstnak ugyan egyszer sem volt része ama kiadós „csi- hi-puhiból”, a büntetőjogi felelősségre vonást azonban nem kerülhette el. Az üres erszény bizony nem boldogít, és a 48 éves Durst Ádám éppen eleget bánkódhatott emiatt. Talán mert alkalmi munkásként havi 3 ezer forintból kellett megélnie? Kétségtelenül csekély összeg, de sokkal fontosabb (és súlyosabb!) oka is volt állandó pénzzavarának: gyermekkorától rabja a’ szeszes italnak, ami — köztudottan — nem olcsó mulatság. Mértéktelen italozásának nyomaként árulkodik tekintélyes bűnlajstroma is: mintegy tíz esetben állt már bíróság előtt — csalások, lopások sorozata, illetve közlekedési vétség miatt. Legutóbb a battonyai bíróságon, dr. Baur Péter büntetőtanácsa előtt kellett számot adnia újabb bűncselekményeiről. Mezőkovácsházán kezdte 1985 decemberében. Állandó kísérőjéül ismét az alkohol szegődött. Alig 60— 80 forinttal a zsebében betért az Aranykacsa étterembe, „ételt, italt rendelt magának és a többi vendégnek bőségesen, ahogy illik karácsony előtt. Fizetés nélkül távozott. Három hónappal később, ugyanott megint „elfelejtette” kiegyenlíteni a számlát. Üres zsebbel, de változatlan étvággyal ült be 1986 februárjában a békéscsabai Körös étterembe is, s ettől kezdve a folytatás már ismert: rendelés saját magának meg a többi vendégnek, evés-ivás, majd újabb adósság. A következő állomás Szarvas, ahová Békéscsabáról taxival vitette magát, egyenesen az Árpád étterembe. Ez alkalommal már nemcsak a pincér, hanem a taxis is futhatott a pénze után. Végül tavaly szeptemberben indult ismét útnak: magánfuvarozóval bejárta a környék községeit, eltaxizott több mint ezer forintot, bár az induláskor nagyon jól tudta, hogy nincs pénze az utazáshoz. A battonyai bíróság Durst Ádámot — jogerősen — 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás vétségében és 4 rendbeli csalás vétségében találta bűnösnek. Halmazati büntetésül — mint többszörös visszaesőt — egyévi börtönbüntetésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és elrendelte kényszergyógyítását. x L. E. Kunágota, ez az alig több mint 3500 lelkes község igen szép eredményeket mutat fel a lapterjesztésben. Az elmúlt évben felújított posta- hivatalban jó közepes a forgalom hétköznap délelőtt. A szusszanásnyi szünetben arra kértük Beharóczki Bélá- né hivatalvezetőt, hogy röviden ismertesse tevékenységüket. — Nem régóta vagyok hivatalvezető. A múlt év augusztusában neveztek ki, korábban más irányú feladataim voltak itt a postán. Már húsz éve dolgozom itt, ez a második munkahelyem. Tízen vagyunk, öt kézbesítő és öt tisztviselő a létszám, öröm számomra, hogy jó a kollektíva, így könnyebb az ügyes-bajos dolgok intézése. Megnyugtató, hogy a kézbesítők is stabilak, értik a munkájukat. Az elmúlt évben meghirdetett Népszabadság-terjesztési akcióban jó eredményeket értünk el, ezért külön elismerésben részesültek néhányan tőlünk a Szegedi Postaigazgatóságtól és a Hírlapkiadó Vállalattól. A főpénztárosi teendőket is ellátom. Különösen hónap elején nagy a pénzforgalom, sok a befizetés. A falakon körben különböző oklevelek, elismerések sorakoznak. Néhány évvel ezelőtt elnyerték a Kiváló Kishivatal elismerést, s a jól működő Ady Endre szocialista brigád is több oklevelet kapott munkájáért. A hivatal hírlapfelelőse Kovács Károlyné, tőle arról érdeklődtünk, mit olvasnak a kunágotaiak? — Népszabadságból 193 az előfizetett példányszám, az ősszel meghirdetett akció tervszámait 21-gyel teljesítettük túl. A Népújságból 344 jár a faluba, ebből 343 az előfizetéses példány. Mivel igen sok az idős ember a községben, ezért nagy a Szabad Föld-forgalmunk, 468 előfizetőnk van, s emellett 40 áruspéldány kel el hetente. Még a Rádió-, Televízióújságot kedvelik leginkább, ebből 320-at vásárolnak a faluban. Kovácsné még azt is elmondotta, hogy jó a kapcsolata a különböző társadalmi árusokkal. Az általános iskolában a gyermeklapokat — Kisdobost, Pajtást, Kincskeresőt — árusítják. A helyi ABC-ben forgó állványt helyeztek el, s itt is megvásárolhatják kedvenc lapjukat a kunágotaiak. A Vöröskereszt-szervezet is segít a terjesztésben, 160 Családi Lapot juttat el az érdeklődőkhöz^ Különösen hónap végén jelentős a leterhelés, ekkor készülnek a különböző összesítések, számadások. Az év első két hónapjában 4,2 százalékos volt a remitenda, mindez az engedélyezett kereten belül van. Jó a kapcsolatuk a postásoknak a helyi Bercsényi Termelőszövetkezettel. A községben 35 Népszabadság Évkönyvet sikerült értékesíteni. Az idén 2 százalékkal kell növelni a politikai napilapok előfizetési példányszámát a faluban. Kovácsné azt is elmondotta, hogy hónap végén gyakran kell „túlórázni”, de ezt már a család megszokta. V. L.
