Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-27 / 73. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS Hidasháti / íllami G azdasag Vetőmag — üsző — kacsa A hibridkukorica-vetőmagot feldolgozó üzem B ékéscsabától északra, a Budapestre vezető vasút Murony község vasútállomásától néhány száz méterre található a Hi­dasháti Állami Gazdaság központja. A gazdaság 14 500 hektáros területe Kamut, Mezőberény, Csárdaszállás, Békés, Vizesfás és messze északkeleten Biharugra tér­ségében, Zsadány közelében található. Az összes terület­ből 10130 hektár a szántó. Ennek felénél valamivel na­gyobb részén vetőmagter­mesztéssel foglalkoznak. Az utóbbi évtizedekben olyan szellemi potenciál hal­mozódott fel ebben a gazda­ságban, amely jó alapul szol­gálhat a mezőgazdasági ter­melés magasabb fokú, szín­vonalú szervezésére. Az áru- növény-termesztés mellett így terebélyesedett, nőtt a mai színvonalra, vált a Hi­dasháti Állami Gazdaság ve­tőmagtermesztése Közép-Eu- rópában, sőt az USA-ban is ismertté. A hazai vetőmagszükségle­tek kielégítésére irányuló munkát, feladatot a Vetőmag Vállalattal kötött szerződé­sek határozzák meg. A kül­földi partnerek korábban az Ágker és az Agrimpex útján kerültek kapcsolatba Hidas­háttal, újabban pedig a Hungaroseed Külkereskedel­mi Iroda közvetíti az NSZK- ban, Hollandiában, Francia- országban és az USA-ban megfogalmazott vetőmag-ter­mesztési igényeket. Nyugat-Európa és Ameri­ka leghíresebb vetőmag-ke­reskedői 13-14 évvel ezelőtt csak igen kis területen pró­bálgatták a hidasháti vető­magtermesztés megbízható­ságát. A vetőmag Nyugaton a bizalom mércéje és jegye. Vagyis a zsákban annak a fajtának és minőségnek kell lennie, ami annak kísérő­címkéjén olvasható. És eb­ben nincs pardon, nincs ma­gyarázkodás, csak egyetlen hiba csússzon be, az igényes külföldi rendelő máris más­hova megy, más gazdasággal termeltet. A vetőmagtételek hazai minőségét a vetőmagtörvény védi, tehát a hazai igények kielégítésével sem lehet ha- zárdírozni. Mert a Hidashá­ti Állami Gazdaságban a ve­tőmagtermesztés feltételeit megteremtették, s munkájuk minőségét fokozták, így min­den piacon értékesíthető ve­tőmag előállítására képesek. Őszi búzából 1600 hektá­ron termelnek vetőmagot. A martonvásári fajtasor: 8-as, 10-es, 13-as és 15-ös, továb­bá a szegedi GK Öthalom és a GK Kincső, valamint a ju­goszláv Zagrebcsanka és a Lonja szaporítására rendez­kedtek be 1987. évi értékesí­tésre. őszi árpából a Kom- polti korai -és a 4-es fajtát szaporítják. Hibridkukorica-vetőmag termesztése Legnagyobb feladat a hibridkukorica-vetőmag megtermelése. A feladat súlyát elsősorban a te­rület nagyságrendje jelenti. Összesen 2300 hektáron, az országban, de még külföldön is csak nagyon kevés gazda­ságnak jut ilyen és ennyire összetett feladat. Huszonegy fajta előállítását szervezik, a terület jó hasznosításával itt ebben a gazdaságban még a dolgozók illetménykukoricája is hibrid vetőmagot terem. Ezzel a módszerrel haszno­sítanak 1200 hektárt. A fennmaradó 1100 hektár bé­rnövelésére három ifjúsági tábort üzemeltetnek a szarvasi Vajda Péter Gimná­zium, a szeghalmi Péter András Gimnázium, a békési Szegedi Kis István Gimná­zium és a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola, a békéscsabai és a gyulai egészségügyi szakközépiskola, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és a Sebes György Kereskedelmi Szak- középiskola diákjainak be­vonásával. Általában 700 tanuló láto­gatja táboraikat, és végzi el a címerezést, biztosítja a ve­tőmagtermesztés sikerét. Az állami gazdaság mellett egyre több termelőszövetke­zet is vállalkozik a hibrid­kukorica-vetőmag termeszté­sére. A Muronyi Lenin Tsz, a Kondorosi Egyesült Tsz, a Mezőberényi Aranykalász Tsz, a Hunyai Hunyadi Tsz és a Nádudvari Vörös Csil­lag Tsz tartozik partnerüze­meik közé, ahol a vetőmag­előállítás hidasháti techno­lógiáját alkalmazzák és fo­gadják a termesztés egyes fázisaihoz a hidashátiak szaktanácsát, ellenőrzését. Ez a biztosítéka annak, hogy évente 10 000 tonna hibrid­kukorica-vetőmag megterem­jen ebben a körzetben, mely­nek egy részéből a népgaz­daságnak hárommillió dol­lár bevétele van. A hazai, illetve a KGST-államokba irányuló vetőmagexport 78 millió forint bevételt jelent Hidashátnak, illetve az eb­ben közreműködőknek. Ezt az egész vetőmag-ter­mesztési vállalkozást egy vi­lágviszonylatban is korszerű vetőmagtisztító, -feldolgozó üzem teszi teljessé. A feldol­gozóhoz három szárító csat­lakozik, s egyszerre kétfajta vetőmagot dolgoznak fel, a két jól elkülöníthető vona­lon. A feldolgozás befejező szakaszában speciális igé­nyeket is kielégítenek. Ilye­nek: kalászos gabonánál a csávázás, hibrid kukoricánál pedig a kalibrálás. Vannak olyan igényes vevők, akik a vetőmag-kiszerelésre külön megbízatásokat is adnak. Például egy-egy csomagban 50 ezer szem kalibrált kuko­rica-vetőmag lehet, de van­nak olyanok is, akik egy- tonnás nagy kiszerelésben kérik az árut. A hibridüzem már a korábbi években minden igény kielégítésére felkészült. Ez a magyaráza­ta annak, hogy ide évről év­re visszatérnek a világ leg­ismertebb vetőmag-kereske­dői, közöttük az amerikai Pioneer, a francé—Kanada, a Vanderhave (holland), a Strube, a KWS, a Szemun- dó, a Freudenberger és a Nordszáát nyugatnémet cé­gek. Egyikét-másikát már csaknem 15 éves termelői kapcsolat fűzi Hidasháthoz. Ez az állami gazdaság évente összesen 18 ezer ton­na vetőmagot termeszt, szál­lít megrendelőinek. Ebből kukorica-vetőmag az előbbi­ekben említett 10 ezer ton­na, kalászos gabona 5 ezer tonna és 3 ezer tonna egyéb. E kiváló teljesítmény eléré­sét számukra a vetőmagter­mesztésre igen alkalmas ter­mészeti viszonyok mellett azok az emberek biztosítják, akik az elmúlt évtizedekben a nagyüzemi gazdálkodás szervezése során a hazai me­zőgazdaságról, fejlesztéséről nemzetközi méretekben és színvonalon gondolkoztak. Az akkor álmodott jövő a ma valósága. Tehenészet európai csúcsteljesítménnyel Évről évre növekszik azok­nak a gazdaságoknak a szá­ma, melyek a Hidasháti Ál­lami Gazdaságból vásárolják a leendő szarvasmarha-állo­mányukat. Az itt tenyésztett állomány kiemelkedő terme­lési paraméterei következté­ben kiváló bika- és üszőne­velő tulajdonságokkal ren­delkezik. • Nézzük meg közelebbről, hogy milyen állománytól kí­nál eladásra tenyészüszőket és tenyészbikát Hidashát? A Békés Megyei Állatte­nyésztő Állomás ellenőrzött adatai szerint az ország leg­több tejet adó 16 tehenét ebben a gazdaságban tart­ják. A tejtermelést ellenőr­zők 1986 decemberében az egyik befejés alkalmával há­rom olyan tehenet találtak, melynek egyenkénti termelé­se meghaladta a napi 60 li­tert! Az 50 liter napi ter­melésű tehenek száma 31. Az 1986. évi termelési ada­tok összesítésekor a követke­ző tejtermelési teljesítmé­nyeket kapták. Évi 13 000 li­teren felül 5 tehenük ter­melt. 12—13 ezer liter között 22 tehenet tartanak nyilván. 11-12 ezer liter tejet 32 te­hén adott. 10-11 ezer liter tejet 77 tehén produkált. A tehenészetben 1650 álla­tot gondoznak, melyek átla­gos tejtermelési teljesítmé­nye 1986-ban 6788 liter. A Békés Megyei Állattenyésztő Állomás adatai szerint 1986- ban 299 napos laktáció alatt gazdaság átlagában 7770 li­ter tejhozamot értek el. Ezen belül a keresztezett állomány termelése: 7640, a Holsteine­ké pedig 7848 liter tej. Ezzel a teljesítménnyel a Hidasháti Állami Gazdaság Európa egyik legjobb tejter­melő tehenészetévé lépett elő, jól megközelítette a vi­lágelső Izraelt, ahonnan 8-9 ezer liter tejet termelő tehenészetekről tudnak szakembereink. A Hidasháti Állami Gaz­daságban 1972-től fordíta­nak megkülönböztetett fi­gyelmet a szarvasmarha­tenyésztésre. Azt megelőző­en itt magyartarka-tehené- szet volt. 1972 és 1978 kö­zött 808 Holstein-üszőt im­portáltak Amerikából, majd hozzáláttak a magyartarka- fajtaátalakító keresztezésé­hez. Az import üszők te­nyésztéséhez 2500-3000 adag import spermát vásároltak a tengerentúlról. A szaporu­latból mára kialakult egy ezres nagyságrendű tiszta vérű tenyészet. A magyar­tarka állományt fokozatosan lecserélték a magyartarka és a Holstein utódaira. Az így keresztezett állományból ma 650-et tartanak. Kezdettől fogva figyelem­mel kísérik a tejtermelést, melyet 1980—81-től az állat- tenyésztő állomás bevonásá­val mérnek és nyilvántar­tanak: melyik jószág meny­nyi, hány liter tejet termel. A következetes tenyésztői munka eredménye, hogy már 65 bikanevelő tehenük van. Ez nemcsak idehaza, hanem a legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő or­szágokban is rangot, elisme­rést jelent. A jó tenyészbi­kától ugyanis azt várják a tenyésztők, hogy a tehénál­lomány tejtermelő képessé­gét utódaiban javítsa. Ta­valy, 1986-ban 17 tenyész­bikát adtak el az állatte­nyésztő állomás csabai tele­pére. Ugyanakkor egy kül­földi vevő egy igen jó szár­mazású és termelési hátte­rű bikát közvetlen tőlük vá­sárolt. A korábbi években — 1985-ben — a Szovjet­unióba ugyancsak közvetle­nül 9 tenyészbikát szállítot­tak. Űjabban Csehszlovákia és Jugoszlávia részére te­nyészüszőket adtak el. Kü­lönben az évi üszőszaporu­latból, a legjobbakból — saját állományukat erősí­tik, de már rendszeresen 150-160 tenyészüszőt kínál­nak évenként megvételre. Egy nagyobb volumenű üszőértékesítés útjában ob­jektív akadály áll. Ez az egy tehenészet nem győzi létszámánál fogva a külföl­di igények kielégítését. Több ilyen és ehhez hasonló tej­termelésű tehenészetre len­ne szükség, hogy a tenyész­állatpiacon jelentkező ke­resleteket kielégíthessék^ Ebben a munkában a Hi- dasháU Állami Gazdaság jó partnere kíván lenni min­den belföldi és külföldi vál­lalkozónak. Napos- és elönevelt- kacsa-kínálat A gazdaság biharugrai kerületében 12 ezres Cherry Valley fajtájú kacsatörzset tartanak. A tenyésztojások- ból évente 800 ezer napos­kacsát keltetnek. Ezek egy részét háromhetes korig elő­nevelik, másik részét pedig közvetlen a kelés után ér­tékesítik. A nagyüzemek ed­dig 500-600 ezer naposka­csa átvételére szerződtek, a fennmaradó mennyiséget a kistermelőknek kínálják megvételre. Biharugrán ja­nuár 20-tól már működnek a keltetők. Előreláthatóan júliusban ér véget a szezon. E ddig nem okozott kü­lönösebb gondot a naposkacsák értékesí­tése, mert a Biharugrán te-* nyésztett angol kacsa a vi­lág egyik legjobb kacsafaj­tája. Héthetes korban eléri a 2,5-3 kilós súlyt. Nagy előnye, hogy épület nélkül, nagyobb vízfelületen is fel­nevelhető, de a házak kö­rüli gondos elhelyezést, a szárazon tartást is jól tűri. (X) A tehenészeti telep nagy teljesítményű tehenekkel Néhány kacsa a tizenkétezerből

Next

/
Oldalképek
Tartalom